Pécsi Napló, 1916. április (25. évfolyam, 75-99. szám)

1916-04-01 / 75. szám

fi—— ii——a— Szombat, 1916 április 1. 75 (3386) XXV. évfolyam. Szereksztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u.10 || Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. —Kiadóhivatali telefon 27. | | Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS | Előfizetési árak: Egész évre 28 kor. Fél évre 14 kor Negyedévre 7 korona. Egy hóra 2.40 kor^ ! Egyes szám ára 10 fillér — Nyilt-tér sora 00 fillér Malancourt-ot elfoglalták a r^*netek, Malancourt helységet és a hozzácsatlakozó védmű­veket rohammal elfogalták a németek. — Hat tiszt és háromszázhu­szonkét főnyi legénység esett fogságba. — Három angol biplánt lelőttek a németek. — Az oroszok erősen lőtték Hindenburg frontját. — Az olasz fronton a rossz időjárás miatt a harcok szünetelnek. Hofer jelentése: Budapest, március 31. (Hivatalos.) Orosz és Délkeleti harctér : Nem voll újabb esemény. Olasz harctér : Igen kedvezőtlen időjárás miatt a harcokban szünet állott be. Hofer altábornagy. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Török hivatalos jelentés. Budapest, március 30. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti Konstantinápolyból. A főhadiszállás jelenti március 20-án. Néhány ellenséges torpedóautat, amelyek a tenger­­szoroson kívül felbukkantak, parti ütegeink elűztek. Az Irak- és Kaukázus-frontról semmi újság.­­ Egy német diplomata Németország béke­­feltételeiről. London, március 31. (Eredeti távirat.) Dillon dr. képviselő, a „Daily Telegraf “ mun­katársa a Sunday Pictorial-ban a jövő béke­föltételekről jó forrásból szerzett információt közöl. Megemlíti, hogy egy semleges államban levő német diplomata, aki érdeklődött az entente békeföltételeiről, tudatta, hogy az ő magánvéleménye szerint Németország mily határig mehetne el. Belgiumra vonatkozólag az illető német diplomata álláspontja ez volt: Belgium feltétel nélkül és teljesen kiüríttetik. Természetesen Németország nem ad semmi­féle pénzügyi, területi vagy gazdasági kár-­pótlást és ami haszna volt, nem adja vissza. Németország nem ad Angliának sem hadikár­pótlást, sem területet, sem előnyös j­eskedelmi szerződéseket. Az összes német gyarmatok vissza­­adandók Krapcsau kivételével. Ezenkívül fen­­tartja magának Németország, hogy minden entente-állammal külön kösse meg a békét. Dillon dr. rámutat arra, hogy az entente azon aktív minisztere, aki érintkezett a német diplomatával, kijelentette, hogy árulást kö­vetne el az entente államokkal szemben, ha ilyen feltételekről még tovább is tárgyalna. Dillon dr. azt hiszi, hogy rövidesen újabb békepropozíciók lesznek. „Elérkezett a békemozgalom ideje Angliában“ London, március 31. (Eredeti távirat.) A Labour Leader azt a véleményt közli, hogy a békekötésre való kilátások most nagyon ked­vezőek. írasb** a­z An­argyS­.hrMf­r is rámutatott arra, hogy nincs messze a békekötés lehetősége. Ez a legjelentősebb nyilatkozat, amely a csatornán túlról érkezik és amely kifejezi azt a hangulatot, amely odaát ural­kodik. Angliában a közvélemény az utolsó hetekben nagy változáson ment keresztül. Azok a szónokok, akik nyilvános népgyűlése­­ken meg szoktak jelenni, tanúbizonyságot tehetnek arról, hogy a nép hangulata mennyi­re megváltozott. Elérkezett az az idő, mondja a Labour Leader, hogy a független munkás­párt a béke kérdésének megoldására minden erejét latba vesse. Az entente tanácskozásának sikertelensége. Genf, március 31. (Az Est tudósítójának távirata.) Kétségtelen, hogy az entente­­hatalmak párisi konferenciája eredménytele­nül végződött. A legjobb forrásból a követke­zőket tudtam meg a konferenciáról: Paris­ban eleinte azt remélték, hogy Olaszország meg fogja üzenni a háborút Németországnak. A hadüzenet híre már széles körökben el­terjedt. Cadorna azonban kijelentette, hogy csapatait semmi körülmények között sem nél­külözheti. Döntő csapást épp úgy lehet mérni a központi hatalmakra az Isonzó-fronton, mint Franciaországban, — mondotta Ca­dorna. Az entente-hatalmak ekkor legalább arra akarták rávenni