Pécsi Napló, 1926. október (35. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
1926 222. szám, Egyes szemere 2000 korona. Péntek, október 1. fHsftaxiftség 6» kiadóhivatal 8 ManfelcaySMihaly occa 10. sx. Kéziratokat nem adunk virsss. '§mlM*xiéségi telefon 108. »a. * Kiadóhivatal! telefon 27. sx. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP .................' . ....ill II ПТГЯИ.» Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra SSIUS korona, egy negyed évre 90.000 korona. Egyes szám ára: 2000 korona, 16 oldalas 3000 korona Vи вавев 11— see —— A Pan-Európai kongresszusra. Irta : Adorján György dr. A „Pesti Hírlap” vasárnapi számában, Rákosi Jenő, a közelgő Pan-Európai kongresszusra való tekintettel vezércikket irt, amelyben nem a leghizelgőbb módon nyilatkozik Pan-Európáról, melynek pedig céljául a szerző Európa kiragadását jelöli meg abból a gazdasági és erkölcsi nyomorúságból, mely a békekötésekben kodifikáltatott. Ugyanakkor — talán épp a cikk megjelenésének órájában — kapta kézhez egyetemünk jog és államtudományi karán működő „Nemzetközi jogi Szeminárium”-unk a bécsi kongresszust előkészítő bizottság meghívását a részvételi legitimációkkal. A szíves meghívásnak szemináriumunk örömmel fog eleget tenni, annál is inkább, mivel vezető professzorunkat, Faluhellyi Ferenc dr. egyet, nyilv. rendes tanárt — a „Budapesti Hírlap”-ban aug. 29-én megjelent „Néhány szó Páneurópáról” című feltűnést keltő cikke következtében — Rainprecht Antal dr. nemzetgyűlési képviselő a kongresszuson való megjelenésre külön is felkérte. A „Pán Európai Unió” magyar csoportjának főtitkára, rendkívül udvarias hangú levelében, feltétlenül számít a kongresszuson professzorunk közreműködésére, noha (s ezen van a hangsúly), a „Budapesti Hírlapban” megjelent sorokban Faluhelyi dr. világosan kifejezi, hogy a Pan Európa tervezetet — úgy, ahogyan ez ma mutatkozik, nem fogadhatja el. Nézetem szerint azonban, ez egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a tervezetet a maga egészében nem akceptálók ne vegyék komolyan a mozgalmat és ne igyekezzenek előmozdítani benne azt, ami jó és megvalósítható. Minden új mozgalom irányítói — ha szabad ezt a kifejezést használnom — túl lőnek a célon, többet hirdetnek megvalósíthatónak, mint amennyire az elérni kívánt cél érdekében szükség volna, mert úgyis tudják, hogy mire tervük realizálódik, sok kedves gondolatukról kell — mint keresztülvihetetlenről — lemondaniok. . Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi — még nem is teljesen kidolgozott Pan-Európa — projektumban, sok utópisztikus izű követelmény van. Egyrészt azonban nincs kizárva, hogy pár év múlva — egynémelyik megvalósulásakor — nem-e fogunk csodálkozni, hogy mi magunk ezt valamikor utópiának tartottuk, másrészt pedig, nem minden utópia ami Pan Európával összefügg. A mozgalom magas célja, irányítóinak kiválósága és személye nem érdemli meg, hogy Rákosi egyik legolvasottabb lapunk élén Pan Európáról mint egy menazsériáról emlékezzék meg, melynek bolond gazdája takarékossági vagy gazdasági szempontból, az összes bestiáit egy nagy ketrecbe akarja zárni. Pán-Európa,mely olykér igyekszik Európát politikailag egyesíteni és az egymással ellentétes érdekeket kiegyenlíteni, hogy ezáltal a háború veszélyét csökkentse, feltétlenül napjaink legtiszteletreméltóbb törekvései közé tartozik. Néhány szót a most megtartandó kongresszusról is. Midőn a mozgalom lelkes kezdeményezője, gróf dr. Coudenhove-Calegri, volt monarchiánk tokiói nagykövetének és japán feleségének fia, 1924-ben kiadta „Pan-Európa” című első könyvét, (melyet 1925-ben „Küzdelem Pan Európáért” követett) első megvalósítandó lépésnek, egy világvárosban ülésező kongresszust jelölt meg. Már akkor sokan kétségbe vonták ezen szárnypróbálgatás létrejöhetését, tudniillik azt, hogy Európa valamennyi államának kiküldöttei tényleg meg fognak e jelenni s hogy az osztrák szöv. kormány, a komoly kongreszszusokat kisérő kedvezményeket nyújtani fogja-e. Most e sorok írásakor mellettem fekszik a háromnyelvű ( német, francia, angol) kongresszusi „Útmutató”, dr. Rudolf Ramek szöv. kancellár bevezető szavaival: A Pan Európa-i kongresszus a népek és nem a kormányok kongresszusa lesz, nem részérdekekről, hanem egy erős, egységes és békés Európa felépítéséről fog tárgyalni ! A megnyitás napja okt. 3. és 6-án egy ünnepi bankettel zárul. A kongresszistáknak vízummentes beutazást és az osztrák szöv. vasutakon egy 25% kedvezményt biztosítanak. Színhely valószínűleg a bécsi Burg. Hogy csak valamelyes képünk legyen a résztvevők személyéről — mely egyúttal persze garancia a tárgyalások és a tárgyalandó anyag komolyságára is — elég ha a különböző államok Pán-Európa alcsoportjainak elnökei közül Paul Loebe, Edouard Herriot, Ignaz Seipel és Lukács György nevét említem. E nevek viselői : a német birodalmi gyűlés