Szénanátha, 1992 (33. évfolyam, 1-19. szám)
1992-01-31 / 1-2. szám
. Sokat hallatnak magukról az egyetemünkön tanuló külhoni magyar hallgatók. Sűrűn előfordul nevük a Szénanátha lapjain is, akár a Kárpátok Kör, akár az Agrárkör tevékenységéről esik szó. Miként indult a kezdeményezés, hogy Gödöllőn a határainkon túlról érkezett diákok tanuljanak? - erről beszélgettünk Dr. Vinczeffy Zsolttal, aki e feladatok koordinátora a GATE-n, valamint Dr. Kulcsár Lászlóval, a GTK dékánhelyettesével, továbbá az említett diákkörök vezetőivel. Dr. Vinczeffy Zsolt 1989-ben fogalmazódott meg Dr. Kecskés Mihály professzor fejében, hogy legalább 5-6 kárpátaljai diák taníttatását oldja meg az egyetem. Ekkoriban zajlottak Közép-Kelet-Európában az átalakulások, így lehetővé vált, hogy ne csak Kárpátaljáról, hanem más szomszédos országokból is jöhessenek az agrárfelsőoktatási intézményekbe olyan hallgatók, akik beszélnek, értenek magyar nyelven. Az 1990/1 -es tanévben 67 diák felelt meg az egyetemi felvételi vizsgán. Nagy részük Gödöllőn kezdte meg a tanulmányait, mintegy 50 diákot a társintézmények vettek fel. Az 1991/92-es tanévre a GATE-t bízták meg a felvételik lebonyolításával a társintézmények, s akkor összesen 40 hallgató felelt meg a követelményeknek. Vannak köztük kárpátaljai, erdélyi, délvidéki diákok. Egyetemünk arra törekedett, hogy valamilyen garanciával vegye fel őket. Szerződést kötöttünk az RMDSZ-szel, a KMKSZ-szel, a diákok szüleivel és két kezessel, hogy amennyiben a gyerekek abbahagyják idő előtt a tanulmányaikat, vagy valaki közülük nem menne haza a szülőföldjére végzés után, akkor a szülők az említett érdekképviseleti szervezeteknek egy következő diák oktatási költségeit kell megtéríteniük. Sokan kihelyezett tagozatként ismerikemlegetik azt a formát, amit egyetemünk működtet a határainkon túl, holott egy mérnöktovábbképzésről van szó, nem több féléves tanításról. Gyakorlatilag pár napos, vagy egy-két hetes tanfolyamokat tartunk, amikhez Kárpátalján, Erdélyben, legújabban Felvidéken is sok segítséget kapunk az ott élő magyaroktól és nem magyar ajkúaktól egyaránt Olyan mérnököket, szakmérnököket, tanárokat próbálunk meg tanítani, akik majd átvehetik tőlünk ezt a tevékenységet, és szükség esetén az érintett régiók diákjait tovább taníthatják. A lényeg az, hogy a szakmai képzés magyar nyelven is folyhasson az érintett területeken. Az elmúlt évben 2 két hetes szaktanfolyamot tartottunk Kárpátalján. Erdélyben egy két hetesre került sor. A felvidéki Királyhelmecen egy három napos menedzser - marketing tanfolyamot tartottunk. Májusban Csíkszeredán egy 2 hetes ,állattenyésztés, -tartás és takarmányozás” című szaktanfolyamon száztizenhét hallgatónk volt, állattenyésztők és állatorvosok vegyesen. Köztük román nemzetiségű - természetesen magyarul tudó hallgató is akadt szép számmal. Tevékenységünk teljesen politikamentes. A cél az, hogy a legújabb kutatási eredményeket átadjuk az érdeklődők számára, s kifejezetten örömünkre szolgál, ha egy-egy területen megjelenve nem csak magyar hallgatók, magyar szakemberek látogatják a szaktanfolyamainkat Beregszászra, mintha hazajárnék. Ez a húsz-huszonnégy nemzetiségű kis földdarabka nagyon kedves számomra. Itt indítottuk először a tanfolyamainkat. Meg sem tudom mondani, hány különböző anyanyelvű hallgató vett részt előadásainkon. Tény, hogy az ukrán parlament képviselője, Vasil Lepa akadémikus úr felkérte egyetemünket, hogy a jövőben ne csak magyarul tartsuk meg az előadásainkat, hanem próbáljuk meg orosz nyelven is. A képviselő úr felajánlotta, hogy biztosít szinkrontolmácsokat, hogy az ukrán hallgatók ukrán nyelven is meghallgathassák az előadásainkat. A menedzser - marketing nagy érdeklődést kiváltó témakör mindazokon a területeken, ahol a gazdasági és társadalmi átalakulások új feladatokat és kihívásokat állítanak a szakemberek elé. A közeljövőben - terveink szerint februárban - hasonló tanfolyammal kívánunk megjelenni a Délvidéken is. Szabadkán, dr. Kulcsár László Az eddigi tapasztalatok alapján már elmondhatjuk, hogy jó és hasznos kezdeményezés volt a külhoni magyar oktatás azok részéről, akik elindították. Egy piacgazdaságra való áttérés meglehetősen bonyolult folyamat, problémákat okoz az agrárszférában is. A tanfolyamokon nem csupán a magyarországi tapasztalatokról van szó, hanem a bennünket körülvevő