Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 1. szám

2. oldal Beszélgetés rendelőintézet megbízott vezetőjével Lapunk decemberi számában rövid közlemény jelent meg arról, hogy a Városi Egészségügyi Intézmény korábbi orvos-igazgatója, dr. Körösi László lemondott intézményvezetői megbízatásáról. A kialakult helyzet­ben a képviselőtestület úgy döntött, hogy az intézményvezetői teendők ellátásával átmenetileg dr. Pálfi Évát bízza meg. Az új intézményvezetővel január eleji találkozásunkkor eddigi szakmai tevékenységéről, megbíza­tásáról beszélgettünk. - Budapesten az ELTE jogi karán végeztem 1987-ben. Ezt követően közigazgatási területen tevékenyked­tem korábban a tanácsoknál, majd önkormányzatoknál. Elsősorban gyermekvédelemmel, szociálpolitiká­val, illetve az egészségüggyel voltak kapcsolatosak a feladataim. A köz­­igazgatásban az egészségügy és a szociálpolitika kapcsolódó rendsze­rek, melyek hagyományosan egy iro­da vagy osztály irányítása alatt mű­ködtek. Pályafutásomat az érdi ta­nácsnál kezdtem, ezt követően a Pest Megyei Tanácsnál dolgoztam, ahol a pénzbeli szociális ellátásokkal foglalkoztam. Az önkormányzatok megalakulása hatáskörváltozást is jelentett, ennek következtében a pénzbeli szociális ellátások a köz­­igazgatási hivatalokhoz kerültek. Ek­kor a megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézmények tu­lajdonosi irányításával kezdtem fog­lalkozni, de munkám részét képezte bizonyos egészségügyi jogi kérdések értelmezése is, mivel ez a feladat a Megyeháza, akkori Népjóléti Irodájá­nak kompetenciájába tartozott. Ti­zennyolc Pest megyei szociális ott­hon ellenőrzése tartozott hozzám. Örök vágyam teljesült azzal, hogy közben tanítani is kezdhettem, kez­detben az önkormányzat által mű­ködtetett területi szociális gondozó­képzésben, majd 1999-ig két főisko­lán, ahol szociális munkás­képzés folyt. 1993-ban kerültem a százha­lombattai polgármesteri hivatalba ügyfélszolgálati területre. Szociálpoli­tikával foglalkoztam, és közreműköd­tem az egészségügyi és szociális in­tézmények tulajdonosi felügyeletével kapcsolatos döntéselőkészítő mun­kában is. Időközben szociálpolitikusi diplomát szereztem az ELTÉ-n. - Meddig tart az Ön megbízatása? - Határozott, de nem naptári nap­ban meghatározott időszakot jelent, melynek vége egy feltétel teljesülé­sétől függ. Kiírásra kerül ugyanis egy intézményvezetői pályázat, ennek előkészítése, elbírálása időigényes feladat. A megbízatásom ennek a pá­lyázatnak az eredményes lezárásáig tart.­­ Milyen feladatok várnak Önre? - Azt gondolom, eléggé közismert a városlakók számára, hogy az Egészségügyi Intézményben az el­múlt évben átfogó vizsgálat zajlott. Ez a vizsgálat feltárt sok olyan prob­lémát, melyeket az intézmény műkö­désében orvosolni kell. A problémák nagy része jogi jellegű, sok kérdés közgazdasági, pénzügyi területeket is érint. Közgazdasági területen a pénzügyekben járatos kollégák te­hetségére, szakértelmére támaszko­dom. Meggyőződésem, hogy ily mó­don ezek a feladatok is megoldható­vá válnak. A másik nagy kérdéskör az épületrekonstrukció, amiben elmoz­dulást kell elérni. Ez most átmeneti időre nyugvópontra jutott, a folytatás a képviselőtestület döntésétől függ. Fontos feladatomnak tekintem még annak biztosítását, hogy a lakosság jó színvonalú egészségügyi szolgál­tatáshoz jusson. S végül, de nem utolsó sorban, a kollégák személyes megismerését, hiszen „kívülről” ke­rültem az intézménybe, és sokukkal még csak bemutatkozásom alkalmá­val találkoztam. - Önnek orvos-szakmai dolgokban is döntenie kell. Milyen segítséget kap ehhez? - Két orvos-igazgatóhelyettes van, az alapellátási és a szakellátási. Az orvos-szakmai kérdések elbírálása az ő feladatuk. Kollektívan döntünk, megvizsgálva a döntés szakmai, jogi és közgazdasági vonzatait is. - Megbízatása alatt tervez-e alap­vető változtatásokat az intézmény működésében? - Nem tervezek alapvető változta­tásokat. Vannak persze elképzelése­im, amelyek nem a lakosságot érintő szolgáltatást, hanem a struktúrát érintik. Elképzeléseim kivitelezhető­ségéhez azonban még igen sok infor­mációra van szükségem. - Milyen volt a fogadtatás? - Úgy érzem, hogy támogatnak, nem tapasztaltam, hogy kedvezőtlen visszhangja volna a megbízásom­nak. Persze biztos, hogy nem min­denki fogadott kitörő örömmel, van­nak tartózkodóak is, de nagyon udva­riasak velem a munkatársak, és so­kan kifejezésre juttatták, mennyire bíznak problémamegoldó képessé­gemben. Kling Ferenc Megkaptuk az ipari park címet A Százhalombatta határában kijelölt terület december 20-a óta hiva­talosan is ipari parknak minősül. A cím birtokában jövőre állami tá­mogatást igényelhetünk a mintegy 30 hektáros terület közművesíté­sére. Egy tekintélyes multinacionális cég letelepedést fontolgat a battai ipari parkban, tájékoztatott dr. Kerek András, a beruházást irá­nyító Batta-Invest Kft ügyvezetője. Hetven pályázóból harmincan nyerték el idén a szakminisztérium­tól (GM-től) az ipari park címet, közöttük Százhalombatta is. Ez annyit jelent, hogy jövőre eséllyel pályázhatunk központi támogatás­ra, amit a Batta-Invest a közművesí­tésre szeretne fordítani. A 4­ 500 mil­liós beruházás 25%-át, 100 millió fo­rintot igényelnek, amint megjelenik a kormány hivatalos közlönye a pá­lyázati lehetőségekről. Dr. Kerek András szerint nem jelenthet hát­rányt, hogy Százhalombatta helyi politikai vezetése nem kormánypár­ti, hiszen a támogatás gazdasági jellegű. Az ún. inkubátorház megépítésé­re - ami a park központja lenne - már benyújtottunk egy pályázatot, ami kétfordulós lesz. A kiírás szerint a beruházás harmadát kaphatjuk meg kamatmentes kölcsönként, il­letve 50 millió forintot vissza nem té­rítendő támogatásként. Az első for­duló döntése január végére várható. További húsz hektárral nő a park területe északi irányban, méghozzá úgy, hogy a jelenleg magántulajdon­ban levő telkeket kisajátítja az ön­­kormányzat. Erről a képviselő testü­let decemberi ülésén született dön­tés, mert a tervezett park iránt már­is nagy érdeklődés mutatkozik. Dr. Kerek András elmondta, hogy tárgyalásokat folytat egy multinacio­nális vállalattal, a világ tíz legna­gyobb cégének egyikével arról, hogy megvásárolnák a jelenleg kije­lölt terület mintegy kétharmad ré­szét, ahol olyan ipari terméket gyár­tanának, amely több világrészen is felhasználásra kerülne. A battai helyszín nagy előnye, hogy megfe­lelő nyomású gáz és villamos ener­gia valamint ipari kikötő, vízi út is rendelkezésre áll. A MOL Rt lehető­vé tenné az olajkikötő használatát. Dr. Kerek szerint ez az üzlet - az anyagi számításokon túlmenően - olyan előnyöket is hozna, mint az új munkahelyek biztosítása az itt élők­nek, továbbá mágnesként vonzaná a többi befektetőt. Szerinte reális esélyünk van rá, hogy létrejöjjön a megállapodás, de biztosat csak egy hónap múlva mondhat. Az ipari park komolyabb reklámo­zása a napokban indult el. Kijött a nyomdából egy angol, német és magyar nyelven összesen 5200 pél­dányban megjelentetett kiadvány, amit hazai és külföldi ingatlanügy­nökségeken keresztül juttatnak el a lehetséges befektetőkhöz. A parkba bármilyen vállalkozás betelepülhet, egyetlen feltétel, hogy működése környezetbarát legyen. Minden je­lentkező egyéni elbírálásban része­sül, olcsóbban juthatnak területhez például azok, akik több munkahe­lyet képesek biztosítani. A betelepü­lők három évig mentességet élvez­nek az iparűzési és öt évig a telek­­valamint építményadó megfizetése alól. A beruházás jelenleg a közmű­vek tervezésénél tart, februárban in­dulhat el a kivitelezők versenyezte­tése, a tavasz beálltával megkez­dődhet az építkezés. C.K. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Mondom a magamét... Orvosok reflektorfényben Kényes téma. Számomra azonban nincsen kényes téma. Ráadásul ér­dekelt vagyok, mert édesapám or­vos volt, sportorvos. Az orvosok úgy kerültek reflektor­­fénybe, hogy két képviselőtársam nem először, orvosi eseteket sorolt fel, amikor városunkban az orvos nem a hivatásának és orvosi eskü­jének megfelelően járt el. Nem is­merte fel a betegséget, nem szer­zett időben mentőt, késve ment ki a beteghez, illetve a rendelési ideje alatt ment ki, mint ügyeletes a be­teghez, késve kezdte meg a rende­lést és így tovább. Rögtön szeretném rögzíteni és hangsúlyozottan állítani, hogy egy pillanatra sem kételkedem a törté­netek valódiságában. Talán annyit jegyeznék meg, hogy az eset bizo­nyára alaposan felizgatta a résztve­vőt vagy résztvevőket és nem min­dent tudtak higgadtan értékelni. Tel­jesen nyilvánvaló: az orvosok egy része késve kezdi meg a rendelést, van aki a pénzért a markát tartja stb. Bizonyára történtek mulasztások a mentők kihívása témában is. Van azonban egy-két apró észre­vételem. Arra gondoltam ugyanis, mit mondanék én, ha az egyik városla­kó nekem mesélne el egy ilyen tör­ténetet. Tanácsot adnék. Évtizedeken keresztül nem volt választása, melyik orvoshoz men­jen. Akár szimpatikus volt részére, akár nem, azt kapta a sorstól és punktum. Most, ha nincs megelé­gedve a házi­orvosával, válasszon másikat. Más a helyzet az ügyeletes or­vossal. Ebben az esetben nem válo­gathat. Mit tehet? Vesz egy papírt és feljelenti az orvost a felettesénél. Leírja az esetet, esetleg tanúkat is megemlít, és kéri az illető megbün­tetését. Amennyiben az intézkedés súlyosságával nincs megelégedve, akkor fordulhat az igazgató felette­séhez. Részemre azonban több mint meglepő, hogy a sértett fél a képvi­selőhöz fordul. Mit várhat el egy képviselőtől? A képviselő politikai személy, aki politikai szerepében felhívja a figyelmet a TV nyilvános­sága előtt az anomáliára. Ennyit te­het, többet nem. Illetve mégis. A lakosság széles rétegében megingatja az orvosok­ban való bizalmat, amely a beteg­orvos kapcsolatban döntő fontossá­gú. Ráadásul nem egy orvos iránti bizalmat, hanem általában az orvo­sok iránti bizalmat. Engem is bosszant, ha valaki ké­sik. Erre gondoltam, amikor az egyik bolt előtt álltam fél 11 -kor, holott az volt kiírva, hogy 10-kor nyit. Engem is bántott, amikor az egyik idős asz­­szony elpanaszolta, miként bántak vele az egyik hivatalban. Hogy me­lyikben, maradjon az én titkom. Kife­jezetten rosszul esett, amikor hideg, esős időben fagyoskodtam a busz­végállomáson és a gépkocsivezető csak az utolsó pillanatban nyitotta ki az ajtót. Nemrégen költözködtem. Kifejezetten mérges lettem, amikor a megrendelt szállítóeszközre, egy teherautóra több mint félórát vár­nom kellett. Eszembe sem jutott azonban, hogy ezért interpelláljak. Kétségtelen ezeknél az érzelmi hát­tér nem annyira feltöltött, mint az or­vos-beteg kapcsolatban. Ezzel vi­szont az orvosoknak számolni kell. Ahogy mondani szokás, itt nem babra megy a játék. Sok esetben ar­ról van szó, hogy meghal-e a beteg vagy túléli a rohamot. De legyünk igazságosak! Nem minden boltos, nem minden fuvaro­zó, nem minden gépkocsivezető, nem minden hivatalvezető olyan, mint a szóban forgó esetekben az orvos, és nem minden orvos olyan. Kifejezetten le vannak terhelve az orvosok, emberfeletti munkát vé­geznek egyes esetekben, és lehet, hogy van közöttük olyan, aki egy pil­lanatra megfeledkezik Hippokraté­­szi esküjéről. A nagy többség nem ilyen. Némelyik egy nap több száz beteget lát el, a betegek teljes meg­elégedésére. Nem mindegyik késik, nem mindegyik tartja a markát, nem mindegyik lóg meg a rendelési idő alatt. (Mint ahogy meglóg némely adminisztrátor a munkahelyéről munkaidő alatt.) Felidézem magamban édesapá­mat, aki hóban, fagyban ott állt a pá­lya szélén, és rohant kis kézitáská­jával, ha valamelyik focistát fellökte az ellenfél. Már alig látott, de válto­zatlanul hallgatta a sportszíveket, kopogtatta a mellkasokat. Amennyi­re ismerem Semmelweis Ignác tör­ténetét, az