Szénanátha, 1992 (33. évfolyam, 1-19. szám)

1992-01-31 / 1-2. szám

. Sokat hallatnak magukról az egyete­münkön tanuló külhoni magyar hallgatók. Sűrűn előfordul nevük a Szénanátha lapja­in is, akár a Kárpátok Kör, akár az Agrár­kör tevékenységéről esik szó. Miként in­dult a kezdeményezés, hogy Gödöllőn a határainkon túlról érkezett diákok tanulja­nak? - erről beszélgettünk Dr. Vinczeffy Zsolttal, aki e feladatok koordinátora a GATE-n, valamint Dr. Kulcsár Lászlóval, a GTK dékánhelyettesével, továbbá az em­lített diákkörök vezetőivel. Dr. Vinczeffy Zsolt 1989-ben fogalmazódott meg Dr. Kecs­kés Mihály professzor fejében, hogy leg­alább 5-6 kárpátaljai diák taníttatását oldja meg az egyetem. Ekkoriban zajlottak Kö­­zép-Kelet-Európában az átalakulások, így lehetővé vált, hogy ne csak Kárpátaljáról, hanem más szomszédos országokból is jö­hessenek az agrárfelsőoktatási intézmé­nyekbe olyan hallgatók, akik beszélnek, értenek magyar nyelven. Az 1990/1 -es tanévben 67 diák felelt meg az egyetemi felvételi vizsgán. Nagy részük Gödöllőn kezdte meg a tanul­mányait, mintegy 50 diákot a társintézmé­nyek vettek fel. Az 1991/92-es tanévre a GATE-t bízták meg a felvételik lebonyolí­tásával a társintézmények, s akkor össze­sen 40 hallgató felelt meg a követelmé­nyeknek. Vannak köztük kárpátaljai, erdé­lyi, délvidéki diákok. Egyetemünk arra törekedett, hogy vala­milyen garanciával vegye fel őket. Szerző­dést kötöttünk az RMDSZ-szel, a KMKSZ-szel, a diákok szüleivel és két ke­zessel, hogy amennyiben a gyerekek abba­hagyják idő előtt a tanulmányaikat, vagy valaki közülük nem menne haza a szülő­földjére végzés után, akkor a szülők az említett érdekképviseleti szervezeteknek egy következő diák oktatási költségeit kell megtéríteniük. Sokan kihelyezett tagozatként ismerik­­emlegetik azt a formát, amit egyetemünk működtet a határainkon túl, holott egy mérnöktovábbképzésről van szó, nem több féléves tanításról. Gyakorlatilag pár napos, vagy egy-két hetes tanfolyamokat tartunk, amikhez Kárpátalján, Erdélyben, legújab­ban Felvidéken is sok segítséget kapunk az ott élő magyaroktól és nem magyar ajkú­­aktól egyaránt Olyan mérnököket, szak­mérnököket, tanárokat próbálunk meg ta­nítani, akik majd átvehetik tőlünk ezt a te­vékenységet, és szükség esetén az érintett régiók diákjait tovább taníthatják. A lé­nyeg az, hogy a szakmai képzés magyar nyelven is folyhasson az érintett területe­ken. Az elmúlt évben 2 két hetes szaktanfo­lyamot tartottunk Kárpátalján. Erdélyben egy két hetesre került sor. A felvidéki Ki­­rályhelmecen egy három napos menedzser - marketing tanfolyamot tartottunk. Májusban Csíkszeredán egy 2 hetes ,állattenyésztés, -tartás és takarmányozás” című szaktanfolyamon száztizenhét hallga­tónk volt, állattenyésztők és állatorvosok vegyesen. Köztük román nemzetiségű - természetesen magyarul tudó­­ hallgató is akadt szép számmal. Tevékenységünk teljesen politikamen­tes. A cél az, hogy a legújabb kutatási eredményeket átadjuk az érdeklődők szá­mára, s kifejezetten örömünkre szolgál, ha egy-egy területen megjelenve nem csak magyar hallgatók, magyar szakemberek lá­togatják a szaktanfolyamainkat Beregszászra, mintha hazajárnék. Ez a húsz-huszonnégy nemzetiségű kis földda­rabka nagyon kedves számomra. Itt indí­tottuk először a tanfolyamainkat. Meg sem tudom mondani, hány különböző anya­nyelvű hallgató vett részt előadásainkon. Tény, hogy az ukrán parlament képviselő­je, Vasil Lepa akadémikus úr felkérte egye­temünket, hogy a jövőben ne csak magya­rul tartsuk meg az előadásainkat, hanem próbáljuk meg orosz nyelven is. A képvi­selő úr felajánlotta, hogy biztosít szinkron­­tolmácsokat, hogy az ukrán hallgatók uk­rán nyelven is meghallgathassák az előa­dásainkat. A menedzser - marketing nagy érdek­lődést kiváltó témakör mindazokon a terü­leteken, ahol a gazdasági és társadalmi át­alakulások új feladatokat és kihívásokat ál­lítanak a szakemberek elé. A közeljövőben - terveink szerint februárban - hasonló tanfolyammal kívánunk megjelenni a Dél­vidéken is. Szabadkán, dr. Kulcsár László Az eddigi tapasztalatok alapján már el­mondhatjuk, hogy jó és hasznos kezdemé­nyezés volt a külhoni magyar oktatás azok részéről, akik elindították. Egy piacgazdaságra való áttérés megle­hetősen bonyolult folyamat, problémákat okoz az agrárszférában is. A tanfolyamo­kon nem csupán a magyarországi tapasz­talatokról van szó, hanem a bennünket kö­rülvevő