országokéiról is. Szinte mindegyik érintett ország hasonló cipőben jár. Az átalakulásból adódó problémák egyként foglalkoztatják a magyarországi és a szomszédos országokban élő szakembereket, termelőket és gazdákat. Vizsgáljuk meg, hogy a tapasztalatokban mi a közös, mi az eltérő. Az oktatásban részt vevő hallgatók segítségével pedig közvetíthetjük a legmodernebb kutatási eredményeket, információkat, amelyeket az ottaniak is, a szakemberek, a gazdák, de a kormányzati szférában az agrárterületekért felelősek is, a falvak fejlesztésével megbízott magyar, ukrán, román, szlovák és más nemzetiségű szakemberek hasznosíthatnak. Nekünk persze nagyon fontos, hogy a környező országokban élő magyar fiatalok jól képzettek legyenek, megtalálják a helyüket és elsősorban a szülőföldjükön kapcsolódjanak be a nagy átalakulási folyamatokba. A GATE és a hozzá kapcsolódó alapítványok felelőséget éreznek, hogy ezek a célok megvalósuljanak. Székely József (II. éves gazdász hallgató Erdélyből, a Kárpátok Kör elnöke) A Kárpátok Kört nem érdekvédelmi célból hoztuk létre. A közösség, a család hiányát is próbáltuk „pótolni”, és szükségét éreztük, hogy megismerjük egymást. Nem csak mi, akik Gödöllőn tanulunk, hanem az egész Magyarország területén tanuló külhoni magyar diákok. Ezért érezzük szükségesnek még ez év folyamán a Magyarországon tanuló külhoni magyar diákok első országos fórumát. Nagyon reméljük, hogy számíthatunk a Magyarok Világszövetsége támogatására is. Szaniszló Attila (II. éves gazdász hallgató Kárpátaljáról, az Agrárkar vezetője) Az egyetem Erdélyben és Kárpátalján már képzett emberek további képzését vállalja. Ez mindenképpen a magyar mezőgazdasági értelmiségi képzés értékét jelzi. Nem beszélve arról, hogy üzleti, kulturális és mindenféle jó szomszédi kapcsolatok kialakításában, ápolásában igen nagy szerepet játszik. És ennek lehetünk mi is a „diplomatái”. Dr. Vinczeffy Zsolt Mint Székely József jelezte, azon töprengünk, hogy a GT kar által kezdeményezett szabadegyetem, amely a magyar sorskérdéseket veszi sorra, a tekintetben is eredményesnek bizonyult, hogy jelentős, továbbadni érdemes szellemi muníciót halmozott fel, s ezt érdemes volna megosztani. Mindenekelőtt azokkal, akik Magyarországon tanulnak a különböző egyetemeken és főiskolákon, a magyar nemzetiségű külhoni hallgatókkal. Eddig az ötlet. Nagyobb kérdés a hogyan. Járható útnak tűnik, érdemes összehívni, megrendezni az említett hallgatói kör küldötteinek országos tanácskozását. Azért Gödöllőn, itt a GATE-n, mert a mi egyetemünkön tanuló erdélyi, kárpátaljai és vajdasági hallgatók tettek a legtöbbet azért, hogy jobban megismerjék a magyar társadalom alapkérdéseit, s meg is találták a feladathoz adekvát formát - a szabadegyetemet, melyről a Szénanátha is rendszeresen tudósít. Nehezen lenne vitatható, ami ezen a fórumon elhangzik, másokat is érdekelhet Az ismeretek megosztása, továbbadása természetes igény, meg helyesen felismert követelmény is. S ha ennek formája az országos tanácskozás volna, további lehetőségek adódnának. Alkalom nyílna, hogy megismerjék egymást a különböző magyar nemzetrészekből származó hallgatók, megvitassák otthoni helyzetüket és itthoni gondjaikat, tapasztalatokat cseréljenek a mai Magyarország életéről. Mindezekre gondolva készülnek különböző, ma még nyers tervezetek az említett találkozó megrendezésére. A több, mint másfél ezer külhoni magyar hallgatót természetesen nem lehet összehívni, már csak anyagi okok miatt sem. Megbízottaikat viszont annál inkább fel lehet kérni, vegyenek részt egy egy ilyen összejövetelen. A találkozó így hát nem lesz teljes körű, de tartalmilag igen komoly programot teljesíthet Azzal például, ha eljönnek és szót kapnak a jelentősebb külföldi magyar szervezetek reprezentánsai, közéletünk neves személyiségei, akik - miközben maguk is tájékozódnak - tájékoztatást adnak, mondjuk az értelmiség szerepéről kulturális tradícióink őrzésében, a magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról, a nemzeti felemelkedés alternatíváiról. A tanácskozás nyitottságát azzal lehetne demonstrálni, hogy valamelyik e fórumon elhangzó előadás egyben szabadegyetemi esemény is volna. A rendezvényről természetesen kommüniké jelenne meg és igényes tartalmi ismertetőt kapna minden érdekelt - RM - A szaktudás „diplomatáinak” képzése Gödöllőn SZÉNANÁTHA