Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-06 / 262. szám

senki a’ hivatalnokok közül, hogy a’ hivatalviselés elven­né bárkinek is gondolata függetlenségét,azé’részben igen hosszan terjedt vitatkozásokat ’s kemény kifakadásokat, nem azon észrevétel csilapitá, mikint nagy a’ különbség egy autocratiai és egy constitutionalis status hivatalnokai közt; de részint cs. kü­lönségének újólag ismételt figyel­meztetése, részint a’ messze haladt idő. Végül szükség még egy most elhangzott indítványt megemlítenünk, melly a’ journaloknak azon engedély megadását kéri, miszerint szabad legyen legalább országgyűlési ’s megyei tudósítá­sokban a’ szólókat megnevezni. Az ülés mintegy két óra tájban azon végzéssel oszlott el, hogy a’ KK. és RR. felszólittatnak, fogják fel a’ tár­gyalás fonalát ott, hol a’ múlt országgyűlésen megszaka­dott, ’s készítsenek általában a’ sajtóról törvényjavaslatot. XXIX. Kerületi ülés. Szombaton jl­l. 1-jő napján. Elnökség: a’ voltak. Jegyzők: Palóczy. Ghiczy. Vukovics. Naplóvivő: Kom­­lósy. Hallottunk kétkedőkről, kik azon természetes lassú­ságból , mellyel egy nagy testület a’ mozgásnak, hogy — úgy mondjuk — rendes kerékvágásába jut, itt félve, amott remélve azt gondolák , hogy talán csak még sincs igazi akarat a’ cselekvésre, ’s hogy talán csak most is a’ szóvirágok olcsó liberalismusával fogjuk beérni. A’ jul. 1-je ’s 3-ik napjain történt végzések e’ kétkedésnek vé­get vetettek. És a’ cselekvés elkövetkezett. — Jul. 1-ső napján az országgyűlési szólások­ bérének fizetése 41 megye, az egyházi rend, minden kerüle­tek és városok voksával 4 megye ellen határozatta jön, ’s az ősiség tárgyaltatása a’ legközelebbi na­pokra tűzetvén, — mellyre nézve jul. 3-kán 33 megye ’s a’ clerűs, kerületek és városok szavazatával 12 megye ellen, elhatároztatott, hogy az ősiségi törvénye­ket meg kell válto­ztatni. — Mit? ’s mikint? azt a’ legközelebbi napok döntik el. — Ennek előrebocsátásával át megyünk a’ napi­rend szerinti tudósításra. Julius 1-ső napján a’ válaszfelirat iránti 2-ik üzenetja­vaslatát Palóczy; — a’Fejér megyei petitio irántit pedig Vukovics mint kér. jegyzők köziratra bocsátás végett felolvasván;— Ghiczy kér. jegyző által a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása ügyében feltett üzenet ’s felirási javaslat helybehagyatván; — a’ magyar nyelv iránti törvényjavaslat szerkezetére nézve pedig uj javaslat tétet­vén; ’s (már talán harmadizben) az is köziratra bocsát­tatván : Zsedényi mint kér. elnök jelentést teszen, hogy a’ BB. megbízása következtében több követek kíséretében megvizsgálta a’ redout-teremet, ha vallyon tanácskozási teremnek használható volna e? ’s hogy azt tágasnak, de alkalmatlannak találta; mert alacsony és hangtompító, ’s lármás, dísztelen szomszédságú, azonfelül pedig a’ ha­szonbérlő csak legfölebb octoberig ajánlkozott azt áten­gedni ; ez pedig a’ költséges áthordozkodást nem érdem­lené.