Százhalombattai Hírtükör, 1988 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1988-09-28 / 1. szám

A SZÁZHALOMBATTAI kúttükör 1. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A SZÁZHALOMBATTAI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS TANÁCS LAPJA’ BEKÖSZÖNTŐ Recsegve, ropogva, évtizedes beidegződéseket levetve lendül mozgásba a magyar politikai élet. A gondolkodás és a cse­lekvés — sok területen elkényel­­mesedett — időszakának ára van: a mai eseményekben több az ellentmondásos, az irritáló elem, mint ami egy szerves fej­lődés esetén is elkerülhetetlen lett volna. Ám nincs értelme ezen dilemmázni: a történelem kerekét még előre forgatni is nehéz, s a „mi lett volna, ha... ” még sohasem hozott kézzel­fogható eredményt. Ezeknek a vajúdó, ám irányukat tekintve progresszív folyama­toknak terméke most induló vá­rosi újságunk. A lapalapító vá­rosi pártbizottság és tanács iidoke szerint településünk tükre, a battai polgárok lapja kí­ván lenni, amelyben sokan talál­ják meg az érdeklődésükre szá­mot tartó írásokat. A fele­lősségteljes együttgondolkodás igényét jelzi a címadás is, pályázat útján kapta a nevet: Százhalombattai Hírtükör. Egyszerre könnyű és nehéz do­log lapot indítani Százhalombat­tán. Könnyű, mert éltetője az in­formáció­éhség, s az országos politikai folyamatok is kedvez­nek a nyilvánosságnak. Ugyan­akkor nehéz is, mert nincs ha­gyománya, s a város szellemi éle­te még csak éppen hogy kialakulóban van. Ezért is nagy az alapítók és új­­ságcsinálók felelőssége! Sokan már évek óta javasolták létreho­zását, mások ma is fenntartással fogadják. Megfelelni a támoga­tóknak, meggyőzni az ellenkező­ket csak jó lappal lehet. Persze nem mindenki ugyanazt érti ezen. Kéthetente, 4 oldalon megjelenve a „napi” frissesség követelményét nem lehet elvár­ni, ám azt joggal, hogy életközeli tudósításai, hírei és riportjai hí­ven tükrözzék városunk életé­nek minden jelentősebb esemé­nyét. A döntéshozatalnál többen el­mondták: ne legyen olyasféle „városi prospektus” a lap, amelyben csak a jóról, szépről olvashat az előfizető. Úgy gon­doljuk valóban meg kell jelennie a hasábokon a szűkebb környe­zetünk ellentmondásainak, fe­szültségeinek is. Ennek a köve­telménynek csak akkor lehet megfelelni, ha a bírálat, csipke­lődés alól a lapalapítók sem él­veznek területenkívüliséget. Amennyiben hasonló toleranci­át tanúsít mindenki aki kapcso­latba kerül a lappal, akkor mind többen érzik magukénak a Hír­­tükört. Ehhez persze valóban városi lappá kell válnia újságunknak. Településünk mai léte — ered­ményekben és gondokban egy­aránt — az ipari vállalatokhoz kötődik. Az eltelt évtizedekben azonban sokat színesedett a vá­ros gazdasági és társadalmi ar­culata, s az újságnak ezt a sok­féleséget kell bemutatnia. Egy városi lap társadalmi-poli­tikai intézmény. Ha jól működik, nem csak tükrözi a környezetét, hanem a viszonyok alakítója, a város szellemi életének egyik szervezője is. Ehhez szoros kap­csolatot kell kialakítania olva­sóival. Ezért is reméljük, hogy mind többen írnak majd a lapba, válnak külső munkatárssá, ál­landó levelezővé. Tudatosan kí­nálunk fórumot mindazoknak, akik hasznosnak találják véle­ményük, javaslataik kifejtését hasábjainkon. Legyen ez a lap tere a városlakók párbeszédé­nek , a demokráciának! Híreivel, információival, való­ságfeltáró cikkeivel, kritikájával, ha kell harcos kiállásával jó se­gítőtárs lehet ebben a Százha­lombattai Hírtükör. Zimányi László városi pártbizottság első titkára .Az írástudó felelősségével Valahányszor adatlapot töltöttem ki, mindig megrándult a kezem a „foglalkozása” rovatnál. Aztán