Százhalombattai Hírtükör, 2012 (25. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-12 / 1. szám
2. oldal Premier plán Egy nyugalmazott államvasúti igazgató Szívesebben vallja magát volt DKV-snak, mint volt MOL-osnak. Évtizedeket dolgozott a százhalombattai finomítónál. Hogy végül miért a MÁV-tól ment nyugdíjba? Természetesen, erről is beszélgettünk Gulyás Sándorral. Nagyon régen, ’68-ban ugyanazért jöttem Százhalombattára, mint a többiek: ez volt a lakáshoz jutás leggyorsabb és legolcsóbb - pontosabban ingyenes — módja. Abban az időben sorra épültek a házak, költöztek be a házaspárok. A feleségemmel együtt matematikusként kerültünk ide. Az informatika, amit még csak számítástechnikaként emlegettünk, legerősebben a természettudományokhoz, azon belül is a matematikához kapcsolódott. Állami szabály volt, hogy nem valósulhat meg nagyberuházás számítógépek nélkül. Ezért helyezkedtünk el az informatika területén. Először még összekeveredett a technológiai és a gazdasági irányítás, de hamar kiderült, hogy a két területet külön kell kezelni, mivel más minőségű és teljesítményű eszközöket kívánnak. A DKV-t elkerülte a „gagyi”, mindig eredeti - halkan jegyzem meg, nyugati - gépeket használhattunk. Végig megmaradtam a szakmámban, hol fent, hol lent. Volt, hogy megszüntettem a saját osztályomat, mert feleslegessé vált. Épp főosztályvezető voltam a DKV-nál, amikor megalakult a MOL. - Mi lett a feladata? - Először az egyik ágazat, majd az egész vállalat informatikai igazgatója voltam egészen 1999 végéig, formálisan talán 2000-ig. Akkor jött egy osztrák informatikához ugyan nem értő, de jó kapcsolatokkal rendelkező ember, akire lecseréltek engem. Ezután még évekig ültem a helyemen, és semmi hasznosat nem végeztem. Nem értem, miért nem rúgott ki. Nemzetközi koordinátorként néha elutaztam Szlovákiába, a Slovnaft-hoz. Ez így ment 2003-ig, amikor a MOL-vezérkar egy jelentős része, amelynek már volt tapasztalata nagyvállalat-vezetésben, megbízást kapott a MÁV irányítására, így kerültem én is az állami vasúthoz, ahol informatikai igazgató voltam három és fél évig, nyugdíjazásomig. A MÁV-nál, ha valaki igazgató volt, örökre megtarthatja ezt a titulust. Ezért áll a névjegykártyámon, hogy „nyugalmazott állam vasúti igazgató”. Arcképes igazolványom nincs, amivel ingyen utazhatnék, mert ahhoz öt éves szolgálati idő kellett volna. - Valamikor a MÁV is igen kiemelkedő vállalata volt hazánknak. Ezt mára elég nehéz elhinni. - A rendszerváltozás előtt a gazdasági elszámolás azon múlott, hogy ki számolt el. Minden komoly megbeszélésen, többmilliós fejlesztési tárgyaláson ott ült a munkaverseny-felelős, a KISZ, a párt, mindenki, akinek semmi köze sem volt hozzá. Akkoriban a MÁV állam volt az államban. Komoly tradíciókkal, hatalommal rendelkezett, például önálló nyugdíjpénztárral. A volt MOL-osok elindítottak egy olyan folyamatot, hogy ebből a félkatonai szervezetből modern nagyvállalat váljon. Most mégis majdnem minden állami tulajdon, alig lehet kiszámolni, mennyi a MÁV vagyona. Azt mondják, a vasút élősködik az országon, de ez így nem igaz. Az állam, mint tulajdonos megmondja, hogy mennyiért vigyen el egy utast A-ból B-be, de a vasútnak ez nem annyiba kerül. Ezt az ellentmondást kellene korrekt megrendelői-szolgáltatói szerződésben feloldani. - Olyan szenvedéllyel beszél a vasútról, ahogy a régi finomítások a DKV-ról. - Nekem épp azért tetszett a MÁV, mert olyan volt, mint a régi DKV. A finomítónál kevesebben voltunk ugyan, de a MÁV-nál negyven-ötvenezer ember között ugyanazt éltem meg. Zárt közösséghez tartoztam, amiben jól érzik magukat az emberek. Ez itt, Battán eltűnt a MOL megalakulása után, és megszűnt a finomító kitüntetett helyzete is. - Meséljen a családjáról is! - ’70-ben született az első fiam, Zoltán, aki szintén matematikus és informatikával foglalkozik. ’71-ben látta meg a napvilágot Levente, aki erdőmérnök és jelenleg munkanélküli. Közben elváltam, és az új páromtól két lányom született. A nagyobbik, Ágnes újságíró szeretne lenni. Meggyőztem, hogy