Pécsi Ujlap, 1908. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1908-09-01 / 199. szám

Előfizetési árak: az Ujlappal együtt helyben Egész évre . . K. 7.20 Fél évre ... „3.60 Negyedévre . . „1.80 1 hóra . . . „ 3.60 Vidékre: Egész évre . . K. 16.60 Fél évre . . . „ 7.80 Negyedévre . . „ 3.90 1 hóra .... 1.30 Csak a „P­écsi Ujlap* vidékre 1 hóra K. 1.— II. évfolyam — 199. szám Kedd, 1908. szeptember 1. Az „Úrlap“ melléklete. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum­ utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefon­száma 484. ■ ■ Összefoglalás. Következtetés. 4 Dr. Berki Gy. siklósi újságíró a siklósi Népszövetség megalakulása­kor katholikus előfizetőinek és ol­vasóinak nagy örömére egy gyanú­sításokkal, történelmi hazugságok­kal, felekezeti elfogultsággal és egyéb „jóval“ fölgárnirozott vezércikket reszkírozott meg, melyre mi meg­adtuk a választ. Tehát ő kezdte. Jól jegyezzük meg. Gyanúsította a katholicizmus vezérembereit, a kath. Népszövetség élén álló országos nagyjainkat: Rakovszkyt, Zborayt, a Zichyeket, Prohászkát. Azt állította, hogy ezek a Népszövetséggel becsapják a jó­hiszemű közönséget, amennyiben a Népszövetség alkot,a politikai hág­csón akarnak önző egyéni érdekeik­nek megfelelőleg emelkedni; a történelmi hazugságok ősi lomtárából előszedett és a kálvi­nista történelmi professzorok által beszajkóztatott Kolonics-mondással : „előbb rabszolgává, azután kato­likussá kell tenni a nemzetet*­­— ellenszenvet, gyűlöletet akart szítani a megalkotandó országos szervezet ellen ; felekezeti elfogultsággal meg­írt soraiban a kath. Népszövetséget, mint a nemzeti­ erők szétforgácso­­lására, a szükséges nemzeti és vallási béke felrobbantására irá­nyuló szervezetet akarta az ő Nagy­­közönsége elé állítani. Mindenki azt kérdezheti, hogy illetékes volt e erre egy református Berki úr ? vagy azt gondolta, hogy az ő támadása szűkkörű írói körö­zetén kívül nem messze hat ? Ott pedig föltétlenül ő uralja a hely­zetet, kiszólásait mindenki elnyeli, aláírja, apró pénzre váltja és kész a Népszövetségi szervezet „bacil­­lusa“ ellen a szérum ? A szérumot a mi gyomrunk nem vette be. Kerestük, hogy hol gyár­tották ? Ráakadtunk a siklósi vár alján huhogó bagolyfészekre. Ki­emeltük a tojásokat, melyekből a szérum készült, bemutattuk őket a katholikus közönségnek. Az egyik kakukmadár-tojás volt. Megmutattuk a bagolynak­­ és szemére hánytuk neki, hogy minek jár rá más fészkére, maradjon az övében. Ez az első nagy sérelem. Azt mondtuk: elég baja van a kálvinizmusnak, söpörjön mindenki a saját portája előtt. Velünk katho­likusokkal ne törődjék Berki. A Népszövetség nem bántotta és nem bántja őket; nem a kálvinizmus ellen, hanem a szabadkőmives, szo­ciáldemokrácia, szabadgondolkozó banda istentagadása és hazátlansága ellen szervezi a katholikus népet. A fészekben a másik tojás az bagolytojás volt, de záptojás. Meg­romlott. Odavágtuk a falhoz."Gsunya férgek fészkeltek már benne, ame­lyek Prohászkákat, Rakovszkykat, Zborayakat akartak fölfalni. Megmutattuk a bagolynak, hogy nézd füles, mért nem jártál rende­sen a te fészkedre ? nem zápult vo­la meg ez a másik