Pécsi Napló, 1927. január (36. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-02 / 1. szám

tp SURÁNYI MIKLÓS NEGYEDSZÁZADOS írói JUBILEUMA. Budapest, dec. 31. (MTI.) A Kisfaludy és Petőfi Társaságok, karöltve az elszakított országrészek irodalmi testületeivel, országos ünnepségek kere­tében ünnepük meg Surányi Miklós negyedszáza­dos írói jubileumát. A jubiláns ünnepségekbe a kultusz kormány, Pécs városa, amely Surányi szűkebb hazájának, Baranyának székhelye, az Otthon­írók és Hírlapírók Köre, valamennyi sajtó­­* testület belekapcsolódik. A jubileumi bizottság Г Ti *' i esztendő első napjaiban alakul meg. 5 * _____ XXXVI. évfolyam, 1. szám. Egyes szám ára 24 fillér. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali tel. 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Elfifizetési áruk házhoz szállítva vagy роЫЛв egy hóra 2­50 pengő, egy negyed évre 7­50 pengő,­egyed ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Évforduló- Pécs, 1926. dec. 31. Az évek peregnek gyors egymásutánban és mintha minden letűnő évvel óriási lépésekkel távolodnánk el attól a boldog kortól, amikor a szilvesz­teri hó a magyar Kárpátok fenyőit díszi­­tette föl csillogó pelyhekkel és az év első napján a felkelő nap sugara Fiuméban a magyar trikolort aranyozta be. Amikor az év folyamán a napi esemé­nyeket rójuk fel száraz sorokban hasáb­jainkra , nem öntözhetjük meg azokat nap­nap után könnyeinkkel és nem panaszol­hatjuk el siralmainkat. Ennél a határkőnél azonban, amit az évforduló jelent meg kell állnunk egy pillanatra, hogy felszítsuk a tüzet, amelynek kialudni nem szabad soha, hogy lánggal égjen a nemzeti öntudat, amely nélkül nincsen föltámadás. Minden gondolatunkat, minden csele­kedetünket az a szent cél irányítsa az új­évben is, amelyért minden magyar elmé­nek, minden magyar acélos kéznek szaka­datlanul és önzetlenül dolgoznia kell. Mert kicsiny, szegény, beteg ország vagyunk és az, hogy Európa többi népe is beteg ágy­ban fekszik, még csak vigasztalásunkra sem szolgálhat; mert olyan leromlást, amit ne­künk kellett igazságtalanul elszenvednünk, a világtörténelem nem tud fölmutatni. A jelszó, hogy régi nagyságunkat csak kultúrával érhetjük el,­­és mindegyikünk­ben , ámde azt is tudjuk, hogy ez egymagá­ban nem elegendő, mert, hogy kulturfölé-­­­nyünket a külföldnek megmutassuk, ahhoz­­ pénz kell. Gazdagságnak és jólétnek kell­­ a kultúrával társulni és hogy ezt elérjük,­­ nagyot kell fordulnia a magyar mentali-­­­tásnak. Pedig csak komoly akarás kell és akkor könnyű és egyszerű a fordulás. íme a mai napon búcsúzunk el pénzünk értékmérőjé­től, a koronától. Rövid életéhez fény, vér és könny egyaránt is bőven tapadt, hogy végül dicstelenül csak szimbolizálja a mag zar életet, a magyar végzetet. Ma még­indegyikünk milliomos és holnap szegn­­yebbek vagyunk a templom egerénél. Oh­­­ik a hatnullás bankók valóban csak arra tak jók, hogy a fényűzési és vigalmi­­­kra szórjuk el őket és hogy illusztrálja a a cifra nyomorúságos életet, azt az ér­téktelen és nevetséges cimbórságot, amely­nek bűnös mozgatója volt. Takarékosság, takarékosság és ismét takarékosság legyen ezentúl a jelszó min­den vonalon, amely ha komoly kultur­mun­kával párosul, ennek nyomán fakadhat jó­lét és haladás a szent cél felé. Becsüljük meg holnaptól kezdve az értékes fillért! Lapunk mai száma 24 oldal asa Budapest, dec. 31. Bethlen István gróf minisz­terelnök a 8 Órai Újságban cikkért írt, amelyben a következőket mondja : Amikor a kormány elhatározta, hogy annyi eredménytelen és meddő kísérletezés csalódásai után az államháztartás egyensúlyát helyreállítja, a Nemzetek Szövetsége útján jóakaratú külföldi tőkét fognak segítségül hívni, itthon elhangzottak egyes ellenzéki támadások, amelyek súlyos vesze­delemnek, nemzeti megalázkodásnak hirdették a kormány akcióját. Rossz prófétáknak bizonyultak. Állami szuverenitásunk, nemzeti büszke­ségünk nem aláztatott meg és a pénzügyi ellenőrzés, amelynek jelenségét a közvélemény­nek éreznie sem volt alkalma, azóta teljesen meg is szűnt. Az ország visszanyerte pénzügyi önren­delkezési jogát éppen azon eredmények nyomán, amelyek a szanálás keresztülvitelével bekövet­keztek. A szanálás erkölcsi számlája hatalmas plusszal zárul. De ugyanezt a képet mutatja a gazdasági számla is. Az állam pénzügyi jog­rendjének és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása a magángazdaság épületét sem ingatta meg komolyan, sőt a maga erejének kisugárzásával energiáját sok tekintetben megújította és ellen­­állóbbá tette. A tények beszélnek. A magyar pénz becsülete és tekintélye kifelé jelenti a hitelt, befelé a vállalkozási kedv fellendülését. •Jelenti az új keresetet és munkaalkalmakat, ezáltal az életviszonyok megszilárdítását.. Ha az állam és a társadalom összefognak­, az