olyan nincs, hogy „csak” újságíró, tanuljon szakmát! Most a mesterképző utolsó évét végzi a szegedi bölcsészkar magyar szakán. Anna lányom ide jár az Arany János gimnáziumba, jövőre fog érettségizni. Komoly, pozitív változáson ment át az utóbbi időben, most orvos szeretne lenni. A két fiamtól öt unokám van. Az a fura helyzet, hogy a kisebbik lányom és a legnagyobb unokám osztálytársak. - Hogyan telnek a nyugdíjas napok? - Nem úgy, mint kellene! Rengeteg dolgom lenne a ház körül, de reggel odaülök a számítógép elé, hogy megnézzem a mail-jeimet, és egyszer csak azt veszem észre, hogy dél van. Most arra kényszerítem magam, hogy visszamegyek a szakmámba és programozni fogok. Az utóbbi éveimet főnökként töltöttem, megpróbálom bepótolni, amiről lemaradtam, ha már úgyis ott ülök a gép előtt. Haszna ugyan nincsen, de megmozgatja az agyamat. Aztán — mivel idegesít — gyűjtöm, hogy az újságírók mit tesznek a magyar nyelvvel. Ja! És geocachinggel is foglalkozom. - Ez afféle kincskeresés, ugye? - Megkeresem és jelszóval igazolom, hogy ott jártam. Eger környékét már teljesen feltérképeztem. Szeretem a jó vörösbort. A battai borbarátokkal például elkószálunk bortermő környékekre. Megalakulása óta táncolok a Fortmásban. Volt párommal kezdtük, mióta különváltunk, csak én folytatom és fel is lépek. Jó kis csapat, és nem is olyan kicsi! Szeretem a próbákat, a táncház jellegű összejöveteleket velük. A 15 éves jubileumi ünnepünkön és utána csak nekünk húzta a Dűvő zenekar! Egy időre az volt az utolsó fellépésem, mert átestem egy térdműtéten. De azért január elején elmegyek síelni. - Miért jár mostanában mindenki síelni? - Két sportot lehet bármilyen korban elkezdeni és akárhány éves korig űzni: a sízést és a szörfözést, és mindkettő első pillanattól élvezetes. Persze, így veszélyes, hogy nem vagyok nagy síelő és nem mozgok egész évben, de a társasági része a lényeg. Megyek a családdal, barátokkal, régi DKV-sokkal, szóval többször is, többféle csapattal. Az amatőr sportban elsősorban a társadalmi, közösségi jelleg a fontos. - E népes társaságból kit ajánl a következő beszélgetésre? - Az elmúlt év nagyon jól sikerült a magyar úszóválogatottnak, úgyhogy szerintem érdemes megkérdezni a városunkban élő, friss Prima Primissima díjas szövetségi kapitányt, Kiss Lászlót. LA 44 Képviselő-testületi összefoglaló Kiemelkedően sikeres év Folytatás az 1. oldalról gyephézagos parkolót építenek a Kossuth Lajos utcai játszótérnél és folytatják a járdaépítést az Est utcában. A napirend során a középtávú út- és járdarekonstrukciós feladatokat is meghatározták. Ezek között szerepel a Hága László út teljes szerkezetcseréje, az Erkel Ferenc körút felújítása a Damjanich úttól a Móricz Zsigmond közig, a Jedlik Ányos utca 1-17. előtti járda rekonstrukciója, a Barátság utca teljes szerkezetcseréje a Damjanich út és Ilonka utca között, a Rákóczi utca teljes szerkezetcseréje, kerékpárút rekonstrukciója az Erőmű úton a Bara pataktól a Kossuth Lajos utcáig, a Szabadság utca átépítése, az Iskola utca rekonstrukciója, valamint a Gyorma utca átépítése. A Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság az önkormányzat 18 intézményében is egész napos bejárást tartott novemberben, amely során kiemelt figyelmet fordítottak az érintés-, villám- és tűzvédelemre. Elhangzott, hogy üzemelést gátló problémával nem találkoztak, köszönhetően az elmúlt évek tudatosan tervezett felújítási programjának és a gondos üzemeltetésnek. A testület a szakbizottság javaslatára egyhangúlag fogadta el az idei intézményfelújítási programot. Elfogadták a 2012. évi költségvetési koncepciót. A napirend kapcsán elhangzott, hogy a gazdasági helyzet megköveteli az önkormányzat gazdálkodásának átgondolását, racionalizálását. A városüzemeltetés színvonalának megőrzése, valamint a megkezdett beruházások megvalósítása érdekében január 1-jétől négyzetméterenként 1100-ról 1650 forintra emelték az építményadót és 250-ről 290 forintra a telekadót. A közterheket magánszemélyeknek továbbra sem kell fizetniük. Hosszas