Pécsi Napló, 1936. szeptember (45. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-01 / 199. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 — Kiadóhivatali tel.: 20-27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI 1936. szeptember 1 Kedd Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fill. - 16 oldalas 20 fill. —... “ grEftu A Pécsi Ipartestület díszközgyűlése fennállása 50 éves fordulója alkalmából „Pécs város iparossága a produktív munka jegyében, a jövőbe vetett bizalommal ünnepel” Mattyasovszky Zsolnay Tibor nagy beszédben méltatta a pécsi ipar múltját és jelenét Négy pécsi iparost tüntetett ki díszoklevéllel az iparügyi miniszter Makay István: „Az ipartestületi élet volt a törvényhatósági önkormányzati szellem előkészítője” Pécs, aug. 31. A Pécsi Ipartestület jubiláris közgyűlése alkalmából zsúfolásig megtelt vasár- nap délelőtt 10 órára a városháza közgyűlési terme. Ünnepelt az iparosság és részt kért ünnepéből a város egész közönségén kívül a megye és a főváros iparossága is. Oly nagy volt az érdeklődés a diszközgyűlés iránt, hogy a megjelentek egy része kiszorult a folyosóra. A megjelentek soraiban ott láttuk báró Kruchina Károly dr. miniszteri osztálytanácsost, az iparügyi miniszter, Perhidy Aurél háziipari felügyelőt, a kereskedelemügyi miniszter képviselőjét, Makay István h. polgármestert, Fischer Béla aispánt, Beksics Olivér ny. tábornokot, a magyar frontharcos szövetség pécsi csoportjának elnökét, vitéz Barsy Józsefet, a Magyar Nemzeti Szövetség pécsi fiókjának elnökét Mansfeld Géza dr., Fenyvessy Béla dr. és Klemm Antal dr. egyetemi tanárokat, Mattyasovszky Zsolnay Tibort, Nagy Antalt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, Dávid Ferencet, a budapesti cipész és csizmadia ipartestület, valamint a magyar lábbelikészítők országos egyesülete elnökét, Harsányi Gézát, a kaposvári ipartestületi elnököt, dr. Szily Gyulát, Kaposvár főügyészét, Pestuka Ferencet, a bajai ipartestület elnökét, Handl Jánost, a bonyhádi ipartestület elnökét, Albrecht Jánost, a pécsváradi ipartestület elnökét, dr. Angyal Béla közjegyzőt, a pécsi közjegyzői kamara képviselőjét, dr. Soós Nándor rendőrfőtanácsost, Róth Sándor vezérigazgatót, a magyar gyáriparosok országos szövetsége képviselőjét, Schmiedt Lajos országgyűlési képviselőt, a mohácsi ipartestület elnökét, Seidl József üzletigazgatót, Baumann Emil kamarai alelnököt, Tausz Gyula bankárt, Rózsahegyi Gyula műsz. tanácsost, Borbély Gyula min. tanácsost, dr. Wallenstein Zoltán főrabbit, Sikorszky Zsolnay Miklóst, dr. Deutsch Zsigmond gyárost, dr. Sebestyén Lajos városi tanácsnokot, Hamerli József kértanácsost, Siptár Lajos pénzintézeti igazgatót. A diszközgyűlés a Hiszekegy hangjaival vette kezdetét, majd Morvay Ferenc, az Ipartestület elnöke emelkedett szólásra. - Jubilálni jöttünk össze - mondotta többek között - megünnepelni egy letűnt félszázadot, mely behatárolja egy munkástársadalom időbeli cselekvéseit. Ünnepségünk irányvonalát megjelölendő, nem a múltak szép és kevésbé szép eseményeit kívánjuk az emlékezés filmjén levetíteni, értéket a múlt számunkra e pillanatban csak annyiban jelent, amennyiben az a jövőbe tekintést könynyebbé és biztosabbá teszi. A szónok ezután a gazdasági liberalizmus korszakát bírálta, majd így folytatta: - A nemzet úgy érezte az 1896-os esztendőben, hogy ezer év történetét legjobban úgy fejezi ki, ha ipari produktivitását együvé gyűjti és annak imponáló értékeivel alapozza meg erejét a következő évezredhez. A millenáris kiállítás fényében a pécsi ipar tűnik ki legszebben : Zsolnay Vilmos eozin színei innen kápráztatják az egész világot. Rámutatott a következőkben Morvay Ferenc az ipartestület jubileumának jelentőségére. Tiszta légkör ezt a jubileumot sem előzte meg. A kartellek és trösztök uzsora szelleme sötét, fojtó felhőként nehezedik a gazdasági életre. Trianon nemcsak területileg csonkított meg, bilincseivel bénaságra kárhoztatta alkotó kezeinket! A magyar iparostársadalom mégis, mintegy felsőbb sugalmazásra, itt is, ott is, ahol a szervezeti jubileum megállásra késztet, kiállítások bemutatásával éli ki ünnepét. Pécs sz. kir. város ipartestülete félszázados jubileumát ugyancsak a produktív munka jegyében, a jövőbe vetett tekintettel és bizalommal ünnepeli meg. Az elnök ezután köszönetet mondott Bornemisza Géza iparügyi miniszternek és báró Kruchina Károly dr. miniszteri osztálytanácsosnak, majd az ünnepi közgyűlést megnyitotta. Zsolnay Mattyasovszky