— Ennek következtében elhatároztatott, hogy a’ Bt. saját tereme fog czélszerűbben rendeztetni. — Az elnök­ség , a’ kir. táblával ’s egyházi renddel, a’ terem végéről, terem közepére kissé fölemelt helyre megyen; a’ követek asztalai két oldalt nem terem hosszant mint most, hanem keresztben lesznek helyezve; mi által megszűnik azon al­kalmatlanság, hogy az alant i­lő kivált városi követeket úgy látni mint hallani lehetetlen; a’ beszorított követek pedig helyről sem mozdulhatva egymás közt nem értekez­hetnek. — Továbbá: a’ journalistáknak külön helyek fog­nak kijelöltetni, a’ karzat pedig még annyival bővíttetik, mint a’ minő most. — Ezen határozatok végrehajtása, a’ mostani elnökségre bízatott­ A’ BR. el fogják országos ülésben végezni a’ kerületileg elkészített tárgyakat, tár­gyalni fogják kerületileg az ősiséget, aztán vagy 14 napig csak a’ különféle választmányokban fognak dolgozni, mi alatt a’ terem rendeztetni fog. E’ tárgy körüli conversatio közben emlittetett, ha valljon az asztalok változtatása nem fog e most is az ülé­sek sorára nézve kellemetlen súrlódásokat okozni, mint 1832 ben történt? egy megyei követ megjegyzé , hogy igaz ugyan, akkor volt követ, a’ ki csaknem vérrel is kész volt ősi székét védeni, ’s kijelenté, hogy öt küldői épen csak ez ’s ez ősi szék elfoglalására küldték ide, de most, midőn a’közelebbi napok alkalmasint az egész ősiséget tőben megrázzák, nem igen lesz olly egyén, ki az ősi székek mellett olly igen hősiesen vi­tézkedjék. Akkor a’ káptalanok is nagy ingerültséggel ir­tóztak azon fölmagasztalástól, hogy székeik az elnök szomszédságába emeletes helyre vitettek; mikint ebben csak az volt a’czél,hogy befolyásuk megcsonkittassék; most pe­dig alkalmasint meg lesznek győződve, mikint más czél nem volt a’ dologban, mint az, hogy a’ hely kissé tágasb le­gyen. — Ezen előadás minden ellenvetésnek véget ve­tett ; ’s e’ szerint majdan julius közepe táján 1-2 hétig közűl és nem fogván tartatni, hogy az alatt minél több kül­döttség munkálhasson; még e’ következő választmányok­nak szokott uttáni szerkesztése elhatároztatott: 1) Kerületi választmány a’megy­ei kicsapongá­sok tárgyában. 2) Országos választm. a’ sérelmek és kivánatok összeszedésére. 3) Szintúgy országos választm. az orsz.gyűlési szállásbér meghatározása végett. — Már-már a’ BR. ebben is megnyugodtanak, midőn egy megyei követ em­­lité, hogy talán mégis csak szükséges volna előbb elvben elhatározni, ha valljon akarják e a’ Bt., hogy az i­n­­gyensz­állás megszűnjék? „Szavazzunk, szavazzunk!“­­ volt a’ felelet, és szavazzanak; ’s mint fentebb irám, csak 4 megye nem akart fizetni, ’s ezen 4 közt is 3 kész volt a’ fizetésre, de csak ha Pesten lesz a’ diaeta; és igy csak egyetlenegy teljességgel fizetni nem akaró megye találko­zott. Hogy mellyik volt ez? azt a’ P. Hírlap figyelmes ol­vasója tudni fogja. — Végzéssé jön tehát, hogy az orsz. RReinek úgy ezen diaetára nézve, mint ezentúl is, ingyen szállás nem fog adatni. A’ szállásbér meghatározása vé­gett pedig országos választmány küldetett ki. Július 18. Vasárnapi szünet: XXX. Kerületi ülés. Hétfőn, júl. 3. Elnökök: Ghiczy, Palóczy. Jegyzők: Palóczy, Vu­kovics. Naplóvivő Zsoldos. Kezdete 9­/4, vége 1 órakor. Napirend: 1) Hitelesítése a’ nyilvánosságot ’s a’ szólás törvényes szabadságát érdeklő sérelmek iránt készí­tett üzenetnek ’s fölirási javaslatnak (előadó jegyző Paló­czy). Némi módosításokkal elfogadtatott. ( 2) Törvény­javaslat a’ magyar nyelv ügyében (jegyző ismét Palóczy). Ezen törv.javaslatnak különös fótuma van, Pest megye in­dítványa következtén határozatta jön, hogy a’ mint eddig általános hivatalos nyelv a’latin volt, ’s magyar —kivétel­­kint—csak ott’s akkor, hol ’s mire nézve a’törvény azt in specie világosan igy rendelte : úgy