Pécsi Napló, 1919. május (28. évfolyam, 86-108. szám)
1919-05-01 / 86. szám
Csöndrtok, 1919. május 1. r*J *Cs 1V4 / 4 ''Ni I Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. szám — Telefonszámok: Szerkesztőség 109. :: Kiadóhivatal 27. A Pécsi Szocialista Párttitkárság 541. A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapja * i. ----- . — Megjelenik naponta. ...—zzzzz................ · Egyes szám ára 30 fillér. * 19V^. ..—^»Xvm. évfolyam, 86. sz. Előfizetési árak: Egész évre 64 kor., félévre 42 kor., negyedévre 21 kor., egy hóre 7 kor. Szervezeti tagoknak: Egész évre 72 kor., félévre 56 kor., negyedévre 18 kor., egy hóra 6 kor. — Egyes számára 30 filér. Köszöntünk május! Versacrum : szent tavasz. Pattanó rügyek, zsendülő füvek, nyitó virágok, feszülő nedvek, kék égboltról kacagó verőfény, madárdal és szerelem gyök , kyörü hónapja. Köszöntünk május : proletárok tavasza ! Pattanó remények, zsendülő eszmék, nyiló szívek, feszülő erők, vörös nap, szárnyaló himnuszok gyönyörű hónapja. Tiétek volt régtől ez a nap szegény, lealázott proletárok. Tiétek marad ez a nap, büszke, diadalmas proletárok. Évről-évre tömöttebb rendekben, évről-évre hosszabb sorokban vonultatok lakásoknak csúfolt sötét odúkból, műhelyek gúnyolt büzhödt, zugokból alányöra május elé. Szigetekben erős hit, szemetekben lobogó láng, ajkatokon gyújtó dal. Emlékeztek ? Jöttetek az élet sötét mélységeiből és mentetek az élet fényes, virágzó tavasza elé. Kakastollas csendőrök hegyes szuronyai fogadtak először. Léhák golyós mosolygása, hatalmasok lenéző vállvonogatása később. Majd ijedt rebbenése rövidlátó szemeknek és ájult döbbenete sötét szíveknek. Emlékeztek ? Pedig akkor csak egy napra jöttetek elébük. Jöttök most is. És most is még azokból az odúkból jöttök, hová gonoszul-ostobák bután-rossz világa zárt. De most jöttök, hogy o ha vissza többé soha se menjetek. Tiétek a tavasz és az is marad. Nektek ragyog. A virág nektek nyílik, madár nektek dalol. A megújhodó természet nektek virul és fénye és melege felétek sugárzik. Nyissátok meg neki sziveteket, hogy ez a sok fényesség, ez a nagy ragyogás mint meleg zuhatag ömöljön oda. Zárjátok szivetekbe, megértő, érző, sokat szenvedett szivetekbe. Azután onnan sugároztassátok szét a világon, hogy szertetoszoljon minden bús sötétsége, az élet minden gyáva félelme és keserű gyűlölsége. A proletárököl, mely a májusi fény dicsőségében diadalmasan ragyog, ám sújtson le keményen a gőg üres koponyájára, százados hazugságok csillogó trónusára. Ám rántsa le a hamisságokról a cifra leplet, hogy torz arculatát mindenek megismerjék. Ám törje össze a szolgaság és nyomor bilincseit és zúzza szét az aranyborjú ősbálványát. De elvégezvén tisztító viharmunkáját, simuljon ki az ökölbe gyűrt hatalmas kéz : építsen és emeljen. És vezessen biztosan az élt örök forrásaihoz. A régi után a könnyek forrásához és a vér patakjához jutottunk el. Most oda kell jutnunk, hol az igazság és a szeretet forrása buggyan. A régi vallás cifra templomokat emelt saját híveitek és zárt falak mögül prédikált erkölcsöt, melyet senki sem gyakorolt. Ti tegyétek templommá az egész gyönyörű világot és hívővé mindenkit, aki munkával emberjogot nyer. Kinek lelke