Pécsi Napló, 1927. április (36. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

Egyes szám ára 16 fillér. XXXVI. évfolyam. 74. szám. — Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109 sz. — Kiadóhivatal! teli 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS 1927 április 1. Péntek, ----i. 1 J-L-i-L I — m !£Noetéei árak isásno* szállitva vagy pofién egy szörs 2­50 pengő, egy negyed évre 7­50 pengő. Egye* Mém ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. A felsőház ülése, Budapest, március 31. A felsőház mai ülését Wlassits­ Gyula báró elnök Vili órakor nyitotta meg. Előterjesztései során bejelenti, hogy a közigazga­tási bíróság a közjegyzői kamara választását meg­semmisítette, a Doktor Imre József megválasztása ellen beadott petíciónak pedig nem adott helyt. Miután Szmrecsányi Lajos egri érsek, legfelsőbb fegyelmi bíróság tagja letette az esküt, Vargha Ferenc dr. koronaügyész a felsőház igazoló bizott­ságának jelentését terjeszti be. Az igazoló bizottság megállapította a jelentésben, hogy törvényeink értelmében az aktív bírói állás, tehát Huszár A­la­­dárnak a kaposvári törvényszék elnökének állása is nem összeférhetetlen a felsőházi tagsággal. Áttérve a napirendre, vita nélkül elfogadják a felsőház gazdasági bizottságának a felsőház 1927­­ 28. évi költségvetéséről szóló jelezését. A biztosítási díjfizetéssel kapcsolatos egyes kérdé­sekről szóló törvényjavaslatot tárgyalják ezután. Pesthy Pál igazságügyminiszter részletesen ismer­teti a törvényjavaslat intencióit. A javaslat a szerző­dési hűség jogelvének álláspontjára helyezkedik, vagyis kölcsönösen kötelezi a szerződő feleket kötelezettségeik megtartására. A javaslattal szem­ben a bizottsági tárgyalás során benyújtott ki­sebbségi indítvánnyal kapcsolatban megállapítja, hogy a javaslatra igenis szükség van, mert az olyan kérdéseket valósít meg, amelyeknek meg­valósítása már a háború előtt égetően szükséges volt. A javaslat közérdeket szolgál. Az igazságügyminiszter ezután Hadik János grófnak a kartellekkel kapcsolatos aggodalmait cáfolja meg, megállapítván azt, hogy a kartellek kérdése mindenesetre égetően sürgős megoldást kíván és ezt a kormány alkalmas időben keresztül is viszi. A törvényjavaslat teljes egyenjogúságot teremt a biztosított és biztosító között. Egyfelől védelmet nyújt a biztosítottaknak, másfelől élet­­lehetőséget teremt a biztosítók számára is. Ezért kéri a javaslat elfogadását. Hadik János prof indokolja meg ezután ki­sebbségi véleményét. A javaslat nem szolgálja a biztosítottak érdekeit, sőt kiszolgáltat­ja őket a biztosítóknak. Nálunk csak egy kartell van és már­is megindult a mozgalom a 30—40%-al olcsóbb feltételű angol társaságoknak a kartellbe való bevonására. Ha a kormány életbe lépteti a tör­vényt, a kartellen kívül olcsó vállalatok is kény­telenek lesznek a kartellbe belépni. Ezzel pedig megszűnik a verseny és az új törvényjavaslat alap­ján a kartell drágábban fog biztosítani, ami álta­lános drágulással jár. A felügyelő hatóság mai formájában a tapasztalat tanúsága szerint egy­általán nem felel meg a feladatának. Az ügynökök­kel kapcsolatos intézkedések ugyancsak a bizto­sítottakra károsak, mert míg a múltban az ügy­nökök visszaéléseiért a vállalatot is felelőssé lehe­tett tenni, addig a jövőben a vállalat mentesül a felelősség alól. A javaslatot nem fogadja el. Szünet után Nagy Ferenc egyetemi tanár jogi szempontból bírálja a javaslatot, amelyet elfogad. Somssich László gróf azt mondja, hogy a kor­mány a biztosítási jog végleges reformjával jöhetett volna. A javaslat nem védi a biztosítói­ak érdekeit. Nem tudná helyeselni, ha a gazdák biztosító szövetkezete is belépne a kartellbe. A javaslatot nem