most fordittassék meg a’ dolog; hozassék általános törvény, hogy minden magyar , kivévén a’ mi törvény által világosan kivétetik. Mert csak igy lehet elérni azt, hogy a’ törvényhozás ne legyen kénytelen minden országyülésen e’ tárgyért újra küzdeni, ’s ne legyen az ország kitéve örökös ingerült­ségnek ’s súrlódásoknak azon kibúvásoknál fogva, mely­­lyeket a’ részletes törvénynél kikerülni lehetetlen. Hatá­rozattá vált tehát, hogy minden magyarul menjen, csak az nem, mit a’törvény világosan kivesz. És föltéteték a’ szerkesztés, ’s ki nem elégitőnek találtaték; ’s jött módo­sítás módosítás után , nőtt a’ szóalkat szóalkat után, és szaporodtak az incisák incsisák után; mig végre a’ magyar nyelvreli törvény sem magyar, sem általános, sem részletes, hanem valami különös volt. És elvettetett szerkesztés szer­kesztés után, és jött javaslat javaslat után; végtére is új­ra szavazatra bocsáttatott: általános törvényt akarnak e a’ RR. hozni, vagy maradnak a’ részleteket megengedő szerkesztés mellett? a’ többség: 27 megye 19 ellen álta­lános törvényt határozott. — Ekkor illy javaslatot tétetett: A’ nemzet közélete minden ágaiban, ’s a’ kormány mindennemű eljárásaiban Magyarországon a’ hi­vatalos nyelv egyedül magyar leend. Más nyelven költ akárminemű hivatalos iratok érvénytelenek. — Aztán kö­vetkeznék egy §. a, közoktatásról, egy pedig a’ Horvát­országra nézve engedni kívánt kivételekről. Végzéssé jön, hogy a’ 6 kerületi jegyző együtt a’ határozott általá­nosság szellemében törvényt szerkeszszen. 3) A’ Fejér ’s némelly más megyei kicsapongások tár­­gyábani üzenet felolvastatván, ujdon szerkesztetni hatá­­roztatott. 4) Az országgyűlési szállások bére iránti üzenetet Ghiczy mint kér.­jegyző kéziratra bocsátás végett fel­­olvasá. Ezekkel be lévén az eleve kitűzött napirend fejezve, egyik megyei követ illy értelemben emele szót: „A’KIr. és RR. utolsó ülésökben a’ mai napra tanácsko­zás és rendelkezés tárgyául kitűzték az ősiséget. — Már maga az, hogy hosszas sorvadás után e végzés egyszer már csak ugyan elkövetkezett, ’s az erő, melly e végzés­ben rejlik, — kizárni látszik, e tárgy körül minden bő­vebb élőbeszédet; — de különben is felesleges volna a’ jelen alkalommal egy olly nemzeti szerencsétlenségnek, kórállapotnak, átoknak — vagy minek is mondjam — le­­festésére sok szót ejteni, mellyet a’nemzet, anyagi és szellemi életének minden idegében, minden elemében olly kínosan érez, és mellynek gonosz voltát köz- és mag­a­­dolgaink olly nyomorúan sinlik. És nem szól e helyettünk maga a’Nemesis? és nem mondja e ki az ősiség felett kár­hoztató ítéletét maga azon ellenállhatlan, kérlelhetlen örök hatalom, melly minden fonákságot épen önsaját czéljainak hiusultával büntet ? Valóban kevés dolgot ért el olly telje­sen ama’ magát kijátszani bármi által sem engedő Nemesis, mint épen a’ magyar ősiséget; — és a’ mint magát a’ sza­badságot leginkább veszélyeztetik azon visszaélések, hi­bák és bűnök, mellyek a’ szabadság nevében vagy ürügye alatt követtetnek el, úgy azt, mit az ősiség képviselni vagy előidézni akar, t. i. az úgy mondott birtokbiztossá­got és nemzetségfeltartást, mi sem sújtja súlyosban, mint épen az úgy mondott magyar aviticitas. Ez nem ábránd nem képzelődés, hanem tények tagadhatlan bizonyítványa, olly tényeké, mellyek bár ne nyomnák olly igen valódi, igen anyagi