Olaszországot, hogy olyan hadüzenetet küldjön Németországnak, a­melynek semmi fontos katonai következ­ménye nem lenne, hanem csupán arra volna jó, hogy megmutassa Olaszország tökéletes szolidaritását az ententetal és Németországot megfélemlítse. Az olaszok ezt a javaslatot visszautasították, mert attól tartottak, hogy ezzel német offenzívát zúdíthatnak a fejükre. Kellemetlenül érintette az itteni politikai köröket az is, hogy Oroszország tulajdon­képpen nem is képviseltette magát a konfe­rencián, mert Izvolszki nagykövet és Silinszky a­ki katonai attasé Párisban, nem kapott teljes felhatalmazást kormányától. Csupán az volt a feladatuk, hogy kormányukat a konferencia lefolyásáról értesítsék. A párisi újságok még egy szóval sem emlegetik az orosz szövetségest. Eleinte számítottak Szaszonov látogatására, de ez is elmaradt. Oroszország­nak ezt a nyíltan hideg magatartását általá­ban az angol-orosz kölcsön meghiúsulásával és azzal magyarázzák, hogy Franciaországban nagy propagandát űznek Lengyelország füg­getlensége érdekében. Általában a leghatáro­zottabban állíthatom, hogy a párisi konfe­rencia legcsekélyebb pozitív határozatot sem hozott. A szükséges katonai, politikai és gazda­sági egységről állapítottak meg egyes elméleti tételeket, a­melyeknek helyességét senki sem vitatja, de a­melyek mégis megvalósíthatat­lanok, mert az ellentétes érdekek állandóan szemben állanak egymással. Nagyon kérdéses, hogy több eredménye lesz-e a legközelebbi konferenciának, a­mely néhány hét múlva ismét Párisban ül össze. A párisi értekezletet többször megismétlik.« Lugano, március 31. (Eredeti távirat.) Salandra és Sonnino kíséretével tegnap dél­után öt órakor­ hazautazott Olaszországba. A londoni olasz nagykövet,Imperial, márki is velük utazik. Az olasz sajtó általan meg van elégedve a konferenciának azzal az ered­ményével, a­melyet a Havas-ügynökség nyil­vánosságra hozott, de hangsúlyozza, hogy most minden attól függ, hogyan valósítják meg a határozatokat ? A többi — monetták az olasz lapok — mind csak üres szóbeszéd. Ribot Franciaország pénzügyi helyzetéről. Paris, március 31. (Eredeti távirat.) A szenátusban Ribot pénzügyminiszter az 1916. évi második negyedévre szóló ideiglenes hitelek dolgában megindult vita folyamán kifejtette, hogy a francia banktól felvett előleg 1915. évi december 31-ig csak egy milliárddal emelkedett. A kölcsön sikere lehetővé teszi a kormánynak, hogy ezeket az előlegeket ne növessze meg túlságosan. Ki­adásaink azonban fokozódnak arra fognak minket kényszeríteni, hogy újra a francia bankhoz forduljunk és kölcsönöket vegyünk föl. Franciaország adott pillanatban követni fogja a hívó szót. Senkinek, sem Franciaor­szágban, sem a külföldön, a legcsekélyebb kétsége sincs a francia bankjegyek értékében, dacára a nagy bankjegyforgalomnak. Fran­ciaország minden szükséges áldozatot magára fog vállalni, vagy a végleges győzelmet biz­tosítsa. Ribot kifejtette, hogy a magas váltó­árfolyamok okai a nagy külföldi gabona-, acél-, szén- és vegyszerbevásárlás. A váltó­árfolyamok megjavítására bizonyos tárgya­lások vannak folyamatban, melyeknek vég- Német főhadiszállás jelentése: Berlin, március 31. A nagy főhadiszállás jelenti: % Nyugati harctér. Az arcvonal több sza­kaszán derült időjárás mellett mindkét rész­ről észrevehetően megélénkült a tüzérségi tevékenység. A Maastól nyugatra Malancourt helységet és a mindkét oldalról csatlakozó francia védmű­veket rohammal elfoglalták. Hat tisztet és háromszázhu­szon­két főnyi legénységet sebesületlenül elfogtunk. A keleti fronton a helyzet változatlan. Douaumont erődtől délre a francia árkoknál rövid közel­harcok fejlődtek. Az angolok légi harcokban Arrots és Bapaume környékén három két­fedelűt vesztettek; utasaik közül kettő meg­halt. Immelmann hadnagy ezúttal immár a tizenharmadik ellenséges repülőgépet lőtte le. Keleti harctér: Az oroszok tegnap is arra szorítkoztak, hogy az eddig megtáma­dott arcvonalakon erősen lőtték állásainkat. Balkán harctér : A helyzet változatlan. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.)

Next