Agglomeráció, 2004 (1. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám

mMí Pest megye Baráti beszélgetések során, hivatalos fórumokon, a közélet és a civil szféra szereplőinek szájából gyakorta elhangzik a panasz, hogy nem könnyű Pest megyének, mert nincs székhelye. A megállapítás ebben a formában természetesen nem állja meg a helyét, hiszen a megyének évszázadok óta van székhelye: Pest, majd később Buda-pest, mely egyben Magyarország gazdasági, közigazgatási, szellemi központja és legnagyobb városa is. Más kérdés, hogy ebből Pest megyének mennyi előnye, esetleg mennyi hátránya származik? kitüntetést és a különböző szakmai díjakat. Számos más megyei mozgalom és akció is Pest Megye Önkormányzata szervezésében zajlik. Érdemes közöttük megem­líteni a nagy sikerű, az uniós csatlakozás kapcsán meghirdetett „Hozomány" programot, a település tisztasági és virágosítási verse­nyeket, vagy a legutóbbi parlagfű ellenes akciót. Pest megye - elődjeit is figyelembe véve - az ezeréves magyar állami­sággal egyidős. A XIX. század elején kibontakozó - a feudális társadalmi rend helyébe a polgári társadalmat megvalósítani kívánó - reform moz­galom, majd az 1848. évi forradalom “vezér" megyéje Pest megye volt, amelynek történetével Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István alakja egyaránt összeforrt. A II. világháború után 23 peremváros és község került a fővároshoz. így létrejött a mai Budapest, s kialakult Pest megye jelenlegi közigazgatási határa, amely 186 települést fog össze. A XIX. század végéig, a megyeháza Pest egyik legnagyobb középülete volt, a Pest megyei közigazgatás és az azt irányító képviselőtestületben számos, azóta már történelmi személyiséggé lett politikus munkálkodott, s a már akkor is több százezres lélekszámú Pest- (Pilis-Solt-Kiskun) vármegye gazda­sági súlya is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt Pesténél. Pest megye tehát évszázadok óta egyfajta egységet képez (Buda) Pesttel. A gyarapodó pesti, majd budapesti lélekszám teremtett piacot a megye mezőgazdasági termékei számára. Ismert, hogy a fővárosnak a két világháború között kiépülő, majd Trianon és a szocializmus éveiben talán már egészségtelenül is felduzzadó ipari óriásaiban százezer számra dolgoztak Pest megyében élő emberek. Ennek eredménye például a helyi érdekű vasutak (HÉV) kiépülése is. Ily módon alakult ki a budapesti agglomeráció először a főváros határa menti településeken, majd terjeszkedett tovább további 40-50 kilométeres körben. Pest megye és a főváros sok tekintetben összeforrott, egységet képez. így van ez nem csak a gazdaságban, de az oktatás, az egészségügy, a kultúra és az idegenforgalom területén is. Sokáig sorolhatnánk tehát az előnyöket. A korántsem hibátlan, de az országosnál mégiscsak sokkal magasabb színvonalú közlekedést, az autópályákat és sűrű úthálózatot, a világvárosi színvonalú oktatási, képzési, önművelési lehetőségeket. Pest megyében az egy főre jutó nemzeti termék bár alacsonyabb a budapestinél, de a megyék közül mégiscsak a legmagasabb. Az ország hat legfejlettebb kistérsége közül öt szintén Pest megyében található. Azon azonban mégis csak el lehet gondolkodni, hogy ez a hatalmas főváros mennyire képes betölteni a megyeszékhely szerepét. 2 Nem vesznek-e el benne a Pest megyei intézmények, képesek-e úgy szolgálni az immár 1 millió 300 ezer felé közelítő megyei lakosságot, mint Debrecen Hajdú-Biharét, Győr Győr- Moson-Sopron megyéét? Minden bizonnyal hátrányt jelent, hogy intéz­mények nagy területen szóródnak szét, s ez kétségtelenül okozhat kisebb-nagyobb nehézségeket. Nincs Pest megyei identitás panaszolják mások - hivatkozva arra, hogy hiányzik a központi, megyei színház, az újság, a képzőművészeti, irodalmi műhelyek. Ezek a fórumok más megyékben valóban elevenebb hatást gyakorolnak a közéletre, a megyékben élőkre, mint a mi esetünkben. Hiányuk azonban elősegítette a kistérségi gazdasági és kulturális központok erősödését. Csak a példa kedvéért érdemes megemlíteni, hogy Budaörsnek, Zsámbéknak színháza, Érdnek megyei irodalmi folyóirata, Szent­endrének képzőművészeti műhelye, iskolája van. Gödöllő a hazai tudo­mány, a biotechnológiai kutatások egyik jelentős központjává fejlődött. Jó-e Pest megyeinek lenni? Ha csupán a statisztikákat értelmezve próbálnánk választ adni a kérdésre, egyszerű lenne a válasz. Ha nem lenne jó itt élni, akkor az elmúlt évtizedekben nem költöztek volna ide tízezer számra az emberek az ország legkülönbözőbb megyéiből, sőt a határon túlról is. A megye központi fekvése az elsődleges oka, hogy itt kisebb a munkanélküliség, s a keresetek is magasabbak az országos átlagnál. Jól érezni magunkat valahol a világban azonban nem csak anyagi, hanem érzelmi kérdés is. Pest megye - miközben rohamléptekkel zárkózik fel Európa fejlettebb régióihoz - hangulatában, az emberek közötti kapcsolat tekintetében őrzi a magyar vidék legszebb hagyományait is. A nagy elődök emlékét, történelmet, az emberek közötti familiáris viszonyt. Vannak közös terveink és közös múltunk. De van közös jelenünk is. Tetten érhető ez a sportban, kultúrában, a szolgáltatások szám­talan ágában, a közös sikerekben egyaránt. A megye szellem egyik legel- kötelezettebb letéteményese Pest Megye Közgyűlése. A különböző pártok színeiben megválasztott képviselők egyszerre képviselik azokat a településeket, ahol élnek, de egyben az egész megye, különösen a hátrányos helyzetben lévő kistér­ségekért is felelősséget éreznek. Minden esztendőben megrendezik a megyenapot, döntésük alapján osztják ki a Pest Megye Díszpolgára Kárpitost keresek gödöllői munkahelyre. 06-20/317-9862 GROUP QyVARO vyOv. fety, flexibility, f<a quality... % ★-y 0/?ííációs - ★ Group 4 Rent a Car Kft.: H-2170 Aszód, Berkes utca 22/a. Reservation Office: 1142 Budapest, Nagy Lajos király útja 209. Tel/fax: +36 1 251 7040 Non-stop: +36 30 683 7108 + 36 30 510 2865 Web: www.group4rent.hu

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents