Pécsi Napló, 1925. szeptember (34. évfolyam, 65-89. szám)

1925-09-01 / 65. szám

1925. 65. szám. Egyes szám ára *500 korona. Kedd, szeptember 1. Szerkesztoségi­es kiadóhivatali: Munkácsy Mihály ucca 10. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztősé­gi telefon 109. sz. * Kiadóhivatali telefon 27 sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP­­ Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 30.000 korona, egy negyed évre PO.OOO korona. Egyes szám ára: 12 oldalas 2000, 16 oldalas 2400 korona. Drágasági ankét, Pécs, aug. 31. A miniszterelnök helyet­ 1,é­se­ma ankétra hívta össze a közgazdasági szakértőket, a gyárosok, kereskedők, ipa­rosok képviselőit, hogy megbeszélje velük, m­ilyen módon lehetne erőszakos eszközök nélkül az általános drágaságon enyhíteni. Mi azon a nézeten vagyunk, hogy elég lett volna, ha ketten a pénzügyminiszterrel tárgyalják meg ezt az ügyet , mert akkor rájöhettek volna a baj eredetére és ha meg­van a helyes diagnózis , akkor könnyű az orvoslás. " ■ Tessék csak elolvasni Smith Jeremiás legutóbbi jelentését. Abban van egy mon­dat, amely rámutat a végső okra és amely a következőképen szól: ,,A magyar népnek akkora adóterhet kellett viselnie, mely az ország életére jelentékeny teherként nehe­zedett.” Mert mi jól tudjuk, hogy az a magyar nép, amelynek ezt a nagy terhet kellett­­ viselnie, az a magyar népnek a közép­osztálya ! És most mégis ennek a középosztály­nak jelentős tényezőit, a kereskedőket és iparosokat állítják a fogyasztókkal szemb­eűnbakul, azon merész állítással, hogy ők száz percentre dolgoznak és megfenyegetik őket a letöréssel. Hát lehet még őket letörni ? Nem tör­ték le eléggé őket a kényszerkölcsönök és­ mindenféle adók, amelyek forgótőkéjük nagy részét üzleteikből kivonták ? Ehhez járult még az üzletbéreknek a lakásbérekhez vi­szonyítva aránytalan emelése és a megélhe­tési viszonyok emelkedése folytán az üzlet­i üzemköltségek fokozódása. Lehetséges-e ilyen viszonyok mellett száz százalékos haszonnal dolgozni ? A magyar szolid kereskedelem ma is ugyanolyan árakkal kalkulál, mint a béké­ben , mert nem is tehet mást , pedig elég oka volna rá, hogy amikor a munkanélküli tőke a legnagyobb bankokban is 25%-ot jövedelmez , a saját munkáját is legalább ennyire taksálja. De még azt sem mondhatjuk, hogy nálunk a szabad verseny szabályozza az árakat, mert Vannak hangzatos című szö­vetkezeteink és közüzemeink, amelyekke­l az általuk élvezett privilégiumok folytán a nem privilegizált kereskedelem nem konku­rálhatna, ha ezek a vállalatok altruista vál­lalatok lennének. De mert nem azok , így a nagyközönségnek ezekből a privilégiumok­ból közvetlen vagy közvetett haszna nincsen és az áralakulásra befolyást nem gyakorolnak. Ha tehát a drágaságot nem ugyan le­törni, •— mert hisz ezt Európa egyéb álla­mai sem tudják •— hanem a kereseti lehető­ségekhez arányosítva lefokozni kell, akkor ehhez az első lépést a pénzügyi kormánynak kell megtennie. Smith Jeremiás jelentéséből azt is meg­tudhatjuk, hogy ez most módunkban is áll. El kell tehát törölni a forgalmi adót, le kell szállítani a fogyasztási adókat, mérsékelni a vám és szállítási tarifákat és kész az ol­csóbbodás.