Százhalombattai Hírtükör, 2003 (16. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-15 / 1. szám

2. oldal Növekvő lakossági közműd­íjak A képviselő-testület december 11-i ülésén a lakossági közüzemi díjak jelentős emeléséről döntött. A testület több áremelési javaslatot vita­tott meg, végül a társaság Felügyelő Bizottságának javaslatát fogad­ta el. Január 1-jétől az ivóvíz ára 39,2 %-kal, a csatornadíjé 42,8 %-kal, a szemétszállításé pedig 15,8 %-kal emelkedik. A fűtési alapdíj 7,3 %­­kal, a hődíj 9 %-kal, a melegvíz alapdíj 42,2 %-kal, a melegvíz hődíj pe­dig 18,9 %-kal növekszik. Az áremelés részleteiről és indoklásáról kérdeztük Buzay József ügyvezető igazgatót.­ ­ Az önkormányzat előző képvi­­selő-testülete utoljára 2000. utolsó negyedévében emelte a lakossági közüzemi díjakat. Úgy tervezte, hogy 2001. márciusától újabb ár­emelést hajt végre, ám ez elma­radt, így mára elodázhatatlanná vált a lakossági közüzemi díjak emelése. Egy köbméter ivóvíz lakossági ára január 1-jétől 79-ről 110 forint­ra, a csatornadíj 70-ről 100 forintra, egy köbméter szemét szállítása 1.290-ről 1.494 forintra emelkedik. A fűtési alapdíj 262,8-ról 282 forint­ra, a hődíj 808-ról 881 forintra, a melegvíz alapdíj 76,8-ról 109,2 fo­rintra, a melegvíz hődíj 233-ról 277 forintra emelkedik. Az árakat 12 %­­os ÁFA is terheli. A döntés indokáról annyit el kell mondani, hogy a korábbi testület szociálpolitikai gyakorlata szerint nem - vagy legalábbis csak kisebb mértékben - növelte a lakosság ter­heit a tényleges közüzemi tarifák­kal. Helyette folyamatosan növelte a közületek díjait, így mélyült a sza­kadék a lakossági és közületi árak között. A víz- és csatornadíj példá­ul esetükben közel kétszer akkora volt, mint a lakossági. Az önkor­mányzat inkább a saját zsebébe nyúlt, és nagyobb összegeket biz­tosított társaságunknak közműfej­lesztésekre és beruházásokra, így a távhőrendszerünk a felújítás után országosan az élvonalban áll. Az önkormányzat és társaságunk kö­zel egymilliárdot fordított erre az el­múlt nyolc évben, ám az ivóvíz- és csatornahálózatunkra, a szenny­víztisztító telepünk fejlesztésére már nem jutott pénz. Gyakoriak a csőtörések az átlagosan 30 éves vas- és eternitcsőhálózat miatt. Más hátulütői is vannak a korábbi gyakorlatnak, hiszen a közületek jelentős része önkormányzati in­tézmény, így a díjakat ugyancsak az önkormányzat fizeti. Az új testü­let szakítani kíván a korábbi gya­korlattal, és 2003-tól nem emeli to­vább a közületi díjakat, sőt néhány év alatt igyekszik csökkenteni az indokolatlan és törvénysértő kü­lönbséget. Az önkormányzat a jö­vőben­­ a város szűkülő bevételeit is figyelembe véve - nem kívánja saját bevételeiből finanszírozni a SZÁKOM Kft. közműfejlesztését. Azt szeretné elérni, hogy a társa­ság saját bevételeiből gazdálkod­jon, és így újítsa fel a város közmű­veit.­­ Idén az önkormányzat és a SZÁKOM Kft. számára is előnyös, tizenöt évre szóló szerződést kötött a Dunamenti Erőművel a hőszol­gáltatás árának csökkentéséről. Ez sem mérsékelte az áremelkedést? - Társaságunk a melegvíz-szol­gáltatás céljára gazdaságos ener­giaforrást, egy gázmotort kívánt építeni, amely a nyári hónapokban működött volna. Az erőmű azon­ban üzleti, piacpolitikai meggondo­lásokból kedvező árajánlatot tett a hődíj csökkentésére, amelyet a ko­rábbi testület elfogadott, hiszen így közel 100 millió forintot nyerhet az önkormányzat és a SZÁKOM. E nélkül bizonyára 30 %-ot meghala­dó áremelésre kényszerült volna az önkormányzat ez a hődíjnál 25 %-ot tett volna ki. - Mekkora nyereségre számít a SZÁKOM a 2003. évben? - Egy gazdálkodó szervezettől elvárás a nyereséges működés, ám a 2002-es évet majdnem vesz­teségesre kellett terveznünk az el­maradt áremelések miatt. Mégis si­került kevés nyereségre szert ten­nünk. A tarifaemelés révén remé­nyeink szerint 150 millió forintos adózás utáni nyereséggel zárjuk majd a 2003. évet. Ha tekintetbe vesszük társaságunk 1,3 milliárd forintos árbevételét, nyereségünk mintegy 10 %-os lesz.­­ Mire kívánja fordítani a SZÁ­KOM a 2003. évi nyereségét? - A februárban esedékes testüle­ti ülésen születik majd döntés ezekről a kérdésekről, de termé­szetesen mi is készítettünk ötéves fejlesztési tervet. Hőközpontjainkat mindenképpen be kell illesztenünk a diszpécseres távfelügyeleti rend­szerbe, amely - egyebek mellett - energiatakarékosságot is eredmé­nyez. Meg kell építenünk az érdi ivóvízátadó-vezeték második, ka­pacitásbővítő ütemét is. Folytatni kívánjuk az ivóvízháló­zat tisztítási programját, és tíz mil­lió forintot szeretnénk fordítani az ivóvízhálózat régebbi szakaszai­nak kiváltására. A Kft. 2003. évi nyereségéből a tulajdonos önkormányzat egyetér­tésével támogatási alapot képzünk a társasházak energiatakarékossá­gi felújításának támogatására. En­nek módját és mértékét a februári alapítói ülésen hagyja jóvá a képvi­selő-testület. -Szaniszló- Az elmúlt év krónikája Folytatás az 1. oldalról szárnyának 2001. évi felújítása után, augusztus 16-án átadták a „B” és „C” szárnyakat. Az augusztus 20-i ünnepségen adták át a Közművelődésért Díjat az Arany János iskola Margaréta kóru­sának. Első alkalommal rendezték a Summerfest nyitó- és záróceremó­niáját a VSZK területén. Bár az új helyszín tágasabb a korábbinál, mindkét alkalommal zsúfolásig telt a szabadtéri nézőtér. Tavaly tizenkét táncpanorámára került sor. Sok érdeklődőt vonzott a Battai Napok rendezvénysorozata, ame­lyen a szervezők a 2001. évi „kitérő” után visszatértek a vizes játékok­hoz. Az Egyesült Államok elleni terror­­támadás évfordulójára adták át a felújított Szeptember 11-e parkot. Az 1100 négyzetméternyi park fel­újításának költségeivel együtt 2002- ben 141 millió forintot fordított park­rekonstrukcióra az önkormányzat. Szeptember 26-án tartotta a hely­­hatósági választások előtti utolsó képviselő-testületi ülését az önkor­mányzat. Október 10-én került sor a 112 bérlakás kulcsátadási ünnepségé­re. Az egymilliárdos beruházás je­lentős részét, 390 millió forintot a Széchenyi-terv keretében nyerte az önkormányzat. Csillag István gazdasági és köz­lekedési miniszter jelenlétében ad­ták át a regionális vízátadómű első szakaszát október 14-én az Óvá­rosban, amely napi 2500 köbméter ivóvizet juttat a szomszédos Érdre a 4,4 km hosszú vezetéken. Az októberi helyhatósági válasz­tásokon, tizenkét év után új polgár­­mestert, dr. Benedek Lászlót vá­lasztották meg a városlakók. A tíz választókerületből kilencben az MSZP jelöltjei győztek, egyben nyert az SZDSZ jelöltje. A kompen­zációs listán két SZDSZ-es, két Fi­­deszes, két ANO és egy CKE jelölt nyert mandátumot. Megalakult a szerb és horvát kisebbségi önkor­mányzat. Október 30-án megalakult az új önkormányzat, a képviselők, vala­mint a bizottságok nem képviselő tagjai letették az esküt. A testület nyolc bizottságot hozott létre. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium légszennyezettséget mérő állomást létesített a Búzavirág téren. A műszaki átadás november 7-én történt, a Piac téren elektro­mos kijelző mutatja az adatokat. November 8-a és 10-e között rendezték az első nemzetközi kó­rusfesztivált, amelyre Szovátáról, Horvátországból, Jugoszláviából, Görögországból, Ceglédről, Debre­cenből és Pécsről érkeztek kóru­sok. Kovács Istvánt választotta meg új elnökévé a Lakásszövetkezet november 27-én. Két ember vesztette életét de­cember 8-ára virradó éjjel a Dunai Finomítóban. A tragédia a finomító katalitikus krakk üzemében történt, amikor robbanás következett be egy csőkemencében. Takarékosabb gazdálkodásról döntött december 11-i ülésén a kép­viselő-testület. Dr. Tüske Lászlót, városunk alpolgármesterét válasz­totta elnökének december 11-én a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati társulás. -Szaniszló- SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Visszhang A lapunk előző évi 24. számában megjelent Igazgatóváltás a szakkö­zépiskolában című írással kapcso­latban Fejes Ferencné helyreigazí­tást kért szerkesztőségünktől. Noha a cikkünk állításait alátámasztó do­kumentumok rendelkezésünkre áll­nak, és írásunk, (amint a címből is kiderül) az igazgatóváltás hátterét vizsgálta, nem pedig Fejes Ferenc­né ügyét (nevét sem szerepeltettük) kérésének helyt adunk. 1. A nevezett cikk első hasábjá­nak utolsó bekezdésében: „A törté­net májusban kezdődött, amikor egy érettségi előtt álló osztály be­adványt nyújtott át az igazgatónak. A papírt 18 diák és néhány szülő ír­ta alá. Tiltakoztak az egyik pedagó­gus oktatási és nevelési módszerei ellen. Hasonló panaszok már az előző években is eljutottak az isko­lavezetőhöz, a további vizsgálódá­sok pedig azt támasztották alá, hogy a bepanaszolt nevelő súlyos fegyelmi vétséggel gyanúsítható. Bencze Péter elindította a fegyelmi eljárást. Az ellene később folytatott fegyelmi eljárás hivatalos összeg­zésében az olvasható, hogy a vizs­gálat megalapozta a tanárnő fe­gyelmi úton történt elbocsátását, az igazgató ezt mégsem tette meg. ” A történet valóban májusban kez­dődött, amikor Bencze Péter igaz­gató úr megbízott a gimnázium mel­lett működő érettségi vizsgabizott­ságban az egyik osztály történelem­kérdező tanári feladatainak ellátá­sával. Hasonló megbízást tanári pályafutásom során számos alka­lommal kaptam. Sajnálatos módon, ugyanezen osztály néhány - köztük 4 (négy) bukásra álló - tanulója 2002. május elején, az érettségi vizsgák előtt né­hány nappal egy, a tanítási mód­szereimről, a tanóráimon elhang­zott kifejezésekről valótlanságokat tartalmazó levelet szerkesztett dá­tum, és az eredeti lapon aláírás nél­kül. Korábban ellenem ilyen panasz egyetlen alkalommal sem került be­nyújtásra. Ezért az egyéb valótlanságok ál­lítása mellett a „Hasonló panaszok már az előző években is eljutottak az iskolavezetőhöz” rosszindulatú kijelentés is, amely jó hírnevemet sérti. Az igazgató 2002. június hó 3. napján kelt levelében egy év időtar­tamra alkotói szabadságra bocsá­­­tott. Az igazgató levelének értelmé­ben jogellenesen, elszámolási kö­telezettség nélkül mentem volna szabadságra, amely ajánlatot nem fogadtam el, mivel nem kívántam törvénysértő módon szabadságra menni. A történtek után egy nappal, 2002. június hó 4. napján kelt hatá­rozatával az igazgató fegyelmi vizs­gálatot rendelt el ellenem. Ezek után az igazgató 2002. júni­us hó 5. napján visszavonta az érettségi kérdező tanári megbízá­somat a fenti osztályban. A gimná­zium egy másik osztályában is ugyanilyen megbízással rendelkez­tem, amit ellenben az igazgató nem vont vissza. Az igazgató által kijelölt vizsgáló­­biztos