Pécsi Napló, 1919. március (28. évfolyam, 47-60. szám)
1919-03-13 / 47. szám
XXVIli. évfolyam. Csütörtök, 1919. március 13. 47 (9343) fejtiHifiig is Kiadóhivatal: Munkácsy Mirsly u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. I:írk:1.í£Í£Í Itiefon 109.— Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS Előfizetési árak. Egész évre 84 kor. Félévre 42 kor Negyedévre 21 korona. Egy hóra 7 korona. Egyes szám ára 30 filter. — Nyilt-tér sora 2 korona. A pécsi nagy sztrájk, Izécs, március 12. Február hó 22-ikén tette le Pécs város és környékének munkás társadalma kenyérkereső eszközét és február 22-ikén minden külön szervezés nélkül csatlakozott a munkások paszív rezisztenciájához kivétel nélkül az egész polgári társadalom és azóta, tizennyolc napon keresztül tartott a meztelen jognak, a fegyvertelen nagyhatalomnak, anépnek, küzdelme ép annyi önfeláldozással, ép annyi törhetetlenséggel, amennyi méltósággal. Február 22-ikén délelőtt 9 órakor az összes pécsi és pécskörnyéki munkásság képviseletében negyvenhárom iőből álló küldöttség ment fel a parancstroksághoz, hogy a munkásság 18 pontból álló memorandumát élőszóval is a parancsnok elé terjessze. A küldöttség szónoka a munkásság kivállalmait az egész küldöttség katonai kísérette a Frigyes laktanyába internáltatott , s a város parancsnokának rendeletére katonai vezetés alá helyezték az összes bánya,ohamközponti, vízvezetéki, vasúti és posta üzemeket, felfüggesztették a gyülekezési jogot s az utcai közlekedést tjszi 7 órától, reggel 6 óráig korlátozták. A munkásság a fenyegetésekkel ér szemben is megtartotta higgadt komolyságát s minden rendzavarástól őrizkedve megmaradt a passzív rezisztencia herén . A polgárság híven kitartott a munkukássággal. A nagy küzdelem további fázisa volt, hogy a munkásság és a polgáritársadalom egyes képviselőit azok közül, akik már le voltak tartóztatva sazok közül, akiket időközben letartóztattak, túszokul Pécsről elvittek. A túszál elvittek voltak : Hajdu Gyula dr- és Noé János párttitkár a szociáldemokrata párt részéről, Makay István Pécs város tanácsnoka, Fischer Béla és Blaskovich Iván dr. vármegyei főjegyzők, Szabó József és Fábián Jenő postatanácsosok és Tarlós György dr. postatitkár. , A sztrájk további folyamán mégSoós Nándor városi rendőrfőkapitány, Havas Kornél dr. államvasuti titkár, Kiss Ede és Alter László államvasúti hivatalnokok, Bauer János műhelymunkás és Szabón István postaigazgató osztoztak hasonló sorsban. A történt letartóztatások sem törték meg a munkásság ellenállását. Hogy a vasútüzem, ha korlátozvais, de némileg legalább lebonyolítható legyen, a város parancsnoksága a vasúti munkásokat ha lehetett letartóztatta s fegyver alatt késztette őket a munkára, a munkásságnak azonban csak nagyon kis töredékét lehetett meg- kapni — a többi méltóságteljes nyuga- fiommal maradt a passiv rezisztencia álláspontján. Természetes, hogy a nagy forgalmi akadály a város élelmezésében is erősen éreztette hatását — a falusiak piacunkat nem látogathatták — s az élelmiszerüzletek nem szolgálhatták ki a közönséget — és a közönség szó nélkül alávetette magát a nélkülözéseknek. A tej — a piaci áru nagyon hiányzott ugyan a város közönségének, különösen a tej a betegeknek, aggoknak és csecsemőknek, de a munkásság ellenállását nem törte meg. A szerb hadicikkelyek közhírré tételével, a kaszinók, körök és egyesületek helyiségeinek lezárásával sem változott a helyzet,, ,munkásság „és polgárság egyaránt rendületlenül kitartott — nem volt társadalmi réteg, amely provokált volna és nem volt társadalmi osztály, amely provokálható lett volna. A meztelen jogra támaszkodó pécsi társadalom egyedül a passiv ellenállás hatalmas fegyverével vívta tovább néma harcátA sztrájk ideje alatt, bár a város közönsége künnjárkált az utcákon, mégis olyan képet nyújtott a város, mintha megdermedt volna valami Jemnek hiányzott az eleven élet lüktetése, a munka szívdobogása. A kávésok felszólítást kaptak, hogy üzleteiket deportálás, illetőleg internálás terhe mellett nyissák ki. Hiába volt