Pécsi Napló, 1937. április (46. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

XLVI. évfolyam-ink. Főjegyzői Hivatala­­» 121ill.1937. április 1. Csütörtök PÉCSI NAPLÓ §a«ke**töséf és kiadóhivatal MaakAesy a. 10 Késiratokat nem adónk Tissza, k­eft. tel. t 21­00 — Kiadóhivatal! tel.i 20-2? Előfizetési árak házhoz szállítva vagy pattal egy hónapra 2 P 56 f, egy negyedévre 7 P 1 6 f. Egyes szám ára" 12 fill. - 16 oldalas 20 MN­. Közmunka-program Nagyon kellemes meglepetést keltett városszerte lapunk húsvéti számában meg­jelent az a nyilatkozat, melyet Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos tett a város 1937. évi közmunka-programjáról, aminek végösszege kerek harmadfél millió pengő. Sejtettük ugyan, már ősszel, amikor a pol­gármester a költségvetés kapcsán nagy­szabású pénzügyi expozéját tartotta s annak keretében különös nyomatékkal hangsú­lyozta, csak addig nyújtózkodhatunk, amed­dig a takarónk ér, hogy a takarékosság elvének legszigorúbb betartása ellenére is számíthatunk valamelyes nyújtózkodási le­hetőségre, erre a bőkezűségre azonban, ami­ről a közmunka-program beszél, még a leg­merészebb álmunkban sem voltunk elké­szülve. A meglepetés tehát teljes volt, sőt több a meglepetésnél: ajándék, melynek őszintén örülni kétszeres az okunk. Éppen mai számunkban utaltunk arra, hogy a sivár magyar jelenben milyen kivételes te­rület Pécs, ahol a város szociális gondolko­zása és gondoskodása intézkedéseivel meg­előzte azokat, a nép legszegényebb rétegeit érintő rendelkezéseket, amiket a kormány­elnök az életnívó emelése érdekében még csak kilátásba helyezett. És íme, máris azért hozsannázhatunk lelkünkből fakadt­ őszinteséggel, hogy nem csupán szociális­­téren történik a legszélesebb néprétegek megsegítése, hanem olyan formában is, ami senki önérzetét nem bánthatja, mert munka- , lehetőséget teremt, becsületesen fizetett mun- s kát kínál iparosnak, kereskedőnek, munkás­nak, a város dolgozó társadalma többségé- ’ nek s ezzel a régi békeévek színét, ízét­­ varázsolja vissza, időlegesen talán azzal a boldog megelégedéssel is, amit oly gyak­ran emlegetünk, oly fájdalmasan vissza­sírunk. A közmunka-program túlnyomó része építő munka, aminek előnyei, hogy soka­kat, nagy tömegeket foglalkoztat és a reájuk előirányzott költségek jelentékeny része mun­kabér alakjában kerül kifizetésre. És ez az, ami rendbe hozhatja a kisemberek ház­tartásának máris felbillent egyensúlyát és ez az, ami a napi szükségletekért kézből­­kézbe vándorolva, forgalmat csinál köz­vetve abban a kereskedelmi életben is, amely az utóbbi időkben meglehetősen pan­gott. Ez örömünk egyik oka. A másik, hogy a szükségszerűség szigorú szemmel­­tartásával egybeállított közmunka-program nyolcvan százalékban olyan létesítményeket ölel fel, melyek közvetlenül a nagyközönség érdekeit szolgálják és e mellett a város fej­lődését viszik újból jó néhány óriás lépés­sel előrébb azon az úton, melyen évtized előtt a szükség kényszerítő hatása alatt indult meg. Itt világlik ki, hogyan lett rövid idő alatt a viszonyok diktálta szük­ségmunkákból a szükséges munkák terv­szerű sorozata és az inségmunka terveze­téből olyan közmunka-program, mely arra enged következtetni, hogy lényegében első etappeja egy olyan nagyszabású munkaterv­nek, amely tovább formálni hivatott ennek a városnak kedvező benyomású arculatát és pedig annak zsinórmértékül vételével, hogy időrendben mi kívánkozik a köz szem­pontjából esztendőről-esztendőre előtérbe. Ez az a várospolitika, mely méltán szolgálhat mintaképéül a magyar városoknak. Ez a helyes várospolitika, ahol az egyensúlyban l tartott költségvetés szigorú takarékosság mellett is módot nyújt harmadfél milliós közmunkára. Új stílus ez, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül és ami a szirmok és összegek mindennél beszédesebb nyelvén szól amellett, hogy Makay István személyé­vel olyan szellem érezteti legjótékonyabb hatását, amely eredményeiben a leghelye­sebb után viszi előrébb Pécs városát a fejlődés területén.