Pécsi Napló, 1927. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

лллvi. évfolyam. 19­. szám Egyen szám­ára 16 fillér. 1927. szeptember 1. Csütörtök, PÉCSI Szwrkesztöség és kiadóhivatal­­ Munkácsy Mihály-u. 1Э. Kéziratokat nem adunk vissza. Jwrkesztöségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali teli 27 sz. ,­f­­­n ” ■ . ISSZ­FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LENKEI LAJOS -en Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2­50 pengő, egy negyed évre 7­50 pengő. Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Pécs város közegészségügyi fejlődése Dr. Ludwig Ferenc, Pécs város tiszti fő­orvosa mai felolvasása a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének orvosi szakülésén. Jelige: A városok voltak a közegész­ségügy bölcsői, később iskolái, ma erős várai. Minden egyes város különleges, úgy­szólván egyéni életét éli. Létrejön, gyara­podik, eléri virágzása fénykorát, hanyat­lásnak indul, elpusztulhat, sőt új életre támadhat ismét. Mindezen sorsváltozáson átment Pécs városa is és minden eddigi nagy szenvedése és küzdelme után, saját erejéből, derék polgárainak fáradhatatlan buzgalmá­ból, a huszadik­­század második negyedében, ősrégi kulturpatinájának ékességében, ime belép a modern hygiénikus városok díszes sorába. A Mecsekhegylánc déli lankáin és ha­táros síkján, mosolygó szőlőtelepek és madár­dalos erdőktől koronázva, terül el Magyar­­ország egyik legszebb város-klenodiuma, a Dunántúl egyetemes metropolisa. Pécs város területe évezredek óta ember­lakta terület. Talajából már eddigelé régóta igen gazdag leletek kerültek elő az őskor és az itt élt pannon-kelták korából, azonban minden közegészségügyi vonatkozás n­élkül. A rómaiak meghódítván a kelták dunán­túli birodalomrészét, Pécs város helyén talált Sopianae nevű kelta várost, jelentőségénél fogva, Pannonia Valeria római tartomány székhelyévé tették. Már régibb ásatások, de különösen a vizmű és a csatornázás építése közben, fürdőromok, utcaburkolatok és te­metkezési helyek igen dús leletei kerültek felszínre, mint közegészségügyi vonatkozású tárgyak. Mint világhírességű régi emléket, különösen ki kell emelnem a székesegyház déli előtere alatt lévő föl­dalatti őskeresz­­tény temetőt, melyhez hasonló, Itálián, kü­lönösen Rómán kívül, sehol sem létezik. A népvándorlás korából csak temetkezési helyek maradtak reánk. Kevés időre ezután, hogy Szent István király Pécsváradon 1015. évben bencésrendi kolostort alapított és ezt bőségesen felszerelte. Pécs városában is léte­sült ilyen, mely itt is, úgy mint világszerte, jegősödési pontja, iskolája lett a gyógyí­tásnak és az egészségápolásnak. A keresztesháborúk korában hazánk­ban is működtek a különböző betegápoló és gyógyító lovagrendek, melyek közül a Szent János-lovagrendnek volt Pécsett, a mai Irgalmasrendi kórház helyén, Xenodo­­chiuma, melyben szolgáló testvérek végezték a gyógyító munkát. Pécs városa a közép­kor századaiban, a létesült céhek révén örvendetes ipari fejlődésnek és azzal a j­ólétnek és a közegészségügyi intézmények ébredé­sének áldását kezdte élvezni, úgy, hogy Nagy Lajos király tekintete, midőn az or­szágban egyetemének alapítására és elhe­lyezésére alkalmas várost keresett, az „urbs insignior”­­felé, Pécs városa felé fordult. A pécsi egyetemet az olasz születésű nagy ki­rály a paduai és különösen a bolognai egye­tem mintájára rendezte be 1367. évben. Hogy a régi pécsi egyetemen az orvosi tudományok mát is tanították, az több mint bizonyos miután az teljesen az említett olasz egye­­­­temek mintájára lett szervezve. Ugyancsak a középkor folyamán borzalmas erővel lépett­­ fel a keleti pestis, a fekete halál, és habár a lakosságot annyira megtizedelte, hogy a város majdnem teljesen lakatlanná vált, mégis a közegészségügyi intézkedések léte­sítése által, mely közvetlen következménye volt ennek a nagy csapásnak, igen üdvös hatást váltott ki a népjólét emelkedésére. Nemsokára más nehéz viharfelhők tűn­tek fel hazánk láthatárán. A mohácsi vész mérhetetlenül nagy országcsapása és a hosszú török hódoltság, mely összetiport minden társadalmi virágzást és Pécs város köz­egészségügyi fellendülését is tönkretette. Egy közegészségügyi intézményt azonban, a gya­kori nagy járványok behatása alatt, mégis köszönhetünk a törököknek és ez a város akkoriban legdúsabb ,kitűnő ivóvízforrásá­­nak, a Tettyeforrásnak, eredetileg facsövek­ben, utóbb égetett agyagcsövekben való be­vezetését a városba. Csak 1686. évi október hó 21-én szabadul fel Pécs városa a súlyos török rabiga alól. Nem a fegyverek ereje által, hanem mivel a megszálló sereg a víz­vezetéket a várostól elzárta