Pécsi Napló, 1926. október (35. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

1926 222. szám, Egyes szem­ere 2000 korona. Péntek, október 1. fHsftaxiftség 6» kiadóhivatal 8 ManfelcaySMihaly occa 10. sx. Kéziratokat nem adunk virsss. '§mlM*xiéségi telefon 108. »a. * Kiadóhivatal! telefon 27. sx. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP .................' . ....ill II ПТГЯИ.­» Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra SSIUS korona, egy negyed évre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona, 16 oldalas 3000 korona Vи вавев 11— see —­— A Pan-Európai kongresszusra. Irta : Adorján György dr. A „Pesti Hírlap” vasárnapi számában, Rákosi Jenő, a közelgő Pan-Európai kon­gresszusra való tekintettel vezércikket irt, amelyben nem a leghizelgőbb módon nyilat­kozik Pan-Európáról, melynek pedig céljául a szerző Európa kiragadását jelöli meg abból a gazdasági és erkölcsi nyomorúságból, mely a békekötésekben kodifikáltatott. Ugyanakkor — talán épp a cikk meg­jelenésének órájában — kapta kézhez egye­temünk jog és államtudományi karán mű­ködő „Nemzetközi jogi Szeminárium”-unk a bécsi kongresszust előkészítő bizottság meghívását a részvételi legitimációkkal. A szíves meghívásnak szemináriumunk öröm­mel fog eleget tenni, annál is inkább, mivel vezető professzorunkat, Faluhellyi Ferenc dr. egyet, nyilv. rendes tanárt — a „Budapesti Hírlap”-ban aug. 29-én megjelent „Néhány szó Páneurópáról” című feltűnést keltő cikke következtében — Rainprecht Antal dr. nemzetgyűlési képviselő a kongresszuson való megjelenésre külön is felkérte. A „Pán Európai Unió” magyar csoport­jának főtitkára, rendkívül udvarias hangú levelében, feltétlenül számít a kongresszuson professzorunk közreműködésére, noha (s ezen van a hangsúly), a „Budapesti Hírlapban” megjelent sorokban Faluhelyi dr. világosan kifejezi, hogy a Pan Európa tervezetet — úgy, ahogyan ez ma mutatkozik, nem fogad­hatja el. Nézetem szerint azonban, ez egy­általában nem zárja ki azt, hogy a tervezetet a maga egészében nem akceptálók ne vegyék komolyan a mozgalmat és ne igyekezzenek előmozdítani benne azt, ami jó és meg­valósítható. Minden új mozgalom irányítói — ha sza­bad ezt a kifejezést használnom — túl lőnek a célon, többet hirdetnek megvalósíthatónak, mint amennyire az elérni kívánt cél érdeké­ben szükség volna, mert úgyis tudják, hogy­­ mire tervük realizálódik, sok kedves gondola­tukról kell — mint keresztülvihetetlenről — lemondaniok. . Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi — még nem is teljesen kidolgozott Pan-Európa — projektumban, sok utópisztikus izű­ köve­telmény van. Egyrészt azonban nincs kizárva, hogy pár év múlva — egynémelyik meg­valósulásakor — nem-e fogunk csodálkozni, hogy mi magunk ezt valamikor utópiának tartottuk, másrészt pedig, nem minden utó­pia ami Pan Európával összefügg. A mozga­lom magas célja, irányítóinak kiválósága és személye nem érdemli meg, hogy Rákosi egyik legolvasottabb lapunk élén Pan Euró­páról mint egy menazsériáról emlékezzék meg, melynek bolond gazdája takarékossági vagy gazdasági szempontból, az összes bestiáit egy nagy ketrecbe akarja zárni. Pán-Európa,mely olykér igyekszik Euró­pát politikailag egyesíteni és az egymással ellentétes érdekeket