Pécsi Napló, 1935. november (44. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-03 / 250. szám
XLIV. évfolyamai kir. városa lek. Főjegyzői hivatala Pécs Ara 20 fill. 1935 november 3. Vasárnap PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 . Kiadóhivatali tel.: 20-27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési órák házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 t, egy negyedévre 7 P 50 t Egyes szám ára 14 fill. 16 oldalas 20 fill Ázsia a belvárosban (W) Ha egy tőlünk elszármazott pécsi tüke hazajön és a városban szétnéz, alig I ismer rá. Szinte vadonatúj városrészek léte-i sültek, a Széchenyi tér, a centrum, új, dekoratív arcot kapott, az utcák, terek új járdákat kaptak, a városiasodás szemmel látható, minden fejlődött, csinosodott, sőt a Mecsek is alaposan részt vett a fejlődésben, utak, szállók létesülnek, horribile dictu ! — még magaslati út is. Mindez mindenkit örömmel tölt el, aki városunk sorsát, életét szivén viseli. Örvendetes ez a fejlődés, mely azonban sajátságosképpen erősen a perifériák felé tolódott. Egyfelől a szigeti városrész, a másik részen az Irányi Dániel tér környéke élő példái a fejlődés erős tempójának, közben azonban a város szívében csodálatosképpen teljesen elhanyagolt városrészek maradtak. Egyenesen elképesztő, hogy mialatt a külső részeken szembeszökő a fejlődés, a város szívében micsoda ázsiai elmaradottságú részek találhatók. Aki ebben kételkednék, annak egy sétát ajánlunk, például a Rákóczi út déli oldala és a Majláth utca között. Ha nem is szigorúan belvárosi utcák ezek, mégis a város közepéről van szó és egyenesen megdöbbentő, hogy pld. a főpostától ötven méternyire micsoda leletekre lehet bukkanni. Valóságos romváros terül el, közvetlenül az utcafront mögött. Dagadúlt viskó részek, nyomortanyánál nyomorultabb odúk, omladozó, félig lebontott, délig lábon álló falak, múlt századba való cigányromantikára kiválóan alkalmas tájkép tűnik a bámuló szem elé, amint akárhonnan betekint a Siklósi utca, Majláth utca és Rákóczi út övezte városrészbe. Hihetetlen, hogy a postapalota közvetlen szomszédságában, óriási kiterjedésű telkek terüljenek el, elmaradottan, kihasználatlanul és mialatt az utcán, fényes kirakatok között villamos csilingel, a házfalak mögött, 10—20 méternyire elvadult giz-gaz, dudva nő, prérirészek terülnek el és, hogy a Ruysdael vagy Brueghel ecsetjére méltó falusi táj még teljesebb legyen, nem hiányzik a trágyadomb sem. A város kellős közepén ! Az aztán már természetes, hogy egerek, de különösen patkányok valóságos eldorádót találtak ezen a vidéken, a rengeteg limlom, szemét és hulladék között, mely az elhanyagoltság és elvadultság szomorú képét mutatja, ugyanakkor, amikor a város többi része szemlátomást fejlődik és mikor mindent el akarunk követni az idegenforgalom érdekében. Szerencse, hogy az idegen észrevétlen megy el e nevezetes vidék mellett. Ha meglátnák, azt kellene mondanunk, szándékosan hagytuk így ezt a részt, hogy megmutassuk, milyen volt Pécs a török hódoltság korában ! Ha ez a terület rendezve volna és tisztán tartva, még csak megjárná valahogy. Akkor legfeljebb hangosan árulkodnék gazdasági letörtségünkről, ami elvégre ma világjelenség, de még akkor is lehangoló volna, hogy a város fejlődésének fókuszában ezek az értékes területek, akár a Mátyás királytelek kopár és sivár foltja, évtizedeken keresztül nem tudnak tőkét találni, mely életet teremtsen rajtuk. De, ha már így áll a dolog, mégsem lehet megvárni, míg az ebben a vonatkozásban ólomlábú idő magától érleli meg a viszonyokat, hogy szervesen beleállítsa ezt a vidéket a város vérkeringésébe. Itt valamit tenni kell. Az az érzésünk, hogy a város vezetőségének figyelmét ez a környék valahogy elkerülte. Nem mulasztásra gondolunk, csak arra az ellentétre, hogy nem lehet helyes és nem természetes, hogy mialatt a mérnöki hivatal a külterületeken impozáns tempóban teremtett, azalatt a belső részeken ilyen ázsiai