tiszta és hite erős, bizakodva néz a májusi nap fényességébe. A május örökéletű, mindig Május ! A tavasz, a tavaszi megújhodás, az igazi feltámadás ünnepe ! Az egész világon száz millió proletár ünnepli ma örömmel, vággyal, reménnyel eltelve ezt a napot. Ünnepli különösen ma, mert ilyen májusa még nem vota emberiségnek. A régi hiáb a múlt héten ünnepelték a feltámadás ünnepét. De az nem az igazi volt. 2000 év óta hiába hirdették. Ígérték a régi hitek a feltámadást, már nem tudunk hinni ez ígéreteknek. Ma ez az új ünnep nemcsak üres ígéret, hanem beteljesedés. A feltámadás ideje eljött, nem valami túlvilágon, bizonytalan, ködös jövőben, hanem már itt a földön, a jelen nagy időkben, hogy mi magunk is részesei le-2000 évig hiába hirdette, tanította a régi hit a felesbaráti szereidet. Nem vált valóra, mert nem is válhatott. Ma már megértjük, miért ? Mert nem voltak meg hozzá az anyagi, gazdasági feltételek. Puszta jóakarattal nem lehet érezni, szeretet se érezni az iránt is, ami vagy aki nekünk nem szeretetre méltó. És sok ezer év óta szemben állott egymással egyfelől a nagyhatalmú úr, dús kincsei között duslakodva az élet javaiban, másfelől a rabszolgája, vagy csak kérges tengeris munkája a proletár, a legnagyobb elhanyagoltságban. Mit ért ezeknek prédikálni a felebaráti szeretetet ? 2000 év előtt még hihette az emberiség, hogy természetfölötti, erő, melyet sok buzgó imádkozással lehet megnyerni, beleplántálhatja az emberbe a felebarát szeretetet ott is, ahol a külső feltételek hozzá hiányzanak. De ez hiú remény volt. Azóta megtanultuk, hogy az ember egész mivolta, gondolat- és érzésviléga külső anyagi körülményei szerint igazodik. Így a szeretet és gyűlölet érzése is. Lehetetlen szeretni ott, ahol gyűlővisszatér. Nincs erő, nincs hatalom, mely eljövését megakadályozhatná. Üvölt het a tél viharja, jégbilincs nyomhatja a folyó vizét, szemfedél takarhatja a virágos rét hideg tetemét, lombtalan fák csontvázai zöröghetnek zord szelektől tördelve , a május eljön. Csak felnyitja aranyszemét és meghal a tél, roppanva törik a jégbilincs, uj élet sarjad a szemfedő alatt és tavasz virul a tar ligetben. Köszöntünk csodatevő május ! Szent tavasz : proletárok tavasza. Vidor Imre é letre van ok. És viszont lehetetlengyűlölni azt, amit vagy akit miniden okunk meg van szeretni. Hiába prédikálni a milliomos munkáltatónak, hogy felebaráti szeretettel gondoskodjék ezernyi лир letár munkájáról még anyagi » hló ( . el »../. is. .mert? . szével anyagi érdekeket nem réz. És hiába prédikálni a fele baráti szeretett az éhbéren dolgozó proletár tömegnek, mely emberhez nem méltó sorsban él, mely acsaládjáról, gyermekéről, öregsége, betegsége napjairól gondoskodni nem tud. Nincs se földi, se földöntúli erő, mely beléjök egymás iránt felebaráti szeretetet plántálni tudna. Szemfényvesztés, önámitás, a felebaráti szeretetnek minden prédikálása. A valóság, melyen nem a prédikálás segít, az osztályharc, a gyűlölködés, a szemben álló osztályok között sok ezer év óta, amióta vannak osztályok, mert van magántulajdon. A segítség pedig azoknak a külső körülményeknek megváltoztatása, melyek ezt a gyűlölködést táplálják, az osztályharcot szítják. Aztán nem fog kelleni sokat