kiegyenlíteni, hogy ez­által a háború veszélyét csökkentse, feltétlenül napjaink legtiszteletreméltóbb törekvései közé tartozik. Néhány szót a most megtartandó kon­gresszusról is. Midőn a mozgalom lelkes kezdeményezője, gróf dr. Coudenhove-Ca­­legri, volt monarchiánk tokiói nagykövetének és japán feleségének fia, 1924-ben kiadta „Pan-Európa” című első könyvét, (melyet 1925-ben „Küzdelem Pan Európáért” kö­­­vetett) első megvalósítandó lépésnek, egy­­ világvárosban ülésező kongresszust jelölt meg. Már akkor sokan kétségbe vonták ezen szárnypróbálgatás létrejöhetését, tudniillik azt, hogy Európa valamennyi államának kiküldöttei tényleg meg fognak e jelenni s hogy az osztrák szöv. kormány, a komoly kongresz­­szusokat kisérő kedvezményeket nyújtani fogja-e. Most e sorok írásakor mellettem fekszik a háromnyelvű ( német, francia, angol) kon­gresszusi „Útmutató”, dr. Rudolf Ramek szöv. kancellár bevezető szavaival: A Pan Európa-i kongresszus a népek és nem a kor­mányok kongresszusa lesz, nem részérdekek­ről, hanem egy erős, egységes és békés Európa felépítéséről fog tárgyalni ! A megnyitás napja okt. 3. és 6-án egy ünnepi bankettel zárul. A kongresszisták­­nak vízum­mentes beutazást és az osztrák szöv. vasutakon egy 25% kedvezményt bizto­sítanak. Színhely valószínűleg a bécsi Burg. Hogy csak valamelyes képünk legyen a részt­vevők személyéről — mely egyúttal persze garancia a tárgyalások és a tárgyalandó anyag komolyságára is — elég ha a különböző államok Pán-Európa alcsoportjainak elnökei közül Paul Loebe, Edouard Herriot, Ignaz Seipel és Lukács György nevét említem. E nevek viselői : a német birodalmi gyűlés elnöke, aktív francia miniszter, ny. osztrák szöv. kancellár, pápai prelátus és Magyar­­ország ny. miniszterelnöke. A többi résztvevők : államtitkárok, egye­temi tanárok, világlapok szerkesztői, kép­viselők, stb. A fényes névsorból találomra kiragadva : Leon Blum, Walter Breisky vicekancellár, Prof. Einstein, Englis cseh pénzügyminiszter, Marianne Hainisch, az osztrák állam elnökének leánya, Günther vasúti elnök, Hantos Elemér államtitkár, Józan Miklós unit. püspök, Schober bécsi rendőrelnök, gróf Lerchenfeld bajor ny. min. el., de Monzie francia közoktatásügyi min., Painlevé hadügyminiszter és Nitti olasz ny. miniszterelnök. Maga az „Útmutató” ki­jelenti azonban, hogy még igen sok utójelent­kezés is történt. A kongresszusi előadók listáján, a külön­böző nevek mellett London, Berlin, Paris, Budapest, Wien, Prága, Brüsszel stb. vannak feltüntetve, mint amely városok a részt­vevőket delegálták. Az idő és tárgyrendi beosztás (eltekintve a még utolsó percben jelentkezőket) a kö­vetkező : 3-án ünnepélyes megnyitás, utána politikai ülésezés (Tagung), mindkettő teljes ülés keretében. 4-én gazdasági kérdések tár­gyalása, míg e nap délutánján és másnap délelőtt bizottsági üléseket jelez a prospektus. Nyomon követi ezeket a „szellemi együtt­működésről” való eszmecsere, s 6-án délelőtt a bizottságok jelentéseit fogadja a teljes ülés. E nap lesz egyúttal a kongresszus zárónapja. A két részletkérdéseket tárgyaló albi­zottságok közül a magyarokat feltétlenül az ötödik fogja leginkább érdekelni. Pénz­ügyi, interkontinentális, Európai állam orga­nizációs stb. problémák közül a „Kisebbségi Kérdések