egy alkalommal hallgatott meg, de arról írásos jegyzőkönyv nem készült. A vizsgálóbiztos to­vábbá nem adott módot számomra, hogy az eljárás során keletkezett bizonyítékokra észrevételeket te­hessek és további bizonyítást java­solhassak, valamint nem tette lehe­tővé, hogy az ügy iratait megtekint­hessem. Mondanom sem kell, mindez alapvetően jogsértő. Az igazgató, mint az általa felállí­tott fegyelmi tanács elnöke 2002. június 20. napján saját hatáskörben megszüntette a vizsgálatot, holott erre a vizsgálóbiztos kijelölésétől számított 15 (tizenöt) nap elteltével kizárólag a fegyelmi tanács, mint testület lett volna jogosult. Mindezek után az igazgató, az egyébként jogsértések sorozatával lefolytatott fegyelmi eljárást fegyel­mi vétség hiányában szüntette meg, amely a személyemet igaz­ságtalanul ért vádak megalapozat­lanságát támasztják alá. Az igazga­tó ezért nem a köztünk meglévő kollegiális jó viszony, hanem vétlen­ségem, ártatlanságom miatt nem bocsátott el. Az egyéb valótlanságok mellett „a vizsgálat megalapozta a tanárnő fegyelmi úton történő elbocsátását” kijelentés ezért újfent rosszindula­túan valótlan tényt közöl, amely mind tanári, mind emberi jó hírne­vemet sérti. 2. A cikk második hasábjának második bekezdésében: „A tanárnő ügyvédek segítségével készítette elő a megállapodást, és velük együtt jelent meg az igazgatónál, akit ez a fejlemény váratlanul ért... Nehéz megérteni, hogy az igazgató miért írta alá ezeket a feltételeket, továbbá olyan furcsa kitételeket, hogy a szerződés nem hozható harmadik személy tudomására, il­letve a szabadságolt tanárnőnek nem kell számlákkal alátámaszta­nia az 500 ezerre rúgó költsége­ket. ” Az igazgató és köztem valóban létrejött egy megállapodás, amely­nek preambuluma értelmében az igazgató egyértelműen elismerte, hogy tisztában van az engem ért, a fegyelmi eljárásból fakadó rendkí­vüli szellemi, lelki és fizikai megter­heléssel, és méltányolja azt. Elis­merte továbbá, hogy az eljárást nem mindenben a jogszabályokban megkívánt módon folytatta le, mely­nek során és következtében engem jelentős hátrányok értek. A cikk „szerződéstervezetet” em­lít. Az általunk megkötött megálla­podás azonban egy teljesen jog­szerű szerződés volt, amelyet mindkét fél szabad akaratából írt alá, és ezzel annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. Jellemző, hogy a tervezetet az igazgató úr kívánalmai szerint ké­szítették elő az ügyvédek, és az is sokat elárul a helyzetről, hogy az igazgató úr nemhogy gyógyszer hatása alatt nem volt és tűrte a helyzetet, de az eredeti megállapo­dáshoz egy oldalas kiegészítést csatoltatott, teljes szellemi fittség­­ben. Ez is bizonyítja, hogy a megál­lapodás alapvetően az igazgató úr irányítása, instrukciói alapján lett el­készítve. 3. A cikk harmadik hasábjának tetején (Bencze Péter elleni fegyel­mi eljárással kapcsolatban) „Ennek során kiderült, hogy nem követett el jogsértést sem a beosztottja elleni fegyelmi eljárás során, sem amikor ezt megszüntette, és megegyezést kezdeményezett. A szerződéssel azonban megalapozatlan, az iskola érdekeit sértő megállapodást kö­tött.” A dokumentumok, amelyekből az újságíró állítólagosan a fent idézett információt meríti, nem állnak ren­delkezésemre, de úgy gondolom, hogy a cikk írója elfogultan az igaz­gató érdekeit védi, és nem tesz kí­sérletet a másik oldal kiszolgáltatott helyzetének figyelembe vételére, ráadásul megállapításai az igazga­tó úr által mondottakkal is ellentét­ben állnak. Fejes Ferencné

Next