Pécsi Napló, 1919. június (28. évfolyam, 109-131. szám)

1919-06-01 / 109. szám

Vasárnap, isis. inuius 1. Egyes szám­om 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. szám — Telefonszámok: Szerkesztőség 109..: Kiadóhivatal 27. A Pécsi Szocialista Párttitkárság 541. Ж A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapja :­■1 ............Megjelenik naponta. . ■ ■■ : XXVII. évfolyam, Мв. u. Blöftze­feri Arak: Égész évre 84 k­or., félévre 42 kor., negyedévre 21 kor., egy hóra 7 Saar Szervezet! tagoknak: Egész évre 72 kor., félévre 16 kor., negyedévre 18 kor., egy hóra 6 kor. — Egyes szám ára 30 filter. Mi van a kisgazdák programjában. ív. Az igazságszolgáltatás kérdé­sébe vágó kívánságokkal röviden végzünk. Azok a sokirányú rész­­letreformok, amiknek megvalósí­tását a program követeli, nem szüntetnék meg magát a legna­gyobb sérelmet: az osztálybíróság intézményét. Lehet a magánjogi törvény még oly egyszerű, meg­reformálhatják a kereskedelmi tör­vényt akárhogyan és lehet az igazságszolgáltatás a lehető leg­olcsóbb is, ha maga az az állam­­­rend és kormányzati szellem, mely ezen intézményeknek a mozgató erőt és irányelvet kölcsönzi, nem az, amit a nép széles rétegeinek érdekei megkívánnak. Ha nem a dolgozó milliók akaratának igazi visszatükrözője az az álampolitika, mely a törvényeket megszabja, hanem efölött más érdekmotívu­­mok játszák a főszerepet, akkor semmit nem nyert a nép, akkor minden reform csak ájtatos csalás, porhintés, szépségflastrom, semmi egyéb, mert akkor a dolgozó tár­sadalomnak nincs mit várnia az igazságszolgáltatás ilyen reform­jaitól. Az igazságszolgáltatás új kódexéhez, mely valóban a nép érdekeit szolgálná, alapot csak egy teljesen újra kialakult társa­dalmi erkölcstörvény szolgáltathat, mely a társadalom gazdasági ter­melési és tulajdonviszonyaiból lesz kisarjazandó, mint természetes és törvényszerű okozata egy tisz­­tultabb fejlődési folyamatnak. A népoktatási politikája a pro­gramnak igen érdekes. A fő szem­pont a valláserkölcsös nevelés kívánása, amitől a társadalmi erkölcs rendjének megszilárdulását várják. Hogy évezredek óta miért nem tudott ez megszilárdulni ezen az alapon, annak megmagyarázá­sával alighanem adósok marad­nának, ha megkérdezzük a pro­gram­szerkesztőket. — Közvetlen fenti pontnál tett fejtegetéseinkben erre bőven megtalálható a válasz, ezért itt még csak azt jegyezzük meg, hogy a kisgazdák program­­jukban e téren a mezőgazdasági szakoktatásnak a népiskolákban való bevezetését csak mint alá­rendelt kérdést említik fel, mond­­ván, hogy erre a kérdésre „súly helyeztessék“. Ez pedig életbe­­vágóbb kérdés a vallásoktatásról, mert ettől több eredmény várható a mezőgazdaság felvirágzását ille­tőleg, mint a valláserkölcsös is­kolától. A felekezeti iskolákat is csak az esetben vélik államosítana­dóknak, ha azt az illető felekezet kívánja , minthogy az, amíg a papok állnak a felekezeti politika gyeplőjénél, addig nem fogja takarni, hát itt mindjárt le is mond a program az iskolák álla­mosításának követeléséről. Népjóléti intézkedések követelé­sével záródik a program. Mindenre kiterjedő állami biztosítás, állami­lag szabályozott mezőgazdasági munkabér. Kiérzik, hogy olyan kezek dolgoztak itt, akik munka­bért nem kapni, hanem­­fizetni szoktak. A községi szegényeket az állam tartja el, a többgyermekes