Pécsi Napló, 1927. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
лллvi. évfolyam. 19. szám Egyen számára 16 fillér. 1927. szeptember 1. Csütörtök, PÉCSI Szwrkesztöség és kiadóhivatal Munkácsy Mihály-u. 1Э. Kéziratokat nem adunk vissza. Jwrkesztöségi tel. 109. sz. — Kiadóhivatali teli 27 sz. ,fn ” ■ . ISSZFÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐI LENKEI LAJOS -en Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 250 pengő, egy negyed évre 750 pengő. Egyes szám ára: 16 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Pécs város közegészségügyi fejlődése Dr. Ludwig Ferenc, Pécs város tiszti főorvosa mai felolvasása a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének orvosi szakülésén. Jelige: A városok voltak a közegészségügy bölcsői, később iskolái, ma erős várai. Minden egyes város különleges, úgyszólván egyéni életét éli. Létrejön, gyarapodik, eléri virágzása fénykorát, hanyatlásnak indul, elpusztulhat, sőt új életre támadhat ismét. Mindezen sorsváltozáson átment Pécs városa is és minden eddigi nagy szenvedése és küzdelme után, saját erejéből, derék polgárainak fáradhatatlan buzgalmából, a huszadikszázad második negyedében, ősrégi kulturpatinájának ékességében, ime belép a modern hygiénikus városok díszes sorába. A Mecsekhegylánc déli lankáin és határos síkján, mosolygó szőlőtelepek és madárdalos erdőktől koronázva, terül el Magyarország egyik legszebb város-klenodiuma, a Dunántúl egyetemes metropolisa. Pécs város területe évezredek óta emberlakta terület. Talajából már eddigelé régóta igen gazdag leletek kerültek elő az őskor és az itt élt pannon-kelták korából, azonban minden közegészségügyi vonatkozás nélkül. A rómaiak meghódítván a kelták dunántúli birodalomrészét, Pécs város helyén talált Sopianae nevű kelta várost, jelentőségénél fogva, Pannonia Valeria római tartomány székhelyévé tették. Már régibb ásatások, de különösen a vizmű és a csatornázás építése közben, fürdőromok, utcaburkolatok és temetkezési helyek igen dús leletei kerültek felszínre, mint közegészségügyi vonatkozású tárgyak. Mint világhírességű régi emléket, különösen ki kell emelnem a székesegyház déli előtere alatt lévő földalatti őskeresztény temetőt, melyhez hasonló, Itálián, különösen Rómán kívül, sehol sem létezik. A népvándorlás korából csak temetkezési helyek maradtak reánk. Kevés időre ezután, hogy Szent István király Pécsváradon 1015. évben bencésrendi kolostort alapított és ezt bőségesen felszerelte. Pécs városában is létesült ilyen, mely itt is, úgy mint világszerte, jegősödési pontja, iskolája lett a gyógyításnak és az egészségápolásnak. A keresztesháborúk korában hazánkban is működtek a különböző betegápoló és gyógyító lovagrendek, melyek közül a Szent János-lovagrendnek volt Pécsett, a mai Irgalmasrendi kórház helyén, Xenodochiuma, melyben szolgáló testvérek végezték a gyógyító munkát. Pécs városa a középkor századaiban, a létesült céhek révén örvendetes ipari fejlődésnek és azzal a jólétnek és a közegészségügyi intézmények ébredésének áldását kezdte élvezni, úgy, hogy Nagy Lajos király tekintete, midőn az országban egyetemének alapítására és elhelyezésére alkalmas várost keresett, az „urbs insignior”felé, Pécs városa felé fordult. A pécsi egyetemet az olasz születésű nagy király a paduai és különösen a bolognai egyetem mintájára rendezte be 1367. évben. Hogy a régi pécsi egyetemen az orvosi tudományok mát is tanították, az több mint bizonyos miután az teljesen az említett olasz egyetemek mintájára lett szervezve. Ugyancsak a középkor folyamán borzalmas erővel lépett fel a keleti pestis, a fekete halál, és habár a lakosságot annyira megtizedelte, hogy a város majdnem teljesen lakatlanná vált, mégis a közegészségügyi intézkedések létesítése által, mely közvetlen következménye volt ennek a nagy csapásnak, igen üdvös hatást váltott ki a népjólét emelkedésére. Nemsokára más nehéz viharfelhők tűntek fel hazánk láthatárán. A mohácsi vész mérhetetlenül nagy országcsapása és a hosszú török hódoltság, mely összetiport minden társadalmi virágzást és Pécs város közegészségügyi fellendülését is tönkretette. Egy közegészségügyi intézményt azonban, a gyakori nagy járványok behatása alatt, mégis köszönhetünk a törököknek és ez a város akkoriban legdúsabb ,kitűnő ivóvízforrásának, a Tettyeforrásnak, eredetileg facsövekben, utóbb égetett agyagcsövekben való bevezetését a városba. Csak 1686. évi október hó 21-én szabadul fel Pécs városa a súlyos török rabiga alól. Nem a fegyverek ereje által, hanem mivel a megszálló sereg a vízvezetéket a várostól elzárta és igy a