Pécsi Napló, 1938. szeptember (47. évfolyam, 195-219. szám)

1938-09-01 / 195. szám

XLVII. évf­ 1995. szám és szab. kir. i*f­sháza A Főjegyzői*’ Hivatala Pécs Ára 1- 2 fill. 1938. szeptember 1 Csütörtök ——nnm—»an—pz———«1 1««—me..... iwfiiiTriraraBiirn8wrawiffffiiiMirnwziffiiiTiMWBI"11"111111 ——fl—— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10.­­ Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. | FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP |­­ Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. Nagy szociális program­­ megvalósítására készül a kormány, mint­­ ahogy azt a vasárnapi kaposvári nagy­gyűlésen, amely felé az egész ország fel­fokozott érdeklődéssel figyel, meg fogjuk hallani. Ezzel a nagyszabású munkatervvel Imrédy Béla nem csupán a mesterségesen támasztott elégedetlenséget kívánja leve­zetni, hanem a saját elgondolásait az életbe átültetni éspedig olyan formában, ahogy ezt a nagymester, maga az Élet szükségessé teszi. A szociális úton való továbbhaladás számos megoldásra váró problémája kö­zött szerepel a kormánynak az az akciója, mellyel a házhely juttatást kívánja széle­sebb keretek között újra megkezdeni és olyan feltételek mellett lefolytatni, ame­lyek a juttatottaknak nem jelentenek elvi­selhetetlen terhet. Az erről szóló előzetes kormányjelentés 4­ 500 négyszögöl házte­rületről beszél. Itt meg kell állatnunk, hogy rövidesen elidőzzünk a múlt idők ház­helyakciójának tanulságain. Az 1922—24. évi földreform házhelyeket is juttatott. Ezek területét azonban csak 150 négyszög­ölben szabta meg. A városi igénylők, akik között hadviselt munkások, iparosok, tiszt­viselők szerepeltek, jól jártak házhelyük­kel, mert fedelet kaptak a fejük fölé s így részükre megoldódott az állandó saját ott­hon kérdése. Háztulajdonosok lettek s tovább folytatva korábbi foglalkozásukat, részben mentesültek a lakás gondjaitól. Más volt azonban a helyzet a falvak zsel­lérnépe között. A 150 négyszögöles terüle­ten helyet talált az egyszerű lakóházacska, ám az ilyen épület boldoggá tett tulajdo­nosai pár lépés széles és hosszú udvarte­rületükön kívül mit sem találtak házuk tájékán, amit maguk és családjuk javára művelés révén értékesíthettek volna. Fa­lusi vonatkozásban kicsi volt a házhely, kevés a 150 négyszögöl, mert ennek beépí­tetlen maradt részén a zsellérből lett ház­­tulajdonos még a saját konyhája zöldség­szükségletét sem tudta megtermelni. El­ismerjük, a mostani 4­ 500 négyszögöl több, mint háromszorosa az 1922—24-ben juttatott területnek, de így sem elég arra, hogy nincstelenből lett házigazda jól is lakjon. Ez csupán arra szolgál, hogy lak­jon, már­pedig a szociális gondoskodáshoz a jóllakáshoz történő elősegítés is hozzá­­tartozik.Ezért mi tisztelettel azt javasol­juk a kormánynak, ha már Á-t mond, mondjon B-t is és állapítsa meg a kiosz­tásra kerülő házhelyeket kerek egy egész holdban. Ezen a területen a falu zsellérjei, földmunkásai és egy holdnál kisebb terü­lettel rendelkező törpebirtokosai nem csu­pán házhoz, lakáshoz, boldogító biztos fedélhez, édes saját­ otthonhoz jutnának, hanem, ami ennél sokkal több: maguk és családjuk részére félkenyérhez is. Az egy holdból beépítetlenül maradó jelentékeny terület elégséges lenne ahhoz, hogy a csa­lád a saját konyhaszükségletén kívül még a közfogyasztásra is termeljen annyit, ami­ből a napszámbért a létfentartáshoz szük­séges minimumra kipótolhassa. Közel egy holdnyi kert becsületes megművelés mel­lett igazán kiadja a család évi szükségleté­nek fél kenyerét, amire az ízesítő só a ba­romfi és sertéstartás lehetne, ami egy hol­das területen már szépen elfér. Van azon­ban másik oldala is az éremnek, amiért az egy hold mellett foglalunk állást s ezek a magyar földön ma még túlnyomórészt szo­kásos, extenzív gazdálkodás, melynek ter­melési üteme kevés befektetést és mort kevesebb munkaerőt igényel és így szám­belileg nem foglalkoztat kellő gazdasági munkást s ezek munkabérének megfelelő emelését nem is bírja el, továbbá a több gyerek, a sok gyerek problémája, amely, ha nem is teljes értékű megoldást, de leg­alább enyhülést nyerhetne a földreform­politika házhely akciójának abban a for­májában, amely egy holdat szabna mini­mumul és nem kicsinyeskedne 4—500 négy­szögöl körül, amelyről előre megmondjuk nyíltan és őszintén, több a semminél, több az 1922—24-es évek 150 négyszögölj­énél, de kevés ahhoz a félkenyérhez, amely az igazi szociális gondoskodás alapja.