­­. Az olasz király Ciano is Buda Róma, márc. 31. Az olasz királyi pár közeli budapesti utazásával kapcsolatban a Corriere del­la Sera azt írja, h hogy a királyi pár kíséretében lesz Ciano gróf kül­ügyminiszter is, r­ párral együtt pestre érkezik aki megbeszéléseket fog folytatni a magyar kor­­mányférfiakkal. Az olasz uralkodó a nagykanizsai honvéd­gyalogezred ezredesi egyenruhájában lép magyar földre, mert ennek az ezrednek a tulajdonosa. A szovjet állítólag e román tt Bukarest, márc. 31. A román kormány Mosz­kvából jegyzéket kapott, amelyben a Szovjetunió elismeri Besszar­­t román területnek. Ezt a diplomáciai okt bukaresti politikai és dip­lomáciai körökben a legnagyobb jelentőségű ese­ménynek tartják, mert véget vet Szovjetorosz­­ ­ismeri Besszarábiát őrületnek­ ­ ország és Románia között a Besszarábia miatt évek óta tartó ellentéteknek. Azt hiszik, hogy ez az első lépés a kölcsönös segélynyújtásról szóló paktum megkötéséhez a Szovjetunió és Románia között. Összeesküvést kér a marok­i Casablanca, márc. 31. A spanyol nemzeti kormány és főleg Franco tábornok ellen irányuló összeesküvésről, amelynek fészke Spanyol-Ma­rokkó, a következő részleteket jelentik : A mozgalom abból támadt, hogy a marokkói spanyol helyőrségeken a spanyol tisztek és az olaszok, főleg a mű­szakiak és a repülők között, már régóta ellen­séges volt a viszony és a titokban lappangó ellentétek arra vezettek, hogy a spanyol tisztek el akarták távolítani Franco tábornokot. Azt beszélik, hogy a Guadalajara fron­ton indított offenzíva relatív eredménytelensége is az örökös villongásoknak volt a következménye, nézték Franco ellen­­i tisztek . Először a tetuani helyőrségnek kellett volna a terv szerint fellázadni s ez lett volna a jel, hogy Laras és Elesar garnizonja is fegyveresen felkeljen. A tervet állítólag egy olasz repülőtiszt árulta el, mire Tetuanban és Larasban 150 spanyol tisztet letartóztattak és hír szerint közülük százat azonnal agyonlőttek. Azóta Spanyol-Marokkóban helyreállott a rend, de biztonság okából Tetuanban a repülőtéren ide­­genlegionárius csapatok őrködnek. Franco tábornok személyesen vett részt a lázadás leverésén. Tangerből jelentik, hogy Franco tábornok Spanyol- Marokkóból repülőgépen Tetuanba érkezett. A római jegyzők a kisantant államok­­ a kisantant Budapest, márc. 31. Belgrádiján csütörtökön­­ kezdődik a kisantant tanácskozása. . A „Politika“ című lap értesülése szerint, a legfontosabb kérdés lesz, milyen kapcsolatok ál­lanak fenn egyes kisantant államok és a római jegyzőkönyv államai között. Főleg az Ausztriával és Magyarországgal való viszony kérdését akarják tisztázni. KÁROLY román király és benes cseh köztársasági elnök belgrádba utazik Belgrád, márc. 31. Az olasz külügyminiszter legutóbbi látogatása Belgrádban kezdete az idegen uralkodók és államférfiak jugoszláviai lá­togatásának. Csütörtökön reggel érkezik Anto­­ nunov államai és a viszonyáról tárgyal konferencia Pescu román külügyminiszter a kisantantkon­­ferenciára és április 5-ére jelentette be a prágai kormány Benes köztársasági elnök belgrádi láto­gatását, akinek tiszteletére az udvarnál nagy fo­gadóest lesz, az első udvari ünnep Sándor király halála óta. Valószínű, hogy ugyanakkor Károly román király is Belgrádba jön, de esetleg a kisantant három államfője nem Belgrádban, hanem Turn Severinben fog találkozni az új Duna-híd alapkő­­letételi ünnepén. Erre az időre esik Izmet Inani török miniszterelnök és Rüsdi Arrasz külügy­miniszter látogatása, amely után Sztojadinovics miniszterelnök Rómába fog utazni, hogy viszo­nozza Ciano belgrádi látogatását.­­ "

Next