csak erőt vettem magamon és beírtam: újságíró, írtam volna mindig — a margóra bár — az adatlapba semmiképpen nem illő szö­veget: Tisztelt Hatóság! Nem jó a kérdés. Az újságírás több mint foglalkozás, az újságírás életforma! És tessék elhinni, ez nem nagyképűség. Arról van szó csupán, hogy az igazi újságíró nem nyolc órában dolgozik, hanem minden éber pillanatában. Nem vagytok egyedül, firkászok! — mondanák az alkotók. — És a ti munkátok még nem is maradandó. Múlékony, mint a taps vagy a virágeső. Meg kell vallanom, ez így igaz. Az újságírás mindig is a pillanatnyi elvárásokat szolgálta. Szolgálta és szolgálja a lapgazdát, ám ezen túl a közvé­leményt! Mert könnyen hitelét veszítheti, ha a kompro­misszumot keresi csupán, hamar nyakát szegheti akkor is, ha nem tudja pontosan, mikor kell kedélyeket csillapítani és mikor indulatokat kelteni — a nyomtatott szó nem cse­kély erejével. Súlya van az írott szónak! Helyünket mélységek és magasságok között keresvén úgy mondanám, az újságíró a közvélemény napszámosa. Ám ezt a szerény szerepét is csak úgy töltheti be, ha a jó ügyet tiszta szigorúsággal szolgálja, elkötelezett felelősséggel. Úgy vélem, kötelező ez a lehelletnyi számvetés most, ami­kor új lapot indítunk Százhalombattán. Olyan elven saj­tóorgánumot, amely a neve szerint is tükör szándékozik lenni. Csakis rajtunk múlik, hogy valóban az lesz-e. Rajtunk múlik, hogy a visszavetített tükörkép se torz, se remegő­bizonytalan ne legyen. Ígérgetések idején a szavak gyakorta üresen konganak, ám annyit elöljáróban mégis el kell mondanunk, az igaz írás­tudó felelősségével igyekszünk majd kiérdemelni az elő­fizető-olvasó előlegezett bizalmát. Szaniszló József Ára: 5. Ft Tizenhárom név: Aulich, Damja­nich, Knézich, Lahner, Leiningen- Westerburg, Nagy, Pöltenberg, Tö­rök, Vécsey, Dessewffy, Kiss, Lá­zár, Schmeidel - tizenhárom név - vajon hányat mentett át közülük a hálátlan emlé­kezet? Vajon október 6-án hányan szen­telünk legalább egy őszinte, tisz­teletteljes percet a tizenhárom ara­di vértanúnak? Vajon 1988. zaklatott emberének mit jelent 1848-49? Emlékezzünk! Óvjuk múltunkat, hogy lehessen tiszta jelenünk, és legyen majdan büszkén vállalható jövőnk! MAZUMEL FERENC Minden ide köt, mégis mennem kell. Igaz, csak másfél évre. Sen­ki sem vádolhat kalandvággyal, hiszen döntésem előtt legalább 30 maszeknál próbálkoztam munkát keresni. A legalanta­­sabb feladatot is elvállaltam vol­na, kezdve az emésztőgödör tisztításától a kőműves segéd­munkáig mindent. Nem érde­kes, hogy az úgynevezett kvali­fikált munkások közé tartozom. A szakközépiskola, a felsőfokú radiológiai képesítés kevés; ha megszakadok, akkor sem tudok ebből a pénzből kijönni. Kb. 12.000. - Ft-al gazdálkodha­tunk havonta, amiből 7 ezret csak addig látok, amíg a postára viszem. Rezsi, OTP, stb. Marad 5 ezer. Ez annyit jelent, hogy éle­lemre, ruhára és egyebekre fe­jenként 1700,­ sem jut. Fele­ségemet és 11 hónapos gyerme­kemet hagyom magukra. Na­gyon nehéz lesz nélkülük, tu­dom, nekik is nélkülem, de havi 37 000-et ígértek. Ha jól számol­tam ez 18 hónap alatt 666 ezret jelent. Hát ezzel már tudok va­lamit kezdeni! Remélem, kibí­rom a szörnyű klímát, mert ott csak két évszak van . . . Azt mondják télen mínusz 20, nyá­ron plusz 42. Meg a betegségek, de erre gondolni sem akarok. Én egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy féljek. Kötelességem a családom érde­kében mindent ki­bírni. Az összezártságot, a zsúfoltságot, a mindenféle formában jelentke­ző veszélyeket, mert csak így van esélyem, hogy egy időre megold­jam családom anyagi gondjait. Talán mire hazajövök itthon is rendeződnek a dolgok, ismét be­csülete lesz a munkának, a mun­kásnak és nem csak szavakban, abból már elegem van?