Pécsi Napló, 1926. március (35. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

1926. 49. szám. Egyes szám ára 2000 korona Kedd. március 2. PÉCSI NAPLÓ Sikeszteség­­e kiadóhivatal Munkácsy Mih­ály ucca 10. sz Kéziratokat nem adunk vissza. iroskeszteségi telefon 109 Sk * Kiadóhivatal, t­lefon 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy poklán egy kora 10.uBI korona, egy negyed évre 90.000 koron­a. Egyes szám árai 2000 korona 16 oldalas 3000 korona A politikai felelősséget nem lehet perrendszerüleg körvonalazni. — A nemzetgyűlés hétfői ülése. — Budapest, március 1. Ma délelőtt a nemzet­gyűlés folyosóján már a kora délelőtti órákban igen élénk volt az élet. A beszélgetés tárgya Apponyi Albert grófnak mai nap folyamán a frankügyben várt felszólalása volt, amelyet azonban Apponyi Albert gróf elhalasztott. Apponyi környezetéből nyert hírek szerint Apponyi beszédét Bethlen István gróf genfi visszatérése után mondja el. Az egyik lap értesülése szerint Apponyi kijelentette, hogy azért nem szólal fel Bethlen István elutazása előtt, mert nem akarja, hogy az esetleges genfi eseményekért felelősséget hárítsanak rá. Sok szó esett a folyósón ma arról is, hogy a miniszterelnök genfi távolléte idejére el akarják napolni a Házat. Ellenzéki körök ezt kifogásolják és erősen tanácskoznak, miképpen volna lehetséges ennek a tervnek megakadályozása. Egységespárti körökben ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy az ellenzéki akció a legmesszebbmenően méltány­talan, mert hiszen kétségtelen, hogy a miniszter­­elnöknek jelen kell lennie azokon a parlamenti üléseken, amelyeken az ellenzék akcióját éppen a miniszterelnök személye ellen intézi. Az egységes párt visszautasítja az ellenzék akcióját és te­kintve azt, hogy az egységes párt szilárdan áll a miniszterelnök mögött, szó sem lehet arról, hogy az ellenzék akciója eredményes legyen. A nemzetgyűlés ülését 1212 óra után nyi­totta meg Szestovszky Béla elnök. Az elnöki elő­terjesztések után folytatták a frankvitát. Farkas István az első felszólaló. Éles szavakkal bírálja a kormány működését. Azt állítja, hogy a frankhamisítás a kormány és hatóságok tudtával és hozzájárulásával történt. Mióta ez az ügy ki­pattant, állandó titkolódzás és tussolás folyik. (Zaj és ellentmondások a kormánypárton.) A kormány intézményesítette a bizonytalan állapotokat. Ennek következménye, hogy a vármegyék olyan határo­zatokat hoznak, amelyben a sajtó elnémítását követelik. Láng Já­nos : Ez a sajtó nem a nemzet ideálja. Farkas István : A kormány a frankügyről más 1922-ben szerzett­ tudomást. Farkas ezután felolvassa Rába Dezső és Windischgraetz Lajos vallomását, amelyből azt a következtetést vonja le, hogy hivatalos körök is támogatták a frank­ügyet. (Nagy zaj.) A miniszterelnök szombati beszédében kijelentette, hogy a szokás és frank­hamisítás között összefüggés nincs. Elismerte azonban a miniszterelnök, hogy az ügyészség által lefoglalt szokások később Csehországban forgalomba kerültek. (Derültség és ellentmondások a jobboldalon. ) Pesthy Pál : Ezt nem mondotta a miniszter­­elnök. Farkas István : Elképzelhetetlennek tartja, hogy Zadravecz ne tudott volna arcélról, amikor feleskette Rábáékat.. Zadravecz túlságosan nagyra­vágyó volt, ahhoz, hogy ne tudott volna róla. Friedrich István : Ugyan, ugyan. Farkas István : A kormány takargat a frank­hamisítás ügyében. Véleménye szerint az értelmi szerzők még ma is szabadlábon vannak. (Derültség és ellentmondások a kormánypárton.) Élesen tá­madja Rakovszky Iván belügyminisztert. Azt állítja, hogy bár tudomása volt arról, ho­gy Nádosy azon dolgozott, hogy az egész ügyet Windischgraetz re kengje, a nyomozás csak a franciák fellépése után indult meg erőteljesebben. Pesthy Pál : Ez nem áll. Ezután Őrffy Imre szólal fel. Farkas István a csődök nagy számát a frankhamisításoknak tulajdonítja. Nem kell megállapítania, hogy a csődök és kényszeregyezségeknek egészen más az oka Farkas István ezen beszédét, nem látszik nem csak Magyarországnak, hanem a külföldi gazdasági érdekeltségeknek is szánta. (Zaj és ellentmondások a szocialistáknál. )Azt is mondotta Farkas, hogy a proletárdiktatúra már 1919. júniusában, Kassa kiürítésekor megbukott. Ezzel szemben rámutat arra, hogy a szovjettanács 1919. júliusában is ülé­sezett, annak Farkas István is tagja volt. (Zaj a baloldalon.) A felelősség kérdésével foglalkozik ezután és megállapítja, hogy mindennemű felelősség nélkül nincs állami élet. A jogi felelősséget éppen azok miatt állapítják meg, akiknél erkölcsi felelős­ség nincs. A jogi felelősséget körvonalazzák a büntetőtörvények, a kormányra nézve pedig az 1848 : III. tc. A politikai felelősséget azonban nem lehet körvonalazni és ez kodifikálva nincs sehol. A politikai felelősség kérdését taglalva bi­zonyos atmoszféráért akarják felelősségre vonni a kormányt. Szerinte ugyan nincs olyan bíró, aki valamely bűncselekmény elbírálásánál az azt meg­előző atmoszféra bizonyítását elrendelné. A politikai felelősséget nem lehet perrendszerüleg körvona­lazni, mint ahogy a frankbizottság múlt működését sem lehetett perrendszerű eljárásnak tekinteni. Őrffy Imre : A baloldal elégedetlen a frank­bizottság munkájával. Ezt tulajdonítsa önmagá­nak, mert hiszen a kormányt támogató pártok eleve sem tartották a bizottságot olyannak, amely a felelősség kérdését pontosan megállapíthatja és csak külpolitikia szempontok miatt ment bele a bizottság megalakításába, amely kétségtelenül a baloldal győzelme volt. A kisebbségi vélemény­nek az a főhibája, hogy egyid­őben készült a több­ségi jelentéssel. Kallók Lajos : Jó védőbeszéd. Propper : Nagypénteken mossa holló a fiát. Bethlen István gróf: Nincs szükségem rá, ilyen vádakkal szemben sem. Őrígy: 1925. december 17-én, amikor Nádosy beismerte, hogy mulasztást követett el, a minisz­terelnök azonnal átadta Nádosyt a belügyminisz­ternek, mert hiszen a nyomozást a miniszterelnök nem viheti, az ország ügyvitele úgy is elég gondot ad neki. Megbízta a belügyminisztert tehát a nyo­mozással. Rába Dezső vallomására nem lehet építeni. Rábának az a mentalitása, hogy minél több embert belekeverjen az ügybe. Esztergályos : Hát Károlyi Imre mit csinál ? Berki Gyula : Károlyi Imre minket nem érdekel. Őrffy : Rába vallomásait Windischgraetz és Nádassy is megcáfolták. Pesthy Pál: Rába önmagát is megcáfolta Őrffy. A belügyminiszter felelőssége sem állapítható meg. A belügyminiszter Nádosyt örök­ségképen kapta elődjétől. Nádosynak a hatásköre törvényesen volt megállapítva és igy a belügy­miniszternek nem állott módjában hogy Nádosyt máshova ossza be. Elnök ezután az ülést 5 percre felfüggeszti. Mintegy negyedórás szünet után nyitja meg elnök újból az ülést, őrffy folytatja beszédét. Appellál a képviselők egyéni politikai felelősségére akkor, amikor az egész ország becsületének kérdésé­ről van szó, az ellenzéknek is ki kell venni a részt a felelősségből. Vázsonyi maga is azt mondotta, hogy kalandos természetű emberek mindenütt akadhatnak anélkül, hogy a nemzet felelős lenne értük. Az ellenzék vegye észre, hogy többről van szó, mint kormánybuktatásról. Rövidesen eljön az idő, amikor a nemzet egyhangúlag méltányolni fogja azt a heroikus munkát, amelyet a Bethlen kormány folytatott az ország érdekében. (Élénk helyeslés és taps a kormánypárton.) Pikter Emil a következő szónok. A kormányt­­ akkor is