módon szegény hazánkat. Ha rendre átnézzük az úgy mondott ősiség akár valódi, akár csak szinleges fő­tárgyait és czéljait, T­ama’ Nemesisnek olly kitűnő mint szomorú nyomait mindenütt feltaláljuk. Ha például tekint­jük ezek között „az ősapák, a’ szülök iránti tisztelet fen­­tartását“, valljon mísértheti inkább tövében ezen olly üd­­ves pietást, mint épen azon abnormitás, melly szerint ma­ga a’ törvény ingerli a’ maradékot tiszteletlenségre az el­­dödök ellen; maga a’ törvény nyit arra utat, sőt némelly­­kor majd nem kényszerit reá; már pedig a’ magyar ősi­­ség egyik szép sarjadékában, t. i. az invalidatiónak ex praejudicio rendszerében ép ezen abnormis tiszte­letlenség rendszerét szemléljük. Az illy nemű invalidato­­rius perekben ugyan­is mi a’ feladat ? mit kell megmutat­ni a’ fiúnak, hogy perét megnyerje? azt, hogy atyja rosz­­szul cselekedett, hogy könnyelmű pazarló, dobzódó vesz­tegető ’s tudja isten mi minden, csak hogy jó apa és derék ember nem volt. — Oly példa után e’ tekintetben többet szólani alig szükséges. — De tekintsünk egy másik úgy mondott föczélt, a’ nemzetségek fentartását, a’ még nem is élő utódoknak már életbe varázsolt érdekeit, mellyeket, mondják, szentül megóvni akar, a’ magyar nemességben legalább, az ősiség szerencsétlen rendszere. Valljon a’ magyar nemesség megtartó e az ősiséggel egykorú, bir­tokait vagy nyomatékot? Feleljen nemességünk hasonlítás nélkül legnagyobb részének szomorú állapota; — feleljen annak általános elszegényedése; — feleljenek egy részről a’ purisált domíniumok, más részről azon szegény nemes­ség tömege, melly az állítólag az ő javára, az ő védelmé­re szolgálandó ősiség védpaizsa alatt olly jól, olly dereka­san lön otalmazva és fentartva, hogy már-már alig talál helyet gunyhóiban, hová őseinek hajdankori birtokáról, szóló pergamentjeit az elpenészedés, elől elrejtse. És ez a’ magyar ősiségnek úgy mondott második főczéljára néz­ve a’ valódi eredmény, így hiában vétetik ürügyül az ősi­­ség dolgában a’ most élő ’s élvezetre képes jelen nemze­dék jogainak elnyomására, élvezetének korlátozására a’ múltnak tisztelete, és a’jövőnek érdeke, mindkettőre nézve maga magában megszégyeníti az ősiség rendszerét a’ tagadhatlan eredmény nyilvános példában mutatván meg, hogy mi a’ következés , midőn bár a’ legszentebb nevek­kel élünk is némelly nem legszentebb dolgok palástolásá­ra. Az élő ’s utókor tekintetében e’ két általános szempont alatt tágas szemlélet nyílik az ősiség fonák voltára. — Ha pedig a’ most élő nemzedékeket veszszük fel— mert talán mégis csak ennek érdeke is érdemel némi tekintetet az ősi­ségi rendszerben; azon nemzedék érdeke, mellynek va­gyonát, értékét, birtokát, szóval jóllétét az ősiségnek ha nem is gyarapitnia és emelnie, de legalább biztositnia fentartania kellene — legalább ez az, mit az ősiségi rend­szer magáról igér — ezen élő nemzedék érdeke tekinte­tében — ha más nemzetekhez nem is hasonlítjuk állapo­tunkat, valljon nem minmagunk elpirulása, valljon nem a’ szomszédoknak, nem egész Európának gunykaczaja fogná e követni azon állítást, hogy a’ magyar nemesség vagyo­­nossága az ősiség által folytonos gyarapodásban van? hogy az ősiség rendszere alatt a’ magyar nemesi birtok igen biztos, hogy nagy, kész hitelt szerez urának, vagy is — mert ki tudná hogy ki az ur ? mig ez vagy amaz nem tör­ténik talán maradandó birtokosának?