tégladzsungel felejtődhetett itt. Ezt akartuk csak szóvátenni és reméljük, hogy az illetékesek meg fogják találni a módját a szükséges intézkedésnek. November 28-án a megtorló Olaszország Róma, nov. 2. Rómában nem keltett különösebb izgalmat az a Geniből érkező hír, hogy a megtorló rendszabályok ügyében kiküldött bizottság november 18-ában állapította meg az intézkedések életbeléptetésének napját. Olaszország - hangsúlyozzák Rómában - telPáris, nov. 2. A párisi sajtó megállapítja, hogy a genfi helyzetben egyelőre nincs változás. A 18-as bizottság Jugoszlávia javaslatára elhatározta, hogy november 18-án lépteti életbe az Olaszország elleni megtorló rendszabályokat, lépnek életbe rendszabályok ellen es elismeréssel adózik Laval igyekezetének, amelylyel azt akarta elérni, hogy békés úton oldják meg a fennálló nehézségeket. Olaszország azonban a megtorló rendszabályok elleni ellenállást minden irányban, tehát Franciaországgal szemben is egyenlően fogja kifejteni. Ezek szerint tehát Olaszország Franciaországból sem hoz be árukat, különösen pedig elkerüli a luxuscikkek behozatalát. Laval, Eden és Hoare genfi megbeszélései még jobban megerősítették az angol-francia együttműködést. Az a vélemény alakult ki, hogy ezidőszerint semminemű alap nincs az Olaszországgal való tárgyalásra. Ezzel szemben Genfben és Londonban úgy tudják, hogy az angol-olasz viszony újabb feszültségére lehet számítani. Laval ugyanis közölte Aloisi báróval, hogy Anglia visszaút simította Mussolini legújabb javaslatát. Olaszország teljes erejével küzd a megtorló rendszabályok ellen Anglia visszautasította Mussolini javaslatát Lávai folytatja munkásságát a béke érdekében Páris, nov. 2. Laval miniszterelnök az össze- egyeztető bizottság genfi ülésén a következő nyi latkozatot tette: - Franciaország alkalmazkodni fog azok- hoz az előírásokhoz, amelyeket az itt képviselt kor-mányok közösen elhatároztak. Azon a napon azonban, amelyen nagyfontosságú határozatot hoztunk ,rá kell mutatnom arra, hogy a lehető leggyorsabban meg kell keresnünk a viszály békés elintézését. A francia és az angol kormány egyetért abban, hogy együttműködésük ezen a téren is érvényesüljön. Ez a kötelesség különösen parancsoló erővel háramlik Franciaországra, amely ez év január 7-én barátsági szerződést írt alá Olaszországgal. Éppen ezért erngedhetetlen szívóssággal folytatni szándékozom mindazoknak a tényezőknek a keresését, amelyek az esetleges tárgyalás alapjául szolgálhatnak. Genf, nov. 2. A megtorló rendszabályok ügyében kiküldött albizottság elnöke közli, hogy a hitelzárlatot már 39 kormány végrehajtotta és ezenkívül 43 kormány készségét nyilvánította abban a tekintetben, hogy alkalmazza a beviteli és kiviteli megtorló intézkedéseket Olaszország ellen. Gibraltár nemzetköziségét kéri Olaszország Páris, nov. 2. Az Echo de Paris londoni tudósítója szerint a december 2-án összeülő tengerészeti értekezleten a Földközi-tenger szabályozásának nagy horderejű kérdését fogják megvitatni. Jó forrásból eredő hírek szerint Olaszország kérni fogja, hogy Gibraltárt nyilvánítsák nemzetközinek. Nehéz vitákra van kilátás. Hír szerint a görög kormánnyal is tárgyalások folynak az iránt, hogy az angol hajóraj adott esetekben bizonyos görög támpontokat igénybe vehessen. Anglia másfelől meg akarja erősíteni kelet- földközi tengeri állomásait. Málta fegyver- és hajógyárait fokozatosan Haifába és Alexandriába teszik át, Ciprusz szigetén megerősített támpontot létesítenek. A békés megoldás lehetősége Genf, nov. 2. Hoare angol külügyminiszter és Aloisi báró olasz kiküldött ma délelőtti megbeszélésén Hoare hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is örömmel fogadná a békés megegyezés létrejöttét, de csak olyan megoldásról lehet szó, amelyhez a négus is önként hozzájárul és amely nem a Népszövetségen kívül jött létre. A megbeszélés során nem alakultak ki újabb javaslatok, vagy indítványok. Lapunk mai száma a mellékletekkel 20 oldal.