Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)

1919-01-02 / 1. szám

t Peat-PiHs-Soit-KIskng Vfetme^e Hivatalos Caftjá Figyelmeztetem az alispán urat, hogy a kér­dés elbírálásánál azt a körülményt is vegye figye­lembe, hogy az imminens szénhiány miatt a kor­mánynak előreláthatólag nem lesz módjában a malmok szénszükségletének fedezéséről teljes mér­tékbe i gondoskodni. Felkérem alispán urat, hogy a cél elérése ér dekéten szüksége- intézkedéseket úgy hivatalos, mint ár :adalmi i on azonnal tegye meg és eljá­rása eredményéről hozzám kéthetenkint jelentést tegyen. Budapest, 1913. december 18. Dr. Nagy Ferencz s. k. Ebből a rendeletből és a minister ur által tett kijelentéséből megállapítom, hogy a most de­cember hó közepén általam már szétosztott és ki­utalt liszten kívül a minister ur julius 15-ig több isztet vagy gabenát nem utal ki, hanem arra uta­sít, hogy .a vármegye ellátatlanjainak szükségletét a várme.ye területén még rencMkczésre álló ter­mény és őrlemény készletekből biztosítsam. Ezen endelet végrehajtásaként a következőket rendelem el: 1. Az 1918. évi julius hó 15-ével megkez­dett közélelmezési esztendő végét az eredeti ren­delkezéstől (augusztus 15) eltérően 1919. évi juli­us 15-ében állapítom meg. Minthogy mindazok, akik saját termésből, vásárlás utján vagy bármi módon egész évre kapták meg ellátásukat, ezt 1919. augusztus 15 ig terjedő időre szóló fejadaggal kap­ták, mindenki köteles az 1919. évi julius hó 15 és augusztus 15. közötti időre, vagyis egy hónap­ra szóló olyan fejadag gabona vagy liszt beszol­gáltatására, amilyet kaptak. 2. Ahol a rekvirálasi, gabonaátvételi eljárás nem megfelelő szigorúsággal vagy eredményesség­gel folyt le, uj rekvirálási eljárás foganatosítandó. Az eljárás kiterjed a háztartás összes készleteire. Szükségletként csakis az 1919. évi julius hó 15 ig még hátralévő, kereken 6 hónap vehető számítás­ba. Búzából, rozsból és kétszere'sTxST:sak érHBérT élelem és vetőmag szükséglet fedezhető. Általában a 120000—1918. O. K. H, számú rendelettel kia­dott végrehajtáshoz (bekötött füzet és az emmellett közölt házi és gazdasági szükségletekhez) alkal­mazkodjanak. (Lásd a 7. pontot) 3. Ahol nem foganatosítanak uj igénybevételi eljárást, felül kel! vizsgálni minden olyan gazdaság elszámolását, amely gazdaságban hadifoglyok, vi­déki munkások, konventiós cselédek, aratási mun­kások, stb. részére valamely készletet visszahagy­tak. Az ilyen gazdaság szükségletét a hazatért ha­difoglyok és az esetleg beállott uj cselédek figye­lembevételével a mostani szükséglet alapján állapít­sak meg. Minthogy az aratási munkára vállalko­zók vagy saját termésből, keresményből vagy ha­tóság utján az aratási időre is megkapják rende- fejadagjukat, aratási konventió címén csak annyi gabona vehető számításba, amennyi az említett fej­adagnak az aratási időben előálló nagyobb fogyasz­tásig való kiegészítése címén szükséges. Ezt min­denütt a helyi viszonyok figyelembe vételével a já­rási közélelmezési bizottság, esetleg nemzeti taná­csok véleményének meghallgatásával járásonként, városonként pontosan állapítsák meg. 4. Az őszi vetés ideje elmúlt. Tekintettel ar­ra a szomorú körülményre, hogy az őszi idő ép­pen nem volt kedvező az őszi vetésre és hogy en­nek folytán őszi vetésünk területe a legtöbb helyen a tavainál sokkal csekélyebb, kétségtelen, hogy az őszi vetésre visszahagyott vetőmagból nagyobb mennyiségek maradtak fent, váltak feleslegekké. Ezeke a vetőmag feleslegeket a legpontosabban állapíts ík meg és a 3. alatti eljárás mellett akkor is veg\ék igénybe, ha a 2. alatti szerint nem vé­geztetnek általános uj elszámolást. 5. Minden elszámolás és igénybevétel kiterjed búzára, rozsra, kétszeresre, árpára, zabra és köles­re vagy ezek őrleményeire. A mai viszonyok kö zött bizonyosra vehető, miszerint a kormány nem utalhat ki annyi tavaszi vetőmagot, amennyire szűk ségünk lesz. E célból tehát a legkisebb tételű ár­pát és zabot is át kell vennünk. Ugyan e célra, de az emberi élelemre is igénybe veszem a na­gyobb tengeri készleteket. Erre nézve a V. H, L. 51. számában kihirdetett 51927—kig. 1918. sz. ren- deletemben foglaltakhoz alkalmazkodjanak és mind­azon tengeríkészletekről, melyeknek közszükségle­ti célra való igénybevétele szükségesnek és célsze­rűnek látszik, az emiitett rendeletimhez képest ha­ladéktalanul tegyenek hozzám részletes jelentést. 6. A gabonaátvételi eljárás során lefoglalt, de a termelők által még be nem szállított készle teket okvetlenül szedjék be. 7. A fent felsorolt munkálatokhoz mindenütt vegyék igénybe a nemzeti tanácsok és a leszerelt katonák, nemkűlünben~tr fttfB?f“kózéiéímézSst bi­zottságok segítségét. Hiszen az egész eljárásra fő­ként a leszerelt és ellátatlan katonák érdekében van szükség. Lehetetlen tehát, hogy a nemzeti ta­nácsok és a ieszereit katonák megtagadják a ga­bona beszedésben való odaadó közreműködést. A z eljárás nagyon sürgős. Alakítsanak minél több beszedő bizottságot, főként olyanokból, akik hatósági ellátásra szorulnak, mert ezeknek elsőren dü érdeke az, hogy az eljárás teljes sikerre vezes­sen vagyis a megye ellátatlanjainak közélelmezését egészen biztosítsa. Figyelmeztessék azonban a bi­zottságokat, hogy ainig mindenkivel szemben pár­tatlanul szigorúan kell eijárniok, addig jogtalansá­got senkivel szemben sem szabad elkövetniük, mert amennyire nekik van joguk a megélhetéshez, ép­pen annyira jogos a termény felett rendelkező la­kosságnak az az érdeke is, hogy amire a háztar­tásnak az érvényes, 15, 12 vagy 10 kg-os gabona fejadag alapján joga van, azt nála hagyják és csak azt vegyék el, ami ezt meghaladja. Ha az eljárás január legelején indul meg, a jogos házi szükség­let a 15 kg os (15 évet meghaladó földmunkás) fejadagra jogosultaknál 97 kg ot, a 12 kg-osoknáí (15 éven aluli földmunkás vagy töldmunkás ter­melő háztartásához tartozó személyek) 78 kg-ot, a 10 kg osoknál 65 kg ot tesz ki személyenként. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents