Pécsi Napló, 1926. augusztus (35. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
1926. 172. szem Egyes szem era 3000 korona. Vasárnap, augusztus 1. PÉCSI NAPLÓ r. s«fut6**g és kiadóhivatali MunttAcsyfiMih»i. ucca 10. ki. Kéziratokat nem adunk vissza. t*esxt6*égi telefon 108. кг, * Kiadóhivatali telefon 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy höre SO.SffS korona, egy negyed ívre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona 16 oldalas 3000 korona A jövedelemadó módosítása. Pécs, 1926. júl. 31. A legutóbb közzétett 96.000 P. M. számú rendeletről, mely a már régebben törvényhozásilag elrendelt és már ismételten bejelentett adókulcs-mérséklések iránt intézkedik, — továbbá a közzé nem tett, hanem csak belszolgálatilag a pénzügyigazgatóságokhoz és adóhivatalokhoz kiadott 95.800 VI I. a. P. M. számú rendeletről, mely az önkezelésű nagyobb földbirtok megadóztatásának technikáját szabályozza, a sajtó legutóbb tájékoztató ismertetéseket közölt. Többek közt helyi laptársunk is július 24-iki számában. Ezen ismertetések — sugalmazottan-e vagy sem, nem tudjuk, de mindenesetre némileg elnagyoltan és elsietve — nagyrészt az ünnepi pohárköszöntők avagy az új hivatalfőnököket üdvözlő szónoklatok hangnemében voltak írva és a kérdés beható tanulmányozásától felette távol estek. Tőlünk is messze esik a gondolat, hogy a közönséget az új intézkedések iránt ellenszenvre vagy elégedetlenségre hangoljuk, sellenkezőleg, minden erővel megszilárdítani kívánnók azt a valóságos történelmi nagyságú adózási készséget, melyet a lakosság az utolsó évek súlyos államgazdasági viszonyai közepette tanúsított és a mely Apponyi Albert grófot ama lendületes kifejezésre, tagadta, hogy a névtelen magyar adózónak szobrot illenék állitani. Mindenki, aki a hazát, ért kataklizma méreteit áttekinteni képes és aki úgy érez a haza iránt, mint ahogy éreznie kötelessége, ezen adózási készségtől át van hatva. Azonban mi a magunk részéről nagykorúnak véljük a magyar adózót és fölöslegesnek látjuk azt, hogy szép szavak ópiumával elkábitassék, ne pedig öntudatosan hozza meg áldozatait. Csak gyermekeket kell mesékkel és ígéretekkel rábírni arra, hogy az orvosságot bevegyék. Másrészt minden adózó község mellett is fenn kell tartania magának, főkép hozzáértő érdekképviselete révén, azt a jogot, hogy a valóban szükséges adóteher arányos és méltányos elosztását ellenőrizze és hogy az adózási rendszer oda ne fajuljon, amit báró Eötvös József mond a XIX. század uralkodó eszméiben, hogy a kommunista állam szervezete minden forradalom mellőzésével, pusztán pénzügyi törvényhozási eszközökkel, tökéletesen megvalósítható. A nemcsak megengedett, de szükséges bírálat jogán azt véljük, hogy kötelességünk ismertetni dióhéjban annak a feliratnak tartalmát, melyet a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület a mai napon az illetékes szakminiszterekhez intéz és másolatokban az érdekképviseleti társszervezetekkel közöl. A felirathoz egy grafikon és három nagyszabású táblázat van csatolva és nem mindennapi felkészültség és alaposság gyümölcse. Egyetemes és nem csak mezőgazdasági érdekű része a munkának az, mely a 96.000. sz. rendelettel, tehát az adókulcsok mérséklésével foglalkozik. Megállapítja, hogy a mérséklés a kis jövedelmeknél nem számottevő, a középjövedelmeknél úgyszólván semmi és csak a nagy jövedelmeknél tekintélyes. Tényleg, ha a kulcsokat tüzetesen megtekintjük, megállapíthatjuk, hogy a 30.000 koronás jövedelem a régi kulccsal fizetett 2.500 korona adót, az új kulccsal pedig fizet 2400 koronát, ellenben a 200.000 koronás jövedelem a régi kulccsal 80.000, az új kulccsal 45.000 koronát fizet. Kéri az Egyesület, hogy a progresszió a kis és különösen a középjövedelmek nagyobb kímélésével alakítassék át. Csak mezőgazdasági érdekli a feliratnak ama része, amely a 95.800 sz. rendelettel vagyis a földbirtok jövedelembecslésével foglalkozik. Történeti tényekkel bizonyítja, hogy az indokolás kiinduló pontja megtévesztő, mert amikor azt állítja, hogy az idei jövedelembecslést a tavalyihoz képest lényegesen emelni kellett azért, mert ez egy terméskatasztrófára volt alapítva, akkor megfeledkezik arról, hogy a tavalyi szabvány az 1924- beli terméskatasztrófával, nemcsak hogy nem számolt, hanem ellenkezőleg a megelőző évi, egy nagyon jó termésre felépített sémát mintegy 25 százalékkal még meg is emelte. Helyes megítélést csak akkor lehet végezni, ha az idei becslési szabványt a két év előtti becslési szabvánnyal mérjük össze. Ezen elv szerint kidolgoz 59 birtoktípusból egy táblázatot, mégpedig úgy, hogy az összeállítás minden célzatosság nélkül, a miniszteri tabella nyomán történt és megállapítja, hogy ezen 59 birtoktípus átlagában a holdankénti adóteher 1924-ben volt 2,17 K, 1926-ban pedig lesz 4 , és így az adóteher emelkedik 84%-kal. Szétválasztja ezután ezen 59 birtokot három