Pécsi Napló, 1927. május (36. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

Egyes szám ára 24 fik­er 1927 május 1. Vasárnap. XXXVI. évfolyam. 98. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali tel. 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKE­ LAJOS —­­....—. ...............ii­...».«» Síálisettsi árak кахЬоз, czálatva vagy postán egy Mn 2'50 pengő, egy negyed évre 7­50 pengő. Egyes zz&t- ars. 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér.­­* A legszebb emlékekkel eltelve utazott el öcsről Berzeviczy Albert BERZEVICZY ALBERT: „A LEGNAGYOBB SZERENCSÉT KÍVÁNOM TOVÁBB IS A PÉCSI EGYETEM MŰKÖDÉSÉHEZ“, Pécs, április 30. Mint mai számunkban­­meg­írtuk, dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t. a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szombatos napot Pécs városa és az egyetemi intézmények meg­tekintésére kívánta fordítani. A kora délelőtti órák­ban rokonának és vendéglátó házigazdájának, Bolgár Tivadar vezérigazgatónak társaságában megtekintette a tettyei fennsíkot, majd az egyetemi intézmények közül felkereste a szemészeti-, gyer­mek-, és szülészeti klinikákat, azonkívül a kór­bonctani és anatómiai intézetet. A program szerint ezután megtekintette J Ber­­zeviczy Albert dr. a székesegyházat. Ez alkalomból letette névjegyét Virág Ferenc megyéspüspöknél. Ugyancsak leadta névjegyét Makai István vá­rosi tanácsos, polgármesterhelyettesnél. Tizenegy óra után az egyetem központi épü­letében az egyetem tanári kara adott villásreggelit illusztris vendége tiszteletére. A villásreggeli végeztével autókirándulás ke­retében megtekintette Berzeviczy Albert az új műutat és sokáig gyönyörködött a csodás lát­ványban, amelyet a Misináról a város látképe nyújt. Ebédre Berzeviczy Albert, Zambra Alajos és Kastner Jenő dr. professzorok Bolgár Tivadar vezérigazgatónál voltak hivatalosak. A délutáni budapesti gyorsvonattal utazott el Berzeviczy Albert, De Asita olasz követségi titkárral, Italo Siciliano követségi kulturreferens­­e és Zambra Alajos tanárral együtt Pécsről. Az állomás peronján néhány perccel a vonat indulása előtt nyilatkozott Berzeviczy Albert a ,,Pécsi Napló“ munkatársának a városunkban látottakról a következőkben: — A legnagyobb örömmel fogok min­dig visszagondolni pécsi látogatásomra. Amit ebb­en a városban alkalmam volt át­hatni, legszebb élményeim közé tartozik. Valóban csodás a székesegyház, amely mű­kincsek tekintetében az egész ország templomai között első helyen áll. —­ Külön elismerésem az egyetemi klinikák és egyéb egyetemi intézmények működéséért, ami minden dicsérő jelzőt megérdemel. Valóban csodálatraméltóak tudományos munkásságuk, és azok az eredmények, amelyeket az egyetem rö­vid fennállása óta fel tud mutatni. Tudtam, hogy komoly munka folyik az egyetemen, de az, amit itt találtam, minden várakozá­­­somat felülmúlta. — A magam részéről tovább is a l­eg­­nagyobb szerencsét kívánom a pécsi egye­tem fejlődéséhez s ígérem, hogy bennem a pécsi egyetem mindig legmegértőbb s leg­­odaadóbb jóakaróját és törekvéseinek őszinte támogatóját fogja megtalálni. Rövid néhány perc s a vonat menetrendszerű pontossággal kirobogott az állomásról. Berzeviczy Albert most először volt Pécsett s mint a város­nak és egyetemünknek őszinte barátja távozott tőlünk. Értékeljük ezt és méltán lehetünk reá büszkék. Mosította a