* Valaha KISZ titkár voltam, a KB dicsérő oklevelét ma is őrzöm, de hát ezt mégsem mutathatom be a boltban, hogy kérem szé­pen, pénzem ugyan nincs, de van egy oklevelem ... Most csak az a fontos, hogy az idő múljon, lehetőleg nagyon gyorsan, de legalább olyan se­bességgel, amilyennel az én szí­vem vert, amikor a búcsúzásnál magamhoz szorítottam gyerme­kemet és aggódó feleségemet. MONOLÓG Horváth András, a DKV 29 éves dolgozója Tengizbe utazott. Ennek apropóján hallgatta meg mondandóját Jakab Károly ’ ''‘VT! Az MN 1205 százhalombattai alakulat újoncai a kiképzési hónap leteltével ünnepélyes külsőségek között esküt tettek a város főterén. Katonai eskütétel Százhalombatta főterén. Nyíltan a pártmunkáról Megkezdődtek a városi pártértekezlet előkészületei. A pártbizott­ság legutóbbi ülésén a kialakítandó választási rendet vitatta meg és úgy határozott, hogy minden korábbinál szélesebb lehetőséget kell biztosítani a vélemények és álláspontok kifejtésére. Az előzetesen vitára bocsájtott tervezet a választási eljárás több lényeges elemét korszerűsítette azzal, hogy alternatív javaslatokat tartalmazott. Ezek alapján született elhatározás arról, hogy a régi pártbizottság tagjai sem lehessenek automatikusan a pártértekezlet küldöttei, akkor vehetnek csak részt a munkában szavazati joggal, ha valamelyik küldöttválasztási lehetőséggel felruházott szerv vagy szervezet meg­választja őket. Testületi állásfoglalás szabályozza a tisztségviselők részvételét is a pártértekezleten: a városi pártbizottság titkárai, a tanács elnöke, a HNF és a KISZ-bizottság titkára nem lehet saját alapszervezetének küldötte — részvételük csak más területen dolgozó kommunisták bizalmából származhat. Kialakult az új pártbizottság összetétele is: a tagok kisebb csoportját a pártértekezlet közvetlenül választja meg, a többséget viszont a pártszervezetek delegálják. Önálló jelölési joggal ruházták fel a DKV, a DHV, az SZKFI kollektíváját; közvetlenül jelölhetnek a költségvetési üzem kommunistái, illetve két lakóterületi pártszer­vezet tagjai is. A négy pedagógus alapszervezet összevont taggyű­lésen dönti el, melyik két tagját küldi a testületbe. Többségi szavazás döntötte el, hogy a KISZ-nek biztosítsanak delegálási mandátumot. A szervezeti rend új vonása az ajánlási jog bevezetése. Ezek szerint ma már minden alapszervezet, kommunista közösség tagjai közül bárkit közvetlenül javasolhat pártbizottsági tagnak, tisztségviselő­nek. Az ajánlást a jelölőbizottság elnökének kell eljuttatni. A kilenc tagú bizottság a beérkezett összes javaslatot még a pártértekezlet megkezdése előtt megismerteti valamennyi kördöttel. A nyilvános­ságra hozott javaslatok a körültekintőbb döntés lehetőségét kínálják a delegátusoknak. Most először a városi titkárt és az első titkárt a pártértekezlet teljes testülete választja meg. A pártbizottság ezeken túl állást foglalt a már készülő beszámoló jel­legéről is. Meghatározta: a jelentés elsősorban a városi pártbizott­ságnak a párt XIII. kongresszusa óta végzett munkáját értékelje, s csak másodsorban térjen ki a város társadalmi-gazdasági életének­­tevékenységének megméretésére. A beszámoló tervezetét elfoga­dása előtt több alap­szervezetnek is benyújtják véleményezésre. A Pest Megyei Pártbizottság kérésére a városi testület megvitatta, szükségesnek tartja-e megyei pártértekezlet összehívását. A vitában résztvevők kivétel nélkül a megtartás mellett fejtették ki álláspont­jukat, s a szavazáskor is ez az álláspont jutott többségre. S. I.

Next