Pécsi Napló, 1934. október (43. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

1934 október 2. Kedd ШП. évfolyam­og szab. kir város tek. Főjegyzői hivatala^ «нанавв háza­m . ízerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 16 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel., 21-09. :­ Kiadóhivatal­ tel.­ 20-27.I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ára a házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 I, egy negyeedévre 7 P 50 I. Egyes szám ára 14 fill. t­:'16 oldalas «. ГЦ. „A régi barátokat megtartjuk, újakat szerzünk és küzdünk a békés revízióért, ez a külpolitikánk irányvonala“ — mondotta Gömbös miniszterelnök rádióbeszédében A varsói út a világ békeügyét szolgálja — Franciaország és a kisantant államok barátságát őszintén kivonom — Olyan választójogot tudok csak magam részéről elképzelni, amely titkos Pécs, okt. 1. Vitéz jákfai Gömbös Gyula mi­niszterelnök kormányra jutásának 2 éves forduló­ján hatalmas, mindenre kiterjedő rádióbeszédben ismertette kormányának eddigi munkáját és tájé­koztatta a magyar közvéleményt a jövő terveiről. Pontban 149 órakor bejelentették, hogy most Magyarország miniszterelnöke lóg szólami. Néhány perc múl­va felcsendült Gö­mrcös Gyula­ tömör­ hangja. Mondatai katonásan rövidek és pattogók. A miniszterelnök beszéde bevezetésében emel­kedett szavakkal emlékezett meg Magyarország kormányzójáról, akinek most 15 éve, —­miként a rómaiak az űrbe kondita — a fővárosba való be­vonulásától számítódik Magyarország legújabb korának történelme. Ezután Gömbös Gyula azokról a kormány­intézkedésekről emlékezett meg, amelyekkel — mint a gazdavédelmi törvény, a pengő stabilizá­ciója stb. — az ország belső pénzügyi helyzetét szilárdította meg, majd a külkereskedelmi szerző­déseket sorolta fel, amelyek közül a római hármas egyezmény szolgálta leginkább az ország üdvét. Külkereskedelmi mérlegünk állandó és fokozatos javulását emelte ki,amely agrártermékeink világ­piaci paritáson felüli értékesítése és iparosodásunk fejlődése révén reményt nyújt,a nemzetnek ahhoz, hogy most már felfelé iveiden fogunk haladni a gazdasági konszolidáció felé. A miniszterelnök hangsúlyozva a mai európai zűrzavarban azt az egyedülálló belső rendet és kons­zol­idációt, amely ez idő sze­rint egyedül Magyar­­országon van meg,igen erélyes és határozott tónus­ban tárgyalta az ország külpolitikai vonatkozásait. REVÍZIÓS POLITIKA. — Külpolitikánk vezérgondolata a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségek­­ből kiindulva,békés eszközökkel közös­ni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásért. E két cél egyaránt fontos. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus félremagyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy Olaszország és hazánk barátsága és együttműködése változatlanul, szilárdan fennáll és szilárd bázisa a középeurópai békének és nyugalomnak. Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb vizonyban vagyunk. Mutatja a kötelékek szorosságát már­ Schuschnigg oszt­rá ккапсеШг magyarország lét­ogat­ása is Német­országgal szemben változatlan és erős szimpátiává viseltetünk és reméljük, hogy a harmadik biroda­lom hatalmas erőforrása lesz egy új, háború utáni modern európai békés alkotó munkának. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak,akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutatnak. A VARSÓI ÚT. —­ Most készülök lengyel utamra és nem taga­dom, rendkívüli örömmel. Remélem, hogy utam, amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet közötti barátság, valamint szellemi és kulturális együttmizködés továbbfejlesztésére is­ fog szolgálni azon az útón, amelyet a történelem részére kijelölt. FRANCIAORSZÁG ÉS А К Г SANTA NATAL VALÓ JÓ VISZONY — Franciaország barátságát és a kisantantot alkotó szomszédállam­okkal való viszonyunk megjavítását őszintén óhajtom.. De a francia­barát politika részünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre meg­varrnak a reális és tárgyi előfeltételek. A minden áron francia­barát