­­ A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban inkább csak esők és leginkább az Alföldön fordul­tak elő. Tárcái, Mohács, Halas jelentenek 5 milli­méteren felüli csapadékokat. Az idő változékony és hűvös jellegű, Debrecenben zivatar volt. Idő­­jóslat : Lényeges változás nem várható. A miniszterelnök résztvett Inke község képviselőtestületének ülésén Kaposvárról telefonálják nekünk . Inke község képviselőtestülete a napokban gyűlést tartott. A gyűlésen Való megjelenését bejelentette Bethlen István gróf m­­inisztereln­ök is, aki képviselőtestületi tag. A­­miniszterelnök megjelenésére való tekin­tetl­el az ikikei kisgazdák valamennyien fekete ruhába öltöztek."Mikor a miniszterelnök megjelent a községházán, harsány éljen-rel fogadták és Molnár István körjegyző üdvözlő beszédet mon­dot. A beszéd végén a kisgazdák illetni adóan újra éljenezeni kezdtek, majd a miniszterelnök meghatott­an köszönetet mér­détt az üdvözlésért. Baltán bevonultak a tanácsterembe és megkez­dődött a képviselőtestüle­ti ülés. Itt Némethi­ Sándor községi bíró köszöntötte a miniszterelnö­köt, ms jel rátértek a képviselőtestületi ülés tárgy­sorozatára. Az egyik pontnál a miniszterelnök is felszólalt és a községi ügyhöz módosító javaslatot terjesztett be. A javaslatot nagy lelkesedéssel meg­szavazták. Mikor aztán vége volt a gyűlésnek a miniszterelnök elvegyült az inkeiek között, meg­ismerkedett és elbeszélgetett velük. • ш Csak az ítélethirdetés lesz nyilvános Beniczky Ödön bűnperében. Budapest, aug. 31. Beniczky Ödön bűn­perét tudvalevőleg szerdán tárgyalja a budapesti tör­vényszék Töreky tanácsa. Beniczky ellen az ügyész­ség kormányzósértés, hivatali titok elárulása és til­tott közlés címén emelt vádat. Tiltott közlés vét­sége miatt valószínűleg Beniczkyvel együtt kerül a vádlottak padjára Ágai Béla dr., az Újság fő­­szerkesztője is, aki Beniczky vallomását leközölte. A bíróság ugyanis Ágai perének tárgyalását is szerdára tűzte ki, így bizonyosra veszik, hogy a bíróság a két ügyet egyesíti. Megbízható helyen szerzett információ sze­rint bizonyos, hogy a bíróság a tárgyalás elején el fogja rendelni a zárt tárgyalást Sztrache Gusztáv dr. királyi főügyész, a budapesti ügyészség elnökének indítványára, bár Vajda Ödön dr., Beniczky vé­dője ezt ellenezni fogja. A tárgyaláson tehát a hiva­talos tényezőkön kívül csak a felek által javaslatba hozott bizalmi férfiak vehetnek részt. A vádhatóság és a védelem, egyaránt két-két bizalm­i férfit ne­vezhet meg, akik jelen lehetnek a tárgyaláson, de a tárgyalás anyagát kötelesek titokban tartani. Minden valós­zínűség szerint még szerdán ki is hirdetik az ítéletet, mert a vádak olyanok, hogy külön bizonyítást­ nem igényelnek. Az ítélethirdetés már nyilvánosan történik. Bécs nagy tüntetése a Németországhoz való csatlakozás mellett. Bécs, aug. 3(­,, Ausztria közvéleménye körében egyre nagyobb méreteket ölt a Németországhoz való csatlakozás gondolata. Ez a mozgalom jutott kifeje­zésre azon az impozáns tüntető gyűlésen, amelyet vasárnap délelőtt az osztrák-német nemzeti szö­vetség rendezett a Rathaus nagy néptermében. A gyű­lésre Bécsbe érkezett a szövetségnek számos tagja Németországból is Loebe német birodalmi gyűlési elnök vezetésével. Délelőtt 10 órára szinültig megtelt a Rathaus nagyterme és az épület előtti téren, szakadó záporban mintegy tízezer főnyi tömeg gyűlt egybe, amely hangosan követelte a "ПГ-' ■■ ■■■ ■ ■ -"•■■■- ■ ■■•, Németországhoz való ■csatlakozást. A népes gyűlést a kommunisták meg akarták zavarni és ezért