Szénanátha, 1994 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1994-02-10 / 1-2. szám

Elektronikus levelezés és vitafórumok: éljünk a lehetőséggel! Az elektronikus vitafóru­mok lehetőséget adnak a kon­ferenciákhoz hasonló informá­ciócserére, de nem kell költe­nünk az utazásra. Nem vélet­len, hogy az elektronikus vitafórumokat gyakran elektro­nikus konferenciáknak is neve­zik. Az elektronikus vitafóru­mok mindazok előtt nyitva áll­nak, akik némi (főként, de nem kizárólagosan) angol nyelvtu­dással és egy, a hazai és a külföldi hálózatok elérését biz­tosító számítógépes munka­hellyel rendelkeznek. Erre a célra többen is használhatnak egy gépet. Az elektronikus vitafórum olyan csoportos eszmecsere, ami elektronikus levelek segít­ségével zajlik a számítógépes hálózatokon. Lehet informális, amikor egy-egy kisebb csoport tagjai üzeneteiket az összes többi résztvevőnek címezik. Lehet a kommunikáció formá­lisabb is, amikor egy nagyobb csoport vitáját egy hivatalos, (vagy félhivatalos) moderátor, sőt, esetenként szerkesztő irá­nyítja. A vitafórumok szakmai ér­deklődés szerint alakulnak meg, illetve öltenek új formát. A tudományos irányultságú fó­rumok célkitűzése és színvona­la nagyon különböző lehet. Egy-egy fórum valódi arculatát csak úgy ismerhetjük meg, ha jelentkezünk rá, figyeljük tevé­kenységét. Az első néhány hét nehézségei után mindenki megszerzi azt a jártasságot, amelynek segítségével könnye­dén eldöntheti, maradjon-e to­vábbra is a fórum tagja. Egy­egy listára feliratkozni igen egyszerű, tehát érdemes meg­próbálni. Ha egy-egy fórum­nak tartósan tagja marad az ember, ugyancsak hamar meg­tanulja, hogyan különböztethe­ti meg azokat az üzeneteket, amelyeket eleve nem kell elol­vasnia, azoktól, amelyekbe ér­demes belenéznie. Sőt, az iga­zán értékes levelek jelentős ré­sze is könnyen felismerhető. Bár sokan hamar aktív vita­partnerré válnak, nem kell mindenkinek azonnal vitaké­pesnek lennie. A legtöbb fórum ugyanis nem írja elő az aktív részvétel kötelezettségét. Általában elég az is, ha valaki csak figyelemmel kíséri a töb­biek eszmecseréjét. Az elektronikus levelezés egyúttal a számítógéphálózatok szélesebb körű használatának "előszobájába" vezet bennün­ket. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a legtöbben, akik ezzel a lehetőséggel élnek, ha­marosan kedvet kapnak a háló­zatok világának közelebbi megismerésére és az ott talál­ható számtalan más erő- és in­formációforrás felhasználására. Az elektronikus vitafóru­mok használatának alapjaiba vezet be az "Elektronikus vi­tafórumok és hasznosításuk a kutatásban és az oktatásban" címmel nemrégiben megjelent kiadvány, amelyet minden ér­deklődő megkaphat a Központi Könyvtárban. Éljenek tehát a lehetőséggel! Dr. Koltay Tibor Még egyszer a vegyszer­felhasználásról.. . Tisztelt Szerkesztőség! A Szénanátha 1993. évi 16-17. szá­mában velem készült interjú néhány megállapítása a szakmai közönség szá­mára félreérthetővé vált az újságíró ál­tal alkalmazott rövidítésekből adódó új szövegkörnyezetek miatt. A helyes ér­telmezés érdekében kérem, tegyék le­hetővé az alábbiak közlését: A cikk elején - a vetésterülethez vi­szonyított gyomirtott területek nagysá­gának változásáról - közölt adatok a pest megyei mezőgazdasági üzemek szántóföldi kultúráira vonatkoznak. 1988-ban nem 5,5 kg peszticidet alkal­maztak hektáronként, hanem 5,5 kg ve­gyes hatóanyag hektáronkénti felhasz­nálásáról volt szó. 1993-ban ez a mu­tató 2,3-2,4 kg/ha-ra csökkent. Félreértésen alapul az a megfogal­mazás, miszerint ez a 2,3 kg-os adag nagyrészt perzisztens, korszerűtlen vegyszerből tevődne ki. A beszélgetés­ben ez úgy hangzott el, hogy a hektá­ronkénti hatóanyag-felhasználás csök­kenése alapvetően két okból követke­zett be: az egyik a vegyszerfelhaszná­lás csökkenése, a másik az új, korszerűbb, nagyobb biológiai haté­konyságú - és ezért kisebb hektáron­kénti hatóanyagdózisú (nemegyszer grammos, deciliteres) készítmények al­kalmazásának terjedése. Az újonnan gazdálkodni kezdő gazdák vegyszeres gyomirtási tevékenységének jellemzé­sénél került szóba az a probléma, hogy a gyomirtószerek kiválasztásánál első helyen az olcsóság szempontja szerepel és a környezetkímélési és más, szak­mai szempontok hátrébb szorulnak. Ezért nagyobb arányban szerepelnek a gyomirtási technológiákban az ol­csóbb, korszerűtlenebb, esetenként per­zisztens - és a szakszerűtlen felhaszná­lás miatt - talajszennyezési problémá­kat okozó gyomirtó szerek. Az ebből következő jövőbeni veszélyekre kívánt rámutatni a nyilatkozó, aki az egyéb - szakmai szempontból "sutáira sikerült" megfogalmazások kijavítását terjedel­mi okok miatt mellőzi. Gödöllő, 1994. jan.4. Benécsné Bárdi Gabriella ____________SZÉNANÁTHA

Next

/
Thumbnails
Contents