Százhalombattai Hírtükör, 2012 (25. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-12 / 1. szám

2. oldal Premier plán Egy nyugalmazott államvasúti igazgató Szívesebben vallja magát volt DKV-snak, mint volt MOL-osnak. Évtizedeket dolgozott a százhalombattai finomítónál. Hogy végül miért a MÁV-tól ment nyugdíjba? Természetesen, erről is beszélgettünk Gulyás Sándorral.­ ­ Nagyon régen, ’68-ban ugyanazért jöttem Százhalombattára, mint a töb­biek: ez volt a lakáshoz jutás leggyor­sabb és legolcsóbb - pontosabban in­gyenes — módja. Abban az időben sorra épültek a házak, költöztek be a házas­párok. A feleségemmel együtt matema­tikusként kerültünk ide. Az informati­ka, amit még csak számítástechnika­ként emlegettünk, legerősebben a ter­mészettudományokhoz, azon belül is a matematikához kapcsolódott. Állami szabály volt, hogy nem valósulhat meg nagyberuházás számítógépek nélkül. Ezért helyezkedtünk el az informatika területén. Először még összekeveredett a technológiai és a gazdasági irányítás, de hamar kiderült, hogy a két területet külön kell kezelni, mivel más minőségű és teljesítményű eszközöket kívánnak. A DKV-t elkerülte a „gagyi”, mindig eredeti - halkan jegyzem meg, nyugati - gépeket használhattunk. Végig meg­maradtam a szakmámban, hol fent, hol lent. Volt, hogy megszüntettem a saját osztályomat, mert feleslegessé vált. Épp főosztályvezető voltam a DKV-nál, amikor megalakult a MOL. - Mi lett a feladata? - Először az egyik ágazat, majd az egész vállalat informatikai igazgatója voltam egészen 1999 végéig, formáli­san talán 2000-ig. Akkor jött egy oszt­rák­­ informatikához ugyan nem értő, de jó kapcsolatokkal rendelkező­­ em­ber, akire lecseréltek engem. Ezután még évekig ültem a helyemen, és sem­mi hasznosat nem végeztem. Nem ér­tem, miért nem rúgott ki. Nemzetközi koordinátorként néha elutaztam Szlovákiába, a Slovnaft-hoz. Ez így ment 2003-ig, amikor a MOL-vezérkar egy jelentős része, amelynek már volt tapasztalata nagyvállalat-vezetésben, megbízást kapott a MÁV irányítására, így kerültem én is az állami vasúthoz, ahol informatikai igazgató voltam há­rom és fél évig, nyugdíjazásomig. A MÁV-nál, ha valaki igazgató volt, örök­re megtarthatja ezt a titulust. Ezért áll a névjegykártyámon, hogy „nyugalma­zott állam vasúti igazgató”. Arcképes igazolványom nincs, amivel ingyen utazhatnék, mert ahhoz öt éves szolgá­lati idő kellett volna. - Valamikor a MÁV is igen kiemelkedő vállalata volt hazánknak. Ezt mára elég nehéz elhinni. - A rendszerváltozás előtt a gazdasági elszámolás azon múlott, hogy ki szá­molt el. Minden komoly megbeszélé­sen, többmilliós fejlesztési tárgyaláson ott ült a munkaverseny-felelős, a KISZ, a párt, mindenki, akinek semmi köze sem volt hozzá. Akkoriban a MÁV ál­lam volt az államban. Komoly tradíci­ókkal, hatalommal rendelkezett, példá­ul önálló nyugdíjpénztárral. A volt MOL-osok elindítottak egy olyan fo­lyamatot, hogy ebből a félkatonai szer­vezetből modern nagyvállalat váljon. Most mégis majdnem minden állami tulajdon, alig lehet kiszámolni, mennyi a MÁV vagyona. Azt mondják, a vasút élősködik az országon, de ez így nem igaz. Az állam, mint tulajdonos meg­mondja, hogy mennyiért vigyen el egy utast A-ból B-be, de a vasútnak ez nem annyiba kerül. Ezt az ellentmondást kellene korrekt megrendelői-szolgálta­tói szerződésben feloldani. - Olyan szenvedéllyel beszél a vasútról, ahogy a régi finomítások a DKV-ról. - Nekem épp azért tetszett a MÁV, mert olyan volt, mint a régi DKV. A fi­nomítónál kevesebben voltunk ugyan, de a MÁV-nál negyven-ötvenezer em­ber között ugyanazt éltem meg. Zárt közösséghez tartoztam, amiben jól ér­zik magukat az emberek. Ez itt, Battán eltűnt a MOL megalakulása után, és megszűnt a finomító kitüntetett hely­zete is. - Meséljen a családjáról is! - ’70-ben született az első fiam, Zoltán, aki szintén matematikus és in­formatikával foglalkozik. ’71-ben látta meg a napvilágot Levente, aki erdő­mérnök és jelenleg munkanélküli. Közben elváltam, és az új páromtól két lányom született. A nagyobbik, Ágnes újságíró szeretne lenni. Meggyőztem, hogy