Pécsi Napló, 1919. június (28. évfolyam, 109-131. szám)
1919-06-01 / 109. szám
Vasárnap, isis. inuius 1. Egyes számom 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. szám — Telefonszámok: Szerkesztőség 109..: Kiadóhivatal 27. A Pécsi Szocialista Párttitkárság 541. Ж A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapja :■1 ............Megjelenik naponta. . ■ ■■ : XXVII. évfolyam, Мв. u. Blöftzeferi Arak: Égész évre 84 kor., félévre 42 kor., negyedévre 21 kor., egy hóra 7 Saar Szervezet! tagoknak: Egész évre 72 kor., félévre 16 kor., negyedévre 18 kor., egy hóra 6 kor. — Egyes szám ára 30 filter. Mi van a kisgazdák programjában. ív. Az igazságszolgáltatás kérdésébe vágó kívánságokkal röviden végzünk. Azok a sokirányú részletreformok, amiknek megvalósítását a program követeli, nem szüntetnék meg magát a legnagyobb sérelmet: az osztálybíróság intézményét. Lehet a magánjogi törvény még oly egyszerű, megreformálhatják a kereskedelmi törvényt akárhogyan és lehet az igazságszolgáltatás a lehető legolcsóbb is, ha maga az az államrend és kormányzati szellem, mely ezen intézményeknek a mozgató erőt és irányelvet kölcsönzi, nem az, amit a nép széles rétegeinek érdekei megkívánnak. Ha nem a dolgozó milliók akaratának igazi visszatükrözője az az álampolitika, mely a törvényeket megszabja, hanem efölött más érdekmotívumok játszák a főszerepet, akkor semmit nem nyert a nép, akkor minden reform csak ájtatos csalás, porhintés, szépségflastrom, semmi egyéb, mert akkor a dolgozó társadalomnak nincs mit várnia az igazságszolgáltatás ilyen reformjaitól. Az igazságszolgáltatás új kódexéhez, mely valóban a nép érdekeit szolgálná, alapot csak egy teljesen újra kialakult társadalmi erkölcstörvény szolgáltathat, mely a társadalom gazdasági termelési és tulajdonviszonyaiból lesz kisarjazandó, mint természetes és törvényszerű okozata egy tisztultabb fejlődési folyamatnak. A népoktatási politikája a programnak igen érdekes. A fő szempont a valláserkölcsös nevelés kívánása, amitől a társadalmi erkölcs rendjének megszilárdulását várják. Hogy évezredek óta miért nem tudott ez megszilárdulni ezen az alapon, annak megmagyarázásával alighanem adósok maradnának, ha megkérdezzük a programszerkesztőket. — Közvetlen fenti pontnál tett fejtegetéseinkben erre bőven megtalálható a válasz, ezért itt még csak azt jegyezzük meg, hogy a kisgazdák programjukban e téren a mezőgazdasági szakoktatásnak a népiskolákban való bevezetését csak mint alárendelt kérdést említik fel, mondván, hogy erre a kérdésre „súly helyeztessék“. Ez pedig életbevágóbb kérdés a vallásoktatásról, mert ettől több eredmény várható a mezőgazdaság felvirágzását illetőleg, mint a valláserkölcsös iskolától. A felekezeti iskolákat is csak az esetben vélik államosítanadóknak, ha azt az illető felekezet kívánja , minthogy az, amíg a papok állnak a felekezeti politika gyeplőjénél, addig nem fogja takarni, hát itt mindjárt le is mond a program az iskolák államosításának követeléséről. Népjóléti intézkedések követelésével záródik a program. Mindenre kiterjedő állami biztosítás, államilag szabályozott mezőgazdasági munkabér. Kiérzik, hogy olyan kezek dolgoztak itt, akik munkabért nem kapni, hanemfizetni szoktak. A községi szegényeket az állam tartja el, a többgyermekes szülők államilag segélyezendők, állami gyermekvédelem, államosított (de milyen szellemű?!) közegészségügy és a tetejébe közegészségügyi minisztérium felállítása. Ez az egész, amit népjóléti intézkedések terén a program kíván. Ezek igazán csak flastrom értékével bírnak az alul tovább gengedéseben. Hogy hol marad az aggkori biztosítás, a tőke korlátlan kizsákmányolási lehetősége, a mezőgazdasági és ipari üzemi betegség és baleset elleni védelem, a lakásnyomor és a belőle eredő számos társadalmi betegség elleni védelem ama módjának a követelése, mely a bajokat megelőzni igyekszik, ezt nem mondják meg a kisgazda vezérek. Hogy ne legyenek szenvedő alsóbb rétegek, ne pusztítson a tüdővész és más ragályok, hogyne legyenek túlzsúfolt lakásos, egészségtelen műheves és veszedelmes ipari és mezőgazdasági gépek, ezt nem lehet másként gyökeresen orvosolni, mint megelőzéssel. Ehhez pedig olyan társadalmi berendezkedés kell, amelyben a munka a legfőbb érték és nem a profit, az emberélet legnagyobbfokú védelme és kímélete a legfőbb szempont és nem a vagyonhalmozás a mások agyondolgoztatása és kizsákmányolása trtján. Ezzel végeztünk is a kisgazdák programjának bírálatával, melynél a végszavunk is csak az lehet, amivel kezdettük, hogy abban semmi olyan nincs, ami meg ne lett volna már régen a legtöbb polgári párt parasztfogó kortesfegyvertárában ; azonban annak teljes diadala esetén sem várhat attól a mezőgazdasági proletár egyebet, mint az eddigi kizsákmányolás és elnyomás állandósítását, a kisgazda pedig ugyanazt a gazdasági alárendeltséget és politikai semmibevevését a nagyvagyonnal és az