fogadja el. Bernáth­ István kijelenti, hogy nem áll az, mintha a javaslat káros hatással volna a közgazda­­sági életre. A javaslatot elfogadja. Bod János pénzügyminiszter felszólalásába kijelenti, hogy a biztosító intézeteket, mint ter­melést támogató intézményt segíteni kell. A kor­mány örömmel látná egyébként, ha a gazdák bizto­sító szövetkezete kartellen kívül maradt volna, ezt­­ azonban intézzék el maguk az alapító érdekeltségek a vállalattal. Honorálni kívánja Hadik János azon kívánságát, hogy a felügyelőségben a bizto­sítottak majdnem paritásos arányban kapjanak helyet. Hadik János gróf, Pesthy Pál igazságügy­­miniszter ismételt felszólalása után a felsőház álta­lánosságban és részleteiben a képviselőház­ szöve­gezésében elfogadta a javaslatot, amely ellen Hadik János gróf, Zichy Aladár gróf, Somssich László gróf és még 20-an szavaztak. A napirend további során változatlanul elfogadta a Ház a belvízi hajók lajstro­mozásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat általános vitájánál Igaz Béla szólal fel. Sajnálattal állapította meg, hogy belvízi hajózásunk nem olyan mérvű, mint amilyennek egy három nagy folyóval rendelkező országban lenni kellene. A javaslatot örömmel üdvözli, mivel ez a legolcsóbb közlekedési eszköznek, a vízihajózásnak fellendí­tését célozza. Végül hozzászólás nélkül általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadja a Ház az OKH kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes ren­delkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel az ülés napirendje kimerült. Báró Wlassics Gyula elnök bejelenti, hogy a legközelebbi ülés összehívása iránt a képviselőház­tól átérkező tárgyak szerint fog intézkedni. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés órakor ért véget. Az állami költségvetés tárgyalása. Budapest, március 31. A képviselőház mai ülését 1211 óra után nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Lukács György, a külügyi bizottság előadója két jelentést terjesztett be. Egyik a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának módosításáról, má­sik a Spitzbergák tárgyában kötött nerzetközi , szerződésről szól. Ezután áttértek a költségvetés f­olytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Esztergályos János . Tiltakozik az ellen a megállapítás ellen, hogy mintha a szo­ciáldemokraták a gyűlöletet hirdették. A szociál­demokrácia egyedüli célja az, hogy az emberből embert csináljon. Tankovic­s János : Helyes, de ne vadembert! Esztergályos : A szociáldemokrácia azt akarja, hogy ebben az országban mindenki boldog és meg­elégedett legyen. (Felkiáltások a kormánypárton: Ezt akarjuk mi is !) A túloldalról gyakran a sze­mére vetik a szociáldemokráciának a nemzetközi­séget. Tankovic­s : És a vallástalanságot. Esztergályos: A szociáldemokrácia nemzet­közisége a kereszténység azon alapelvén nyugszik, amely azt mondja, hogy szeresd felebarátodat. Gaál Gaszton : Hát mi van a kereszt­ényszo­­cialistákkal, azok nem felebarátaink ? Esztergályos : A munkásság, amikor nemzet­közileg szervezkedik, a nemzetközi tőke lelketlen támadásai, kizsákmányolása ellen védekezik. Beszél ezután a nyomornak a bűnözésre való hatásáról, és megállapítja, hogy sok bűnözésnek veszik elejét a szakszervezetek akkor, amikor segélyezik az erre rászorulókat. Követeli a szabadsajtó megvalósítását, az esküdtbíróság visszaállítását, az általános titkos választójogot, az egyesülési és gyülekezési jogot, az aggkori biztosítást, az anya és csecsemővédel­met. A költségvetést nem fogadja el. Hosszasan fejtegeti ezután a hadirokkantak ellátásának ügyét és rövid indokolással terjeszti be egyes határozati javaslatait. Határozati javaslat­ban kéri, hogy a kormány