Százhalombattai Hírtükör, 1988 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1988-09-28 / 1. szám
A SZÁZHALOMBATTAI kúttükör 1. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A SZÁZHALOMBATTAI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS TANÁCS LAPJA’ BEKÖSZÖNTŐ Recsegve, ropogva, évtizedes beidegződéseket levetve lendül mozgásba a magyar politikai élet. A gondolkodás és a cselekvés — sok területen elkényelmesedett — időszakának ára van: a mai eseményekben több az ellentmondásos, az irritáló elem, mint ami egy szerves fejlődés esetén is elkerülhetetlen lett volna. Ám nincs értelme ezen dilemmázni: a történelem kerekét még előre forgatni is nehéz, s a „mi lett volna, ha... ” még sohasem hozott kézzelfogható eredményt. Ezeknek a vajúdó, ám irányukat tekintve progresszív folyamatoknak terméke most induló városi újságunk. A lapalapító városi pártbizottság és tanács iidoke szerint településünk tükre, a battai polgárok lapja kíván lenni, amelyben sokan találják meg az érdeklődésükre számot tartó írásokat. A felelősségteljes együttgondolkodás igényét jelzi a címadás is, pályázat útján kapta a nevet: Százhalombattai Hírtükör. Egyszerre könnyű és nehéz dolog lapot indítani Százhalombattán. Könnyű, mert éltetője az információéhség, s az országos politikai folyamatok is kedveznek a nyilvánosságnak. Ugyanakkor nehéz is, mert nincs hagyománya, s a város szellemi élete még csak éppen hogy kialakulóban van. Ezért is nagy az alapítók és újságcsinálók felelőssége! Sokan már évek óta javasolták létrehozását, mások ma is fenntartással fogadják. Megfelelni a támogatóknak, meggyőzni az ellenkezőket csak jó lappal lehet. Persze nem mindenki ugyanazt érti ezen. Kéthetente, 4 oldalon megjelenve a „napi” frissesség követelményét nem lehet elvárni, ám azt joggal, hogy életközeli tudósításai, hírei és riportjai híven tükrözzék városunk életének minden jelentősebb eseményét. A döntéshozatalnál többen elmondták: ne legyen olyasféle „városi prospektus” a lap, amelyben csak a jóról, szépről olvashat az előfizető. Úgy gondoljuk valóban meg kell jelennie a hasábokon a szűkebb környezetünk ellentmondásainak, feszültségeinek is. Ennek a követelménynek csak akkor lehet megfelelni, ha a bírálat, csipkelődés alól a lapalapítók sem élveznek területenkívüliséget. Amennyiben hasonló toleranciát tanúsít mindenki aki kapcsolatba kerül a lappal, akkor mind többen érzik magukénak a Hírtükört. Ehhez persze valóban városi lappá kell válnia újságunknak. Településünk mai léte — eredményekben és gondokban egyaránt — az ipari vállalatokhoz kötődik. Az eltelt évtizedekben azonban sokat színesedett a város gazdasági és társadalmi arculata, s az újságnak ezt a sokféleséget kell bemutatnia. Egy városi lap társadalmi-politikai intézmény. Ha jól működik, nem csak tükrözi a környezetét, hanem a viszonyok alakítója, a város szellemi életének egyik szervezője is. Ehhez szoros kapcsolatot kell kialakítania olvasóival. Ezért is reméljük, hogy mind többen írnak majd a lapba, válnak külső munkatárssá, állandó levelezővé. Tudatosan kínálunk fórumot mindazoknak, akik hasznosnak találják véleményük, javaslataik kifejtését hasábjainkon. Legyen ez a lap tere a városlakók párbeszédének , a demokráciának! Híreivel, információival, valóságfeltáró cikkeivel, kritikájával, ha kell harcos kiállásával jó segítőtárs lehet ebben a Százhalombattai Hírtükör. Zimányi László városi pártbizottság első titkára .Az írástudó felelősségével Valahányszor adatlapot töltöttem ki, mindig megrándult a kezem a „foglalkozása” rovatnál. Aztán csak erőt vettem