kategóriára akként, hogy az egyik csoportba tartozik 25 birtok, melyeknek területe 100 és 500 hold közé esik, a másodikba 19 birtok, melyeknek területe 501 és 2000 hold közé esik, a harmadikba 15 birtok, melyeknek területe 2001—30.000 hold. Az első csoportban az adóteher holdanként 1.36 koronáról 2.30 koronára, tehát 69 %-kal, a második csoportban az adóteher 1.78 koronáról 3.44 koronára, tehát 93 %-kal, a harmadik csoportban az adóteher 4.06 koronáról 7.55 koronára, tehát 86 %-kal emelkedik. Sérelmezi a felirat továbbá azt, hogy a kulcsok emelkedése a birtokterületek csökkenése irányában nem felel meg azon üzemtani tapasztalatnak, mely szerint az üzemköltségek a kisüzemtől a középüzemig sokkal erősebben csökkennek, mint a középüzemtől a nagyüzemig, úgy hogy a skála ezen értelemben a középnagyságú üzemekre nézve aránytalanul terhes és ezt ugyancsak számadatokkal igazolja. Legsúlyosabb sérelemnek minősíti a felirat azt, hogy a skála degressziója a kataszteri tiszta jövedelmek azaz más szóval a talajminőség csökkenése irányában a szakszerűtlenségig elhibázott, különösen az egészen silány talajminőségek szintjén. Igen érdekes e tekintetben az a számadat, hogy például egy 1000 holdas birtok, melynek kataszteri tiszta jövedelme 3 korona, mely tehát már a teljes sterilitás határvonalán áll, a tabella szerint 1440 korona adót fizet, azaz a becsjövedelem 48%-át, ellenben ha annak kát. tiszta jövedelme 25 korona, tehát a termékenység csúcspontján van, akkor adója 4300 korona, tehát a becsjövedelem 17%-a, holott — úgymond — az arány csaknem megfordítva volna helyes, mert a jó földet nem lehet eléggé magasan, a rossz földet pedig nem lehet eléggé alacsonyan becsülni. Sérelmesnek mondja a felirat továbbá a rendelet ama részét, mely az elemi károk mérlegelésének szabályait tárgyalja. A rendelet értelmében ugyanis elemi kár címén a sémaszerű jövedelemből annyi hold után kell egyharmad, kétharmad vagy háromharmad részt levonni, mint amennyi hold után a földadóból egyharmad, kétharmad vagy háromharmad íratott elemi kár címén le. A felirat szerint ez a módszer azért nem helytálló, mert a divó gyakorlat szerint az elemi károknak csak egy elenyésző hányada jut földadóleírásokban kifejezésre, amennyiben az ily ügyekben előírt eljárás felette nehézkes és rendszerint alaki okokból eredménytelen. De még sokkal sérelmesebb az a beállítás, hogy a bruttó hozamban beállott egyharmad pusztulás a tiszta jövedelemnek csak egyharmad részét emésztené föl, két- harmad pusztulás pedig csak kétharmada tiszta jövedelmét. Kevés gondolkodás kell annak felismeréséhez, hogy a termés egyharmadának elpusztulása legalább is 60— 70 %-kal csökkenti a tiszta jövedelmet és hogy a termés kétharmad részének elpusztulása mellett tiszta jövedelemről már egyáltalában szó nem lehet. Sérelmezi végül a felirat azt, hogy a törvénynek és minden eddigi rendeletnek, így a most kiadott rendeletnek is amaz alapvető intézkedését, hogy a szabványok szerinti megadóztatás csak kisegítő segédeszköz, ellenben ahol a valóságos jövedelem számvitelileg megállapítható, az adóalap mindenesetre ez, a gyakorlatban alig jut érvényre. Azóta sem javult ez irányban a helyzet, hogy Vargha államtitkár e tárgyban az OMGE idei ülésén megnyugtató kijelentéseket tett. Kéri a felirat, hogy történjék gondoskodás az irányban, miszerint az alsó pénzügyi hatóságok a törvény ezen rendelkezését komolyabban és őszintébben kezeljék. A gyakorlat t. i. az, hogy mindenütt, hol a tényleges eredmény a szabványon alul marad, a közegek a legformalisztikusabb ürügyek kihasználásával oda iparkodnak, hogy a vizsgálat nemlegesen legyen minősíthető és ekként az adózó a szabvány szerinti megadóztatás igája alá legyen szorítható. A felirat nemcsak negációkat és meddő bírálatot tartalmaz, hanem előterjeszt egyúttal egy pozitívumot is és pedig egy szabványtáblázatot, mely magának a miniszteri táblázatnak legfelső sarktételéből indul ki és csak a területcsökkenések szerinti progressziót valamint a talajminőségek szerinti degressziót dolgozza át azon elvek szerint, melyeket fentebb részletesen körülírtunk. Érdelődtünk az Egyesület adóügyekben működő szakemberénél, ki a feliratnak is szerzője, hogy a rendeletnek már megindult végrehajtása a gyakorlatban miként fest. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a pécsi igazgatóság területén a hatáskör korlátozottsága mellett lehetséges belátás és mérséklet tapasztalható, ellenben más igazgatóságok területén a végrehajtás annyira rideg és kíméletlen, hogy a közönséggel való megértő megállapodásokra kevés kilátás van. Lapunk mai száma 16 oldal. CSEH KOMMUNISTÁK TÜNTETTEK RÁKOSI ÉRDEKÉBEN. Prága, júl. 31. A prágai tőzsdén a kommunisták tiltakozó gyűlést rendeztek a budapesti Rákosi per alkalmából. A gyűlés után az internacionálét énekelték. Éljen Rákosi kiáltásokkal. A rendőrségnek nem volt alkalma beavatkozásra.