olyan nincs, hogy „csak” újságíró, tanuljon szakmát! Most a mesterképző utolsó évét végzi a szegedi bölcsészkar magyar szakán. Anna lányom ide jár az Arany János gimnáziumba, jövőre fog érettségizni. Komoly, pozitív változá­son ment át az utóbbi időben, most or­vos szeretne lenni. A két fiamtól öt unokám van. Az a fura helyzet, hogy a kisebbik lányom és a legnagyobb uno­kám osztálytársak. - Hogyan telnek a nyugdíjas napok? - Nem úgy, mint kellene! Rengeteg dolgom lenne a ház körül, de reggel odaülök a számítógép elé, hogy meg­nézzem a mail-jeimet, és egyszer csak azt veszem észre, hogy dél van. Most ar­ra kényszerítem magam, hogy vissza­megyek a szakmámba és programozni fogok. Az utóbbi éveimet főnökként töltöttem, megpróbálom bepótolni, amiről lemaradtam, ha már úgyis ott ülök a gép előtt. Haszna ugyan nin­csen, de megmozgatja az agyamat. Aztán — mivel idegesít — gyűjtöm, hogy az újságírók mit tesznek a magyar nyelvvel. Ja! És geocachinggel is foglal­kozom. - Ez afféle kincskeresés, ugye? - Megkeresem és jelszóval igazolom, hogy ott jártam. Eger környékét már teljesen feltérképeztem. Szeretem a jó vörösbort. A battai borbarátokkal pél­dául elkószálunk bortermő környékek­re. Megalakulása óta táncolok a Fort­­másban. Volt párommal kezdtük, mió­ta különváltunk­, csak én folytatom és fel is lépek. Jó kis csapat, és nem is olyan kicsi! Szeretem a próbákat, a táncház jellegű összejöveteleket velük. A 15 éves jubileumi ünnepünkön és utána csak nekünk húzta a Dűvő zene­kar! Egy időre az volt az utolsó fellépé­sem, mert átestem egy térdműtéten. De azért január elején elmegyek síelni. - Miért jár mostanában mindenki síel­ni? - Két sportot lehet bármilyen korban elkezdeni és akárhány éves korig űzni: a sízést és a szörfözést, és mindkettő első pillanattól élvezetes. Persze, így veszé­lyes, hogy nem vagyok nagy síelő és nem mozgok egész évben, de a társasági része a lényeg. Megyek a családdal, ba­rátokkal, régi DKV-sokkal, szóval több­ször is, többféle csapattal. Az amatőr sportban elsősorban a társadalmi, kö­zösségi jelleg a fontos. - E népes társaságból kit ajánl a követ­kező beszélgetésre? - Az elmúlt év nagyon jól sikerült a magyar úszóválogatottnak, úgyhogy szerintem érdemes megkérdezni a váro­sunkban élő, friss Prima Primissima dí­jas szövetségi kapitányt, Kiss Lászlót. LA 4­4 Képviselő-testületi összefoglaló Kiemelkedően sikeres év Folytatás az 1. oldalról gyephézagos parkolót építenek a Kossuth Lajos utcai játszótérnél és folytatják a jár­daépítést az Est utcában. A napirend során a középtávú út- és járdarekonstrukciós fel­adatokat is meghatározták. Ezek között szerepel a Hága László út teljes szerkezet­cseréje, az Erkel Ferenc körút felújítása a Damjanich úttól a Móricz Zsigmond kö­zig, a Jedlik Ányos utca 1-17. előtti járda rekonstrukciója, a Barátság utca teljes szerkezetcseréje a Damjanich út és Ilonka utca között, a Rákóczi utca teljes szerke­zetcseréje, kerékpárút rekonstrukciója az Erőmű úton a Bara pataktól a Kossuth Lajos utcáig, a Szabadság utca átépítése, az Iskola utca rekonstrukciója, valamint a Gyorma utca átépítése. A Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság az önkormányzat 18 intézmé­nyében is egész napos bejárást tartott no­vemberben, amely során kiemelt figyelmet fordítottak az érintés-, villám- és tűzvéde­lemre. Elhangzott, hogy üzemelést gátló problémával nem találkoztak, köszönhe­tően az elmúlt évek tudatosan tervezett felújítási programjának és a gondos üze­meltetésnek. A testület a szakbizottság ja­vaslatára egyhangúlag fogadta el az idei in­tézmény­felújítási programot. Elfogadták a 2012. évi költségvetési koncepciót. A napirend kapcsán elhang­zott, hogy a gazdasági helyzet megkövete­li az önkormányzat gazdálkodásának át­gondolását, racionalizálását. A város­­üzemeltetés színvonalának megőrzése, valamint a megkezdett beruházások meg­valósítása érdekében január 1-jétől négy­zetméterenként 1100-ról 1650 forintra emelték az építményadót és 250-ről 290 forintra a telekadót. A közterheket ma­gánszemélyeknek továbbra sem kell