magamon és beírtam: újságíró, írtam volna mindig — a margóra bár — az adatlapba semmiképpen nem illő szöveget: Tisztelt Hatóság! Nem jó a kérdés. Az újságírás több mint foglalkozás, az újságírás életforma! És tessék elhinni, ez nem nagyképűség. Arról van szó csupán, hogy az igazi újságíró nem nyolc órában dolgozik, hanem minden éber pillanatában. Nem vagytok egyedül, firkászok! — mondanák az alkotók. — És a ti munkátok még nem is maradandó. Múlékony, mint a taps vagy a virágeső. Meg kell vallanom, ez így igaz. Az újságírás mindig is a pillanatnyi elvárásokat szolgálta. Szolgálta és szolgálja a lapgazdát, ám ezen túl a közvéleményt! Mert könnyen hitelét veszítheti, ha a kompromisszumot keresi csupán, hamar nyakát szegheti akkor is, ha nem tudja pontosan, mikor kell kedélyeket csillapítani és mikor indulatokat kelteni — a nyomtatott szó nem csekély erejével. Súlya van az írott szónak! Helyünket mélységek és magasságok között keresvén úgy mondanám, az újságíró a közvélemény napszámosa. Ám ezt a szerény szerepét is csak úgy töltheti be, ha a jó ügyet tiszta szigorúsággal szolgálja, elkötelezett felelősséggel. Úgy vélem, kötelező ez a lehelletnyi számvetés most, amikor új lapot indítunk Százhalombattán. Olyan elven sajtóorgánumot, amely a neve szerint is tükör szándékozik lenni. Csakis rajtunk múlik, hogy valóban az lesz-e. Rajtunk múlik, hogy a visszavetített tükörkép se torz, se remegőbizonytalan ne legyen. Ígérgetések idején a szavak gyakorta üresen konganak, ám annyit elöljáróban mégis el kell mondanunk, az igaz írástudó felelősségével igyekszünk majd kiérdemelni az előfizető-olvasó előlegezett bizalmát. Szaniszló József Ára: 5. Ft Tizenhárom név: Aulich, Damjanich, Knézich, Lahner, Leiningen- Westerburg, Nagy, Pöltenberg, Török, Vécsey, Dessewffy, Kiss, Lázár, Schmeidel - tizenhárom név - vajon hányat mentett át közülük a hálátlan emlékezet? Vajon október 6-án hányan szentelünk legalább egy őszinte, tiszteletteljes percet a tizenhárom aradi vértanúnak? Vajon 1988. zaklatott emberének mit jelent 1848-49? Emlékezzünk! Óvjuk múltunkat, hogy lehessen tiszta jelenünk, és legyen majdan büszkén vállalható jövőnk! MAZUMEL FERENC Minden ide köt, mégis mennem kell. Igaz, csak másfél évre. Senki sem vádolhat kalandvággyal, hiszen döntésem előtt legalább 30 maszeknál próbálkoztam munkát keresni. A legalantasabb feladatot is elvállaltam volna, kezdve az emésztőgödör tisztításától a kőműves segédmunkáig mindent. Nem érdekes, hogy az úgynevezett kvalifikált munkások közé tartozom. A szakközépiskola, a felsőfokú radiológiai képesítés kevés; ha megszakadok, akkor sem tudok ebből a pénzből kijönni. Kb. 12.000. - Ft-al gazdálkodhatunk havonta, amiből 7 ezret csak addig látok, amíg a postára viszem. Rezsi, OTP, stb. Marad 5 ezer. Ez annyit jelent, hogy élelemre, ruhára és egyebekre fejenként 1700, sem jut. Feleségemet és 11 hónapos gyermekemet hagyom magukra. Nagyon nehéz lesz nélkülük, tudom, nekik is nélkülem, de havi 37 000-et ígértek. Ha jól számoltam ez 18 hónap alatt 666 ezret jelent. Hát ezzel már tudok valamit kezdeni! Remélem, kibírom a szörnyű klímát, mert ott csak két évszak van . . . Azt mondják télen mínusz 20, nyáron plusz 42. Meg a betegségek, de erre gondolni sem akarok. Én egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy féljek. Kötelességem a családom érdekében mindent kibírni. Az összezártságot, a zsúfoltságot, a mindenféle formában jelentkező veszélyeket, mert csak így van esélyem, hogy egy időre megoldjam családom anyagi gondjait. Talán mire hazajövök itthon is rendeződnek a dolgok, ismét becsülete lesz a munkának, a munkásnak és nem csak szavakban, abból már elegem van?