fölszólalót, hogy ezen dolgok nem komplikálhatók a csatornázás kérdésével, mert az elemi iskolák felállítása nálunk az állam fel­adata, az amerikai kölcsönt pedig nem lehet másra fordítani, mint a­mire azt a város kifejezetten fölvette, tehát vízvezetéki, csatornázási munká­latokra, bérházépítésre, sőt, de nem iparos tanonc­iskola építésére, melynek létesítését a tanács maga is legmelegebben óhajtja és meg is csinálja, mihelyt arra fedezetet talál. A bizottság a javas­latot egy szavazat kivételével elfogadta. Az összes előterjesztéseknél Kalenda Lóránt a pengők száz­ezreinek és milliárdok fölvonultatásával a leg­ügyesebb jonglőrnek is becsületére váló mate­matikai és mérnöki mestermunkát produkált, melybe bele is szédülhettek a bizottság tagjai. A tárgysorozat utolsó pontjaként ismertette az előadó a csatornaépítés mostani helyzetét, mely ismét megakadt, mivel a német gyáraktól beszerzett és megérkezett csövek 15 százalékát vissza kellett venni, amiért a gyáros a további szállítást beszüntette, de már hétfőre jelezte jöve­telét, hogy lássa,­ mi a baj a szállított csövekkel. A legközelebbi napokban különben a gyár kép­viselője és új csőszállítmány is megérkezni­k, mire a munkálatokat ismét folytatni lehet. A foly­tatólagos csatornázási munkálatokra kiírandó ver­senytárgyalásnál figyelembe fognak vétetni a szerzett tapasztalatok. Az új csatornázásnál a csöveket jóval mélyebbre kell majd­­helyezni, mint eddig. Most az aszfaltozási munkálatoknál merültek föl ellentétek a fővállalkozóval, aki másképen értelmezi a szerződést, mint a mérnöki hivatal, mely javaslatot tett a bizottságnak az ellentétes álláspontnak a vállalkozó terhére való kiegyenlítésére. A javaslatot a bizottság elfogadta. A pécsi csatornahálózat kibővítése. Ideiglenes szennyvíztelep létesül. — A milliárdok zsonglőrje. A csatornázási bizottság ma délután 5 órakor a távollévő Nendtvich Andor polgármester helyett annak helyettese, Mak­ay István gazdasági taná­csos elnöklete alatt megtartott ülés­en fontos tár­gyakat készített elő a valószínűleg csütörtökön megtartandó városi közgyűlésen való beterjesztés céljából. Kalenda Lóránt műszaki­ főtanácsos is­mertette az Ispitaalja dűlő és ennek környezetének egységes alagcsövezési tervezetet, mely szerint megfelelő szélességben 1.50 és 1.80 méter között váltakozó mélységben az egész talajt alagvizektől való mentesítés céljából alagcsövezezetékkel víz­­mentesítik. 112 kat. hold alagcsővezéséről van szó, mely művelettel egész városrészt mentesítenek az egészségre és házakra ártalmas alagvizektől. A művelet 90.000 pengő költséget okoz, vagyis holdankint 50 pengő fillért.A Rét­ ucca, Ispitaalja, Indóház és ennek környéke lesznek bekapcsolva, a­mivel a város a közszükségletnek óhajt eleget tenni. Ezen vidék még eladatlan, beépítésre váró telkei is csakis ezen művelet befejezése után lesznek megfelelő módon értékesíthetők. A szivattyútelep tervének elkészítésére Zarka Elemér felkérte a szakértő régebben elkészítette ter­veket, melyeket most átdolgozva küldött el a városhoz, mely tervekért 15.000 aranykorona honoráriumot kap, ezen tervek kormányhatósági jóváhagyása után. Ezen szivattyútelep létesítésének költsége 800.000 pengőt tenne, ami az összköltség 70 szá­zaléka lenne. A mérnöki hivatal ezért oly megoldást keresett, mely nem késlelteti a csatornázási mű­velet üzembe helyezését és lehetőleg olcsón intézi­­ el ideiglenesen a szenyvízlevezetés problémáját.