ő élete sem volt diadal­menet. Az ő szemére nem azt vetet­ték, hogy nem hívta időben a men­tőt, vagy hogy elment a rendelőből, vagy pláne hogy elkésett valahon­nan, hanem azt, hogy megátalko­­dottan ostoba. Pedig akik ezt nagy hangon kiabálták professzorok vol­tak. Ki tudja már a nevüket? Sem­melweis neve pedig örökkön örökké fennmarad, amíg lesz beteg és lesz orvos. Dr. Nagypataki Gyula Okmányiroda Nehézkes indulás Január 3-án kinyitott az okmányiroda Érden, az Alsó utca 3-as szám alatt (egykori MATÁV iroda), az ügyfelek egy részét azonban arra kérték, később jöjjenek vissza elintéznivalójukkal. Az első két ügyfélfogadási napon kézzel rögzítették az adatokat. Dudás Ilona irodavezető szerint ők november óta mindent megtettek a zökkenőmentes működésért, ami reményei szerint hamarosan meg is valósul. Az iroda Érd, Százhalombatta, Sóskút, Tárnok, Diósd és Puszta­­zámor körzetének - mintegy 87 ezer lakosnak - állítja ki a személyi azono­sító igazolványt és a lakcímigazol­ványt. Hétfőn 8-tól 18, szerdán 8-tól 16, pénteken 8-tól 11 óráig tartanak nyitva. Akinek lejárt a személyi igazolvá­nya, a lejárt személyivel és egy 1500 forintos illetékbélyeggel kell felkeres­nie az irodát. A szükséges fényképet ott készítik el külön térítés nélkül. Aki elvesztette személyijét, annak három hónapnál nem régebbi anyakönyvi ki­vonatot és 3000 forintos okmánybé­lyeget kell vinnie. Érdemes tudni, hogy az útlevél teljes egészében he­lyettesíti a személyi igazolványt, te­hát akinek érvényes úti okmánya van, nincs szüksége a személyi azo­nosítóra. Aki csak lakcímigazolványt szeretne kiállítatni - pl. más okmány­hoz, vagy bankölcsön felvételéhez -, 500 forintos illetéket kell fizetnie. Az irodában számítógépbe táplált ada­tok - a fényképet és az eredeti alá­írást is beleértve - közvetlenül a BM központi számítógépes rendszerébe kerülnek. Megváltozik az első személyi iga­zolvány kiállításának módja. Eddig a 14 évesek okmányait az iskolában szedték össze, és általában ott is kapták kézhez az igazolványt. Mos­tantól nekik is személyesen kell meg­jelenniük a törvényes képviselővel együtt az okmányirodában. Az okmányirodák fokozatosan ve­szik át a rendőrségtől a hatósági iga­zolások kiállításának feladatait. 2001-től jogosítványt is náluk lehet kérni. Az útlevéligénylés azonban - egyelőre úgy tűnik - megmarad az eddigi rendben. Az előállításához szükséges gépek túlságosan drágák ahhoz, hogy minden irodát ellásson velük a BM. A jövőben a forgalomtól és adott település szándékától függően lehe­tőség van az okmányirodák számá­nak bővítésére is. Hogy hány város­ban nyílnak majd ilyenek, az elsősor­ban pénz kérdése, hiszen a szüksé­ges műszaki háttér kialakítása rend­kívül költséges. Persze arra is lehető­ség nyílik, hogy egy-egy önkormány­zat saját pénzéből járuljon ehhez hozzá. Dudás Ilona elmondta, egyelőre a törvényi rendelkezések többértelmű­ségei között próbálnak eligazodni és a technikai háttér hiányosságainak pótlását megoldani. Bíznak benne, hogy a pénteki, harmadik ügyfélfoga­dási napon már senkit nem kell haza­küldésük. -ck- Válaszlevél a MIÉP kérdésére Az előző lapszámban a MIÉP által feltett kérdésre válaszul rövid szá­mításra hívom Önöket. A testület bizottságainak kültagjai összesen 22-en vannak. Ha ebből a szám­ból levonjuk a pártok szerinti kép­viselőket, 15-en maradnak. Közü­lük 1 MIÉP-KDNP-s, tehát az ő je­lenlétének bizottság aránya 1/15- öd, azaz 7 %. A testület 17 tagú, közülük 2 fő tekinthető pártpolitikailag semle­gesnek, így 17-2­0­15 a párttagok száma. A KDNP-MIÉP összefo­gás eredményeképpen 1 képvise­lő jutott be. Az ő részvételi aránya a pártosok között 1/15-öd, azaz 7%. Mindezek után bátorkodom fel­vetni a következőket: mielőtt prob­lémával fordulunk egymáshoz, célszerű megvizsgálni azt, hogy esetleg mi magunk is nem va­­gyunk-e részei magának a problé­mának. Őszinte tisztelettel: Vezér Mihály

Next