prédikálni, oszlik majd a gyűlölet s megterem helyébe a szeretet, amint a külső gazdasági feltételek megfelően megváltoznak. Testvériség : ez az új kor új hitének alapja, igéje. Az ősrégi ige, melynek feltámadását ünnepeljük e szép májusi ünnepen. Hirdette ugyan a régi hit is, hogy mindnyájan egy atyának gyermekei vagyunk. De üres szó maradt ez is, mert az az atya annyi ezer éven át engedte, hogy kevés számú édes gyermeke mellett a nagy-nagy többség nagyon is mostoha gyermeké legyen. A 20. században ilyen atya már nem számíthat tiszteletünkre. Ma az emberi tudomány jön hirdetni, hogy testvérek vagyunk ■ nyelvre, fajra, osztályra és fele- skezetre, sőt szinre való tekintet |! nélkül mind testvérek vagyunk emberek, akik csak élnek a föld hátán az afrikai benszülöttől, aeegkényesebb angol lordig. Megvizsgálta a tudomány az embert tetőtől talpig, felboncolja és vizsgálja belső szerkezetét még ezerszeresen nagyító üveggel is, és nem talál olyan különbséget, mely idegennek mutatná az afrikai vadat az angol lordtól. — Próbát vesz a vérükből s ez a próba egytestvérnek mutatja meg a kettőt. De megtalálja a faji különbséget a legalacsonyabb kultúrájú ember és a legfejlettebb állat, majomfajta között. Akármilyen óriásinak lássék tehát a távolság az afrikai vad és a legfejlettebb kultúrember között, ez nem áthidalhatatlan, még mindig nem oly nagy, mint a legfejlettebb állat és a legalsóbb rendű ember között. Mesterségesek, tehát megváltoztathatók a fennálló külső különbségek, elválasztó falak ember és ember között. A idebaráti szeretet tanítása süket fülekre talált 2000 éven át és e külső különbségek, elválasztó falak miatt, de ezt a tudományos megállapítást meg nem másíthatja, el nem tagadhatja a kapitalista urnak semmi hatalma, se finnyáskodó gőgje. Ha pedig csak mesterséges a különbség a kapitalista úr és a nincsetlen proletár között, akkor csak mesterséges a jog is, mellyel előbbi magának foglalja le a tél javait, kirekesztve élvezetükből a proletárok millióit, kik azokat termelő munkájukkal előállították. Előttünk már világos a helyzet, hogy ennek a jognak csak a hatalom volt az alapja. A vagyonos kisebbség évezredek alatt pompásan szervezkedett; az állam és fegyveres ereje, a jogrend, a vallás és az erkölcs, az iskola — mind az ő hatalmát szolgálta s igy tudta a mesterséges válaszfalakat fentartani, a tömegeket szolgaságban tartani s munkájukat kizsákmányolni. Mit segíthetett itt a felebaráti szeretet hirdetése ? A feltámadás szép gondolatát is a maga számára sajátította ki a magántulajdon embere. Ez fog feltámadni, ezt a hitet vallotta s bár a túlvilágban, úgy hirdette, nem lesz különbség kicsi és nagy között, sőt akik itt utolsók voltak, ott azok az elsők, csak gyermekes tetszelgésnek tűnik fel ez is, mert semmi gyakorlati következménnyel nem járt az ember életére itt e földön. Nem az a fontos, hogy én feltámadok-e. Nekem magamnál se fontos. Ez a május nem ennek a feltámadásnak, hanem a tavaszi megújhodásnak az ünnnepe. Új életre támad , megújhodik az emberiség már itt e földön, mint tavasszal a nagy természet. Ez az idei május az emberiség tavaszának, az emberiség megújhodásának az ünnepe is, az új rend ünnepe. Irta : Doktor Sándor,