tojás. Ez a második nagy sérelem. Neki szabad agresszíve lepiszkolni a mi országos nevű, önzetlen katholikus nagyjainkat. S mikor mi ezekkel szemben bemutatjuk az ő Baltha­­zárjukat, a Pikter—Fényes Samu­­féle Társadalomtudományi Tár­saság és a szociáldemokrata Nép­szava házi papját, kinek ahelyett, hogy a kereszténység magasztos világfelfogása, a keresztény Magyar­­ország megszilárdítása körül fára­doznék, az volt legfőbb trückje és jelszava, „hogy az egyedüli becsüle­tes egyházpolitikai jelszó, a szeku­larizáció“ vagyis a katholikus egy­ház magánvagyonának erőszakos, jogtalan elvétele, elrablása. Nem tudom, mikép véli Berki uram, hogy ezen állítás Balthazár úr becsületé­ben való kártétel volna ? De hogy a szekularizálás , az egyház magán­vagyonának jogtalan elrablása, az szent és bizonyos. És hogy Baltha­­zár D. úr a szekularizációnak írás­ban és szóban minden, még a leg­vadabb szocialistánál is erőszako­sabb vezérférfia, azt Magyarország egész közvéleménye tudja. Hogy már most miként oktatna ki engem a független — és én hozzáteszem a minden előítélettől elfogulatlan — bíróság Balthazár úr becsületének tiszteletére, arra kiváncsi lennék. Én azt hiszem, hogy Berki Gyula is kiváncsi lehet ugyanakkor, hogy micsoda véleménye van annak a független bíróságnak azon eljárás­ról, amely egy agresszív és provo­káló cikkre adott válasz után, mely­ben Mr. őt — saját beismerése szerint — személyében nem bán­totta, Berki, a „genltemann“ gaval­lér szerepéhez hűen, indokolatlanul személyeskedik és a „fekete lelkű kis Kolonics“ „büntetett“ előéletét hánytorgatja az ő ,,elfogulatlan“ olvasói előtt? és még inkább ki­váncsi lehet annak a független bí­róságnak a véleményére, hogy ak­kor, mikor mi a szekularizáló Balt­hazár törekvéseit mutatjuk be, ő Rakovszkykat, Zbórayakat és a Népszövetség élén álló, legalább is oly „büszkeségeinket“, mint az öb­lös hangú böszörményi espörös, a legközönségesebb gyanúsításokkal pellengérezi ki. Különben a józan irányú kálvi­nizmus mutatta meg leginkább, hogy szüksége van-e hazának és a református egyháznak szekularizáló Balthazárokra ? Balthazár a kath. egyház vagyo­nára annyira vágyakozó szavazóival megbukott. Ha erről a bukásról és hozzáfűződő részletekről bővebb információkat akar Berki Gyula — Írjon egy levelezőlapot. Küldök neki egy nyomtatásban megjelent rövid, de velős közleményt, melyet nem én írtam. Arra a megjegyzésre, hogy én nem ismerem a kálvinistákat, pap­jaikat stb. — csak azt jegyzem meg, hogy téved. Igen jól! a posi­tív alapokon álló hivő emberekkel jó barátságban is voltam. A népet meg szeretem is. Egy nagyszabású hazafias ünnepség után, melyen én tartottam az ünnepi beszédet és melyen ezrével voltak reformátusok, egy három előkelő református em­berből álló küldöttség járt nálam köszönőben. Könnyezve csókoltak kezet szobámban (saját papjuk ál­­lítása szerint ezt neki soha sem tették) és lelkesedve mondta a szó­nokuk : Nagytiszt, uram, növessze meg a bajuszát, megválasztjuk a mi papunknak ! Szóval legyünk igazságosak és tárgyilagosak. Én megírtam már Berki úrnak e hasábokon, hogy : „ keresztények, tartsunk össze !