szülők államilag segélyezendők, állami gyermekvédelem, államosí­tott (de milyen szellemű?!) köz­­egészségügy és a tetejébe köz­egészségügyi minisztérium felállí­tása. Ez az egész, amit népjóléti intézkedések terén a program kí­ván. Ezek igazán csak flastrom értékével bírnak az alul tovább gengedé­seben. Hogy hol marad az aggkori biztosítás, a tőke kor­látlan kizsákmányolási lehetősége, a­ mezőgazdasági és ipari üzemi betegség és baleset elleni véde­lem, a lakásnyomor és a belőle eredő számos társadalmi beteg­ség elleni védelem ama módjának a követelése, mely a bajokat meg­előzni igyekszik, ezt nem mond­ják meg a kisgazda vezérek. Hogy ne legyenek szenvedő alsóbb ré­tegek, ne pusztítson a­ tüdővész és más ragályok, hogy­­ne legye­nek túlzsúfolt lakásos, egészség­telen m­űhe­­ve­s és veszedelmes ipari és mezőgazdasági gépek, ezt nem lehet másként gyökeresen orvosolni, mint megelőzéssel. Eh­hez pedig olyan társadalmi be­rendezkedés kell, amelyben a munka a legfőbb érték és nem a profit, az emberélet legnagyobb­­fokú védelme és kímélete a leg­főbb szempont és nem a vagyon­­halmozás a mások agyondolgoz­­tatása és kizsákmányolása trtján.­­ Ezzel végeztünk is a kisgazdák programjának bírálatával, melynél a végszavunk is csak az lehet, amivel kezdettük, hogy abban semmi olyan nincs, ami meg ne lett volna már régen a legtöbb polgári párt parasztfogó kortes­fegyvertárában ; azonban annak teljes diadala esetén sem várhat attól a mezőgazdasági proletár egyebet, mint az eddigi kizsák­mányolás és elnyomás állandósí­tását, a kisgazda pedig ugyanazt a gazdasági alárendeltséget és politikai semmibevevését a nagy­­vagyonnal és az osztályhatalom­mal szemben, amiben eddig része volt. Hisszük, hogy az okos be­látás felismerteti az érdekeltekkel ennek a rövid fejtegetésnek az­­igazságát és nem ölnek fel a kis­­gazdak­örbe bujtatott álkisgazdák spekulációinak, hanem meglátják a helyes utat a boldogulás felé, mely egyedül csak a szocializmu­son keresztül érhető el. (m.) Tüntetések az erőszakos béke ellen. A németek nem fogadják el a békeszerződést. Nerwyork, május 31. A „Newyork Sun“-nek jelentik Parisból. a Spaaból visszatért német b­éke­­delegáció tagjaitól szerzett érte­sülés szerint a németek nem fog­ják aláírni a békeszerződést. A német megbízottak magatartása észrevehetőbben merevebb vissza­­tértük óta. A németek azt mond­ják, hogy semmiféle lényeges m­ó­dosítást nem remélnek a szövet­­ségesektől s igy nem marad más útjük, mint a passzív rezisztencia. Az osztrákok nem bíznak. Bécs, május 31. A „Morgen“ külön tudósít­ja táviratozza Saint Germaineből. Még nem lehet tudni, hogyan fogadták a francia külügyminisztériumban Renner kancellár jegyzékét, amely nagyon komoly intelem volt a négyes tanácsnak. A delegáció tagjai az­zal a gondolattal foglalkoznak, hogy abban az esetben, ha a békefeltételek közlését nem siet­­tetné a négyestanács válasza, akkor nem várják meg Saint-Ger­­maineban a dolgok további fejle­ményeit. — tartása és az­ erőszakos béke ellen- A gyűléseken roppant sok ember vett részt. — Általános bányász és vasutas sztrájk Angliában, London, május 31. Az angol szakszervezeti kongresszus végre­hajtó bizottsága tegnap hosszasan tanácskozott Bonar Law-val, Lloyd George helyettesével. A végrehajtó bizottság átnyújtotta Bonar Law­nak a bányászok, vasutasok és