Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-02 / 261. szám
Vasárnap 961 Julius 2. 1843 Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengd pénzbe. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, Hatvani utcza horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy alábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Halálozás. Vezérczikk: (Nemzeti kör állapot VI). B. Wesselényi Miklós. — Országgyűlés.— Megyei dolgok: Krassó (kir. előadások, körlevelek). Középszolnok(uj tisztválasztásokat vagy helyettesítéseket parancsoló intézvény). Külföldi napló. Nagybritannia és Izland. Frankhion. Hiv. tud. Hirdetések BLAOTARORSZÁG és EESTÉLY. Halálozás. Nagytiszteletü tudós Somossy János, sárospataki hittudomány-oktató urnak szeretett neje. Hutka Zsuzsánna asszonyság f. é. jun. 25-kén meghatározott. Erényes életenek vesztét rokoni és barátai bánatos szívvel gyászolják. Vezérczikk. (Nemzeti közállapot VI.) Tekintessék mind a’ választás, mind a’ tanácskozási ’s határozási tiszt nemcsak jognak, hanem sokkal inkább kötelességnek ’s valódi hivatalnak. Legyen ezen kötelesség teljesítésére, vagyis tisztben’s hivatalbani eljárásra minden nemes, ki arra képes — de csak is az — felhatalmazva. Mind a’ választási, mind a’ tanácskozási ’s határozási jog nagy fontosságú, de az utóbbi sokkal fontosabb, azért, mert ez szabja ki a’választottaknak teendőit; ez létesíti azt, minek amazok csak végrehajtó eszközei. Fontosabb azért is , mert ez a’ felsőbb rendeletekre nézve is előmozdító vagy akadályozó hatást gyakorol, mellyekben, szintúgy mint megyei végzésekre nézve, tisztviselők csak eszközök. És fontosabb továbbá azért, mert a’t.hatóság statutarius hatalmánál fogva, keblében törvényekkel egyező , ’s azok körébeni olly intézkedéseket létesíthet, melylyek nemcsak a’ jelenre, hanem jövőre is hatnak, ’s a’ hivatalbelieknek mind hivataloskodása idejét túlélik , mind hatásuk körét messze túlhaladják; és fontosabb mindenek felett azért, mivel követi utasításokat adván, ez által a’ t.hozásra egyenes és roppant, ’s századokra terjedhető befolyás gyakoroltatik. Ezekre nézve, habár nem kevés függ attól, hogy választások kik által történjenek; ’s ámbár helyes választásra is józan ész- ’s jóakaraton kívül a’ hivatalnokok tevési körének ’s kötelességének helyes és elégséges ismerete hasznos; mindazáltal ennek helyes ’s czélszerű, vagy legalább nem káros gyakorlatára sokkal kevesebb tulajdonok kellenek, mint tanácsadásra, ’s határozatok tételére, melylyek felsőbb rendeletek, megye, sőt a’ t.hozás sorsa felett is eldöntő hatással lehetnek. A’ tapasztalás is bizonyítja , miszerint a’ köznemességnek is, ha elcsábítva vagy megvesztegetve nincs, tisztjei választásában nem rész tapintata van. Ezen tisztekkel lévén továbbá legközelebbi érintésben, ezeknek választása érdekli örét leginkább, ’s van reá legközvetlenebb hatással, ’s azért ezen joggyakorlathoz ragaszkodik leginkább. És valamint ennek közvetlen gyakorlatától válnék meg legbajosabban, úgy ha ez most egyelőre neki fejenkint meghagyatik, a’ mindjárt elmondandó megszorítás vagyis módosítás a’ másikra, t. i. a’ tanácskozási ’s határozási jog vagyis tisztre nézve — melly pedig a’ választásinál sokkal fontosabb — kivihetőbbé válandik. Maradjon azért minden köznemes is tisztválasztási joga gyakorlatában. De a’ tisztválasztásokra nézve a’ fentebb említett rendőrségi ’s más, részint csak érintett, hasonló czélú és hatású rendszabások, okvetlen életbe léptessenek. Ellenben a’ köztanácskozásokat ’s határozatokat, valamint