törököket a város feladására kényszeritette. Csak lassan sikerült az elpusztított lakosságot ismét pótolni, annál inkább, mivel a pestis újra és ismételten ütötte fel fejét, különösen 1691—92, 1709—10 és 1739-ben. Gróf Neszelrode Vilmos Ferenc, pécsi püspök, 1714-ben sinlődők házát alapított, ötven betegággyal, mely alapját képezte a későbbi városi közkórháznak. A régi Szent János lovagok épületében 1796-ban az irgalmas rend létesítette mai napig fennálló kórházát. A Napóleoni hadjáratok ismét szörnyű járványokat zúdítottak a város lakóiral főleg gyakori hagymáz- és vérhas járványokat. Az ázsiai kolera 1830, 48., 55. és 73-ban uralkodott nagymérvűleg Pécsett. A város minden eddigi időszaki fellendülését óriási mértékben felülmúlta az 1867. évi kiegyezés kedvező hatása. Az ipar, kereskedelem és vasúti közlekedés nagyarányú fejlődése, a kőszénbányák feltárása és nagymérvű művelése a Dunagőzhajózási társulat által és a Zsolnay Vilmos féle keramikai gyár világhírre emelkedő jelentősége, hatalmasan előmozdították a város már meglévő közegészségügyi intézményeinek és számos új ilynemű berendezés fejlődését és virágzását. Minderre azonban ismét egy nagy visszaesés látogatta meg borzalmas világjelentőségében Pécs városát is. A világháború majdnem végveszélyes csapása kiválóan nagy szenvedést mért Pécs városára. A három évi szerb megszállás és a kommunizmus garázdálkodása, mély kulturszínvonalra sülyesztette le a város összes közegészségügyi intézetét. A város kirabolva és mindenből kifosztva, csak 1921. évi augusztus hó 20-án érte el végre felszabadulása napjának eljöttét. De a Mindenható jóságos atyai gondviselése folytán ismét megfordult a város sorsának kockája. Az 1921. évi XXV. t. c. értelmében az ősrégi egyetemi Pécs városba jutott a Pozsonyból elűzött, hajléktalanná vált Erzsébet tudományegyetem. A város páratlanul fenkölt lelkű püspöke, gróf Zichy Gyula és a város nemesérzésű polgársága, élén Nendtvich Andor polgármesterrel, egy szívvel és lélekkel siettek minden áldozatot meghozni erre a nemes célra, mely nemcsak nagy kulturhatalmat képvisel, hanem Pécs város közegészségének hathatós fellendülését és felvirágzását is jelenti. 1924. évi október hó 14-én nyíltak meg az Erzsébet tudományegyetem pécsi kapui, mely nap örök időkre Pécs város újjászületésének fényes örömnapja fog maradni. Adja a Mindenható, hogy Pécs városa időtlen időkig élvezze a béke, a jólét és mindenekelőtt az egészség áldását és boldogságát! Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett megtartott 39. vándorgyűlésének utolsó napja. ——^—■ A Városháza közgyűlési termében szerdán délután négy órakor volt a vándorgyűlés ünnepélyes zárónagygyűlése. Pécs, aug. 31. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXIX. Pécsett megtartott vándorgyűlése elérkezett negyedik, egyúttal utolsó napjához. Az időjárás mintegy jóvá akarván tenni az eddigi kedvezőtlen viselkedését, mára javult. A reggeli órákban kisütött a nap s csakis a délutáni órákban volt rövid ideig tartó eső. A kedvező időjárás következtében meg voltak valósíthatók a mára kitűzött kirándulások is. A vándorgyűlés résztvevőinek egy része kirándult Abaligetre és megtekintették a csepkői harangot, egy másik része pedig a Makárhegyre tett kirándulást. A vándorgyűlés résztvevőinek egy harmadik csoportja megtekintette a pellérdi halastavakat, ahol azután Pataky Beksits Tibor, a telep igazgatója ,,A mesterséges tógazdaságok termelésének fokozása a viziélet fejlesztésének kihasználásával" címmel tartott előadást. A vándorgyűlésnek azon tagjai, akik a kirándulásokon nem vettek részt, 8—10 óráig megtekintették az egyetemi sebészeti, anatómiai-, kórbonctani- és törvényszéki orvostani intézeteket, 10 óra után pedig összegyűltek az egyetem aulájában megtartandó együttes ülésre. Az együttes ülésen dr. Bartucz Lajos egyetemi magántanár ,,A magyarság faji összetétele" és dr. Hunkár Béla ,,Budapest székesfőváros élelmiszerellenőrzése" címmel tartottak előadást. Ezután kezdetüket vették az egyes szakosztályok ülései. Délután 3 órakor tartotta a városháza tanácstermében a vándorgyűlés nagyválasztmánya ülését és 4 órakor volt a közgyűlési teremben az ünnepélyzáró nagygyűlése. A városháza előcsrnokát és lépcsőfeljáróját ez alkalomra díszesen feldíszítették s a nagy közgyűlési terem előtt a díszbe öltözött városi hajdúk álltak. A vándorgyűlés nagy választmányának ülésén Dollinger Gyula dr. egyetemi tanár elnökölt s megjelentek azon Ilosvay Lajos dr. ny. államtitkár, Taufer Vilmos dr. egyetemi tanár, Nendtvich Andor polgármester, Makay István h. polgármester.