vita előzte meg az Art Balett Százhalombatta újabb támogatási kérelmét. Magyarország legújabb és legfiatalabb balett társulata 2011 júniusában alakult Százhalombattán, és ugyanabban a hónapban támogatási kérelemmel fordult a képviselő-testülethez első színházi évadja elindítása érdekében. A képviselők akkor úgy döntöttek, hogy nem kívánják támogatni a társulatot, amely novemberben újabb, hat millió forintos kérelemmel fordult az önkormányzathoz. A művészeti igazgató arról számolt be, hogy az együttes működését nagymértékben nehezíti az anyagi létbizonytalanság, de újból elutasítást kapott. A decemberi ülésre az általános tartalék terhére 25 millió forintot igényelt az ART Balett, amit a képviselők többsége ezúttal sem támogatott, elfogadták azonban Pátkai Zsolt alpolgármester módosító javaslatát. E szerint a társulat megkaphatja a korábban igényelt 6 millió forintot, de csak az Ifjúsági, Sport, Kulturális és Közrendi Bizottság elnökének felügyelete mellett használhatja fel. Ismét dübörögni fog a tököli repülőtér? A Jobbik tájékoztatása szerint országgyűlési képviselőcsoportjuk írásbeli kérdést nyújt be Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a tököli reptér fejlesztésével kapcsolatban. Az írásbeli válaszokat a fejlesztési minisztertől várják. A Bertha Szilvia képviselő által jegyzett levélben arra keresik a választ, várhatnak-e bármilyen garanciát a tököli reptér környékén élők arra, hogy szűkebb lakókörnyezetük élhető marad a reptér polgárivá történő átminősítése és a személy- és árufuvarozás beindításával járó forgalom, zaj és egyéb szennyezés növekedése esetén is. Mint írják, a Fidesz-KDNP kormány szilárdan elkötelezettnek tűnik a tököli reptér személy- és árufuvarozásba való bekapcsolása mellett. Meg tudják érteni a gazdasági előnyöket, de számos kérdés felmerül bennük a környező lakosság áldozatvállalásával és azzal kapcsolatban, vajon az arányos-e a fejlesztés várható pozitív hozadékaival. Különösen annak fényében, hogy más, a környékbeli lakosságot sokkal kevésbé zavaró helyen is nyílna lehetőség a légikikötő kiépítésére a logisztikai központtal együtt. A lakosság aggodalmait képviselve érdemi válaszokat várnak a szaktárcától az alábbi kérdésekre. Lesz-e éjszakai, illetve hétvégi forgalom a reptéren, ha igen, milyen típusú és gyakoriságú? Ha - az előzetes tanulmánynak megfelelően - nem, akkor erre milyen garanciákat tudnak adni a hosszú távú jövőre nézve? Ki, milyen forrásból fogja finanszírozni a reptér biztonságos és jogszerű üzemeltetéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat? Miért csak 799 méteres pályahosszra szól a használati engedély az egyébként 2,5 kilométer hosszúságból? Kié lesz az üzemeltetés joga, mely településeket milyen arányban illeti majd a forgalomból származó illetékbevétel, és azt mire fordíthatják majd? Tervezik-e komplex szállítási csomópont kialakítását, amely magába foglalná a vízi, légi, vasúti és közúti közlekedést? Tervezik-e szerződésben rögzíteni, hogy az üzemeltetőnek a reptéri, illetve logisztikai dolgozók meghatározott százalékát a térségben lakó magyar állampolgárokból kell verbuválnia? A Jobbik képviselőcsoportjának január 10-i keltezésű levelét a helyi szervezet juttatta el szerkesztőségünkbe. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Jegyek wten /- 6. 6ok: 3.5CC 31, 7-15. 6ok, páholy: 2.5CC Obcianske zdruzenie TEÁTRUM színházi polgári társulás KOMÁRNO ||S KOMÁROM VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAl! a BARÁTSÁG KULTURÁLIS KÖZPONT tnwt f& 2om |— FERENC opera három felvonásban SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Korshak Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Imre János ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1720 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Szent István tér 3. Tel./Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Hirdetésszervezés: Nemes Dóra Tel.: +36 30 558 1836 Nyomdai munkák: Ringier Nyomda ISSN 0238-972 X »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