­­. ANGLIA nem maradhatna semleges, ha Csehszlovákia területi épségét támadás érné A németek elutasítják a kantonális tervet Prága, aug. 31. Az egymásra torlódó szen­zációk mai sorozatát az a londoni jelentés nyitja meg, amely arról szól, hogy Sir Neville Henderson már ma repülőgépen Londonból visszatér Berlinbe és visszautazásának ez a sür­gőssége összefüggésben áll azzal az üzenettel, ame­lyet ezúttal nemcsak Chamberlain minisz­terelnöknek ,hanem az egész brit kormány­nak a nevében Hitlen vezér és kancellár­nak át fog adni. Ebben az üzenetben a brit kormány min­­­­denekelőtt azt a barátságos felhívást intézi Hit­­­­lerhez, hogy Németország működjék közre az­­ európai béke fenntartásán. Az üzenet azonban azt a konkrét intelmet is tartalmazza, hogy Nagybritannia nem maradhatna semleges abban az esetben, ha Csehország területi épségét támadás érné. Az angol nagykövet azt a konkrét kérést is in­tézi majd Hitlerhez, hogy ismételje meg az Ausztria megszállása után tett német kormány­­nyilatkozatot. Akkoriban, mint emlékezetes, a Bécsben időző Führert Berlinben helyettesítő Göring porosz miniszterelnök biztosította a­ hatalmakat, hogy a német csapatok nem fogják a cseh határt 22 kilométernél kisebb távolságra meg­­közelíteni . A „Prager Presse“ mai számában már óva­tosan előkészíti a közvéleményt arra, hogy a németek elutasítják majd a kantonális tervet és gúnyosan megjegyzi, hogy a német birodalmi sajtó Sir John Simon beszédével kapcsolat­ban azért támadta Angliát, mert állást foglalt az újabb cseh javaslat mellett, mielőtt még azt ismerné, viszont a németek is elutasító állás­pontra helyezkednek azzal a tervvel szemben, amelyet még ők sem ismerhetnek. Az igazság az, hogy a kanton-tervezetet csak a nyilvánosság nem ismeri, mert amíg ar­ról illetékes tárgyalások folynak, a cseh kor­mány nem tartja célszerűnek a nagy nyilvános­sággal is közölni. Az angolok azonban jól ismerik, mert hiszen a tegnapi brit minisztertanács előtt ott feküdt lord R­u­n­c­im­a­n terjedelmes je­lentése a III .megoldási javaslatról és a „Daily Express“ szerint ismeri a tervet Henlein is,1 ’ , mert lord Runciman vasárnap főbb vonásaiban­­ ismertette a szudétanémetek vezérével. H­e­n­­r­­ein akkor még nem adott választ, amint az angol lap szerint minden fontos kérdésben az­zal tér ki a határozott válaszadás elől, hogy a döntés előtt még másokkal is kell tárgyalnia. Kivételes állapot kihirdetését követelik a határvidéken A birdalmi német lapok is folytatják tá­madásaikat. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ azt írja, hogy amennyiben a cseh kormány har­madik számú ajánlata megadja a németek jo­gait úgy nem kell, hogy emiatt fájjon az angol miniszterek feje. Viszont olyan konfliktus esetén, amelyet a prágai háborús párt erőszakolna ki, Angliának arra kellene ügyelnie, hogy ezt a konflik­tust lokalizálják. Aki azonban Sir John Simon beszédét ol­vasta, az önkéntelenül is arra gondol, hogy Nagybritannia nem akarja lokalizálni a kon­fliktust. Érdekes, hogy a német sajtó állandóan a konfliktus lehetőségeiről cikkezik és ezért Prágában minden intézkedést megtettek, hogy a cseh—német összetűzések elkerültessenek, mert hiszen a mostani végsőkig feszült helyzet­ben minden politikai alapon kezdődő kocsmai verekedésből világégés keletkezhetik. A német szociáldemokrata párt is fehívást in­tézett tagjaihoz és abban mérsékletre inti őket. Nincs kizárva, hogy a belügyminiszter szom­batra és vasárnapra alkoholtilalmat rendel el a szudétavidéken. Egyes lapok még kivételes ál­lapotok kihirdetését követelik a határvidéken a nyugalom biztosítása céljából. Tegnap két óra hosszat tanácskozott a po­litikai minisztertanács és e tárgyalások közben állandó telefonösszeköttetésben voltak a Ion-

Next