Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám
gglomeráció 150 év, avagy a budapesti agglomeráció kialakulásának története 1850 tájékán kezdődött ... Addig a városiasodás csak Pest, Buda, Óbuda akkori közigazgatási területén belül volt tapasztalható. Akkortájt Albertfalva és Újpest - két, tucatnyi lakossal rendelkező telepecske - még csak közel volt Pesthez. A Budai-hegyekben a kiváltságokkal rendelkező falvak: Csobánka, Solymár, Budakeszi - többségükben németajkú lakosságukkal -, távoli falvacskák voltak. Pestet délkeletről Grassalkovich birtokok, északról Károlyi birtokok határolták. 1850 és 1870 között a Habsburg abszolutizmus jelentősen lassította Pest és Buda fejlődését, alig növekedett a lakosság lélekszáma, bár a növekvő városi igények miatt a környező községekben ekkor indult meg a zöldség- és a gyümölcstermesztés valamint a tej és tejtermékek előállítása. Buda hegyvidéki területein ekkor jelentek meg az első villák. 1870 után az elővárosok kialakulása és fejlődése - az előbb már említett - Grassalkovich birtokok felparcellázásával indult el. Az 1880-as években az elővárosok közlekedésének elindítója a helyiérdekű vasúthálózat lett. Ez soha nem tapasztalt hatást gyakorolt az agglomerációs folyamatokra, hiszen kapcsolatot biztosított a főváros és az elővárosok között: lehetőséget nyílt a napi munkába járásra, a fővárosi intézmények igénybevételére. A gyors és kényelmes közlekedés kialakulása után a tisztviselők, alkalmazottak köréből egyre többen telepedtek ki a kialakuló kertvárosokba. A századfordulón tizenhét ezer ember járt naponta a főváros munkahelyeire dolgozni az elővárosokból. A tovább élénkülő budapesti felvevő piac újabb lehetőségeket teremtett az elővárosok mezőgazdaságának és iparának növekedésére. A XIX. század végére Budapest és környéke vált az ország egyetlen jelentős munkapiacává. A létrejövő elővárosok egy része már az első világháború előtt közigazgatási önállóságot nyert, és létrehozta saját, legfontosabb intézményeit, megkezdték területeik közművesítését. Az első világháborút követően mégis jelentős visszaesés mutatkozott Budapest környékének lakosság számában. 1930-ban harmincháromezren, 1940-ben, pedig már negyvenezren jártak nap, mint nap Budapestre dolgozni az elővárosokból. A két világháború között az elővárosi övezetek lélekszáma folyamatosan növekedett. A Budai-hegység községei szinte ekkortájt -az autóbusz-közlekedés megjelenése nyomán - kerültek közelebb a fővároshoz és egymáshoz. A második világháború után Budapest az erőltetett gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb színterévé vált. A növekvő számú munkaerőt a város már nem tudta befogadni, így új lendületet kapott a közigazgatási határon kívüli, agglomerációs fejlődés. Ennek legerőteljesebb jele a főváros és az agglomerációs települések közötti ingázás volt. 1970-ben az ingázók aránya jó néhány településen meghaladta a teljes lakossága nyolcvan százalékát. 1971-ben “hivatalosan” is elismerték és körülhatárolták az agglomerációt, egységes jogi vagy közigazgatási elbírálásban azonban ekkor még nem részesült a terület. 1989 után csökkent a főváros munkaerő-igénye, elkezdett növekedni a Budapestről kitelepülők száma. Tömegesen jöttek létre vállalkozások az agglomerációban, javítva ezek munkaerő-piaci helyzetét, növelve az önkormányzatok adóbevételeit. Javulni kezdett az övezet infrastrukturális ellátottsága. 1997-ben jelent meg a budapesti agglomerációba tartozó települések körét meghatározó kormányrendelet, mely jelentősen megnövelte az agglomeráció addigi hivatalos területét, Budapesttel együtt 79 települést sorolva határai közé. Az agglomeráció jelenlegi szerkezetében egyszerre van jelen a Budapesttől való távolság formálta gyűrűs szerkezet, a természeti viszonyok és a forgalmi folyosók figyelembe vétele valamint a szektorok szerinti tagolódás. 9 éve, Gödöllőn halt meg 65 éves korában Grósz Károly, aki 1987-88- ban a minisztertanács elnöke, 1988- tól az MSZMP főtitkára volt 12 hipermarkettet nyitottak 2004-ben Magyarországon, így 76-ra bővült a hazai üzletek száma 18 százalékos kulccsal fizetik a személyi jövedelemadót azok, akiknek jövedelme nem haladják meg az 1,5 millió forintot évente 29 emberrel kevesebb halt hazánk közútjain 2004. november 29-ig, mint tavaly a hasonló időszakban 130 év után visszatérhetnek Magyarországra az emeletes vonatok, melyekkel egy francia cég pályázik a MÁV elővárosi vonattenderére 232 forint lett december végén a gázolaj ára, ezzel - eddig soha nem tapasztalt módon - egy forinttal drágább lett a legolcsóbb benzinnél 700 köbméternyi szemetet távolítottak el Szilveszter után a főváros utcáiról 18 000 fővel több munkanélküli volt 2004. októberében hazánkban, mint egy évvel korábban 39 400 házasságot kötöttek hazánkban 2004 első tíz hónapjában 79 000 gyermek született hazánkban 2004 első tíz hónapjában 109 500 ember hunyt el hazánkban 2004 első tíz hónapjában 120 000 magyar katona sebesült meg, esett fogságba, tűnt el illetve halt meg 1943 januárjában a Don-kanyarban 793 000 új, mobiltelefon előfizetést kötöttek hazánkban az elmúlt egy évben 944 000 bejegyzett gazdasági szervezet működött hazánkban 2004. szeptember 30. napján 2 800 000 gyermek és fiatal vesz részt jelenleg hazánkban, óvodai nevelésben vagy nappali rendszerű oktatási képzésben 2 900 000 külföldi vendég érkezett kereskedelmi szálláshelyekre hazánkban tavaly október végéig 46 000 000 000. (???) forintos, azaz negyvenhatmilliárd milliárd forintos vagyonával Várszegi Gábor a leggazdagabb magyar 11705008-20123725 UNICEF Magyar Bizottságának számlaszáma, ahová a délkelet-ázsiai szökőár túlélőinek megsegítésére várják az adományokat Szem-szám metál - ARTEFERRO díszmn kovácstermékek a wSzilas-Metál Kft.-től lubrr^ r- *^rTfM Díszmű kovács termékek ertekesitesejraktarrol ’ in, "4-igény szerint tenyereses kompettt kivitelezés ■ii ' *t i Amit ria «kt