Pécsi Napló, 1929. május (38. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

XXXVIII. évfolyam­ 110. szám Eu­yos szám­ára 14 fillér 1929. május 1. Szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi telefon: 109.­­ Kiadóhivatali telefon: 27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2­50 pengő, egy negyed­évre 7­50 pengő. Egyes szám ára: 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Május, Pécs, ápr. 30. Régen várta a magyarság olyan szorongó lélekkel a május hónapot, mint az idén. Hogy a májusi időjárástól függ az ország mezőgazdasági termésének sorsa, az köz­tudomású és folyó évben csak annyiban fontosabb a kedvező időjárás bekövetkezése, mert a téli fagyok már így is olyan hányadát pusztították el a kenyérmagvaknak, aminek következtében jó termésről már aligha lehet­­ szó. Ám az idén nem is a termés okoz fő gon­dot nekünk és nem is az időjárást lesve aggo­dalmaskodunk május havában, hanem az angol parlamenti választások. A gazdasági kérdés eltörpül amellett a kérdés mellett, hogy melyik párt fog győzni Angliában, mert ehhez fűződik ez idő szerint az a reménységünk, hogy a revízió kérdése a népszövetség elé kerülhet. A hivatalos Anglia ugyanis, dacára kiváló barátunk hatalmas propagandájának, jégburokkal vette magát körül a magyar kérdésben. Az uralkodó angol konzervatív párt sehogy sem akart abból engedni, hogy ez a kérdés őt hidegen hagyja. Legutóbb­­onban Tiverton lord a párt egyik ülésén azt a fontos kijelentést tette, hogy Rothermere lord akciója igazolt, ha meggyőződött arról, hogy a magyarországi helyzet tarthatatlan és Trianonban nagy igazságtalanság történt. Az angol választások küszöbén egy ve­zető politikusnak ezt a kijelentését, ha nem is fogadhatjuk azzal a kiáltással, hogy végre megtört a jég, de azért rendkívüli nagy jelen­tőségűnek tartjuk azt, mert lord Rother­­merenek a választások ügyében Lloyd Geor­geval való szövetsége bukással fenyegeti a konzervatív pártot. Nem szenved kétséget, hogy ha Lloyd George és Rothermere lord egyesült pártja nyer többséget, ez a mi revíziós politikánk­nak hatalmas előbbrejutást fog adni, mert onnan kell annak kiindulnia, ahol annak szükségességét leghatározottabban feltárták, vagyis Angliából. Az új angol kormány kezét ebben a kérdésben nem fogja kötni Chamber­lain megállapodása Poincaréval, annál ke­vésbé, mert az angolok már kiábrándultak a folyton nagyobb mérvű fegyverkezést folytató francia imádásból. Ha tehát az a párt kerül többségre, amelyhez Rothermere lord tartozik , akkor a hivatalos Angolország egyszerre hátat fog fordítani az eddigi politikájának és első fel­adatai közé fogja sorolni az általa igazságta­lannak ismert békeszerződések revízióját dű­lőre juttatni. Ezért vártuk most oly nagy­ érdeklődés­sel ezt a májust és leghőbb óhajtása most minden magyarnak, hogy olyan legyen ez a május, amely el nem sorvasztja vetéseinket és az angol választásokba vetett reménysé­günket. NUMERUS CLAUSI­S A PRÁGAI MŰSZAKI FŐ­ISKOLÁN. Prága, április 30. (MTI.) A Cesko Slovo jelen­tése szerint az iskolaügyi minisztérium a tömeges jelentkezések miatt a prágai cseh műszaki főiskolán numerus clausust akar életbe léptetni, még­pedig az építőmérnöki, kultúrmérnöki és földmérői szakon. pécsi és szegedi egyetemek volt francia lektora M/Magyarország problémájáról. EGY FRANCIA TUDÓS POLÉMIÁJA A ROMÁN STATISZTIKAI KIMUTATÁSOKKAL. Páris, április 30. (A Pécsi Napló párisi levele­zőjétől.) Most jelent meg Delreuch párti kiadócég kiadásában Aldo Dami munkája e címmel. La Hongrie de demain. (A holnapi Magyarország.­ Critique des programmes revizionistes. Aldo Dami jelenleg a lipcsei egyetemen tanársegéd és lektor; azelőtt a Revue de Geneve segédszerkesztője volt és egy-egy féléven át francia lektor a pécsi és szegedi egyetemeken. A 250. oldalas munká­hoz nagy statisztikai táblázat van csatolva, azon kívül két térkép. Az egyik Magyarország etnikai térképe, a másik különböző revíziós terveket tünteti fel. Dami könyve két főrészre oszlik. Az első részben tárgyalja a területi felosztás, a reví­zió és az irredentizmusok kérdését általában­ tanulmányozza és ismerteti a magyar érveket a békeszerződés ellen­; alapos kritika alá veti a tria­noni békeszerződés területi rendelkezései; fejtegeti a népszavazások lehetőségét és végül kritikailag foglalkozik a „természetes határok“ kérdésével. A második részben részletesen ismerteti kritikai megjegyzések kíséretében a Revíziós Liga ki­adványait, a mai és a revidiált északi és déli ha­tárokat, az erdélyi kérdést, végül a Rothermere­­s a Liga-vonalak kritikája után saját pro­pozícióját fejtegeti. A könyvhöz három statisztikai függe­lék csatlakozik, a magyar és német elem háború­­­ előtti túlsúlyáról a művelődés és közgazdaság terén, végül polemizál egy román statisztikai propaganda-kiadvánnyal. Dami könyve a magyar revíziós kérdés alapvető enciklopédiájának tekint­hető.. Pénzügyi javaslatokat tárgyal a képviselőház Budapest, április 30. A képviselőház mai ülésén Gál Jenőnek a rehabilitációról szóló indítványát tárgyalták. Gál Jenő kifejtette, hogy az igazság szolgálatában készítette el javaslatát. Meg kell adni a bírónak azt a jogot, hogy ne ítéljen el és társadalmilag ne tegyen tönkre olyanokat, akiket bűnösnek talált. Lehetővé kell tenni, hogy vissza­térhessenek az életbe azok, akik felett talán egy fiatalkorú botlás miatt ítélkeztek. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter sajná­lattal bár, de kijelenti, hogy az indítványt nem találja alkalmasnak arra, hogy azt a törvényhozás tárgyalja. Az igazságügyminisztérium a rehabilitá­ciós törvény előkészítésével elkészült és ezzel rövidesen a Ház elé jön. Lehetetlen pusztán azon az alapon, hogy az elítélt elszenvedte a büntetést és bizonyos idő eltelt, rehabilitálni. A rehabilitá­cióhoz érdemekre is van szükség. Az erkölcsi bizo­nyítványok tekintetében kijelenti a miniszter, hogy itt bizonyos könnyebbségeket kell életbe­léptetni. Kéri Gál Jenőt, vonja vissza a javaslatát. Gál Jenő a miniszter kijelentéseit indokoltnak tartja és javaslatát visszavonja. Ezután Őrffy Imre előadó ismerteti a földadó, jövedelemadó, vagyonadó, kereseti adóra valamint a közadók kezelésére vonatkozó módosító törvény­­javaslatot, amelyet a Ház általánosságban vita nélkül fogadott el. A részletes tárgyalásnál az első 8 szakaszt a Ház eredeti szövegében fogadta el. A 9. szakasznál Wolff Károly hangoztatja, hogy helyesnek tartja a kereseti adó átengedését a községek háztartásának szanálására, kifogásolja azon­ban, hogy az összes állami nyugdíjasok illetményei után lerótt kereseti adót is a községek segélyezési alapjára fordítják. Ez sérti a főváros érdekeit. Kéri a pénzügyminisztert, hogy ne fossza meg a fővárost ettől a jövedelmi forrástól és törölje a szakaszt. Bródi Ernő helyesli Wolff Károly indokait. Lehetetlennek tartja, hogy­ a budapesti kereseti adót a községek között osszák szét. Krisztián Imre: A fővárosban jólét van ! (Nagy zaj a baloldalon, az elnök Krisztiánt rendre utasítja. ) Ezután Krisztián Im­e kér szót. Tiltakozik az ellen, mintha szembe akarná állítani a falut a fő­várossal. A helyzet az, hogy ezt a csekély 400.000 pengőt, amit a segélyezési alapra akarnak for­dítani, a falu népe egyetlen napon, például Szent István napján visszahozza a városnak, amikor itt szerzi be szükségleteit. Ezzel lerója azt a kereseti adót, amit a faluban levő iparos fizetett volna. Helyesli a pénzügyminiszter intencióit, elfogadja a szakaszt. Csizmadia András utalt arra, hogy a falun sok tekintetben nagyobb a nyomor, mint a városok­ban. A nép kínlódik és lemond a legminimálisabb igényekről is. A szakaszt elfogadja. Farkas István azt mondja, hogy csak azok­nak adnak majd segélyt, akik a választásoknál a többségi párthoz tartozókra szavaznak. Csontos Imre szintén a szakasz mellett sora­koztatja fel érveit. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. Négy-ötszázezer pengőről van itt szó, amit más után is elő lehet teremteni. Ne igyekezzék folyton a kormány a tőzsdét szanálni, adják azt a pénzt inkább a falunak. A főváros a vidék nélkül élni nem tud és a fővárosi képviselők elsősorban a vi­dék sorsáért aggódnak. Várnay Dániel Farkas István törlési indít­ványához csatlakozik. Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólal fel ezután. Utal arra, hogy nem régóta tartózkodik a képviselőházban és éppen ezért bizony­os meg­ütközéssel hallotta azokat a beszédeket, amelyek jobb és baloldalról ebben a szerinte másodrendű kérdésben elhangzottak. Wolff Károly szenvedélyes hangú beszédével a jobboldalon felfakasztotta a régi sebeket. Sem a jobb, sem a baloldalról el­hangzott megállapítások nem jelzik a kormány álláspontját. Ha mi itt ebben a csonkaországban ilyen másodrendű kérdésben ilyen veszedelmes vitákat provokálunk, akkor igazán aggodalommal kell néznünk az ország sorsát. Itt csak egy test, csak egy lélek lehetséges. (Úgy van, hely­eslés a jobb középen.) Gál Jenő : Kis okok és nagy­ következmények! Wekerle Sándor: Kis dolgok csak kisszerű embereknél okoznak nagy következményeket. A miniszter ezután ismertet­te a kérdés lényegét Elmondotta, hogy­ ezekről az ügy­ekről a városok és vármegyék háztartásáról szóló törvényjavaslat­ban akartak intézkedni. Minthogy­ azonban ez a javaslat pontos előkészítést igény­el és még hosszabb ideig tart még elkészül, ideiglenesen segíteni kellett azokon az égbekiáltó bajokon, amelyek a vidéken jelentkeznek. (Úgy van, úgy van.) Némely köz­ségben még a tisztviselőket sem tudják fizetni. Lapunk mai nan a 10 oldal

Next