Pécsi Ujlap, 1909. április (3. évfolyam, 73-89. szám)
1909-04-01 / 73. szám
III. évfolyam — 73 szám Csütörtök, 1909. április 1. Előfizetési árak: az Urlappal együtt helyben Egész évre . . K. 7.20 Fél évre ... ,3.60 Negyedévre . . .1.80 1 hóra . . . . 1.60 Vidékre, Egész évre . . K. 16.60 Fél évre .... 7.80 Negyedévre . . . 8.90 1 hóra .... 1.30 Csak aPécsi Urlap, vidékre 1 hóra K. 1.— MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP/ Az „Úrlap“ melléklete. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefonszáma 484. A schizma. A szerb bonyodalom tanulsága. Akár lesz háború, akár nem lesz : a szerb bonyodalom tanulságai már most világosak. Mikor Őfelségének 60 éves császári jubileuma alkalmából kimondotta a már 40 év óta okkupált Bosznia és Hercegovina annexióját, a velünk szomszédos kis államban, Szerbiában hihetetlen izgatás kapott lábra a monarchia ellen. Mint lavina nőtt a düh, a gyűlölet, az elkeseredés ellenünk s az izgatás zavaros hullámaiból előtűnt egyszerre György szerb hercegnek, a trónörökösnek alakja. Ez a fiatal ur az izgatást s a gyűlöletet hihetetlen módon élesztgette dühös kifakadásaival, Ausztria és Magyarország ellen szórt gyalázkodásaival. Bekövetkezett az az eset, hogy Szerbia, ez a kis ország, mely nem teszi ki Magyarország három legnagyobb vármegyéjének területét, melynek nincs három milliónál több népe, nincs annyi iskolája, tanára, tanítója, orvosa, mint magának Budapestnek, kardot vont Ausztria és Magyarország 45 millió népe, kultúrája, hadereje ellen. Valóban nem a szerbeken múlik, hogy Kalimegdan napos oldalán, vagy a Drina rügybe boruló partján nyíló ibolyákat nem füröszti pirosra néhány jó szerb vitéznek vére. Ha a szerbeken múlik, lenn a Duna és Száva alatt ma dörögnek az ágyuk s egy apró népül halotti túrát a modern pyrotechnika ezer halált szóró szörnyűségei között. A benyomásunk, melyet e közvetlen közelünkben lejátszódó tragikomédiából merítettünk, az, hogy Szerbiában nincs kultúra. Már az a gyilkosság, ahogy elpusztították Sándor királyt és védtelen nejét, az a vérszomj, amelylyel gyönyörködtek a haldoklók kínjaiban, az a brutalitás, amelylyel a királyi hullákkal bántak, megdöbbentette a művelt népeket- Ezt tette a hadsereg tisztikara, a nemzet műveltebb generációja, kitől mégis csak lehet várni valami simaságot, belátást, lovagiasságot. Tiszt , jeink suttogták, hogy mind- egyikük visz magával a szerb harctérre jó adag gyorsan ölös mérget, mert így akarják elkeserülni a fül, az orr, a kéz s láb csonkításnak rettenetességét, amely rájuk várna, ha szerb fogságba esnének. Azután beszélik, hogy azt a pénzt, melyet ez a szerencsétlen, fanatizált nép a maga lázas álmaiban megálmodott, hódító hadjáratra végső szegénységének gyötrelmei közt önmagától elvont, lelkiismeretlen vezetői nem a kitűzött célra, hanem privát passzióikra fordították. Abban az egész kavarodásban, a szenvedélyek fölkavart hullámzásában nem találunk egy kiengesztelő vonást, mely a népnek idealizmusát hirdetné, nem egy karaktert, mely fényével kiemelkedne népéből s annak a balkáni tömegnek megmutatná a haladás ösvényét. A honfi erények, minek az önfeláldozás, az önmérséklet, a tulajdonjog megbecsülése, a kötelesség erős öntudata, melyek fenséges erővé egygyé olvadva alkotják a nemzet fennállásának alapját, és úgy hiányzanak Szerbiában, mint a kiégett erdőségből a nemes vadak. Mikor az egész művelt világon a kultúra szárnyain szédítő versenyt folytatnak a nemzetek, mikor arról van szó, hogy a tudománynak, technikának áldásait ki minél inkább tudja érvényesíteni az emberi nem javának munkálásában, Szerbiában a bandák szervezkednek, nem hadviselésre, degyilkolásra, nem joguk védelmére, de rablásra, fosztogatásra. Mivel ép Szerbiával van konfliktusunk , hát ép Szerbia neve jön tollunk alá. Ugyanezt írhatnék az egész Balkánról. — Szerbia csak typus, amelyre kultúrájában, nemzeti törekvéseiben, erkölcseiben hasonlít a többi balkán állam. Ezeknek a szegény, szomorú sorsú népeknek az az átkuk, hogy a schizmának, az orosz görökel. vallásnak súlya alatt görnyedeznek. Mint nehéz, fojtó köd nehezedik rájuk ez a vallás a bizánci császárok romlott udvarából kisarjadt intézményeivel, lázadó gőgös konstantinápolyi pátriárkák féltékenységéből fakadó téves tanításaival s nem enged közéjük így sugárt, mely fényt vinne az agyakba s meleget a szikekbe s az erkölcsökbe. Íme, a nagy szakadás, a gör. keleti schizma keletkezése óta mári is több