dolgozzon ki törvényjavas­latot a hadirokkantak ügyének rendezéséről, a házhelyhez jutott rokkantak hosszúlejáratú építési kölcsönéről. Kéri továbbá az aggkor és munkanál­küliség esetére szóló biztosítás rendezését, valamint a nyugdíjasok nyugbéreinek és a rokkantak járu­lékainak valorizálását. Kéri a képviselőházat, utasítsa a kereskedelemügyi minisztert, hogy a politikai okokból elbocsátott vasúti alkalmazottak nyugdíjának folyósítására megfelelő intézkedéseket tegyen. Kéri utasítani a belügyminisztert, hogy záros határidőn belül terjesszen be törvényjavasla­tot a honosság megszervezéséről. Gaál Gaszton a következő szónok. Nem abban a szellemben kíván szólni a költségvetéshez, mint az előtte szóló. A törvényhozás hivatását abban látja, hogy valamennyien közös akarattal hozzák a Ház elé azokat a kérdéseket, amelyekből a nem­zeti jólét fakad. Szól mindenekelőtt a Balaton­kultúráról. A Balaton környékén levő bazalthegye­­ket kikezdte az üzleti szellem. Itt nemzeti kincsek megmentéséről van szó és kéri a kormányt, hogy ennek minél előbb vessen gátat. Szól a református egyházak nehéz anyagi helyzetéről. Szerinte az egész kérdés egy millió aranykoronával meg lehetne oldani. Sürgős intézkedést kér. Majd a tanítói kar sérelmét, teszi szóvá. Nagy sérelem, hogy a kántori javadalmazást beszámítják a tanítói fizetésbe. Mezőgazdasági kérdésekről szólva arra kéri a kormányt, hogy tegyen meg minden lehetőt az állatkivitel előmozdítása érdekében. Nem helyesli a tisztviselőknél a jutalékrendszert. Ezután az elnök szünetet rendel el. Szünet után Gaál Gaszton folytatja beszédét és bírálja a KOGSz-nál folyó gazdálkodást. Ez a szövetkezet 18 milliárd állami pénzt kapott és emellett úgyszólván tönkrement. Az igazgatók 8—10 millió havi fizetés mellett nagy összegeket kapnak a válla­lat bruttó forgalmából, így az egyik igazgató félév alatt 70 milliót a másik 113 milliót és a harmadik még többet kapott. (Felkiáltások: Hallatlan!) Szóvá­­teszi az állami pénznek ilyen pazarlását. Felemlíti, hogy az egyik nagyipari vállalat a kereseti adó le nem rovásával 280 millióval károsította meg a kincstárt, ennek ellenére nem járnak el vele szemben azzá­l az erélyei, mint az egyszerű adózókkal szemben. „Maja az összeférhetetlenségről beszél. Kár­hoztatja, hogy a parlamentnek aktív tisztviselők lehetnek tagjai, akik mint a parlament tagjai kapják tisztviselői illetmégeiket. Kifogásolja a képviselők igazgatósági tagságát. Sürgeti a tisztviselői kérdés végleges rendezését. Elismeri a tisztviselők nehéz helyzetét, de szembeállítja velük a gazda­­társadalom helyzetét. Ma már ott tartunk­­— mondja — hogy 1000 holdból nem lehet megélni. Határozati javaslatban kéri az adók részletes statisztikáját. Ki kel a vámok minden fajtája ellen. A költségvetést egyébként elfogadja. Ezután Malasits Béla szólal fel, Gaál Gaszton ama megállapításával kapcsolatban, hogy 1000 holdból nem lehet, ma már megélni, hogy lehessen akkor egymilliós fizetésből 4—5 tagú munkás családnak megélni. Majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Sú­lyos kritikával illeti Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­minisztert, aki megkoszorúzta Mussolini íróasztalát. ..гга inti a miniszterelnököt, hogy,római útja során ne úgy állítsa be látogatását, mintha az Mussolini­­neré szólna, hanem úgy, hogy az olasz népet keresi fel. Mussolinit az olasz lélek elnyomójának mondja. Állást foglal az angol orientáció ellen és a jugoszláv orientáció mellett. A szociáldemokraták Jugoszlá­viával szemben még a barátságos viszonynál is melegebb kapcsolatot kívánnak. A költségvetést nem fogadja el. A Ház holnap délelőtt 10 órakor folytatja a vitát. Az ülés 6 órakor végződött.

Next