ipar ,a mező­­gazdaság, a kereskedelem, sőt a kultúra is nézetem szerint már belátható időn belül érezni fogják ezen közös munka előnyös hatásait és újra repre­zentálni fogják azt az erőt és értékbeli állapotot, amely megbecsültté tette őket egész Európában. A szanálás erkölcsi, pénzügyi és gazdasági mérlege is aktív. Nézzük most, milyen a politika mérlege. Szécsényi pro­grammbeszédemben kijelentettem hogy a magyar politika fordulóponthoz ért. Igenis fordulóponthoz ért a magyar politika, mert a sza­nálás, az újjáépítés műve befejeződött. Ami eddig történt, az úgyszólván csak a romok eltakarítását, a nemzet megingott existenciális alapjának megszilár­dítását jelentette. Most már új stílusnak kell következnie. Új stílusnak nemcsak­ a belső erődítésben, hanem a nemzeti élet egyetemének kialakításában is. Mind­addig, amíg nem konszolidáltuk háztartásunkat, ezáltal a magyar közélet és társadalmi helyzetünk is meglehetősen bizonytalan, sőt nem egyszer kritikus is volt Európában. Ellenséges gyűrűtől körülvéve, teljes elszigeteltségben állottunk és ön­magunkkal tehetetlenül. Csak a káröröm, vagy legjobb esetben a szánalom érzése volt az, amellyel törek­véseinket s szomorú vergődésünket a világ köz­vél­emény­ében kís­ért­ék. Ezzel szemben ma azokból, akik csak szánakoztak rajtunk, megbecsülő barátok lettek, ellenségeink érdes hangja letompult, sőt nem egyszer megértő szomszéd közeledésévé szelídült. A különbség, amely a három év előtti és mostani külpolitikai helyze­tünk között mutatkozik, ennek lényeges javu­lásáról tesz tanúbizonyságot. Köszönhetjük pedig ezt főleg annak, hogy erőinket organizáltan vittük a piacra a kitűzött célért, hogy a felülemelkedésben nemcsak öntudatot, de mérsékletet is mutattunk és bebizonyítottuk a külföld előtt, hogy történeti államiságunkban megcsonkítottan is képesek vagyunk imponáló erő kifej­tésére. Azért az az erőkifejtés nem múlt el hatás nélkül. Kifelé a szanálás befejezésével elmondhatjuk, hogy nem csak saját feladataink átértékelésében, de az európai népek megbecsülésében is valóban for­dulóponthoz jutottunk­. Az újjáépítés politikai mér­lege tehát szintén erősen aktív. A gazdasági élet uj erőemeltyűje­­ш ez uj magyar pénz, a pengő. A pengő aranyat ér nemcsak valutában, de becsületben és politikai teljesítőképességében is. Kifele fogja hirdetni államiságunk szilárdásgát, befelé eg­y erős nemzeti társa­dalom megalakulásának szük­ségességét. Mert mi igenis akarjuk a magyar társadalom függetlenségének intézményes biztosítását, a középosztály megerősítését is. Tudom, hogy ma még meglehetősen távol állunk ettől a céltól, de hiszem, hogy­ a magyar nemzet egységes társadal­mi és politikai evolúciójáért­­ dolgozó kormány­zat, amelynek feltételei adva­­ vannak az egysége­s párt programmjában és össze­tételében, ezen a t­éren is el fogja végezni feladatát. „Történeti államiságunkban megcsonkítottan is képesek vagyunk imponáló erő kifejtésére!“ Bethlen István a szanálásról, a magyar politika fordulópontjáról és a magyar pénz becsületéről. A gazdasági élet új erőemeltyűje lesz a pengő. Ötvenéves a Petőfi Társaság. Budapest, dec. 31. (MTI.) Most van 50-ik éve, hogy fiatal magya­r írók, élükön Jókai Mórral meg­alakították a Petőfi Társaságot. Ezt a nevezetes évfordulót a társaság nagyszabású jubiláris üléssel ünnepli meg. Január 6-án, Vízkereszt napján dél­előtt fél 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében lesz a jubiláris ünnepi ülés, amelyre a társaság elnöksége meghívta a kormányzót, a királyi hercegi családot, a kormányt, a minisztériu­mokat, az iroda­mi és tudományos társaságokat, a társadalom és közélet előkelőségeit. A jubiláris ülés tárgysorozatán a társaság két még életben levő tagja is sze­repel művével. Torkos László, az immár 88 éves ősz poéta ünnepi költeményt, Erődy- Harrach Béla pedig visszaemlékezést írt erre az alkalomra. Herczeg Ferenc, a társaságnak 16 éven át volt elnöke és tiszteletbeli elnöke erre az alka­lomra írt legújabb elbeszélését fogja bemutatni. A jubileum alkalmából annak maradandó irodalmi emlékére a társaság tagjainak műveiből 12 kötet­ből álló könyvsorozattal jelenik meg. Az ünnepi ülést társasebéd fogja követni. BÚCSÚ A KORONAJEGYZÉSTŐL. Budapest, dec. 31. A tőzsdén ma jegyezték utóljára koronaértékben az árfolyamokat. Hétfőtől kezdve az árfolyamot pengő értékben fogják jegyezni. A fizetési eszközöket is pengőértékben fogják je­gyezni hétfőtől kezdve és a külföldi tőzsd­éken is ma jegyezték utóljára a koronát. — A Meteorológiai Intézet jelenti : Hazánkban kisebb lecsapódások voltak. Az idő szeles és válto­zékony. A hőmérséklet maximuma nyugaton 5—7­1 fokra emelkedett, csak keleten süllyedt egy kissé a 0-fok alá. Időjóslat: Változékony, aránylag enyhe idő helyenkint kevés csapadékkal. .

Next