Pécsi Szemle, 1998 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / tavasz-nyár - Bezerédy Győző: Pécs első ábrázolása a város 16. századi pecsétjén

BEZERÉDY GYŐZŐ PÉCS ELSŐ ÁBRÁZOLÁSA A VÁROS 16. SZÁZADI PECSÉTJÉN 1958-ban jelent meg Holub József tanulmánya Pécs városának ezideig ismert leg­korábbi két hivatalos pecsétjéről.­ 1980-ban Sándor László és Timár György, az 1780. évi szabad királyi oklevéllel kapcsolatban említést tesznek a város 1780 előtti pecsétjéről is, többek között az 1505 évvel jelzett két pecsétnyomóról.1­2 Ezek Holub említett ta­nulmányában is szóba kerültek. Mivel azonban az 1505. évvel jelzett tipáriumok teljesen azonosak - csak anyagukban különböznek - így csak három pecsétről van szó, pontosab­ban két nyomatról és egy pecsétnyomóról, melyek tüzetesebb vizsgálatát városunk első hiteles ábrázolásával kapcsolatban szükségesnek tartjuk alaposabban elemezni. Minde­nekelőtt azért, mert végső következtetésünk lényegesen eltér Holub professzor elemzé­sétől és megállapításától. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy valamennyi pecsét feliratában városunk civi­­tas megnevezéssel szerepel, ami minőségi különbséget jelent a pagus, vagy éppen oppi­­dum státustól, azaz a falu vagy mezőváros elnevezéstől. Pécs esetében ez a civitas meg­jelölés -amit polgárai előszeretettel hangoztattak- mégsem jelentett szabad királyi rangot (civitas libera et regia), ugyanis a polgárok nem királyi, hanem földesúri (püspöki) jogható­ság alatt álltak. Itt mindössze csak arról lehetett szó, hogy élveztek ugyan bizonyos jogo­kat és kiváltságokat, ezek azonban törvényileg nem egyeztek a szabad királyi jogokkal. Mindez a mezővárosi fejlődés fokozatosságát jelezte, amely azt eredményezte, hogy a vá­rost fallal vették körül, s ez már feltételezte a civitas cím használatának jogosságát. Nem tudjuk azonban azt, hogy Pécs esetében ezt milyen kiváltság biztosította, a pécsiek min­denesetre az 1505. és az 1528. évre hivatkoztak mintegy száz éven keresztül. Ezt már az első ismert pecséten is kihangsúlyozták, amennyiben azon szerepel a civitas megjelölés. Viszont a földesúrra való utalásként szerepeltetniök kellett a Szent Péter tiszteletére szen­telt székesegyházat jelképező kulcsokat is. A török kiűzése után a várost az uralkodó nem helyezte vissza a püspök földesúri joghatósága alá, hanem kamarai igazgatást vezetett be. Vagyis Pécs úgy szerepelt, mint­ha szabad királyi jogokat élvezne. Ez előnyére vált a város polgárainak és éppen ezért volt nagy a megdöbbenésük és elkeseredésük, amikor az uralkodó 1703-ban megszüntette ezt az állapotot, s a várost visszahelyezte a püspök földesúri fennhatósága alá. A polgárok eb­be természetesen nem nyugodtak bele és minden érvet, valójában minden szalmaszálat megragadtak annak bizonyítására, hogy a város már több, mint 150 éve élvez királyi kivált­ságokat, melyeket még 1505-ben II. Ulászlótól, 1528-ban Ferdinánd királytól kapott, hogy a török veszély növekedésekor jobban fel tudjanak készülni, a gyenge falakat meg tudják erősíteni, a védőket fel tudják fegyverezni, az esetleges támadást el tudják hárítani. Tudjuk azonban, hogy a pécsiek ennek érdekében semmit sem tettek s a törökök 1543-ban könnyűszerrel besétáltak a városba. 1 Holub József (1885-1962): Pécs város pecsétei, 137.p. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1958. Pécs, 1959. 2 Sándor László-Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele, 13.p. In: Baranyai Helytörténetírás, Pécs, 1981.

Next