követutasitásokat, ’s országgyűlési követválasztást illetőleg, minthogy ezekre el nem csábitottság, meg nem vesztegetettség, sőt jó akarat ’s józan ész is még nem elégséges, ’s erre miveltségnek ’s tudásnak egy bizonyos — habár nem magas — fokozata is nélkülözhetlen lévén; és mivel sokak együtti tanácskozása bajos, értetleneké képtelenség, de hogy nagyszámú értetlen tömeg tanácskozzék, a’képtelenségek képtelensége; azért a’tanácskozási vagyis a’ tanácsadási tiszttel ’s kötelességgel, ’s ebből folyó határozási joggal megyében csak azok legyenek felruházva, kik a’ miveltség és tudásnak legalább első fokán állanak. Erre nézve jelentse magát a’ megyékben minden nemes , ki tanácskozásokban részt akar venni. Ezek egy választmány által vizsgáltassanak meg: bíznak e a’ miveltség és tudás legelkerülhetlenebb kellékeivel. Illy kelléknek kellene lenni: 1) Imi ’s olvasni tudás. E’ nélkül a’ tanácskozási, nagyára igen fontos tárgyak felfogására, azok iránti vélemény- é s szavazatadásra szükséges értelmesség, ’s anynyival inkább ismeretek alig lévén feltehetők, sőt bajosan csak lehetségesek is. 2) Azon nyelvnek tudása, mellyen a’ tanácskozások folynak. Mikint vehessen ugyanis valaki tanácskozásban részt, mikint adhassa a’ tárgyak iránti szavazatát, hogy ha azokat nemcsak tartalom, de nyelv tekintetében sem érti. 3) Ha nem is bő ’s kimerítő ismeret, de legalább egy kis fogalom, ’s nem fonák, hanem helyes képzet: a) a’ fejedelem ’s hon, vagyis a’ törvény, felsőbb rendeletek ’s elöjárók iránti kötelességekről; — b) a’ fejedelem, a’ nemzet, ’s nemesség jogairól; — c) a’ polgárság ’s parasztság helyzetéről; — d) az országgyűlés ’s a’ megye hatása köréről. Kik ezen kellékekkel felruházottaknak találtatnak, azok ennek következtében tanácskozó ’s eldöntő szavazattal bíró tagokká válnak, közülnök vagy más nevezet mellett; ’s mint illyenek, összeiratnak. Ezek esküt teendőnek le, a’megyének közgyűlések, választások’s tanácskozások iránti rendszabásai szoros megtartására; törvény- ’s felsőbbség iránti tiszteletre’s engedelmességre; ’s hogy szavazatukat csak meggyőzödésök szerint, és soha is pénz vagy ígéretek következtében nem adandjak. Ezen javaslat ellen, azt mind általánosan , mind az említett egyes kellékeket illetőleg, hihetősen sok nehézség fog felhozatni. Nézzünk meg néhányat. Mi ezen qualificatios javaslatot általánosan illeti, annak szokatlan jogot csonkító, sokakat kirekesztő és a’tanácskozásokat igen kevésre szorító, ’s a’ határozást felette kevésre biró voltát érdeklő ellenvetésekre — úgy hiszem — a’ mondottakban van már felelet. Azokhoz még csak következőket teszem, ’s részint újra megemlítem. A’ qualificatio eszméje ’s alkalmazása, megyei létünket véve, sem nem uj, sem nem szokatlan. Láttuk már, miszerint valamint azon jogból ’s kötelességből, hogy magát alkalmas tisztviselőkkel lássa el, következik a’ megyének választási joga, ’s a’ hivataloknak alkalmas egyénekkel leendő betöltési kötelessége, úgy azon jogából, hogy tanácskozhatik ’s határozhat, ’s azon kötelességéből, hogy értelmesen tartozik tanácskozni, ’s ész- és törvényszerűn határozni, foly joga ’s kötelessége: illy tanácsadásra ’s illy határozásra ollyakat használni, kik arra alkalmasok. — Továbbá a’ megyének joga ’s kötelessége megkívánni , hogy hivatalaira csak alkalmas egyének jelöltessenek ki; ’s ollyakra, kik nyilván képesség nélküliek — ha valahogy’ illyek jelöltetnének ki — nem tartozik szavazni. Már ebben benne van a’ qualificationak mind eszméje, mind gyakorlata. Szintolly tisztán létezik qualificationak