és igy a törökö­ket a város feladására kényszeritette. Csak lassan sikerült az elpusztított lakosságot ismét pótolni, annál inkább, mivel a pestis újra és ismételten ütötte fel fejét, különösen 1691—92, 1709—10 és 1739-ben. Gróf Neszelrode Vilmos Ferenc, pécsi püspök, 1714-ben sinlődők házát alapított, ötven betegággyal, mely alapját képezte a későbbi városi közkórháznak. A régi Szent János lovagok épületében 1796-ban az ir­­galmas­ rend létesítette mai napig fennálló kórházát. A Napóleoni hadjáratok ismét szörnyű járványokat zúdítottak a város la­­kóiral főleg gyakori hagymáz- és vérhas járványokat. Az ázsiai kolera 1830, 48., 55. és 73-ban uralkodott nagymérvűleg Pécsett. A város minden eddigi időszaki fellendülé­sét óriási mértékben felülmúlta az 1867. évi kiegyezés kedvező hatása. Az ipar, kereskedelem és vasúti közleke­dés nagyarányú fejlődése, a kőszénbányák feltárása és nagymérvű művelése a Duna­­gőzhajózási társulat által és a Zsolnay Vilmos féle keramikai gyár világhírre emelkedő je­lentősége, hatalmasan előmozdították a város már meglévő közegészségügyi intézményeinek és számos új ilynemű berendezés fejlődését és virágzását. Minderre azonban ismét egy nagy vissza­esés látogatta meg borzalmas világjelentő­ségében Pécs városát is. A világháború majd­nem végveszélyes csapása kiválóan nagy szenvedést mért Pécs városára. A három évi szerb megszállás és a kommunizmus garáz­dálkodása, mély kulturszínvonalra sülyesz­­tette le a város összes közegészségügyi intézetét. A város kirabolva és mindenből kifosztva, csak 1921. évi augusztus hó 20-án érte el végre felszabadulása napjának el­jöttét. De a Mindenható jóságos atyai gond­viselése folytán ismét megfordult a város sorsának kockája. Az 1921. évi XXV. t. c. értelmében az ősrégi egyetemi Pécs városba jutott a Pozsonyból elűzött, hajléktalanná vált Erzsébet tudományegyetem. A város páratlanul fenkölt lelkű püspöke, gróf Zichy Gyula és a város nemesérzésű polgársága, élén Nendtvich Andor polgármesterrel, egy szívvel és lélekkel siettek minden áldozatot meghozni erre a nemes célra, mely nemcsak nagy kulturhatalmat képvisel, hanem Pécs város közegészségének hathatós fellendü­lését és felvirágzását is jelenti. 1924. évi október hó 14-én nyíltak meg az Erzsébet tudomány­egyetem pécsi kapui, mely nap örök időkre Pécs város újjászületésének fé­nyes örömnapja fog maradni. Adja a Mindenható, hogy Pécs városa időtlen időkig élvezze a béke, a jólét és min­denekelőtt az egészség áldását és boldogságát! Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett megtartott 39. vándorgyűlésének utolsó napja. ——^—■ A Városháza közgyűlési termében szerdán délután négy órakor volt a vándorgyűlés ünnepélyes zárónagygyűlése. Pécs, aug. 31. A Magyar Orvosok és Termé­szetvizsgálók XXXIX. Pécsett megtartott ván­dorgyűlése elérkezett negyedik, egyúttal utolsó napjához. Az időjárás mintegy jóvá akarván tenni az eddigi kedvezőtlen viselkedését, mára javult. A reggeli órákban kisütött a nap s csakis a dél­utáni órákban volt rövid ideig tartó eső. A ked­vező időjárás következtében meg voltak valósíthatók a mára kitűzött kirándulások is. A vándorgyűlés résztvevőinek egy része ki­rándult Abaligetre és megtekintették a csepkő­­i har­angot, egy másik része pedig a Makárhegyre tett kirándulást. A vándorgyűlés résztvevőinek egy harmadik csoportja megtekintette a pellérdi halastavakat, ahol azután Pataky Beksits Tibor, a telep igazgatója ,,A mesterséges tógazdaságok termelésének fokozása a viziélet fejlesztésének ki­használásával" címmel tartott előadást. A vándorgyűlésnek azon tagjai, akik a kirán­dulásokon nem vettek részt, 8—10 óráig megtekin­tették az egyetemi sebészeti, anatómiai-, kór­bonctani- és törvényszéki orvostani intézeteket, 10 óra után pedig összegyűltek az egyetem aulájá­ban megtartandó együttes ülésre. Az együttes ülésen dr. Bartucz Lajos egyetemi magántanár ,,A magyarság faji összetétele" és dr. Hunkár Béla ,,Budapest székesfőváros élelmiszer­­ellenőrzése" címmel tartottak előadást. Ezután kezdetüket vették az egyes szakosztá­lyok ülései. Délután 3 órakor tartotta a városháza tanács­termében a vándorgyűlés nagyválasztmánya ülését és 4 órakor volt a közgyűlési teremben az ünnepély­záró nagygyűlése. A városháza előcsrnokát és lépcsőfeljáróját ez alkalomra díszesen feldíszítették s a nagy közgyűlési terem előtt a díszbe öltözött városi hajdúk álltak. A vándorgyűlés nagy választmányának ülésén Dollinger Gyula dr. egyetemi tanár elnökölt s megjelentek azon Ilosvay Lajos dr. ny. államtitkár, Taufer Vilmos dr. egyetemi tanár, Nendtvich Andor polgármester, Makay István h. polgármester.

Next