mindez, a közönség, amely a munkássággal egynek vallotta magát, nem látogatta a helyiségeket. A kereskedők. A kereskedők nemvoltak megszervezve a sztrájkra. Szombaton a kora délelőtti órákoban mégis sorba egymás után zárultak be az üzletek. Amint a forgalmasabb utcákon híre futott a sztrájk kitörésének, minden előzetes összebeszélés nélkül, mégis teljes egyi öntetűséggel álltak az üzlettulajdonosok a sztrájkoló munkástömegek mellé, gyönyörű példáját adva ezzel a szolidaritásnak. A szerb parancsnokság mindent megkísérelt, hogy a kereskedőket szeparálja a sztrájkolóktól. Az első lépés volt az a proklamáció, amelyben megparancsolta a kereskedőknek, hogy nyissák fel üzleteiket. Aki nem nyit fel így szólt a proklamáció , az büntetésből később sem nyithatja fel üzletét. Semmi hatás. Azután a parancsnokság a rendőrség útján előállíttatta a kereskedelmi és iparkamara vezetőségét. Rajtuk keresztül akart hatni a kereskedőkre Az újabb proklamáció meg is jelent a Wéber- I gyógyszertár üvegfalán, azonban minden hajtás nélkül. Az üzletek továbbra is zárva 1 .maradtak. Néhány nap múlva a szerb parancsnokság kás módon próbálkozott. Eddig az élelmiszer üzletek nyitva voltak. A szerb parancsnokság azonban elrendelte bezárásukat. Sőt a piaci árusokat is hazazavarták. A vámoknál pedig katonaság állta el az utat és a falusiakat, akik élelmiszerekkel megrakodva tartottak a piacra, visszazavarták. Éhséggel akarták letörni a sztrájkot. Az utolsó fázis tegnap délután játszódott le, amikor katonai járőrök járták be a város üzletnegyedeit és erőszakkal nyitották fel az üzleteket. Ekkor azonban már folyt a tárgyalás, amely meghozta a döntést. Ma reggelre azután felnyíltak az összes üzletek. A sztrájk befejezése. A munkásságot ismételten felhívták a munka megkezdésére, de a munkásság csíki- bizalmi férfiai útján volt hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, s a munkásság bizalmi embere dr. Hajdú Gyula Slavon Mitkroccában volt a többi túszokkal internálva. Közben a bányatelepeken összegyűjtve volt tartalék szénkészlet is erősen fogyott, úgy hogy a város villamos világítását is korlátozni kellett esti 6 órától esti 10 óráig, amiről a válmostelep kötivetta gépírása a hirdetmény útján értesítette a város közönségét. A folyton feszültebb hangulatot egyszerre valami nagy megkönnyebbülés váltotta fel; hire járt, hogy a munkásság bizalmi férfia Hajdu Gyula dr. Belgrádból érkezett sürgönyi rendeletre Slavon Mitrovicából nyírt paranccsal hazabüktetett s már Pécsett is van. A hír igaznak bizonyért, mert Hajdu Gyula dr. ügyyéd tegnapelőtt tényleg megérkezett s a tárgyalásokat rögtön meg is kezdette, úgy a szakszervezetekkel mint a parancsnoksággal. A tárgyalásokon Colabantics lovassági ezredes, Obradovics Mihalyke, a szerb kereskedelmi minisztérium államtitkára és Hajdú Gyula dr. a pécsi szociáldemokrata párt megbízottja vettek részt. A tárgyalások tegnap késő délutánig tartottak, s eredményeiket még tegnap este kiszedett plakátok adták tudtul a nagyközönségnek és a munkásságnak. Ezzel a sztrájk véget ért. Azt, ami fáit volt, ami szomorú volt, ami ellentéteket kelthet, ami a megértést akadályozná — azt most ne érintsük. A munkásság, a polgársággal karöltve megvívta a nehéz, fegyvertelen harcát, mely ha még nem is teljes eredményt tüntet fel, mindenesetre kilátással kecsegtet, hogy munkaerőben és áldozatkészségben páratlanul álló küzdelmünk megtermi azokat a gyümölcsöket, melyeket tőle várunk. A munkaszünet befejezéséről a szociáldemokrata párt vezetősége a következő falragaszokon tájékoztatta kedden késő este a közönséget: Pécs lakásaihoz! Munkások! Polgárok! Elvtársak! Február 22-én sztrájba léptetek azért, hogy gazdasági nyomozásigtokon segítsetek ! A sztrájk váratlanul robbant ki, mert az elégedetlenség általános volt. Ennek dacára vezetőségünket letartóztatták, előadott kivánságunkat nem hallgatták meg. Majd három hét példátlanul önfeláldozó, tökéletes szolidaritás után a parancsnokság tárgyalásokba bocsátkozott és ezek eredménye gjwH*áa*t 1 elrendelte, hogy.