Komitee’jának (5 bízott) ülésein a mi kiküldötteinknek, kitűnő alkalom fog kínálkozni arra, hogy — a soha eléggé nem hangoztatható — minoritási sérelmeinket a világnemzetek képviselőinek felpanaszol­hassák. Szemináriumunk, mely a kongresszuson való részvételtől függetlenül, amúgy is tagja a Pan Európai Uniónak, minden más a kon­gresszuson felvetődő kérdésben fix állás­pontot fog képviselni.S ez az álláspont teljesen egybevág dr. Faluhelyi professzorunk cikké­nek utolsó soraival : „Végletekig ellen kell állanunk minden olyan törekvésnek, mely jogos nemzeti aspirációinknak útját szegné és megcsonkítottságunkat állandósítani akarná, azonképpen éppen nemzeti létünk szempontjából minden gondolatot érdeklő­déssel kell megragadnunk, amely az európai nemzetek közötti béke biztosítására volna hivatott”. Ilyen gondolat van Európa is ! Mikorra hívják össze a nemzetgyűlést. Budapest, szept. 30. Bethlen István gróf mi­niszterelnök ma a kora reggeli órákban megjelent hivatalában és mindenekelőtt Mayer János föld­művelésügyi miniszterrel folytatott tanácskozást. Később Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke jelent meg a miniszterelnöknél. Scitovszky Béla a közel egy óra hosszat tartó tanácskozás után távozásakor a következőket mondotta : —A miniszterelnök úrral aktuális politikai kér­désekről tárgyaltam. Szóba került a nemzetgyűlés összehívásának kérdése is, anélkül, hogy az össze­hívás terminusára vonatkozólag döntés történt volna. Ebben a kérdésben még korai volna vég­leges elhatározásra jutni. Később Kószó István belügyi államtitkár jelent meg a miniszterelnökségen és a választói névjegyzék ellen felmerült panaszok ügyében refe­rált a miniszterelnöknek. Értesülésünk szerint a panaszok beadásának határidejét a kormány egy hónappal ,tehát október 31-ig meghosszabbította. Lemond Ripka főpolgármester? Budapest, szept. 30. Hír szerint Ripka Ferenc­­ főpolgármester elhatározta, hogy a kormánynak felajánlja lemondását a főpolgármesteri tisztségről. A kormány nem akarja elfogadni a lemondást. A főváros pártjai ugyanezen a nézeten vannak, mert Ripka mint főpolgármester mindig becsületesen dolgozott és sikerrel igyekezett megtalálni a nehéz­ségekben a kibontakozás útját. Ma délelőtt Lipőtz és Bárczy hívei körében élénk izgalom uralkodott. Az érdeklődés a Ripka-párt állásfoglalása felé irányul. Kozma Jenő, a Ripka-párt elnöke felkereste Bethlen István gróf miniszter­elnököt, hogy megismerje a miniszterelnök állás­pontját az új helyzetben. Ripka környezetében is az a hír terjedt el, hogy a tegnapi választás után Ripka befejezettnek tartja misszióját és ezért a mai napon­­ felajánlotta lemondását. E híradással szemben a Budapesti Értesítő azt közli, hogy Kozma Jenő, a Ripka-párt elnöke a miniszterelnökségen nem jelent meg és a pénteki polgármester választás ügyében nem is tanács­kozott a kormányelnökkel. Illetékes helyen egyébként erre vonatkozólag, hogy Bethlen bármilyen módon befolyásolni szán­dékoznék a polgármester választást, a következő­ket mondották: A miniszterelnök úr a fővárosi pártok küzdel­mében eddig is tartózkodó magatartást tanúsított. Ezt az elvet­ ezután is tiszteletben akarja tartani, a legtávolabbról sem óhajt beleavatkozni a holnapi polgármesterválasztás kérdésébe.

Next