Pécsi Napló, 1932. december (41. évfolyam, 272-296. szám)
1932-12-01 / 272. szám
XLI. évfolyam. 272. ezsim vegyes szám ára 1g fillér. 1932 december 1. Csütörtök szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ : LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy. Poszta egy hóra 2 P 50 t. egy negyedévre 7 Pali Egyes számára: 14 fill. — 16 oldalas 24 fill* Élet és Igazság. Fenti cím alatt szándékozom, időnkint, e nagyrabecsült lap hasábjain — illetékes helyen megszivlelés végett — szárnyrabocsátani s a nyilvánosság elé tárni a mai kor társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális kérdéseiről kritikai megjegyzéseimet, jóakaró tanácsaimat s kifejezésre juttatni sokat szenvedő drága magyar népünk örömét, fájdalmát, reménységét és vágyát. Ezt annál inkább könnyebben megtehetem, mert immár közel 30 esztendeje, felelős állásban, soksok kemény küzdelmen keresztülmenve, vegyes vallási és ajkú honfitársaim között élek, s közvetlen közelről látom annak ügyétbaját s hallom, értem szívének minden dobbanását. Ha itt-ott erősebb hangot használnék is, a személyeskedés kizárásával, osztály, párt, felekezeteken felülemelkedve, mindenkor csak sz elfogulatlan, tiszta jószándék vezérel s jobb sorsot érdemlő magyar nemzetünk méltányos és igazságos kívánalmai mellett, a megértő szomszéd népek s az emberiség egyetemének jogos érdekeit is mindig szem előtt kívánom tartani. Hiszem, hogy e papírra vetett írásom, mely élet és igazság, a szivekben visszhangra talál s a gyakorlatban a szebb magyar jövőt munkálja és valósitja meg. 1. Azzal kezdem, hogy a nemrég elhunyt, nagy műveltségű kulturpolitikusunk, Klbelsberg gróf, egyik beszédében azt mondotta: ,,Ha nagybeteg van a háznál, akkor azokat , akik a beteg ágyánál zajt ütnek, ajtócsapkodással,hangos perlekedéssel a beteg nyugalmát megzavarják, a betegházból ki szokták tessékelni.. Hazánkban is van egy ilyen súlyos beteg és pedig maga az ország,Magyarország. Aki itt osztály-, vagy felekezeti gyűlöletet szt, azt innét ki kell tessékelni! Nagyon komoly, megszívlelendő igazság ez, de talán arra, hogy egy pártot, vagy Vallásfelekezetet országunkból kitessékeljenek, nem kerül a sor. Mert nem igaz az a szálló iges hazugság is volna, ha iskoláinkban azt tanítanók, hogy rajtunk a ,,turáni átok” ül, hogy ,,a magyar pártos és viszálykodó nemzet”, mert nem pártoskodóbb, mint más nemzet s ha helviszály — a történelemfolyamán — mégis előfordult, amikor a nemzet létérdekéről volt szó, osztály, nyelv és felekezeti különbség nélkül az Etelközi vérszerződéstől napjainkig, mindig összetartott a magyar. Hisz a tatár, török támadás, világháború s az ezt követő kommunizmus, rég elsöpörte volna a magyart a föld színéről, ha a magyarok Istenének különös kegyelme folytán, nemzetünk legjobbjai önfeláldozó vezérlete alatt — egy közös frontot képezve a bel- és külellenséggel szemben — szent lelkesedéssel, testvéri ölelkezéssel— fel nem ébredt és össze nem fogott volna a magyar. A haza javáért aggódó kritikusnak, ki nemcsak a rosszat kész kiteregetni, hanem a jót is nagybetűkkel szedeti és kiszínezi,lehetetlen észre nem vennie, hogy országunk két nagy felekezetének kiváló és exponált két egyénisége, Bangha és Baltazár mostanában, hazánk e válságos idejében, magyar emberekhez méltóan, mily békés testvéri hangot használnak (pl. a rádió utján elmondott beszédükben is) s úgy a r. kath. mint a prot. nagygyűlések, gyűlölködés helyett egymás jogait tiszteletben tartva, egy és ugyanazért imádkoznak a mindenek Urához: a megcsonkított hazának, a közös édes anyának feltámadásáért. Mily jól esett hallani a legutóbbi kath. nagygyűlésen, a tapasztalatokban ősit. ma . gyar államférfit, Apponyi Albert gróf véprende- deletszerű bölcs megállapítását: „E múló, önző és változó világban, csak egyetlenegy szilárd, megingathatatlan és csalhatatlan alap van, melyre úgy az egyes embereknek, mint népeknek és nemzeteknek építeni lehet és ez a Krisztus tanítása.’’ A Krisztusnak pedig egyetlenegy főtanítása van, amely így szól: ,,Szeresd az Istent és felebarátodat, mint önmagadat !” Az ország kormánya, felelős miniszterei vannak hivatva arra, hogy e magasztos törvénynek érvényt szerezzenek s az esetleg itt-ott fellobbanó, önző és keresztényiétlen osztálypárt, vagy felekezeti viszályt még csírájában elfojtsák. 