mint ezer év múlt el a azok a népek, kiket elvakitol, a byzanci caezárizmus fénye nem tudták felérteni a róma egyház világokat átreformált erejét, most is az elmaradottság, a vadság, a rabszolgaság karjai között vergődnek s bizony kevés a kilátás, hogy azoktól megszabaduljanak. .. Most, mikor igy a balkár az állapotok zordonsága felett elmélkedünk, most tűnik fel a maga teljes nagyságában, ragyogó lényességében István a- nak, a magyarok első szent, királyának államférfius bölcsesztsége, mely belelátott ezer esztetendő ködébe és népét, a maigyar nemzetet nem a Byzam- protekciója, hanem a római pápák és a katholicizmus védő c. szárnyai alá helyezte. A schizómának karjai közt mi is ott volnánk, hol most a szerbek s egy kultúrálatlan durva nép ételve fékevesztett, szilaj szenvedélyekkel, kísérleti tárgy a nyugati nemzetek kezében s igúnytárgya most a világ kacsajának. Hogy mi itt ezer esztendő része-vihara után élünk, hogy minálunk kultúra, tudomány s haladás van, hogy mi az emberiség nagy kérdéseit átértjük s azok megoldásában jelentékeny részünk van, köszönjük a katholicizmusnak s annak szárnyain hozzánk beáradó nyugati műveltségnek. A morál pedig az, hogy ime, a katholicizmust nemzetünk történetében kipróbálta már ezer év, minő botor dolog volna s minő veszedelembe sodorná az országot, ha a nép ez alapokat elhagyná-Lukácsy István. Hirek. — Személyi hir. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök titkára, dr. Mosonyi Dénes kíséretében tegnapelőtt az éjjeli vonattal Budapestre utazott. — A szigeti külvárosi társaskör vasárnap este 8 órakor felolvasóestélyt tart a következő műsorral: 1. Alkalmi költemény (a kör 1 éves jubileumára) irta és szavalja : Szabó Géza hírlapíró. 2. Humoros felolvasás az »Asszonyokról“, tartja Malanoth Antal joghallgató. 3. »Abendgesang* és magyar egyveleg, citerán játsza Rajkovics Zsenike. 4. Farkas Imre: „Vén cigány*, melodráma, szavalja Rác Kázmér joghallgató, zongorán kiséri Antónis Miklós városi aljegyző. 5. Kurucz egyveleg, zongorakisérettel énekli s Garay Lajos joghallgató. 11 . Az utmesteri tanfolyam befejezése. Tegnap délelőtt vizsgáztak a II. félévről a Mária-utcai Államépitészeti hivatalban levő ut- L" mesteri tanfolyam hallgatói. Száma szerint 17-en. A vizsgálatok jól sikerültek, 6 közülök jeles, 7 jó és 4 11 kielégítő eredményt ért el, akik " tegnap délután meg is kapták az a oklevelet. A tanfolyamot hallgatók " közül 8 őrmester, 10 pedig szolgálatban levő, oklevél nélküli úrmester volt. A tanfolyam vezetői voltak : Pazár Miklós és Barabás Fe■ Jenc kir. mérnökök. A tanfolyam ■ december 1-én kezdődött. ■» ' — Meghaltak, márc. 31-én : Flosz. mami Etek 3 hónapos, Makár u. 05. (bélhurut), Csike Katalin 10 éves, Kis-Kereszt u. lll. (agyhártyalob). , — Életrevaló indítvány. Az alsó vásártér rendezésével kapcsolatban • életrevaló indítványt nyújtottak be a napokban a város tanácsához Pincsek Gyula és Károlyi Emil építészek. Ismeretes dolog, hogy az alsóvásártér rendezésével foglalkozott már a közgyűlés is, melynek folyományaként a dohányraktár, a reáliskola és az igazságügyi palota ott nyernének elhelyezést. Ezeket teljesen érintetlenül hagyva, de ezen rendezéssel kapcsolatban a két nevezett építész teljesen kidolgozott tervek alapján felvetette azt az eszmét, hogy a Rákóci út alatt fekvő siklósi városrészt nem-e lehetne rendezés alá venni. A siklósi városrészben óriási nagyok a belterületek, utca kevés van s az ésszerű városfejlesztési politika mintegy megköveteli, hogy ezen óriási — most leginkább kertnek hasznait, vagy parlagon heverő földek — beépíttessenek. A vízellátás, csatornázás, villám-és telefon-vezetékek felállítása tekintetében is óriási előny származnék abból, ha a lakóházait, nem mint most, szétszórva feküdnének, hanem koncentráltatnának. Városrendezési szempontból tekintve utcák nyitása, ipari telepek, gyárak kitelepítése — kész tervekkel, alkotják az életrevaló indítványt. A gör. kath. templom, melynek céljaira a város fogja átengedni a telket, már ezen uj rendezés mellett, a siklósi városrészben nyerne elhelyezést. A benyújtott tervek és indítvány a tanács nagy sympátiájával találkoztak és azt a tanács — mint értesülünk — elvileg magáévá is tette. Most jelenleg az építési bizottságban tárgyalják az életrevaló indítványt Tárgyalva lesz még azonkívül a gazdasági és a jogügyi hi Felhívjuk mélyen tiszelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető keresztény cégekre!