Tibor ünnepi beszéde a jubileum jelentőségéről A beszédet követő tetszésnyilvánítás elültével Zsolnay Mattyasovszky Tibor gyárigazgató lendületes szavakban méltatta az ipartestület jubileumának jelentőségét. Fennállásának 50 éves jubileumát ünnepli ma a Pécsi Ipartestület. Ünneplünk és örvendezünk hisz maga a „jubileum“ elnevezés az örvendve ünneplést fejezi ki. Az emberi szív, az emberi lélek szükségét érzi annak, hogy néhanapján - felemelkedve a hétköznapiságból, feledve a mindennapi élet küzdelmeit, gondjait - örvendjen és ünnepeljen. Ünnepeljen nemcsak külsőségekben, de lélekben is, magába szállva, s a megemlékezés oltárán áldozva. - Nagyjaink születési vagy halálozási napjának, történelmi és társadalmi eseményeknek, egyes kiváló tetteknek visszatérő évfordulói képezik általánosságban azokat a mérföldköveket, melyeknél meg-megállunk, hogy emlékezzünk és ünnepeljünk, hogy példát állítsunk, lerójuk hálánkat nagyjaink iránt, vagy tanuljunk és okoljunk, új erőt merítsünk a múltakból. De nem mindig csak egyes kiváltságos nagyok, kimagasló tettek, sorsdöntő események szolgáltathatnak alkalmat az ünnepélyes megemlékezésre, nemcsak a hősi önfeláldozást, a tudomány, irodalom, zene, művészet terén szerzett érdemeket, politikai vagy gazdasági természetű korszakalkotó eseményeket tesszük ünneplés tárgyává. „A közgazdasági háború névtelen hőse az iparos“ Országszerte emléket állítunk a világháború elesettjeinek, kegyelettel a névtelen hősöknek s én úgy érzem, hogy névtelen hősöknek kell tekintenünk nemcsak az elesetteket, kiknek feje köré glóriát font a hősi halál, hanem azoknak a túlélőknek ezreit is, kik ugyanannyit szenvedtek, ugyanannyit kockáztattak, ugyanúgy részesei voltak a sikernek, vagy balsorsnak. S ily névtelen hősei nemcsak a világháborúnak, hanem a ma is dúló közgazdasági háborúnak is vannak. Ez a háború, ez a harc nem új keletű, s annak egyik főrészese mindig épen az iparososztály volt. S ha az ipartörvény életbeléptetése óta elmúlt 50 év krónikáját lapozgatjuk, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az ipartestületekbe tömörült magyar kisiparosság ez alatt az 50 év alatt tanúságot tett életrevalóságáról; küzdött, szenvedett, de egyúttal sokat, nagyot, maradandót alkotott is. Maga az a tény, hogy ma még foglalkozhatunk a magyar kézműves ipar problémáival, hogy annak jövőjében reménykedhetünk, s hogy most ennek a harcban megedzett pécsi iparos testületnek jubileumát ülhetjük, mindennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy e testület mindenkor hivatása magaslatán állott és munkásságával az elmúlt 50 évnek mindennél maradandóbb emléket emelt. Megilletődve tekintek fel e magam elé képzelt emlékműre. Ott látom bevésve azokat a régi, patinás iparosneveket, amelyek viselői hírnevet, dicsőséget hoztak városunkra, vagy ott állottak az ipar jobb jövőjéért küzdők első harcvonalában. Nem sorolom fel e közismert neveket, amikor Pécs össziparosságának érdemeit méltatom de tudom, hogy nem fognak feledésbe menni, s élni fognak a jövő iparosnemzedék ajkán is. Nem említem meg külön-külön műveiket sem, csak arra gondolok, hogy ameddig székesegyházunk nagy harangjának zúgása szólítja Isten házába a hiveket, amig feldugnak a dóm orgonái, kigyulnak csillárai s rávetik fényüket e páratlan tökéletes mű minden részletének pazar szépségére, hogy e fenséges környezetben Istenhez emelkedjenek a lelkek, mindaddig nem mehetnek feledésbe a pécsi ipar remekei. Hogy pedig a mai kézművesiparunk sem maradt el a régi mögött, hogy ma is vannak kiváló iparosaink és agilis vezetőik, azt mindennél jobban igazolja a testület rendezésében tegnap megnyílt fényesen sikerült ipari bemutató kiállítás. Az iparosság a közéletben - Nem emlékeztem még meg iparosságunk közéleti szerepléséről, holott városunk egész fejlődésében és közéletének kialakulásában mindig jelentős szerepe volt az iparos osztálynak. Legyen hát szabad ehhez is fűznöm néhány szót. - Mélyen tisztelt Uraim ! Mint e város szülötte, kinek egész élete itt pergett le e város falai között, a legmélyebben forrott össze bennem az otthon fogalma Pécs város képével. Mindig különös vonzalmat, ragaszkodást éreztem e várossal szemben. Ez a gyermek- és ifjúkorban még öntudatlan érzés, a szülőföld, a szülőotthon szeretete az évek során még csak erősbödött bennem s ma, amikor korban előrehaladva, már volt alkalmam élettapasztalatokat szerezni, megfigyeléseket és összehasonlításokat tenni, a szülővárosomhoz fü