2. Gömbös Gyula, honvédelmi minisztersége idején az összes katonai alakulatokhoz rendeletet bocsátott ki, melyben elrendeli, hogy a katonaságnál, sem szolgálat közben, sem szolgálaton kívül felekezeti különbséget tenni nem szabad és szigororúan megtiltja, bárki felekezeti érzelmeit megbántani. Bizonyára megvolt az ok, hogy e rendeletet ki kellett adni, amit teljes egészében mi is csak helyeselhetünk. A zászlók használatára és megáldására vonatkozólag kellene még egy mindenkit megnyugtató, a nemzet egyetemes érdekét szem előtt tartó rendeletet kibocsátani. Emlékezzünk csak a háború kezdetére, mily elkeseredést szült magyar honvédeinknél, midőn osztrák fekete-sárga lobogó alatt kellett (pl. Pécsett a Király utcán keresztül a harctérre indulniok, tehát oly zászló alatt, melyet az illető honvéd saját felekezetű és nemzetbeli papja meg nem áldott és meg sem áldhatott. A zászló az egység, a testvériség, a magyar összetartás jele. 3. Eddig fennen azt hangoztattuk, ha mégis Beverték a kolozsvári magyar útlevélkirendeltség épületének ablakait, majd román zászlót tűztek ki. Kolozsvár, nov. 30. Ma délután a kolozsvári magyar útlevélkirendeltség épülete előtt nagyárellenes tüntetést rendeztek, melynek során az épület ablakait beverték ,majd behatoltak a ház egyik lakásába és a szoba függönyeit felgyújtották. Ezután román zászlót tűztek ki az épületre. A magyar kormány utasította a bukaresti követet, jelentse be a legerélyesebb tiltakozását , és kérje a román kormányt, hogy utasítsa e helyi hatóságokat, hogy ilyen incidensek a jövőben elő ne fordulhassanak, végül pedig megfelelő elégtételt kérjen. Harc a fegyverkezési egyenlőségért. Németország 90 napos maria-rendszert akar bevezetni* London, nov. 30. A Daily Telegraph diplomácia levelezője szerint Xcuralh báró német külügyminiszter pénteken részt vesz Genfben az öthatalom tanácskozásán. A tudósító úgy értesült, hogy Xcuhrab báró Németországnak azt a szándékát jelenti be, hogy újabb fegyverkezés nélkül akarja elérni az egyenlőséget. Azt tervezi, hogy 90 napi szolgálaton tlapuló milícia rendszert vezet be negyedévenként 40 ezer újonccal. -Hl .— 1 111 ————ir hazakerülnek a legnevezetesebb és legismertebb magyar emlékek. A magyar tulajdonba kerülnek a Bsécsben őrzölt muzeális és könyvtári tárgyak. Budapest, nov. 30. A Velencében összeült nemzetközi döntőbíróság előtt, amely Soldali Ágost svájci szövetségi bíró elnöklésével ülésezett Magyarország és Ausztria kormányának megbízottai november 27-én egyességet kötöttek a bécsi volt udvari és hitbizományi közgyűjteményekben őrzött, magyar vonatkozású muzeális és könyvtári tárgyakból való részesedésünk tekintetében. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és a következőkben ismertette előttük az egyezmény jelentőségét: — Az egyezmény régóta húzódó ügyet juttatott döntésre, elintézése a Magyarország és Ausztria közötti barátságos viszony szempontjából is nagyon kívánatos volt. A triumfálásra semmi okunk nincs, mert a magyar tulajdonba kerülő tárgyak nem jelentik a Bécsben levő teljes magyar vonatkozású anyag átvételét, minthogy azonban e sorozatban mégis bennfeghallanak: a magyar történelem és művelődés szempontjából egyevezetesebb és legismertebb migyár emlékek, meg lehetünk elégedve. Az egyezmény értelmében Magyarországuak véglegesen kiszolgáltatandó tárgyak első csoportjába 36 kézirat tartozik. Köztük magyar szempontból legjelentősebb a bécsi udvari könyvtárban őrzött magyar történeti és jogtörténeti források sorozata, köztük II. Béla király névtelen jegyzőjének Gesta Hungarorum-ja, a Nagy Lajos király könyvtára részére készült és díszes miniatűrökkel ékesített Képeskrónika, Kézai Simon mester Krónikájának legrégibb kézirata. Hazakerült Mátyás király könyvtáréinak, a Korvinának Mécsben őrzött darabjai közül 16. A múzeumi tárgyak csoportjából nemzeti szempontból legjobbak a Mátyás és Beathy közismert egykorú domborművű képmásai, amelyek minden valószínűség szerint Budán készültek. Nagy Lajos ereklyetartó keresztje, Mária királyné halotti koronája és országalmája, I. Lajos gyermekkori páncélja, Mátyás király kardja, II. Rákóczi Ferenc zászlója stb. —z Bocskay István koronáját a románok kétségkívül minden jogalapot nélkülöző igénye miatt írem szolgáltatták ki. Erre nézve azonban fenntartással éltünk.