politikusaink, szemben Barthou kolozs­vári és bukaresti beszédeivel is azt követelik tőlem, hogy minden más érdeket és szem­poon­tot félretéve francia vizekre evezzem, a magyar ön­érzet kérdésén kívül rá kell mutatnom e törekvés reálpolitikai indokolatlanságára is. E barátság kondíció sin­qua ugyanis legalább még ez órában a kisantanthoz való közeledésünk lenne, jogos aspirációnkr­a való lemondásunk órái. Én leszek az első, aki nem fogok elzárkózni ha reálpoliikai lehetőségek, vagy ahogy a római politikai jegyzőkönyv kifejti, a tárgyi előfeltételek meg lesznek erre a közeledésre. Nem adom fel a reményt arra,­hogy a három kis­­antalnt állam egyszer mégis csaló felemelkedik annak a tu­datnak magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ezelőtt súlyos és méltánytalan igazságtalanság tör­tént és ha ez az európai,kooperáció és békés együtt­működés őszinte vágyával találkozik, meg lesz a módja a megértésnek és együttműködésnek. TITKOS VÁLASZTÓJOG. — A választ­ójog rendezésére irányol törvény­javaslat: előkészítés alatt áll. Ennek során a kor­mány semmiféle más elgondolást vagy tervet nem tart a maga számára irányadónak, csak azt, amit maga készít elő, illetve dolgoz ki. Azt is újólag hangsúlyozom, hogy csak olyan válsztójogi javaslatot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó, konzervatív világ­nézetnek. A titkos választójog bevezetését feltétlenül uni­k­­u­mba akarom hozni a kormányzói jogkör alkot­mányos kiterjesztésével, hogy a kormányzó úr őfőméltósága az államfői hatalom teljességével állhasson őrt a nemzet léte és jövője mellett. JUGOSZLÁVAI FEGYVERKEZÉSI TÁRGYALÁSA Genf, okt. 1. Az a dunai állam, amely Genf közelében óriási fontosságú titkos tárgyalá­sokat folytat egy nagy angol fegyvergyár meg­­bízottaival, angol lapjelentés szerint minden va­ló­­színűség szerint Jugoszlávia. HALÁLRA ÍTÉLTEK EGY OSZTRÁK FELKELŐT. Bécs, okt. 1. A l­adeni katonai törvényszék Pfister Péter cipészt halálra ítélte. Pfister a júliusi forradalom idején tevékeny részt vett Admont­­ban a felforgató mozgalmakban. Lemondott a Tatar­oscu kormány Bukarest, akt. 1. Hivatalosan jelentik, hogy Tatarescu miniszterelnök benyújtotta lemon­dását a királynak, aki a lemondást elfogadta. A miniszterelnök saját lemondásával egyidejűleg át­nyújtotta a kiráálynak­ az egész kormány lemon­dását is. A király ismét Tatarescut bízta meg az új kormány megalakít­ásával. Gömbös: Varsó után Róma következik Budapest, okt. 1. Gömbös Gyula miniszterelnök ma este 19 órakor tartja meg rádióbeszédét, amelyben részletes tájékoztatót ad valamennyi időszerű kül- és belpolitikai kérdésről. Egyébként a miniszterelnök ma a sajtó képviselői előtt nyilat­kozott a frontharcos szövetség találkozójának be­tiltásáról. — A frontharcos szövetség­­— mondotta a miniszterelnök — a kormány betiltó határozatával kapcsolatosan igen korrektül viselkedett, úgy, hogy további lépésre a kormány részéről szükség nincs. Felebbezésükre pedig ugyanazt a választ kapják majd, mint ami a betiltó végzésben volt. A hirlapirók ezután a varsói látogatás után érdeklődtek. — Minden más hírrel szemben kijelenthetem, hogy elmegyek Varsóba. —• És mi lesz Varsó után? — kérdezték a hirlapirók. — Varsó után Róma következik, — felelte a miniszterelnök. A miniszterelnök utóbbi kijelentése megerősí­tette azokat a híreket, amelyek szerint a mini­szt­er­elnek varsói látogatása után Rómát keresi fel. A második Tuka-per. MEGKEZDTÉK BAZOVSZKY LAJOS ÉS TÁRSAI IRREDENTA BÜNPERÉNEK TÁRGYALÁSÁT. Pozsony, okt. 1. Ma délelőtt kezdték meg Po­zsonyban a második Tuka-per tárgyalását, Ba­­zovszky Lajos dr. és társai irredenta bünperében. Az elsőrendű Vádlottat és társait azzal vádolják, hogy a Felvidék elszakítására törekedtek, arra, hogy a tót nép maga dönthessen sorsáról. A fő­vádlott Bazovszkyt hordágyon vitték a tárgyaló­terembe. Súlyos tuberkulózisban szenved, úgy, hogy sem ülni, sem állni nem tud. — IDŐJÓSLAT. Nyugati légáramlás, kissé felhős, északon helyenként esetleg kis zá­pores­ők. A hőmérséklet alig változik.

Next