Pécsi Napló, 1936. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
ára 12 1936 február 1. Szombaton. PÉCSI NAPLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Saark. tel.i 21-09 - Kiadóhivatal! tel.i 20-27. шпшвншпавваяяваиаишнвв1I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postás egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 !| Egyes szám ára 14 fill. 16 oldalas, 20 Miig Bethlen István gróf nagy beszédben bírálta, majd elfogadta a hitbizományi törvényjavaslatot Budapest, jan. 31. A képviselőház ülését négy óra után néhány perccel nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Bemutatta Csongrád vármegye átiratát, amelyben a lakosság megsegítését kérte. Áttették a kérvényi bizottsághoz. Áttértek ezután a hitbizományi javaslat tárgyalására. Nagy érdeklődés közepette Bethlen István gróf emelkedett szólásra. Először a miniszterelnöknek azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy a miniszterelnöksége alatt a háta mögött álló párt gáncsolta el a reformokat. A leghatározottabban szembeszállt ezzel az állítással. Azóta - mondotta - a miniszterelnök időszerűtlennek jelentette ki a reformprogramjából a legfontosabb pontot, a titkos választójogot és reformelgondolásának középpontjába a földbirtokreformot és az azzal összefüggő egyes reformokat állította. Ma előttünk van a földbirtokpolitikai reformok trilógiájának első felvonása. Azt kell mondanom, hogy egészen szerény, szürke alkotás, amely azokat az utasításokat követi, amelyeket annak idején én adtam ki az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának, hogy megszerkesszék a hitbizományi reformot. A miniszterelnök úr beszédéből, amelyben elismerte, hogy a hitbizományi reform tervezetét az én poros aktáim közül szedte ki, de amelyben ugyanakkor gúnyosan mutatott rá, hogy nem sokat ér az a reform, amely a fiókban marad, azt vettem ki, hogy nem a reform tartalma jegyzi a nagy reformkorszakot, hanem az a tény, hogy egyáltalán napirendre került. Lehet, hogy ebben rendes viszonyok között van némi igazság, csak éppen ebben az esetben nem igaz, mert ezt a kérdést nem a miniszterelnök úr hozta napirendre, hanem egy kormányzói nyilatkozat, amely a múlt országgyűlés megnyitásakor hangzott el. Hogy azután a megvalósítás elhalasztódott, ennek oka a bekövetkezett gazdasági és pénzügyi válság volt. Azóta javultak a viszonyok, ma sem tudjuk azonban, hogy milyen mennyiségű föld mozdul meg a hitbizományi reform során és nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a rendelkezésre álló pénz elegendő lesz-e. Ennek folytán nagy tisztelettel adózom a miniszterelnök úr bátorságának, hogy ezt a javaslatot mégis elővette. Igaz, hogy ez a bámulatoi kissé megtorpan a 19-ik szakasz olvasásakor, amelyből kitűnik, hogy a hitbizományi föld az eredeti javaslat szerint 12 évig még az új birtokos kezén marad, bár igaz, hogy ezt a határidőt a bizottsági tárgyalás során 6 évre szállították le. Nyugodtan a tárgyilagos közvélemény megítélésére bízom, hogy melyik eljárás a helyes, amely nem nyúl a reformhoz míg a feltételei nincsenek meg, vagy pedig az-e, amely ha nem biztos a végrehajtásban, gondoskodik, hogy időszerűsége egy későbbi nemzedékre maradjon. (Taps a baloldalon.) Bethlen nem politikai bizalomból szavazza meg a javaslatot Ha ennek ellenére kész vagyok a javaslatot megszavazni, annak valóban nem politikai bizalom az oka, ellenkezőleg egyfelől bizonyítékát kívánom szolgáltatni szavazatommal, hogy sohasem állott meg az a tétel, amelyet a miniszterelnök úr fölállított, hogy tudniillik nagy reformjait a háta mögött álló párt, vagy pedig annak tagjai, akikhez magamat is bátor vagyok sorolni, készültek elgáncsolni. De egy másik okból is megszavazom a javaslatot és ez a fontosabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma, hogy a birtokpolitikai kérdéseket kiemeljük a pártpolitikai ellentétekből, amelyek ezeket a kérdéseket csak megronthatják és helytelen irányba terelik. (Nagy taps a jobboldalon és középen, néhány ellenzéki képviselő is tapsol.) Miért vesztettük el Erdélyt? Engedjék meg, hogy személyes momentumot is vigyek a kérdésbe. Még a háború előtt