elnöke, aktív francia miniszter, ny. osztrák szöv. kancellár, pápai prelátus és Magyarország ny. miniszterelnöke. A többi résztvevők : államtitkárok, egyetemi tanárok, világlapok szerkesztői, képviselők, stb. A fényes névsorból találomra kiragadva : Leon Blum, Walter Breisky vicekancellár, Prof. Einstein, Englis cseh pénzügyminiszter, Marianne Hainisch, az osztrák állam elnökének leánya, Günther vasúti elnök, Hantos Elemér államtitkár, Józan Miklós unit. püspök, Schober bécsi rendőrelnök, gróf Lerchenfeld bajor ny. min. el., de Monzie francia közoktatásügyi min., Painlevé hadügyminiszter és Nitti olasz ny. miniszterelnök. Maga az „Útmutató” kijelenti azonban, hogy még igen sok utójelentkezés is történt. A kongresszusi előadók listáján, a különböző nevek mellett London, Berlin, Paris, Budapest, Wien, Prága, Brüsszel stb. vannak feltüntetve, mint amely városok a résztvevőket delegálták. Az idő és tárgyrendi beosztás (eltekintve a még utolsó percben jelentkezőket) a következő : 3-án ünnepélyes megnyitás, utána politikai ülésezés (Tagung), mindkettő teljes ülés keretében. 4-én gazdasági kérdések tárgyalása, míg e nap délutánján és másnap délelőtt bizottsági üléseket jelez a prospektus. Nyomon követi ezeket a „szellemi együttműködésről” való eszmecsere, s 6-án délelőtt a bizottságok jelentéseit fogadja a teljes ülés. E nap lesz egyúttal a kongresszus zárónapja. A két részletkérdéseket tárgyaló albizottságok közül a magyarokat feltétlenül az ötödik fogja leginkább érdekelni. Pénzügyi, interkontinentális, Európai állam organizációs stb. problémák közül a „Kisebbségi Kérdések Komitee’jának (5 bízott) ülésein a mi kiküldötteinknek, kitűnő alkalom fog kínálkozni arra, hogy — a soha eléggé nem hangoztatható — minoritási sérelmeinket a világnemzetek képviselőinek felpanaszolhassák. Szemináriumunk, mely a kongresszuson való részvételtől függetlenül, amúgy is tagja a Pan Európai Uniónak, minden más a kongresszuson felvetődő kérdésben fix álláspontot fog képviselni.S ez az álláspont teljesen egybevág dr. Faluhelyi professzorunk cikkének utolsó soraival : „Végletekig ellen kell állanunk minden olyan törekvésnek, mely jogos nemzeti aspirációinknak útját szegné és megcsonkítottságunkat állandósítani akarná, azonképpen éppen nemzeti létünk szempontjából minden gondolatot érdeklődéssel kell megragadnunk, amely az európai nemzetek közötti béke biztosítására volna hivatott”. Ilyen gondolat van Európa is ! Mikorra hívják össze a nemzetgyűlést. Budapest, szept. 30. Bethlen István gróf miniszterelnök ma a kora reggeli órákban megjelent hivatalában és mindenekelőtt Mayer János földművelésügyi miniszterrel folytatott tanácskozást. Később Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke jelent meg a miniszterelnöknél. Scitovszky Béla a közel egy óra hosszat tartó tanácskozás után távozásakor a következőket mondotta : —A miniszterelnök úrral aktuális politikai kérdésekről tárgyaltam. Szóba került a nemzetgyűlés összehívásának kérdése is, anélkül, hogy az összehívás terminusára vonatkozólag döntés történt volna. Ebben a kérdésben még korai volna végleges elhatározásra jutni. Később Kószó István belügyi államtitkár jelent meg a miniszterelnökségen és a választói névjegyzék ellen felmerült panaszok ügyében referált a miniszterelnöknek. Értesülésünk szerint a panaszok beadásának határidejét a kormány egy hónappal ,tehát október 31-ig meghosszabbította. Lemond Ripka főpolgármester? Budapest, szept. 30. Hír szerint Ripka Ferenc főpolgármester elhatározta, hogy a kormánynak felajánlja lemondását a főpolgármesteri tisztségről. A kormány nem akarja elfogadni a lemondást. A főváros pártjai ugyanezen a nézeten vannak, mert Ripka mint főpolgármester mindig becsületesen dolgozott és sikerrel igyekezett megtalálni a nehézségekben a kibontakozás útját. Ma délelőtt Lipőtz és Bárczy hívei körében élénk izgalom uralkodott. Az érdeklődés a Ripka-párt állásfoglalása felé irányul. Kozma Jenő, a Ripka-párt elnöke felkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt, hogy megismerje a miniszterelnök álláspontját az új helyzetben. Ripka környezetében is az a hír terjedt el, hogy a tegnapi választás után Ripka befejezettnek tartja misszióját és ezért a mai napon felajánlotta lemondását. E híradással szemben a Budapesti Értesítő azt közli, hogy Kozma Jenő, a Ripka-párt elnöke a miniszterelnökségen nem jelent meg és a pénteki polgármester választás ügyében nem is tanácskozott a kormányelnökkel. Illetékes helyen egyébként erre vonatkozólag, hogy Bethlen bármilyen módon befolyásolni szándékoznék a polgármester választást, a következőket mondották: A miniszterelnök úr a fővárosi pártok küzdelmében eddig is tartózkodó magatartást tanúsított. Ezt az elvet ezután is tiszteletben akarja tartani, a legtávolabbról sem óhajt beleavatkozni a holnapi polgármesterválasztás kérdésébe.