­­ A főtanácsos ilyen ideiglenes telep létesítését aján­lotta a bizottságnak, mely megoldást a tervező maga sem tartja ideálisnak, de nem késlelteti a bekapcsolást és a beruházás 28.000 pengős jöve­delmét . A költségekre 100.000 pengő fedezet még rendelkezésre áll. A kultúrmérnöki hivatal főmér­nöke Apor Kálmán adott felvilágosítást a kérdés technikai részére, kijelentve: a vízjogi eljárás fogja megállapítani ezen provizórium megfelel-e a kitűzött célnak, de tökéletes megoldása a szeny­­vizek elvezetésének még nincsen. Pincsek Virgil, Justus Mihály, Sárkány Ármin dr., Hamerli Imre, Erreth Ede szólottak a kér­déshez, majd az előadó és elnök fölszólalása után a bizottság elfogadta a javaslatot, a tanács részére megadva a fölhatalmazást, hogy a munkálatok elvégzésére tartson szűkebb versenytárgyalást. A csatornázás fejlesztésére előterjesztett javas­latot, mely szerint a város nyugati és keleti oldalán egész városrészek foglaltassanak a csatornaháló­zatba, vagyis a Rét és Ráth uccák, az Alsó Malom ucca, a Váradi Antal uccától a Hadapród uccáig terjedő rész, az 1. Ferenc József úttól az Irányi Dániel térig terjedő rész, a Majláth,Arany János,Gi­zella, Imre, Kossuth Lajos, Zsolnay Vilmos és környező uccák esnek ezen hálózatba. Ezen csatornázási bővítés 680.000 pengő költ­séget igényel, melyre fedezetet nyújt a végleges szenyvíztelep létesítésének elhalasztása által meg­takarított és más még rendelkezésre álló összegek. Márovics Andor nem szavazta meg a csa­tornázás bővítését, amíg megfelelő számú elemi iskolák nem állanak rendelkezésre és még nem épül az iparostanonciskola. Makay István felvilá­ Lapunk mai száma 16 oldal Orvosi továbbképző tanfolya­mok a pécsi egyetemen. 1927 MÁJ­US HÓ 23-TÓL JUNIUS HÓ 4-IG (vasár- és ünnepnapok kivételével). Jelentkezés határideje : május 22. Erre a tanfolyamra jelentkezni lehet Fenyvessiy Béla dr. egyetemi ny. r. tanárnál Pécs, Vitéz-utca 3. sz. Egyet. Közegészségtani Intézet. A vidékről jövő résztvevők kedvezményes élelmezést és korlátolt számban díjtalan szállást kaphatnak, ha ebbeli óhajukat a jelentkezés határ­idejéig, május hó 22-ig bejelentik. Előadások és gyakorlatok. Sebészet : Sebes­tyén Gyula dr. egyetemi magántanár : 1. A törések kezeléséről. 2. Újabb irányelvek a sebészeti tuber­culosis kezelésében. — Gyakorlati foglalkozás a klinika orthopaediai orr-, gége-, fül-, urológiai és általános sebészeti osztályain. Sebéseti klinika, Dischka Győző-ucca. Szülészet és nőgyógyászat : Scipiades Elemér dr. egyetemi ny. r. tanár : Demonstrációk a szülé­szet és nőgyógyászat köréből. Szülészeti klinika, Kismakár­ ucca. Belgyógyászat : Ángyán János dr. egyetemi ny. r. t­anár : 1. Az insulin gyakorlati alkalmazása. 2. Az érrendszer pathologiája és therápiája. Bel­orvosiani gyakorlatok a belklinika beteganyagán. Belgyógyászati klinika, Garay-ucca.­ Szemészet : Ifj. Imre József dr. egyetemi ny. r. tanár . 1. A szemtünetek felhasználása a bel­­betegségek felismerésében. 2. Általános tünetet okozó szembetegségekről. 3. Trachoma, bemu­tatásokkal. Gyakorlatok a szemklinika beteg­anyagán. Szemklinika, Garay-ucca. Elme- és­­s légkörtan : Reuter Kamillo dr. egy­e­temi ny. r. tanár. A gyakorló orvos teendői elme­betegek közül (otthoni kezelés, beszállítás stb.)

Next