Szénanátha, 1990 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

2 SZÉNANÁTHA Az egyetemi oktatás korszerűsítését hét, egymást átfedő szakaszban célszerű végezni. Az I. részben a reformtantervet, oktatási programot, a II. részben a reformtanterv bevezetéséig tartó időszak racionalizáló teendőit kellene kidolgozni, illetve meghatározni. Előbbre kell látni Az egyetemi oktatás mindig távlati célok megvalósítására képes szakemberek oktatására irányul. Az egyetemi képzés maga is hosszú, 5-7 évig tartó folyamat. Amíg az egyetemi hallgatóból alkotó, irányító beosztásba kerülő vezető lesz, általában másfél évtized telik el. Az egyetemi oktatásnak, képzésnek tehát a jelennél ennyivel előbbre kell látnia, ennyivel távlatibb célok megvalósítására kell hallgatóit felkészítenie. A jelenlegi egyetemi oktatás is több évtized alatt alakult ki hosszú távra elképzelt ideológiai és gazdasági célok szolgálatára. Logikus tehát, hogy a változó ideológia, az új társadalmi és gazdasági feltételek és célok az agráregyetemi oktatás lényeges reformját indokolják. Nevezetesen: az új tulajdonformák lényegesen módosítják a gazdasági célkitűzéseket, a tulajdonosok és a dolgozók érdekeltségét, a vállalati és a vállalkozási formákat, az üzemelés és a gazdálkodás módját; — hosszú és nehéz feladat lesz a gazdasági átmenet megvalósítása, az új vállalkozási és vállalati formák kialakítása és ökonómiailag hatékony működésének biztosítása; — új feladatok ellátását és azokra való mérnöki, szakmérnöki felkészülést igényel a gazdasági átalakulás. Nevezetesen az önálló farmerekké válás, az érdekvédelmi, a szaktanácsadási, a megszaporodó mezőgazdasági szakoktatás, az új önigazgatási szervezetekben való tevékenység, a kis és középszolgáltató, feldolgozó üzemekben, a forgalmazó, bel- és külkereskedő vállalatokban, a pénzügyi és biztosító intézetekben lényegesen nehezebbé váló működés és irányító tevékenység; — az új feladatok ellátása során lényegesen megnő az egyetemet végzett szakemberek szakosodása és a szakmai gyakorlatban való jártassága iránti igény. A felsorolt indokok a jelenlegi oktatás lényeges tartalmi és módszertani módosítását, a jelenre és a közeljövőre, valamint a hosszabb távra előre irányuló képzés határozott tartalmi és formai elhatárolását; a mérnök- és szakmérnökképzés, valamint a tanfolyamos, a konferenciákon, fórumokon történő képzés, oktatás tudatos és határozott elkülönítését, fejlesztését, összehangolását; tehát az oktatás teljes reformját indokolják. De az oktatás reformját még a következők is indokolják. A politikai tárgyak oktatásának megszűnése vagy fakultatívvá tétele jelentős heti óraszám megtakarítását tenné lehetővé. Az ismeretanyag felesleges szétdarabolásának, a tantárgyak közötti káros átfedések, az előadók legalizálására kialakított felesleges tárgyak felszámolása szintén több előadási és gyakorlati óra felszabadítását biztosítaná. A számvitel egyszerűsödése, a középiskolai oktatás színvonalának emelkedése szintén óraszám megtakarítással járhat. Gyors visszatérés A felesleges és feleslegesen kötelező tárgyak megszüntetése, a széttagolt tárgyak összevonása megközelítően egy félév, az előadások óraszámának csökkentése (az előadások passzív hallgatása helyett), az írott tananyagra, a gyakorlati feladatok megoldására koncentráló aktív tanulás, megközelítően ugyancsak a tanulmányi idő féléves csökkentését tenné lehetővé. A tanulmányi idő felülvizsgálását indokolja a mérnökök jelentős, illetve nagyobb részénél a képzés idejének gyakorlatilag 6 és 7 évre történő növekedése is. Általában a mérnökképzésre jelentkező üzemmérnökök és a szakmérnökképzést igénylő mérnökök évenkénti száma számottevően meghaladja az alapképzésben részesülő mérnökjelölt hallgatók létszámát. Ez az utóbbi esetben 6 éves, az utóbbiban 7 éves képzést jelent. Az oktatás korszerűsítését indokolja, iletve a szakosítás nem megfelelő mértékét mutatja az a jelenség is, hogy a fiatal mérnökhallgatók a diploma megszerzése után néhány évre, gyakran 1-2 év után jelentkeznek a szakosodást jelentő szakmérnökképzésre. Több tangazdaságot A gyakorlat várható új igényénekfigyelembevételével) megfelelően rendezni kell az üzemmérnök, mérnök, szakmérnök és a tanfolyamos képzés kapcsolatát, egymásra épülését, - zártságát vagy nyitottságát, - szakosodásának célját, mértékét, idejét. Előreláthatóan önállóvá és zárttá és a jelenleginél lényegesen gyakorlatiasabbá kell tenni az üzemmérnökképzést, mint az önálló farmergazdák képzésének egyik fő formáját. Meg kell szüntetni a többféle gyakorlati oktatást (szaktárgyi erő- és munkagép, nyári gyakorlat stb.). Az egységes és hatékony gyakorlati oktatás érdekében több kisebb (néhány százhektáros), az egyetem tulajdonában lévő, nem nyereség, hanem oktatáscentrikus tangazdaságot kell kialakítani. Általánossá kell tenni a nyári külföldi gyakorlatot és szakmai utat, az idegen gazdaságban munkabérért végzett nyári gyakorlatot. Meg kell szüntetni a gyakorlati oktatás elméleti jellegét és annak jelentős részét manuálissá kell tenni. Késedelem nélkül Felül kell vizsgálni az alap-, alapozó- és szaktárgyak körét és arányát és erősíteni kell az oktatás közgazdasági jellegét. Az alaptárgyak egy részét célszerű lenne megszüntetni, más részének kötelező jellegét kell törölni, ismét más részének lényeges mondanivalóját a szaktárgyakba kell beépíteni. A követelményrendszer továbbfejlesztése és konkretizálása, az írott tananyag és az önálló gyakorlati feladatok bővítése mellett a heti kötelező órák számát csökkenteni, a hallgatók aktív tanulásra és önálló munkára fordítható idejét feltétlenül növelni kell. A felvételi létszám és követelmény megállapítását az egyetemre kell bízni. Az egyetemnek viszont a nagyobb szelekció érdekében a felvett hallgatói létszámot növelnie kell. A reformtanterv kidolgozását haladéktalanul meg kell kezdeni, de befejezését nem kell elsietni. A reformtanterv és oktatási program kidolgozásához feltétlenül ki kell kérni a külső, elsősorban a gyakorlati szakemberek véleményét, javaslatát. Célszerű megismerni az eredményes tanulmányi munkát végző hallgatók tapasztalatát. Mindenekelőtt azonban az oktatók érdemi, elfogulatlan, a létszámnormáktól, szubjektivitástól és egyéni érdekek előtérbe helyezésétől mentes véleményére, javaslatára kell alapozni. Dr. Dobos Károly (Folytatjuk) Szükség van-e a Gazdaság- és társadalomtudományi karon az oktatás reformjára? (1.)