joggyakorolhatás feltétekinti tekintése megkivánása, a’ megyei táblabirákat illetőleg. Minden nemesnek van biráskodhatási joga; azért mégis csak azok biráskodhatnak, kik, mint e’ s meghivatás teljesítésére alkalmasok , táblabiráknak kineveztetnek. Még világosabban látszik illy qualificatioi gyakorlat az erdélyi megyei életben; még pedig ezen élet azon részében , melly a’ magyarhoni megyékénél jog és hatás tekintetében sem az egészet, sem a’ tagokat véve hátrább nem áll. Minden nemesnek lévén joga hitelesítő, coramisáló eskető, vallató’stb. functiók gyakorlatára; mindezt, ’s ehez hasonlókat ott gyakorolhat is minden nemes, ki vizsgálat következtében erre alkalmasnak elismertetett, ’s megyei assessornak föleskettetett. És ezen rendszabás által, olvasni ’s irni, és magyarul nem tudó egy nemes sem találja jogát sértve, hogy nem assessor; sőt a’ kik nem ezen hiányokért, hanem azért nem vétetnek föl az assessorok közé, mert a’ szükséges törvényismerettel nem birnak, ezen kirekesztést ’s visszavetést igen természetesnek találják. Ha már egyének ügyébeni bíráskodás, körlevél-készités, vallatás, hitelesítés ’stb. olly fontos functiók, mellyekben helyes eljárás tekintete, a’ minden nemessel közjogok gyakorlatát qualificatio által megszorítandóvá teszi, az azon functióknál hasonlithatlanul fontosabb tanácsadói tiszt, ’s megye és ország közös dolgai ’s jogai fölött hatályos szavazási hivatás, mennyivel természetesebbé tesz illy qualificatios megszorítást. — Botrányosnak tartaná, ’s meg nem engedhetőnek bárki is, hogy kinek törvényes gyakorlatról képzete sincs, vagy ki épen irni ’s olvasni sem tud , avvagy magyarul ’s diákul szót sem ért, az bíráskodjék , ’s mint hiteles személy lépjen föl törvényes tárgyakban ’s ügyekben, és hogy illyennek működését érvényesnek tartani ’s elfogadni egyének ’s törvényszékek tartozzanak. Hát az nem sokkal botránykoztatóbb, hogy illy tudatlanok ’s tehát alkalmatlanok, szavazatuk által — kik még azonfelül részegek vagy elámitottak, vagy megvásárlónak is — vagy talán épen egyetlenegy illyennek szavazatával - mi szavazás esetében nem lehetlen — döntessék el: például hogy egy Deák, Klauzál, Bezerédj legyene a’törvényhozás tagja, vagy ne? sőt miként szavazzon a’ legmélyebb bölcseséget ’s tudományt kívánó kérdésekben az or-szággyűlésen ? hogy a’megye a’köznevelés vagy más nagy fontosságú tárgyban üdvös lépést tegyen e, vagy ne? avvagy hogy valami lázas fő szülte indítvány elfogadtassák e? És lehet a borzasztóbb képtelenséget ’s veszélyesebb fonákságot csak képzelni is, mint hogy még az is a’ kérdést teljességgel nem vagy félreértő, mámoros fejű’s bérbe adott lelkű emberek vagy ember szavazatától függjön, miszerint városok sorsát, adót, vagy más illy mázsás ügyet illető üdvös és szükséges királyi előadás, vagy országos kívánat elfogadására vagy elvetésére szavazzon orsz.gyűlésen valamellyik megye, mellynek szavazata talán az ügy is azzal az ország sorsát dönti el. Azon gáncs, hogy javaslatom a’ megyei nemességet jogaiban fölötte megszorítja, minden súlynélküli. Választásra nézve annak nemcsak annyi jogát hagyja fen, menynyit minden alkotmányos polgár követelhet, t. i. hogy a’ hivatalos közvetett hozzájárulta által töltessenek be, ’s igy ollyak igazgassák ’s bíráskodjanak felette, kiknek választásában részt vett; hanem ezen választás közvetlen gyakorlatának fontos és fényes jogában meg van hagyva. Ez több, mint a’ mennyivel a’ legszabadabb országban a’ mi közvességünkkel párhuzamban állók, azaz polgárjogokkal birók felruházvák. A’ legszabadabb