* Valaha KISZ titkár voltam, a KB dicsérő oklevelét ma is őrzöm, de hát ezt mégsem mutathatom be a boltban, hogy kérem szépen, pénzem ugyan nincs, de van egy oklevelem ... Most csak az a fontos, hogy az idő múljon, lehetőleg nagyon gyorsan, de legalább olyan sebességgel, amilyennel az én szívem vert, amikor a búcsúzásnál magamhoz szorítottam gyermekemet és aggódó feleségemet. MONOLÓG Horváth András, a DKV 29 éves dolgozója Tengizbe utazott. Ennek apropóján hallgatta meg mondandóját Jakab Károly ’ ''‘VT! Az MN 1205 százhalombattai alakulat újoncai a kiképzési hónap leteltével ünnepélyes külsőségek között esküt tettek a város főterén. Katonai eskütétel Százhalombatta főterén. Nyíltan a pártmunkáról Megkezdődtek a városi pártértekezlet előkészületei. A pártbizottság legutóbbi ülésén a kialakítandó választási rendet vitatta meg és úgy határozott, hogy minden korábbinál szélesebb lehetőséget kell biztosítani a vélemények és álláspontok kifejtésére. Az előzetesen vitára bocsájtott tervezet a választási eljárás több lényeges elemét korszerűsítette azzal, hogy alternatív javaslatokat tartalmazott. Ezek alapján született elhatározás arról, hogy a régi pártbizottság tagjai sem lehessenek automatikusan a pártértekezlet küldöttei, akkor vehetnek csak részt a munkában szavazati joggal, ha valamelyik küldöttválasztási lehetőséggel felruházott szerv vagy szervezet megválasztja őket. Testületi állásfoglalás szabályozza a tisztségviselők részvételét is a pártértekezleten: a városi pártbizottság titkárai, a tanács elnöke, a HNF és a KISZ-bizottság titkára nem lehet saját alapszervezetének küldötte — részvételük csak más területen dolgozó kommunisták bizalmából származhat. Kialakult az új pártbizottság összetétele is: a tagok kisebb csoportját a pártértekezlet közvetlenül választja meg, a többséget viszont a pártszervezetek delegálják. Önálló jelölési joggal ruházták fel a DKV, a DHV, az SZKFI kollektíváját; közvetlenül jelölhetnek a költségvetési üzem kommunistái, illetve két lakóterületi pártszervezet tagjai is. A négy pedagógus alapszervezet összevont taggyűlésen dönti el, melyik két tagját küldi a testületbe. Többségi szavazás döntötte el, hogy a KISZ-nek biztosítsanak delegálási mandátumot. A szervezeti rend új vonása az ajánlási jog bevezetése. Ezek szerint ma már minden alapszervezet, kommunista közösség tagjai közül bárkit közvetlenül javasolhat pártbizottsági tagnak, tisztségviselőnek. Az ajánlást a jelölőbizottság elnökének kell eljuttatni. A kilenc tagú bizottság a beérkezett összes javaslatot még a pártértekezlet megkezdése előtt megismerteti valamennyi kördöttel. A nyilvánosságra hozott javaslatok a körültekintőbb döntés lehetőségét kínálják a delegátusoknak. Most először a városi titkárt és az első titkárt a pártértekezlet teljes testülete választja meg. A pártbizottság ezeken túl állást foglalt a már készülő beszámoló jellegéről is. Meghatározta: a jelentés elsősorban a városi pártbizottságnak a párt XIII. kongresszusa óta végzett munkáját értékelje, s csak másodsorban térjen ki a város társadalmi-gazdasági életénektevékenységének megméretésére. A beszámoló tervezetét elfogadása előtt több alapszervezetnek is benyújtják véleményezésre. A Pest Megyei Pártbizottság kérésére a városi testület megvitatta, szükségesnek tartja-e megyei pártértekezlet összehívását. A vitában résztvevők kivétel nélkül a megtartás mellett fejtették ki álláspontjukat, s a szavazáskor is ez az álláspont jutott többségre. S. I.