összetűzéseket és verekedéseket provokáltak. A rendőrség erre közbelépett és a zavargók közül többet letartóztatott. A Rathausban lefolyt gyűlé­sen Loebe dr., a német birodalmi gyűlés elnöke fejtegette azokat a politikai feladatokat, ame­lyeket a csatlakozás elérése végett megoldani kell. Több más szónok a csatlakozás gazdasági jelentő­ségét fejtegette. A gyűlés résztvevőit azután a városházán az alpolgármester fogadta. Mi akar A „Reggel” című hétfői újság, melynek ren-­­­desen­ helytálló jó politikai információi vannak,­­ mai számában a következő értesülését adja le, melynek hitelességében mindenképen kételkednünk kell. Mert annak érdekességénél fogva azzal adunk helyet, hogy attól megijedni elhibázott dolog lenne. Itt az érdekes közlemény : MEGBUKOTT A MAGYAR VÁROSOK KÖLCSÖN AKCIÓJA. Speyerék nem tudták a kölcsönt elhelyezni. (A Reggel tudósítój­ától.) Körülbelül fél esz­­tendővel ezelőtt akció indult, hogy a lerongyo­lódott, elszegényedett magyar városokat meg­felelő külföldi kölcsönnel segítsék meg. Először a L. Morgan-bankházzal folyt tárgyalás a köl­csönről, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy Morganék egy félóráig sem tárgyaltak Ma­gyarország megbízott­aival és nyomban ki­jelentették, hogy nem vállalják a kölcsön­­akció l­ebonyolítását. A Morganékkal való sikertelen kísérletezés után a Speyer et al, newtyorki bankházzal kezdődtek meg a tárgyalások. Hónapokon keresztül alku­doztak a magyar megbízottak Speyerékkel, amíg végül is nyár elején sikerült megállapodást kötni a Speyer bankházzal. Ez a megállapodás köztudo­más szerint 10.000.000 dollár, azaz 50.000.000 aranykorona kölcsönt biztosított volna a magyar városok számára. Július végén került volna a sor a kölcsön első részetének folyósítására. A folyósítás azonban nem történt meg július végén, de nem történt meg augusztus elején sem és csak hosszas ez lenni ? A sürgetésre sikerült állítólag néhány nappal ezelőtt, s a kölcsön első részletét, az 5.000.000 dollárt Speye­­réktől megszerezni. Érdekes, hogy miért kísérleteztek a magyar megbízottak a L. Morgan-ban­k­h­ázzal minden eredmény ф­ nélkül. Morganék ugyanis a legélesebb harcban állanak a Speyer-bankházzal, ezért, amikor megtudták, hogy a magyar megbízottak a nekik tett ajánlattal egyidőben a Speyer-bankháznál is próbálkoztak, visszautasították a kölcsönajánlati­kat. A belügyminisztériumban és a pénzügymi­nisztériumban lefolytatott tárgyalások során már el is határozták, hogy a 39 kölcsönt igénylő város közül melyik mennyit kap. A kölcsön összegét az egyes városok teherviselő képességének és adó­bevételének figyelembevételével határozták meg. Most azután egészen váratlan és kedvezőtlen for­dulat következett be a városok kölcsönének ügyé­be . A Reggel információja szerint ugyanis az egész kölcsönakció megbukott és az újabb 5.000.000 dollár folyósítására már nem is kerül sor. A kölcsönakció bukásának oka, hogy a Speyer bankháznak nem sikerült a kölcsön plasszí­­rozása. Speyerék nemcsak a magyar városok kölcsön­­akciójának lebonyolítását vállalták, hanem ezzel együtt a Berlin és Köln városét is. Hogy mik lesz­nek a jogi és közgazdasági következményei a köl­csönakció meghiúsulásának, arról egyelőre nem lehet hiteles információt adni. Pénzügyi körök megítélése szerint, a kölcsön horribilis kamatszol­gáltatása és lehetetlenül szigorú feltételei olyan

Next