országban sem áll ugyanis az ilyeknek joguk, vagyis a’ közdolgokhozi hozzájárulásbeli osztályrészek egyébben , minthogy olly képviselőket választanak, kik a’ közigazgatásba ’s bíráskodásba többnyire közvetve, azaz hivatalnokok választása által befolynak, így pedig köznemességünk nemcsak a’ szabad polgár jogainak minimumát kirondja, hanem minden tisztviselőinek egyenes és közvetlen választása által, a’ polgári jogokból, már potencirozott mennyiség ’s hatalmas osztályrész birtokában leend. — Tanácskozási jog a’ polgári jogok maximuma; olly fokozat, mellyre bármelly szabadszellemi alkotmány szerint is egyedül csak választás, még pedig választottak általi választás, felsőbb hivatalviselés ’s helyenkint magas születés emelhet; és mindenütt csak igen mérsékelt számot; és a’ mellyre nevezetes feltételek kivántatnak meg. Ezen jogmaximum is javallatom szerint mindarra, ki azt gyakorolni képes, ki lévén terjesztve, a’ qualificatiók legszükségesebbikéhez, de legkönnyebben birhatójához van kötve. És azon jogmaximumban mindent, kinek azt gyakorolni csak valamennyire is lehetséges, részesítvén, határát a’ tevés körüli határok legtermészetesbikéig t. i. a’ lehetségig teljesen, csak azon túl nem terjeszti. Igen továbbá, hogy valamint nagy számú tanácskozási ’s határozási eljárása képtelenség ’s veszélyes, úgy azt igen kevesekre bízni sem biztos, ’s a’ szabadság ügyének káros. De e’ számnak szoros határa ’s mértéke: a’ képes egyének mennyisége, — ’s a’ mint az egészre káros, ’s mind annak mind az egyének jogát sértő , csak egy képes és alkalmas személyt is a’ tanácskozástól, ’s határozástól elzárni; úgy sőt még inkább káros, ’s az illő szám maximumát túlhaladó; mihelyt abban ollyan vessen részt, ki arra nem alkalmas. Egyébiránt — hála a’ már nálunk is előhaladott miveltségnek — minden megyében marad még az arra nem alkalmasok szint olly szükséges, mint természetes kirekesztése után szép, mondhatni nagy tanácskozandó ’s határozandó szám; olly szám, melly bármelly országos tanácskozó ’s határozó gyűlés számával legalább vetekedhetik. Már magokat az említett qualificatiokat illetőleg, annak két elsője ellen nem gondolván, hogy kifogás tétetnék, a’ harmadiknak alkalmazása ’s kivihetése iránt elögördithető ellenvetés — úgy hiszem — nem bir eldöntő súlylyal, ’s a’ valóban létező nehézség nem legyőzhetlen. — Igaz, hogy bajosan létezhetik alkotmányos ország, mellyben alkotmányróli tiszta fogalom ’s közjogi ismeret olly keveseknek lenne sajátja, mint — kivált eddig — honunkban. A’ törvénytanulók ’s tudók nálunk olly — aligha mondani nem lehet — rémitő nagy száma melett nem sokan vannak, kiknek honuk ’s magok polgári helyzetéről, ’s a’ kölcsönös közjogokról ’s kötelességekről csak valamennyire is tiszta képzetök lenne. Az iskolákban is töbnyire több idő ’s figyelem fordittatik a’ jogtan minden mezejére, mint honi közjogunkra; könyveknek is e’ szakot illetőknek vagyunk legnagyobb szűkében; ’s főkép rövid, tiszta ’s népszerűn írott közjogi kézikönyvünk — tudtomra — nincs is. Ezek következtében van nálunk a’ magánjog tömkelegében otthonos, ügyvédi fogásokba avatott akármennyi; de publicista kevés; sőt még ollyan sem sok, ki alkotmányunkról annyit tudna, mennyit az utolsó polgárnak is kellene tudni, ’s mennyit más alkotmányos országban majd minden kézműves, sőt napszámos is tud. Illy körülményben igaz, hogy a’ felemlített tudás nem kicsiny ’s nem könnyű kívánat, de a’ mondott vizsgálatra megyénkint rendelendő választmánynak— habár nem könnyű, de nem is megoldhatlan feladata leend. 107