Turai Duma, 1994-1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1994-09-01 / 1. szám
Július 20. és 27. között huszonnégy gyerek és néhány felnőtt ütött tanyát ISKOLÁNKBAN. Többségük Ilatvan városából jött, de csatlakoztak hozzájuk néhány napra, egy-egy programra túrás diákok is. "Gyökerek hagyomány közvetítő térségi tábor" - olvashattuk az iskola kerítésén. Mit jelent az elnevezés? - kérdezzük //Ipszki János táborvezetőt. - Tőlünk a múlt megismerése és a hagyományok mentése, átadása. A "térségi" jelző mutatja, hogy "nem tartjuk tiszteletben" a megyehatárokat, hiszen az egymás mellett lévő települések hatással vannak egymásra. Elsősorban Túra gazdag népművészetének, hagyománykincsének megismerése vezetett ide bennünket,s ebben sok segítséget kaptunk már a szervezés idején is Tóth István polgármestertől. - Kik és kiknek szervezték a tábort? - A kolping-mozgalom tagjai minden érdeklődő dalainak. NYÁRI KRÓNIKA 1994 A KOLPING- MOZGALOM névadója Adolf Kolping XIX. századi német ifjúmunkás, aki az Ipari forradalom idején rájött hogy a bérmunkás fiatalok gyökértelenül támasz nélkül lézengnek a világban. Otthonokat szervezett, ahol családias légkörben segítette emberi és szakmai fejlődéseket. A katolikus és nemzetközi mozgalom 1856 óta működik hazánkban. Hatvanban 1945 előtt Kolping Katolikus legényegylet néven működött. 1993. áprilisában alakult újjá 35 fővel. A fák alatt bográcsban készült néhányszor az étel, de legtöbbször Galgahévizről érkezett a kaja. A gazdag program során dalokat, népi játékokat tanultak. Kipróbálták ügyességüket is: hímeztek, korongoztak. Ellátogattak a falumúzeumba, a község egy-egy érdekesebb színterére: megnézték a romosan is lenyűgöző kastélyt. Boldogon Szántó Lóránd, G salgahévizen Erősváry Tél tanár történeti és régészeti emlékekkel ismertette meg a tábort. - Sokan segítettek furán is - mondja a táborvezető. -Maczkó Mária népdalokat, Dolányi Anna és csoportja táncos játékokat, szokásokat, Békési István népi sportjátékokat tanított. Gádor István tanyája és Szilágyiné Manci néni tájházi kalauzolása és Kálna Tibor falusétája élmény volt. Köszönjük. Ugyanis köszönet jár az iskola vezetőinek, akik otthont adtak a tábornak. -bére-Július 21-én indult el csapatunk a Dükk-hegység déli részén lévő, Cserépfalva közelébe. A gyönyörű helyen első dolgunk volt a sátrak felverése, a tábor kiépítése. Mindenkinek volt feladata: konyhások, őrök, ügyeletes tisztek voltak. Két vetélkedőt is rendeztünk a tábor ideje alatt, az egyiket a Bükki Nemzeti Parkról, a másikat a növény és állatvilág érdekességeiről. Mint minden verseny nagy izgalommal járt, de megérte. Egy-egy új ismeretet az iskolában is hasznosítani tudunk majd. A természet szépségei között szinte észre sem vettük, hogy egy-egy túrán 10-11 kilométert is megtettünk. A legnehezebb és a leghosszabb gyaloglás a 20 kilométeres Ilór-völgyi túra volt. De megérte a fáradságot, mert gyönyörködtünk a tájban, s megnéztünk egy ősemberi barlangot is. Nem messze a tábortól volt egy gémeskút. Gyakran fürdőztünk a frissen húzott vízben. Szükség is GYÖKEREK HAGYOMÁNYOKHOZ MÁSODIK CSERKESZTÁBORUNK I I KAI DIAKOK l'INALOMP/O MAGAZINJA 3.