------Nem akarja a’ szóló ez alkalommal tovább folytatni a’ szomorú taglalást az ősiségnek érintett és egyéb részleteire’s eredményeire nézve, — mert azt hiszi hogy nem a’ múltak feletti sopán­­kodásban, hanem az elismert részaknak orvoslásában lé­tezik feladatunk. És e’ tekintetből indulva egyszerűen ar­ról szól, mi az, mit a’ felhozott tárgyban most tenni kell? ’s e’ tekintetben indítványozza. Hogy ámbár a’tegnapelőtti végzés, miszerint az ősiség tárgya rendelkezés alá vetetni határoztatott, már mintegy magában foglalja, hogy az ősi­­ség rendszerére nézve a’ KK. és RR. a’ haza sebeit orvo­solni kívánják, — mégis, hogy annak egyes részei f lett a’ további lépések annál biztosabban történhessenek, min­denek előtt határozott végzéssel mondassák ki, hogy az ősiségnek jelen rendszere tovább fen nem állhat, hanem az arra vonuló törvényeknek és szertartásoknak változtat­­tatniok kell.“— A’ végzést már fentebb közlöttük; a’ vitatások többi részeit’s a’szavazat körüli különösségeket a’ jövő számban. Megyei dolgok: Xyitrából, jun. 15. Jun. 10-kén volt elseje azon közgyűléseinknek, mellyek a’ Pozsonyból érkezendő követjelentések megvizsgálására, és pótló utasítások adá­sa végett minden hónap elején tartatni határoztattak. A’ kir. előterjesztvények, ’s a’ hongyülésen eddig történtek­ről leküldött tudósítás rendben felolvastattak. Csend volt a’ teremben és komoly figyelem homlokainkon. A’ szép számmal megjelent közönség megyénknek választottait fog­­lalá magában; csupán T. K. kell vala még, hogy remé­nyünk, ’s örömünk teljes lehessen. De ő, ki B.— I—nal egyedül képes némi egyensúlyt tartani körünkben, két­szeresen hi­ányzott! — A’ felolvasás után táblabiró B. A. kezdé meg a’vitát; beszédje kellő súlylyal birt; de tár­gya nem volt szerencsésen választva, ’s ezen botlás a’ gyűlést tökéletesen derangirozta. Ő tudható, hogy minden dolognak érlelke a’rend; ’s mégis, mielőtt akár az el­nök alispán, akár ő maga kitűzte volna a’ felveendő tár­gyaknak bizonyos logikai egymásutánját, a’ korteske­dés ellen emelt szót, noha ezen tárgy az előterjesztvé­­nyekben is csak második pontul van kitűzve. A’ lélekvá­­sárlók és szegény nemességünk jellemének megmérgezői ellen közmegvetést indítványozott orvosszerül. Hiszen a’ többi közt ez is elmehet. Utána T. T. táblabiró nyi­latkozott, saját elveinek mintegy megczáfolására. Ő ugyan­is — ki megyénkben a’ szatmári pontoknak ha nem egye­düli , bizonyosan legfőbb megdöntője volt — most a’ kir. előadásokért, mint honunk üdvének előmozdítására czél­­zó eszközökért a’ kormánynak hálás köszönetet indítvá­nyozott kifejeztetni. Azaz: meg akarja köszönni, hogy a’ kormány utakra ’stb. adót kér a’ nemzettől, adót, mi el­len a’ tisztelt táblabiró olly hatalmasan küzdött augusztusi közgyűlésünkön. Indítványa azonban nem pártoltatott, mi­vel egy részt a’legnagyobb következetlenség volna megyénktől, most megköszönnie azt, a’ mit nem rég olly nagy buzgalommal üldözött, és a’ mi ellen anyautasitásunk merő antipathiát lehet. A’ felemlitett indítvány után kö­vetkezett egy tárgy, melly gyűlésünknek szörnyű ütkö­zésköre jön. Tudnillik: annak elhatározása: valljon bele­egyezzünk e azon indítványba, hogy az országgyűlé­sen sérelmek és előterjesztvények együtt tárgyal­­tassanak ? Mert mi azt adtuk anyautasításul követeink- 110 453

Next