fizet­niük. Hosszas vita előzte meg az Art Balett Százhalombatta újabb támogatási kérel­mét. Magyarország legújabb és legfiata­labb balett társulata 2011 júniusában ala­kult Százhalombattán, és ugyanabban a hónapban támogatási kérelemmel fordult a képviselő-testülethez első színházi évad­ja elindítása érdekében. A képviselők ak­kor úgy döntöttek, hogy nem kívánják tá­mogatni a társulatot, amely novemberben újabb, hat millió forintos kérelemmel for­dult az önkormányzathoz. A művészeti igazgató arról számolt be, hogy az együt­tes működését nagymértékben nehezíti az anyagi létbizonytalanság, de újból elutasí­tást kapott. A decemberi ülésre az általá­nos tartalék terhére 25 millió forintot igé­nyelt az ART Balett, amit a képviselők többsége ezúttal sem támogatott, elfogad­ták azonban Pátkai Zsolt alpolgármester módosító javaslatát. E szerint a társulat megkaphatja a korábban igényelt 6 millió forintot, de csak az Ifjúsági, Sport, Kulturális és Közrendi Bizottság elnöké­nek felügyelete mellett használhatja fel. Ismét dübörögni fog a tököli repülőtér? A Jobbik tájékoztatása szerint országgyű­lési képviselőcsoportjuk írásbeli kérdést nyújt be Kövér Lászlónak, az Országgyű­lés elnökének a tököli reptér fejlesztésével kapcsolatban. Az írásbeli válaszokat a fejlesztési minisztertől várják. A Bertha Szilvia képviselő által jegyzett levélben arra keresik a választ, várhatnak-e bármilyen garanciát a tököli reptér környé­kén élők arra, hogy szűkebb lakókörnyeze­tük élhető marad a reptér polgárivá történő átminősítése és a személy- és árufuvarozás beindításával járó forgalom, zaj és egyéb szennyezés növekedése esetén is. Mint írják, a Fidesz-KDNP kormány szi­lárdan elkötelezettnek tűnik a tököli reptér személy- és árufuvarozásba való bekapcsolá­sa mellett. Meg tudják érteni a gazdasági előnyöket, de számos kérdés felmerül ben­nük a környező lakosság áldozatvállalásával és azzal kapcsolatban, vajon az arányos-e a fejlesztés várható pozitív hozadékaival. Különösen annak fényében, hogy más, a környékbeli lakosságot sokkal kevésbé zava­ró helyen is nyílna lehetőség a légikikötő ki­építésére a logisztikai központtal együtt. A lakosság aggodalmait képviselve érde­mi válaszokat várnak a szaktárcától az alábbi kérdésekre. Lesz-e éjszakai, illetve hétvégi forgalom a reptéren, ha igen, milyen típusú és gyakori­ságú? Ha - az előzetes tanulmánynak meg­felelően - nem, ak­kor erre milyen garanciá­kat tudnak adni a hosszú távú jövőre néz­ve? Ki, milyen forrásból fogja finanszírozni a reptér biztonságos és jogszerű üzemeltetésé­hez szükséges infrastrukturális beruházáso­kat? Miért csak 799 méteres pályahosszra szól a használati engedély az egyébként 2,5 kilo­méter hosszúságból? Kié lesz az üzemeltetés joga, mely telepü­léseket milyen arányban illeti majd a forga­lomból származó illetékbevétel, és azt mire fordíthatják majd? Tervezik-e komplex szállítási csomópont kialakítását, amely magába foglalná a vízi, légi, vasúti és közúti közlekedést? Tervezik-e szerződésben rögzíteni, hogy az üzemeltetőnek a reptéri, illetve logisztikai dolgozók meghatározott százalékát a térség­ben lakó magyar állampolgárokból kell ver­buválnia? A Jobbik képviselőcsoportjának január 10-i keltezésű levelét a helyi szervezet juttat­ta el szerkesztőségünkbe. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Jegyek wten /- 6. 6ok: 3.5CC 31, 7-15. 6ok, páholy: 2.5CC Obcianske zdruzenie TEÁTRUM színházi polgári társulás KOMÁRNO ||S KOMÁROM VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAl! a BARÁTSÁG KULTURÁLIS KÖZPONT tnwt f­& 2om |— FERENC opera három felvonásban SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Korshak Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Imre János ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1720 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Szent István tér 3. Tel./Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Hirdetésszervezés: Nemes Dóra Tel.: +36 30 558 1836 Nyomdai munkák: Ringier Nyomda ISSN 0238-972 X »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ

Next