osztályhatalommal szemben, amiben eddig része volt. Hisszük, hogy az okos belátás felismerteti az érdekeltekkel ennek a rövid fejtegetésnek azigazságát és nem ölnek fel a kisgazdakörbe bujtatott álkisgazdák spekulációinak, hanem meglátják a helyes utat a boldogulás felé, mely egyedül csak a szocializmuson keresztül érhető el. (m.) Tüntetések az erőszakos béke ellen. A németek nem fogadják el a békeszerződést. Nerwyork, május 31. A „Newyork Sun“-nek jelentik Parisból. a Spaaból visszatért német békedelegáció tagjaitól szerzett értesülés szerint a németek nem fogják aláírni a békeszerződést. A német megbízottak magatartása észrevehetőbben merevebb visszatértük óta. A németek azt mondják, hogy semmiféle lényeges módosítást nem remélnek a szövetségesektől s igy nem marad más útjük, mint a passzív rezisztencia. Az osztrákok nem bíznak. Bécs, május 31. A „Morgen“ külön tudósítja táviratozza Saint Germaineből. Még nem lehet tudni, hogyan fogadták a francia külügyminisztériumban Renner kancellár jegyzékét, amely nagyon komoly intelem volt a négyes tanácsnak. A delegáció tagjai azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy abban az esetben, ha a békefeltételek közlését nem siettetné a négyestanács válasza, akkor nem várják meg Saint-Germaineban a dolgok további fejleményeit. — tartása és az erőszakos béke ellen- A gyűléseken roppant sok ember vett részt. — Általános bányász és vasutas sztrájk Angliában, London, május 31. Az angol szakszervezeti kongresszus végrehajtó bizottsága tegnap hosszasan tanácskozott Bonar Law-val, Lloyd George helyettesével. A végrehajtó bizottság átnyújtotta Bonar Lawnak a bányászok, vasutasok és szállítómunkások szövetségének határozatát, amely az oroszországi intervenció abbahagyását, a katonai behívások és a Németország elleni blokád megszüntetését követeli. A szövetség a határozatban általános sztrájkkal fenyegeti meg a kormányt, ha nem teljesíti követeléseit. Bonar Law válasza nem elégítette ki a szövetséget. Horne Rlbert munkaügyi miniszter pénteken Párisba utazott, hogy Lloyd Georgeval megbeszélje a helyzetet. Pária tüntet. Versatile, május 31. Vasárnap délután 2 órakor valamennyi szo-cialista párt nagy tüntető gyűléseket tartott Párisban a kormányzónak május 1-én tanúsított maga Az olasz szocialisták felhívása. Luganó, május 31. A milánói szocialisták az erőszak békéje ellen való tiltakozásul rendkívül látogatott népgyűlést rendeztek. Az egyik szónok, Seratti kijelentette, hogy az olasz szocialista párt érintkezésbe lép a világ összes szocialistáival, hogy a békeszerződés ellen az egész világra kiterjedő általános sztrájkba lépjenek. I A holland munkások tiltakozása, Amsterdam, május 31. A német- alföldi független munkáspárt el határozta, hogy a legerélyesebben tiltakozik az erőszakos békeszerződés ellen. A határozatot megküldik az Internationale minden szakosztályának. Zavargások Bulgáriában. Bukarest, május 31. A bukaresti lapok azt a hírt hozzák, hogy Bulgáriában nagy zavargások törtek ki. A helyzet igen komoly. Sem a kormány, sem a katonaság nem képes a zavaroknak véget vetni. Vörös karszalagos bolgár katonák csatlakoznak a néphez. Maximálták a tej árát. A kenyérsütés díja: Pécs, május 31. Egy már több hét óta húzódó kérdés nyert megoldást. Maximálták a tej árát. Megírtuk ugyanis annak idején, hogy a tej árának megállapítására egy bizottságot küldöttek ki, melyben részt vettek a munkás képviselők is. A bizottság a tejcsarnokokban a helyszínen vizsgálta meg a viszonyokat és ennek alapján előterjesztést tett a polgármesternek, ki a tejért kérhető legmagasabb árat 1.756- ban állapította meg a tejkereskedésekben. A helybeli állattartó gazdákáltal forgalomba hozott tej árát 1.50 %-ban maximálta. A polgármester ugyancsak egy bizottság előterjesztése alapjára megállapította a kenyérsütési díjakat is. Köztudomású ugyanis hogy a pékek csak nemrég emelték fel a kenyér árát. Ezzel egyidőben a pékek kérték a kenyérsütési díjak felemelését is. Ismeretes, hogy a kenyérárakat a polgármester nem abban a mértékben állapította meg, mint azt a pékek kérték, kik egyetlen alkalmat sem mulasz- t tottak el az áremelésre. A pékek akkor emiatt sztrájkkal is fenyegetőztek. Ezért húzódott a kenyérsütési díjak árának szabályozása. A polgármester a sütési díj maximumát a kihűlt kenyér kilója után 30 fillérben határozta meg. . Azonban bármekkora kenyér, a sütési dij sohasem lehet több két koronánál. A polgármester helyesen tette, hogy a tej árát végre maximálta. Tűrhetetlen volt az uzsora, amit eddig a tejjel folytattak. Mi csak attól félünk, hogy az új maximálásnak nem lesz meg a kívánt eredménye, mint ahogy ez eddig történt. Ha pedig már hozzákezdtek a maximáláshoz, következetesen végig kell azt csinálni minden vonalon a piaci áraknál épúgy, mint más közszükségleti cikkeknél. De az árak szabályozását gyorsan kell rendezni, mert ma már akkora az uzsora, hogy kibírhatatlan.