szállítómunkások szövetségének határozatát, amely az oroszországi intervenció abbahagyását, a ka­tonai behívások és a Németország elleni blokád megszüntetését kö­veteli. A szövetség a határozatban általános sztrájkkal fenyegeti meg a kormányt, ha nem teljesíti kö­­veteléseit. Bonar Law válasza nem elégítette ki a szövetséget. Horne Rl­bert munkaügyi miniszter pén­teken Párisba utazott, hogy Lloyd Georgeval megbeszélje a helyzetet. Pária tüntet. Versatile, május 31. Vasárnap délután 2 órakor valamennyi szo-­­­cialista párt nagy tüntető gyűlé­­­­seket tartott Párisban a kormányz­ó­nak m­ájus 1-én tanúsított maga­ Az olasz szocialisták felhívása. Luganó, május 31. A milánói szocialisták az erőszak békéje ellen való tiltakozásul rendkívül látogatott népgyűlést rendeztek. Az egyik szónok, Seratti kijelen­tette, hogy az olasz szocialista párt érintkezésbe lép a világ összes szocialistáival, hogy a béke­­szerződés ellen az egész világra kiterjedő általános sztrájkba lép­jenek.­­ I A holland munkások tilta­kozása, Amsterdam, május 31. A német-­­ alföldi független munkáspárt el­­­ határozta, hogy a legerélyesebben­­ tiltakozik az erőszakos békeszer­ződés ellen. A határozatot meg­küldik az Internationale minden szakosztályának. Zavargások Bulgáriában. Bukarest, május 31. A bukaresti lapok azt a hírt hozzák, hog­­y Bulgáriában nagy zavargások tör­tek ki. A helyzet igen komoly. Sem a kormány, sem a katonaság­­ nem képes a zavaroknak véget­­ vetni. Vörös karszalagos bolgár­­ katonák csatlakoznak a néphez. Maximálták a tej árát. A kenyérsütés díja: Pécs, május 31. Egy már több hét óta húzódó kérdés nyert megoldást. Maximál­ták a tej árát. Megírtuk ugyanis annak idején, hogy a tej árának megállapítására egy bizottságot küldöttek ki, melyben rész­t vettek a munkás képviselők is. A bizott­ság a tejcsarnokokban a helyszí­nen vizsgálta meg a viszonyokat és ennek alapján előterjesztést tett a polgármesternek, ki a tejért kérhető legmagasabb árat 1.75­6- ban állapította meg a tejkereske­­désekben. A helybeli állattartó gazdák­­által forgalomba hozott tej árát 1.50 %-ban maximálta. A polgármester ugyancsak egy bizottság előterjesztése alapjára megállapította a kenyérsütési díja­kat is. Köztudomású ugyanis­ hogy a pékek csak nemrég emelték fel a kenyér árát. Ezzel egyidőben a pékek kérték a kenyérsütési dí­­­jak felemelését is. Ismeretes, hogy­­ a kenyérárakat a polgármester­­ nem abban a mértékben állapította­­ meg, mint azt a pékek kérték, kik egyetlen alkalmat sem mu­lasz- t tottak el az áremelésre. A pékek­­ akkor emiatt sztrájkkal is fenye­­­­getőztek. Ezért húzódott a kenyér­­­sütési díjak árának szabályozása. A polgármester a sütési díj maxi­mumát a kihűlt kenyér kilója­­ után 30 fillérben határozta meg. . Azonban bármekkora kenyér, a­­ sütési dij sohasem lehet több két koronánál. A polgármester helyesen tette, hogy a tej árát végre maximálta. Tűrhetetlen volt az uzsora, amit eddig a tejjel folytattak. Mi csak attól félünk, hogy az új maximá­lásnak nem lesz meg a kívánt eredménye, mint ahogy ez eddig történt. Ha pedig már hozzákezd­tek a maximáláshoz, következete­sen végig kell azt csinálni minden vonalon a piaci áraknál épúgy, mint más közszükségleti cikkek­nél. De az árak szabályozását gyorsan kell rendezni, mert ma már akkora az uzsora, hogy ki­bírhatatlan.

Next