Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)
1919-01-02 / 1. szám
t Peat-Pies-Soit-Kisling Vietmere Hivatalos Cartja Figyelmeztetem az alispán urat, hogy a kérdés elbírálásánál azt a körülményt is vegye figyelembe, hogy az imminens szénhiány miatt a kormánynak előreláthatólag nem lesz módjában a malmok szénszükségletének fedezéséről teljes mértékben gondoskodni. Felkérem alispán urat, hogy a cél elérése érdekében szükséges intézkedéseket úgy hivatalos, mint uradalmion azonnal tegye meg és eljárása eredményéről hozzám kéthetenkint jelentést tegyen. Budapest, 1913. december 18. Dr. Nagy Ferencz s. k. Ebből a rendeletből és a minister úr által tett kijelentéséből megállapítom, hogy a most december hó közepén általam már szétosztott és kiutalt liszten kívül a minister úr július 15-ig több lsztet vagy gabonát nem utal ki, hanem arra utasít, hogya vármegye ellátatlanjainak szükségletét a vármegye területén még rendlkezésre álló termény és őrlemény készletekből biztosítsam. Ezen endelet végrehajtásaként a következőket rendelem el: 1. Az 1918. évi július hó 15-ével megkezdett közélelmezési esztendő végét az eredeti rendelkezéstől (augusztus 15) eltérően 1919. évi július 15-ében állapítom meg. Minthogy mindazok, akik saját termésből, vásárlás útján vagy bármi módon egész évre kapták meg ellátásukat, ezt 1919. augusztus 15 ig terjedő időre szóló fejadatgal kapták, mindenki köteles az 1919. évi július hó 15 és augusztus 15. közötti időre, vagyis egy hónapra szóló olyan fejadag gabona vagy liszt beszolgáltatására, amilyet kaptak. 2. Ahol a rekvirálási, gabonaátvételi eljárás nem megfelelő szigorúsággal vagy eredményességgel folyt le, új rekvirálási eljárás foganatosítandó. Az eljárás kiterjed a háztartás összes készleteire. Szükségletként csakis az 1919. évi július hó 15 ig még hátralévő, kereken 6 hónap vehető számításba. Búzából, rozsból és kétszeres TxST:sok érHBérT élelem és vetőmag szükséglet fedezhető. Általában a 120000—1918. O. K. H. számú rendelettel kiadott végrehajtáshoz (bekötött füzet és az emellett közölt házi és gazdasági szükségletekhez) alkalmazkodjanak. (Lásd a 7. pontot) 3. Ahol nem foganatosítanak új igénybevételi eljárást, felül kell vizsgálni minden olyan gazdaság elszámolását, amely gazdaságban hadifoglyok, vidéki munkások, konventiós cselédek, aratási munkások, stb. részére valamely készletet visszahagytak. Az ilyen gazdaság szükségletét a hazatért hadifoglyok és az esetleg beállott új cselédek figyelembevételével a mostani szükséglet alapján állapítsák meg. Minthogy az aratási munkára vállalkozók vagy saját termésből, keresményből vagy hatóság útján az aratási időre is megkapják rendefejadagjukat, aratási konvenció címén csak annyi gabona vehető számításba, amennyi az említett fejadagnak az aratási időben előálló nagyobb fogyasztásig való kiegészítése címén szükséges. Ezt mindenütt a helyi viszonyok figyelembe vételével a járási közélelmezési bizottság, esetleg nemzeti tanácsok véleményének meghallgatásával járásonként, városonként pontosan állapítsák meg. 4. Az őszi vetés ideje elmúlt. Tekintettel arra a szomorú körülményre, hogy az őszi idő éppen nem volt kedvező az őszi vetésre és hogy ennek folytán őszi vetésünk területe a legtöbb helyen a tavainál sokkal csekélyebb, kétségtelen, hogy az őszi vetésre visszahagyott vetőmagból nagyobb mennyiségek maradtak fent, váltak feleslegekké. Ezeke a vetőmag feleslegeket a legpontosabban állapítsák meg és a 3. alatti eljárás mellett akkor is vegyék igénybe, ha a 2. alatti szerint nem végeztetnek általános új elszámolást. 5. Minden elszámolás és igénybevétel kiterjed búzára, rozsra, kétszeresre, árpára, zabra és kölesre vagy ezek őrleményeire. A mai viszonyok között bizonyosra vehető, miszerint a kormány nem utalhat ki annyi tavaszi vetőmagot, amennyire szükségünk lesz. E célból tehát a legkisebb tételű árpát és zabot is át kell vennünk. Ugyan e célra, de az emberi élelemre is igénybe veszem a nagyobb tengeri készleteket. Erre nézve a V. H. L. 51. számában kihirdetett 51927—kig. 1918. sz. rendeletemben foglaltakhoz alkalmazkodjanak és mindazon tengeri készletekről, melyeknek közszükségleti célra való igénybevétele szükségesnek és célszerűnek látszik, az említett rendeletemhez képest haladéktalanul tegyenek hozzám részletes jelentést. 6. A gabonaátvételi eljárás során lefoglalt, de a termelők által még be nem szállított készleteket okvetlenül szedjék be. 7. A fent felsorolt munkálatokhoz mindenütt vegyék igénybe a nemzeti tanácsok és a leszerelt katonák, nemkülönben a trattfel fé kezéséímézési bizottságok segítségét. Hiszen az egész eljárásra főként a leszerelt és ellátatlan katonák érdekében van szükség. Lehetetlen tehát, hogy a nemzeti tanácsok és a beszerelt katonák megtagadják a gabonabeszedésben való odaadó közreműködést. Az eljárás nagyon sürgős. Alakítsanak minél több beszedő bizottságot, főként olyanokból, akik hatósági ellátásra szorulnak, mert ezeknek elsőrendű érdeke az, hogy az eljárás teljes sikerre vezessen vagyis a megye ellátatlanjainak közélelmezését egészen biztosítsa. Figyelmeztessék azonban a bizottságokat, hogy amíg mindenkivel szemben pártatlanul szigorúan kell eljárniuk, addig jogtalanságot senkivel szemben sem szabad elkövetniük, mert amennyire nekik van joguk a megélhetéshez, éppen annyira jogos a termény felett rendelkező lakosságnak az az érdeke is, hogy amire a háztartásnak az érvényes, 15, 12 vagy 10 kg-os gabona fejadag alapján joga van, azt nála hagyják és csak azt vegyék el, ami ezt meghaladja. Ha az eljárás január legelején indul meg, a jogos házi szükséglet a 15 kg os (15 évet meghaladó földmunkás) fejadagra jogosultaknál 97 kg ot, a 12 kg-osoknál (15 éven aluli földmunkás vagy földmunkás termelő háztartásához tartozó személyek) 78 kg-ot, a 10 kg osoknál 65 kg ot tesz ki személyenként. Ha