országokéiról is. Szinte mindegyik érintett ország hasonló cipőben jár. Az át­alakulásból adódó problémák egyként fog­lalkoztatják a magyarországi és a szomszé­dos országokban élő szakembereket, ter­melőket és gazdákat. Vizsgáljuk meg, hogy a tapasztalatokban mi a közös, mi az eltérő. Az oktatásban részt vevő hallgatók se­gítségével pedig közvetíthetjük a legmo­dernebb kutatási eredményeket, informáci­ókat, amelyeket az ottaniak is, a szakem­berek, a gazdák, de a kormányzati szférá­ban az agrárterületekért felelősek is, a fal­vak fejlesztésével megbízott magyar, uk­rán, román, szlovák és más nemzetiségű szakemberek hasznosíthatnak. Nekünk persze nagyon fontos, hogy a környező országokban élő magyar fiatalok jól képzettek legyenek, megtalálják a he­lyüket­­ és elsősorban a szülőföldjükön kapcsolódjanak be a nagy átalakulási fo­lyamatokba. A GATE és a hozzá kapcso­lódó alapítványok felelőséget éreznek, hogy ezek a célok megvalósuljanak. Székely József (II. éves gazdász hallgató Erdélyből, a Kárpátok Kör elnöke) A Kárpátok Kört nem érdekvédelmi célból hoztuk létre. A közösség, a család hiányát is próbáltuk „pótolni”, és szükség­ét éreztük, hogy megismerjük egymást. Nem csak mi, akik Gödöllőn tanulunk, ha­nem az egész Magyarország területén ta­nuló külhoni magyar diákok. Ezért érez­zük szükségesnek még ez év folyamán a Magyarországon tanuló külhoni magyar diákok első országos fórumát. Nagyon re­méljük, hogy számíthatunk a Magyarok Világszövetsége támogatására is. Szaniszló Attila (II. éves gazdász hallgató Kárpátaljáról, az Agrárkar vezetője) Az egyetem Erdélyben és Kárpátalján már képzett emberek további képzését vál­lalja. Ez mindenképpen a magyar mező­­gazdasági értelmiségi képzés értékét jelzi. Nem beszélve arról, hogy üzleti, kulturális és mindenféle jó szomszédi kapcsolatok kialakításában, ápolásában igen nagy sze­repet játszik. És ennek lehetünk mi is a „diplomatái”. Dr. Vinczeffy Zsolt Mint Székely József jelezte, azon töp­rengünk, hogy a GT kar által kezdeménye­zett szabadegyetem, amely a magyar sors­kérdéseket veszi sorra, a tekintetben is eredményesnek bizonyult, hogy jelentős, továbbadni érdemes szellemi muníciót hal­mozott fel, s ezt érdemes volna megoszta­ni. Mindenekelőtt azokkal, akik Magyaror­szágon tanulnak a különböző egyetemeken és főiskolákon, a magyar nemzetiségű kül­honi hallgatókkal. Eddig az ötlet. Nagyobb kérdés a ho­gyan. Járható útnak tűnik, érdemes össze­hívni, megrendezni az említett hallgatói kör küldötteinek országos tanácskozását. Azért Gödöllőn, itt a GATE-n, mert a mi egyetemünkön tanuló erdélyi, kárpátaljai és vajdasági hallgatók tettek a legtöbbet azért, hogy jobban megismerjék a magyar társadalom alapkérdéseit, s meg is találták a feladathoz adekvát formát - a szabad­­egyetemet, melyről a Szénanátha is rend­szeresen tudósít. Nehezen lenne vitatható, ami ezen a fó­rumon elhangzik, másokat is érdekelhet Az ismeretek megosztása, továbbadása ter­mészetes igény, meg helyesen felismert követelmény is. S ha ennek formája az or­szágos tanácskozás volna, további lehető­ségek adódnának. Alkalom nyílna, hogy megismerjék egymást a különböző magyar nemzetrészekből származó hallgatók, megvitassák otthoni helyzetüket és itthoni gondjaikat, tapasztalatokat cseréljenek a mai Magyarország életéről. Mindezekre gondolva készülnek külön­böző, ma még nyers tervezetek az említett találkozó megrendezésére. A több, mint másfél ezer külhoni magyar hallgatót ter­mészetesen nem lehet összehívni, már csak anyagi okok miatt sem. Megbízottaikat vi­szont annál inkább fel lehet kérni, vegye­nek részt egy egy ilyen összejövetelen. A találkozó így hát nem lesz teljes körű, de tartalmilag igen komoly programot teljesít­het Azzal például, ha eljönnek és szót kapnak a jelentősebb külföldi magyar szer­vezetek reprezentánsai, közéletünk neves személyiségei, akik - miközben maguk is tájékozódnak - tájékoztatást adnak, mond­juk az értelmiség szerepéről kulturális tra­dícióink őrzésében, a magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról, a nemzeti fel­­emelkedés alternatíváiról. A tanácskozás nyitottságát azzal lehet­ne demonstrálni, hogy valamelyik e fóru­mon elhangzó előadás egyben szabad­­egyetemi esemény is volna. A rendezvény­ről természetesen kommüniké jelenne meg és igényes tartalmi ismertetőt kapna min­den érdekelt - RM - A szaktudás „diplomatáinak” képzése Gödöllőn SZÉNANÁTHA

Next