“ Ne bántson Berki Gy. minket, akik a reformátusokat sem lapunk ha­sábjain, sem Népszövetségi gyűlé­seinken ezen polémia előtt soha sem bántottuk. — Ennek nyi­t kifejezést adtunk Máriagyűdön is. De ne gon­dolja azt, hogy mi meglapulunk, ha ő a mi szervezeteinket, embereinket, törekvéseinket lepiszkolja lerántja. A mi hazafiságunkat illeti, hogy a ,,tűz és víz“ viszonyban állana egymással, azt komolyan ő sem hiszi el és ezt vele csak a szenve­délytől elvakított subjektivitása íratta meg. Uram­­ mennyi citátu­mot, eseményt stb. tudnánk mi az ön Szcitovszky által irt emlékirat önkénytesen és ferdén magyarázott soraival szembe állítani- Olvassa el Pázmány iratait ! Mindezek után jóleső megnyug­vással tárgyilagosan megállapít­hatjuk : 1. Mi egy szóval sem bántottuk sem Önt, sem Balthazárt, sem a reform, egyházat akkor, midőn ön agresszíve kezdte lepiszkolni nagyjainkat s önzetlen szerepléseiket piszkos érdekekből magyarázta, mi­dőn ön agresszíve a lealacsonyító személyeskedés terére lépett, midőn ön már egy régebbi lapszámában agresszíve Szentséges Atyánk „Ne temere“ bullájával kapcsolatosan a kath. egyház fejét (ki legalább is oly büszkeségünk, mint a reformá­­tusság egy igen csekély töredéké­nek a megbukott szociáldemokrata Balthazár éspörös) gúnyos megjegy­zésekkel nevetségessé igyekezett tenni. 2. Mi a felekezeti béke meg­bontására nem törekedtünk és nem is törekszünk, akkor midőn ön már tiltakozó gyűlésekről regélt, akkor, midőn egy Balthazár az „egyházunk vagyonának elrablása“ jelszavát dobta ki a magyar köz­életbe. Tehát mi vagyunk a feleke­zeti békebontók (?) 3. Mi az önök hazafiságáról egy betűt sem írtunk, akkor, midőn ön agresszíve minket katholikusokat, Kolonicsoknak neve­zett, császáriaknak csúfolt, akkor, midőn ön azt állítja, ezt már valami szocialista fércmunka behatása alatt, hogy a mi hazafiságunk „tűz és víz“, hogy mi „nem vagyunk válo­gatósak“. ..mi csak zavart akarunk csinálni és a zavarosban halászni“ stb. stb. Ezen teljesen agresszíve megírt sorokra mi mindig csak felettünk ítélje meg tehát Berki Gyula ka­tholikus és református olvasókö­zönsége, hogy volt-e jogunk véde­kezésre és a visszavágásokra akkor, midőn Berki Gyula bunkos bottal támad ránk ? Én nem azt irom „Jó éjtszakát“, hanem hagyjon Berki Gyula békét nekünk mert a botnak mindig két vége van. Ne azt keressük, a mi minket keresztényeket szétválaszt, hanem összetart. Hírek. — Kegyes adomány. Özv. Auber Gyuláné pécsi lakos a mohácsi hely templom festésére 500 koronát adományozott. A jó Isten áldja érte. — Halálozás Meghaltak: Hesz Jakab 22 éves földmives, Siklósi u. 100. Szigeti Károlyné szül. Sparer Anna 86 éves, a kórházban, özv. Lutz Ádámné szül. Richter Mária 80 éves, Anna u. 16. Horgos István 16 napos, Tavasz u. 13. Preusz Adolf 72 éves, Ferenciek u. 52. Sztipánovits György 56 éves, Felső havi u 31. — Megszökött menyasszony. Kiss Vendel esküvőre készült. Sa­lamon Julival a jövő pénteken akarta megtartani esküvőjét. A menyasszony azonban úgy látszik meggondolta magát, mert tegnap összecsomagolta összes ruháit, hozzá a vőlegényeit is és ezekkel meg- Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !

Next