felelőssé kell tenni, ha semmiféle mulasz­tást nem követett volna el. Úgy hallja, hogy a­­ miniszterelnök Genfbe készül. (Barabás Samu I.: Azért kell tehát ez a botrány. Pikter : Csodálja a miniszterelnök nyugalmát. Patacsi Dénes : Bátran mehet Genfbe a mi­niszterelnök, az ország többsége mögötte van. . (Helyeslés a kormánypárton.) Pikter : Kizártnak tartja, hogy a miniszter­­elnök kellő presztízzsel léphessen fel Genfben. A szociáldemokraták jobban szerették volna más incid­enssel kapcsolatban buktatni meg a Beth­len kormányt, amelyet okvetlen meg kell buktatni. Elnök ezután megszakítja a vitát és szavazás alá bocsátja Dabasi Halász Móric és társainak azon indítványát, hogy a frankvita tartamára 8 órás üléseket tartsanak. A nemzetgyűlés többsége az indí­ványt elfogadja, úgy hogy holnaptól kezdve to­vábbi intézkedésig a Ház délelőtt 10 órától dél­után 6 óráig tart ülést. Lendvai István személyes kérdésben szólal fel. Az elnök a legutóbbi ülésen rendreutasította azért, mert állítólag durva sértést követett el. Ki­jelenti, hogy azt a kifejezést, amelyet, neki tulaj­donítottak, nem használta, ezt tanukkal is tudja bizonyítani és így a gyorsíró jegyzetekbe téve­sen kerülhetett bele ez a közbeszólás. A gyorsírókat és az elnököt egy képviselő félreérthette. Nem volt szándékában egy úriasszony becsületébe gá­zolni. Újból hangsúlyozza, hogy a neki tulajdoní­tott kifejezést nem használta. Szestovszky Béla elnök kijelenti, hogy ő a közbeszólást nem hallotta, de Rakovszky István figyelemeztette rá. Hunszár Károly alelnök kéri a Házat, hogy tovább ne foglalkozzék ezzel az üggyel. A tényállást majd a naplóbíráló bizottság meg­állapítja. Egyben napirendi javaslatot tesz olyan értelemben, hogy a nemzetgyűlés holnap, folytassa a bizottsági jelentése tárgyalását.­­ ' ■ Hegymessi Kiss Pál a napirendhez szólal fel. Rakovszky Iván belügyminiszterhez intéz kérdést. Vajnai Lászlónak Félegyházán tett kijelentése és a szegedi rendőrkapitányság jelentésének ügyében. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszában rá­mutat arra, hogy senki sem kifogásolhatja, hogy ő a jelentést, mint a hivatalos okmányt sajtó útján nem tette közzé. A szegedi főkapitányság jelentésében nincsen szó arról, hogy Vajnai fegy­veres embereket toborzott volna. Vannai kocsmá­ban ittas állapotban különböző kijelentéseket tett, amelyek ügyében a vizsgálat megindult. A kihallgatott tanúk szerint Vannai többek között azt mondotta, hogy őre­ nagy szerep vár a leg­közelebbi választáson, meg fogja buktatni Horváth Zoltán képviselőt. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az elhangzott kifejezések nem voltak egyebek, mint egy borközi állapotnak az eredményei. Meg­tette az intézkedéseket, hogy Vajnait továbbra is figyeljék. A nemzetgyűlés ezután elfogadta az elnök napi­rendi indítványát és ezzel az ülés 14 órakor véget ért.­­ Muszti István beszámolója. Február 28-án Görcsöny községben nagy néptömeg előtt beszámo­lót tartott Muszti István képviselő. A beszámolón megjelent a szomszédos községek lakossága is. A földmivelő osztályon kívül ott voltak az iparosok, kereskedők és az intelligencia is. Muszti István beszámolt a politikai helyzetről, majd Vér József ottani pártalelnök arra kérte a képviselőt, hogy fejezze ki Görcsöny község és vidéke lakosságának ragaszkodását és párthűségét Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Mihalics Mihály dr. beszéde után, aki különösen a kisgazdatársadalmat érdeklő kérdésekkel foglalkozott, megtörtént a kisgazda­­párt szervezés, amelynek vezetőségében a köz­ség minden társadalmi osztálya képviselve van. A gyűlés a kormányzó és a miniszterelnök éltetésével végződött.

Next