Erdélyben lándzsát törtem a telepítés mellett magyar érdekből, hogy az Erdélyben sűrűn eladásra kerülő nagybirtok magyar kézen maradjon. Matolcsy Mátyás képviselőtársam felolvasott itt egy levelet, amely szerint Erdélyt azért vesztettük volna el, mert nem hajtottunk végre idejében földosztást. Bármennyire is elismerem jóhiszeműségét, azt kell mondanom, hogy ebben szemernyi igazság sincs. (Úgy van! Úgy van! Taps és helyeslés a jobboldalon.) Erdélyben a nagybirtok a mezőgazdaságilag megművelhető földnek csak mintegy 8 -9 százaléka volt. Nem az idézte elő Erdély elvesztését, hogy ezt a 8 százalékos birtokot hagytuk elporlódni a román parasztság javára és nem a magyaréra. (Taps és helyeslés.) - Foglalkoztam birtokpolitikai kérdésekkel a háború után is. Hiszen mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal én hajtottam végre azt a földreformot, amelyet ma olyan vígan és könnyűszerrel gáncsolnak és bírálnak. Igen tisztelt túloldal, ez a reform nagy forradalmi hullám levezetését jelentette és ha nem történt volna meg, a túloldal képviselői nem ülhetnének olyan nyugodtan, mint ma. Kétségtelen, hogy a hitbizományi reform felveti a birtokpolitikai kérdések egész tömegét. Nem is lehet a reformmal kiszakítva foglalkozni és csak ha az egyéb téren mutatkozó irányzatokat látjuk, akkor tudunk ítéletet mondani. Azt hiszem az országnak joga van felvilágosítást kérni a kormánytól és a kormánynak kötelessége, különösen akkor, amikor ilyen életbevágó ügyről van szó, felvilágosítást adni. A hitbizományi intézményt két szempontból lehet bírálni. Általánosságban abból, hogy olyan-e, amely beleillik a magyar korba és amely így egyáltalán fenntartható-e, másodsorban abból a szempontból, hogy a jelenlegi birtokviszonyok között előnyös, vagy hátrányos-e, milyen mértékben szüntethető meg, vagy milyen mértékben tartandó meg. Kétségtelen, hogy a nagy liberális korszak nagy államférfiai Deák, Széchenyi és Kossuth nem helyezkedhettek más álláspontra, mint hogy a hitbizományt el kell törölni, mert a kor felfogása ezt követelte. Ma azonban azt kell mondani, hogy ez a korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet teljesen a szabad verseny alapjára állította és egyedül a gazdasági osztályzást tette a kiválasztás alapjává. Bár igaz és kétségtelen, hogy ez egyike a legfontosabb momentumoknak, de igen nagy szerep jut más ideális erényeknek is, amilyen a hősiesség, bátorság és más erények, amelyekre egy nemzetnek szüksége van. (Taps és helyeslés a jobboldalon.) A földbirtok szabadsága helyreállításának következményei Meg kell állapítanom, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan helyreállítása bizonyos hátrányokat jelentett, ezután indult meg a földbirtokok elporlása, ami magyar szempontból pótolhatatlan veszteséget jelent (helyeslés a jobboldalon) mindaddig, amíg nincsenek vagyonilag független más keresztény intelligens rétegek (nagy taps és helyeslés a kormánypárton, kereszténypárton és független kisgazdapárton), amelyek őket a vezetésben az országpolitikában helyettesítik. A korlátlan felszabadítás végeredményben szülő oka volt a földnélküli proletariátus megszületésének is. Beszéde további részében Bethlen István gróf kijelentette, hogy az erőszakos földosztástól tartózkodni kell. Meg kell változtatni az adózást és szűkíteni kell az agrárollót. A javaslatot elfogadja. (Taps.) Németh Vilmos ezután a javaslat ellen és Rajniss Ferenc mellette szólalt fel. Ülés vége 8 órakor. FOLYÓ ÜGYEKET TÁRGYALT A MINISZTERTANÁCS. Budapest, jan. 31. A kormány tagjai ma délelőtt 9 órakor Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanácson a hivatalos kiküldetésben távollevő Kánya Kálmán külügyminisztert Apor Gábor báró, a külügyminiszter állandó helyettese, a betegsége miatt akadályozott Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert pedig Tasnády- Nagy András vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár képviselte. A minisztertanács folyó ügyekkel foglalkozott és délután 2 órakor ért véget. AZ ELSŐ TITKOS TANÁCS, London, jan. 31. Will. Edgiard trónralépése után a titkos tanács ma tartotta első ülését, amelyen a király elnökölt.