Hét nap, 1932 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1932-01-03 / 1. szám
társának, Al Capone-nek emberei elől. Newyork közelében levő birtokára vonult vissza és az országutak mentén szervezett meg egész sereg titkos kocsmát. Nyáron rajtaütött egy szállítmányon, amely az ő felségjoga alatt álló területre merészkedett. Ez a kaland okozta halálát. Egy gépkocsivezetőt bevonszolt egy üresen álló házba és ott kegyetlenül megkínozta, hogy elárulja, kinek a szolgálatában áll. A talpait órákon át süttette, de a gépkocsis nem vallott. Időközben rendőrök közeledtek és Diamond kísérőivel együtt elszökött. A sofőr feljelentette Diamondot, akit a bíróság első fokon elítélt. A fellebbezési tárgyaláson azonban felmentették, mert Diamond gondoskodott róla, hogy ne járjon sikerrel a bizonyítási eljárás. A felmentő ítélet után Diamond hét országra szóló dinomdánumot rendezett. Reggel 7 órakor részegen jött le a szálloda előcsarnokába, ahol különböző irányokból három golyó fúródott testébe. Mire a rendőrség megérkezett a helyszínére, Diamond halott volt. Búzát, bort, békességet... Búza, az lesz a jövő esztendőben is a Gondviselés jóvoltából. Ám miként festenek majd az árak? Ezen fordul meg az ország sorsa . . . Jó pár esztendeje mondjuk ilyenkor, az évforduló előtt, hogy most már csak javulás következhet, mert az eddiginél kétségbeejtőbb viszonyok el sem képzelhetők. És még mindannyiszor csalódtunk: a „mélypont“ bizony még lejebb csúszott. Mindazálal megkockáztatjuk annak a kijelentését, hogy ezúttal túlestünk a válságon. Persze csak ama vonatkozásban bocsátkozunk e merész jóslásba, hogy olyan hat pengőn aluli búzaárak, aminek az idén a vidéken keltettek jogos megütközést, soha többé Magyarországon nem lesznek. Nem azért állítjuk ezt határozottsággal, mivel efajta jegyzéseknél megszűnik a termelés. Hiszen manapság, sajnos, mindenki ráfizet a mesterségére. A Iiza dolgában nem ilyen elméleti szempont mértékadó, hanem kétrendbeli, kézzelfogható tényező. Ugyanis éppen az új vetés idején volt az áralakulás a lehető legkedvezőtlenebb, ami arra bízta a legtöbb gazdálkodót, hogy búzaterületét csökkentse. Erről még nincs hivatalos kimutatás, de a kereskedők, akik hivatásuknál fogva mindenfelé szaglásznak és érdeklődnek, közel háromszázezer kataszteri holdra teszik azt a földet, amelybe a csonka országban kevesebb búzát vetettek idén, mint tavaly. Igaz, hogy maradék országunk nagyon kicsiny pontocska a földön és mi lilába osztanánk be észszerűen a gazdálkodást, ha a külföld nem haladna ugyanebben az irányban, növel csakis a tengerentúli országok irányítják a nemzetközi áralakulást. Szerencsére mindenütt fölismerték a túltermelés végzetes következményeit és úgy Észak-, mint Délamerikában, valamint Európa legtöbb országában kisebbedett a búzaföld. Ez egy! A második rendkívüli jelenség volt a hozam éveken át fokozódó emelkedésével kapcsolatban a maradék készletek folytonos gyarapodása, olyannyira, hogy az 1930—31 -ki gazdasági év végén mindenféle,sohasem látott nagyságú „átmeneti állomány“ terhelte meg az új termék piacrahozásának esélyeit. De még e körülménynek is az idén a rendesnél nyomasztóbb befolyása volt. Mert merőben más az, ha a készlet szétszóródik termelők, kereskedők és raktárházak között vagy ás egy kézben központosul, úgy amint ez többek közt az Egyesült Államokban és Kanadában történt, ahol a kormányok ilyen céltévesztett módon siettek a termelők segítségére. Sok milliárdba került ez az állampénztáraknak és emellett a gazdálkodók összköltségeiket sem kapták meg. Ezer és ezer bérlő fölkínálta a zsákolt búzáját vasúthoz szállítva, csak üzessék meg a vevők a bérlet összegét, a munka és a mag hadd menjen veszendőbe. Immár kétségtelen, hogy effajta állami támogatáshoz a jövőben nem fognak folyamodni és hogy a ránk köszönt év első felének végével az egész földön a megszokottnál jóval kisebb lesz a készlet. Hát még nálunk! Elsőbben is soha az évforduló körül nem volt ilyen csekély a kínálat. Biztos továbbá, hogy a gabonajegy érvénye június 30-án megszűnik. Vájjon kinek lesz július elsején egy zsák búzája, ám e napon már nem kap „szelvényt?“ úgy ki lesz söpörve az ország, mint karácsonyi nagytakarítás után a „jobbik szoba“. A készlettelenség és a kisebb terület megteszi majd a hatását. Igen nagy árakat várunk az uj esztendőben . . . Stuttgartban leejtett a „Régi kantéig“ tűrt el rj* renfeteg nuggértéki mit ki ner puszién ne. I szeszélyes tel. Baloldalt: Dél-Kaliforniában a pálmák is hátakaró alá kerültek. Jobboldalt:^ Hollandiáiban belupyi- ra/, a* ország/ot keres: 1 ül hálózó csatornák és jégszános postások bonyolítjáik le a postai torna I mat. 3