Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-06 / 262. szám
senki a’ hivatalnokok közül, hogy a’ hivatalviselés elvenné bárkinek is gondolata függetlenségét,azé’részben igen hosszan terjedt vitatkozásokat ’s kemény kifakadásokat, nem azon észrevétel csilapitá, mikint nagy a’ különbség egy autocratiai és egy constitutionalis status hivatalnokai közt; de részint cs. különségének újólag ismételt figyelmeztetése, részint a’ messze haladt idő. Végül szükség még egy most elhangzott indítványt megemlítenünk, melly a’ journaloknak azon engedély megadását kéri, miszerint szabad legyen legalább országgyűlési ’s megyei tudósításokban a’ szólókat megnevezni. Az ülés mintegy két óra tájban azon végzéssel oszlott el, hogy a’ KK. és RR. felszólittatnak, fogják fel a’ tárgyalás fonalát ott, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadott, ’s készítsenek általában a’ sajtóról törvényjavaslatot. XXIX. Kerületi ülés. Szombaton jll. 1-jő napján. Elnökség: a’ voltak. Jegyzők: Palóczy. Ghiczy. Vukovics. Naplóvivő: Komlósy. Hallottunk kétkedőkről, kik azon természetes lassúságból , mellyel egy nagy testület a’ mozgásnak, hogy — úgy mondjuk — rendes kerékvágásába jut, itt félve, amott remélve azt gondolák , hogy talán csak még sincs igazi akarat a’ cselekvésre, ’s hogy talán csak most is a’ szóvirágok olcsó liberalismusával fogjuk beérni. A’ jul. 1-je ’s 3-ik napjain történt végzések e’ kétkedésnek véget vetettek. És a’ cselekvés elkövetkezett. — Jul. 1-ső napján az országgyűlési szólások bérének fizetése 41 megye, az egyházi rend, minden kerületek és városok voksával 4 megye ellen határozatta jön, ’s az ősiség tárgyaltatása a’ legközelebbi napokra tűzetvén, — mellyre nézve jul. 3-kán 33 megye ’s a’ clerűs, kerületek és városok szavazatával 12 megye ellen, elhatároztatott, hogy az ősiségi törvényeket meg kell változtatni. — Mit? ’s mikint? azt a’ legközelebbi napok döntik el. — Ennek előrebocsátásával át megyünk a’ napirend szerinti tudósításra. Julius 1-ső napján a’ válaszfelirat iránti 2-ik üzenetjavaslatát Palóczy; — a’Fejér megyei petitio irántit pedig Vukovics mint kér. jegyzők köziratra bocsátás végett felolvasván;— Ghiczy kér. jegyző által a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása ügyében feltett üzenet ’s felirási javaslat helybehagyatván; — a’ magyar nyelv iránti törvényjavaslat szerkezetére nézve pedig uj javaslat tétetvén; ’s (már talán harmadizben) az is köziratra bocsáttatván : Zsedényi mint kér. elnök jelentést teszen, hogy a’ BB. megbízása következtében több követek kíséretében megvizsgálta a’ redout-teremet, ha vallyon tanácskozási teremnek használható volna e? ’s hogy azt tágasnak, de alkalmatlannak találta; mert alacsony és hangtompító, ’s lármás, dísztelen szomszédságú, azonfelül pedig a’ haszonbérlő csak legfölebb octoberig ajánlkozott azt átengedni ; ez pedig a’ költséges áthordozkodást nem érdemlené.— Ennek következtében elhatároztatott, hogy a’ Bt. saját tereme fog czélszerűbben rendeztetni. — Az elnökség , a’ kir. táblával ’s egyházi renddel, a’ terem végéről, terem közepére kissé fölemelt helyre megyen; a’ követek asztalai két oldalt nem terem hosszant mint most, hanem keresztben lesznek helyezve; mi által megszűnik azon alkalmatlanság, hogy az alant ilő kivált városi követeket úgy látni mint hallani lehetetlen; a’ beszorított követek pedig helyről sem mozdulhatva egymás közt nem értekezhetnek. — Továbbá: a’ journalistáknak külön helyek fognak kijelöltetni, a’ karzat pedig még annyival bővíttetik, mint a’ minő most. — Ezen határozatok végrehajtása, a’ mostani elnökségre bízatott A’ BR. el fogják országos ülésben végezni a’ kerületileg elkészített tárgyakat, tárgyalni fogják kerületileg az ősiséget, aztán vagy 14 napig csak a’ különféle választmányokban fognak dolgozni, mi alatt a’ terem rendeztetni fog. E’ tárgy körüli conversatio közben emlittetett, ha valljon az asztalok változtatása nem fog e most is az ülések sorára nézve kellemetlen súrlódásokat okozni, mint 1832 ben történt? egy megyei követ megjegyzé , hogy igaz ugyan, akkor volt követ, a’ ki csaknem vérrel is kész volt ősi székét védeni, ’s kijelenté, hogy öt küldői épen csak ez ’s ez ősi szék elfoglalására küldték ide, de most, midőn a’közelebbi napok alkalmasint az egész ősiséget tőben megrázzák, nem igen lesz olly egyén, ki az ősi székek mellett olly igen hősiesen vitézkedjék. Akkor a’ káptalanok is nagy ingerültséggel irtóztak azon fölmagasztalástól, hogy székeik az elnök szomszédságába emeletes helyre vitettek; mikint ebben csak az volt a’czél,hogy befolyásuk megcsonkittassék; most pedig alkalmasint meg lesznek győződve, mikint más czél nem volt a’ dologban, mint az, hogy a’ hely kissé tágasb legyen. — Ezen előadás minden ellenvetésnek véget vetett ; ’s e’ szerint majdan julius közepe táján 1-2 hétig közűl és nem fogván tartatni, hogy az alatt minél több küldöttség munkálhasson; még e’ következő választmányoknak szokott uttáni szerkesztése elhatároztatott: 1) Kerületi választmány a’megyei kicsapongások tárgyában. 2) Országos választm. a’ sérelmek és kivánatok összeszedésére. 3) Szintúgy országos választm. az orsz.gyűlési szállásbér meghatározása végett. — Már-már a’ BR. ebben is megnyugodtanak, midőn egy megyei követ emlité, hogy talán mégis csak szükséges volna előbb elvben elhatározni, ha valljon akarják e a’ Bt., hogy az ingyenszállás megszűnjék? „Szavazzunk, szavazzunk!“ volt a’ felelet, és szavazzanak; ’s mint fentebb irám, csak 4 megye nem akart fizetni, ’s ezen 4 közt is 3 kész volt a’ fizetésre, de csak ha Pesten lesz a’ diaeta; és igy csak egyetlenegy teljességgel fizetni nem akaró megye találkozott. Hogy mellyik volt ez? azt a’ P. Hírlap figyelmes olvasója tudni fogja. — Végzéssé jön tehát, hogy az orsz. RReinek úgy ezen diaetára nézve, mint ezentúl is, ingyen szállás nem fog adatni. A’ szállásbér meghatározása végett pedig országos választmány küldetett ki. Július 18. Vasárnapi szünet: XXX. Kerületi ülés. Hétfőn, júl. 3. Elnökök: Ghiczy, Palóczy. Jegyzők: Palóczy, Vukovics. Naplóvivő Zsoldos. Kezdete 9/4, vége 1 órakor. Napirend: 1) Hitelesítése a’ nyilvánosságot ’s a’ szólás törvényes szabadságát érdeklő sérelmek iránt készített üzenetnek ’s fölirási javaslatnak (előadó jegyző Palóczy). Némi módosításokkal elfogadtatott. ( 2) Törvényjavaslat a’ magyar nyelv ügyében (jegyző ismét Palóczy). Ezen törv.javaslatnak különös fótuma van, Pest megye indítványa következtén határozatta jön, hogy a’ mint eddig általános hivatalos nyelv a’latin volt, ’s magyar —kivételkint—csak ott’s akkor, hol ’s mire nézve a’törvény azt in specie világosan igy rendelte : úgy most fordittassék meg a’ dolog; hozassék általános törvény, hogy minden magyar , kivévén a’ mi törvény által világosan kivétetik. Mert csak igy lehet elérni azt, hogy a’ törvényhozás ne legyen kénytelen minden országyülésen e’ tárgyért újra küzdeni, ’s ne legyen az ország kitéve örökös ingerültségnek ’s súrlódásoknak azon kibúvásoknál fogva, melylyeket a’ részletes törvénynél kikerülni lehetetlen. Határozattá vált tehát, hogy minden magyarul menjen, csak az nem, mit a’törvény világosan kivesz. És föltéteték a’ szerkesztés, ’s ki nem elégitőnek találtaték; ’s jött módosítás módosítás után , nőtt a’ szóalkat szóalkat után, és szaporodtak az incisák incsisák után; mig végre a’ magyar nyelvreli törvény sem magyar, sem általános, sem részletes, hanem valami különös volt. És elvettetett szerkesztés szerkesztés után, és jött javaslat javaslat után; végtére is újra szavazatra bocsáttatott: általános törvényt akarnak e a’ RR. hozni, vagy maradnak a’ részleteket megengedő szerkesztés mellett? a’ többség: 27 megye 19 ellen általános törvényt határozott. — Ekkor illy javaslatot tétetett: A’ nemzet közélete minden ágaiban, ’s a’ kormány mindennemű eljárásaiban Magyarországon a’ hivatalos nyelv egyedül magyar leend. Más nyelven költ akárminemű hivatalos iratok érvénytelenek. — Aztán következnék egy §. a, közoktatásról, egy pedig a’ Horvátországra nézve engedni kívánt kivételekről. Végzéssé jön, hogy a’ 6 kerületi jegyző együtt a’ határozott általánosság szellemében törvényt szerkeszszen. 3) A’ Fejér ’s némelly más megyei kicsapongások tárgyábani üzenet felolvastatván, ujdon szerkesztetni határoztatott. 4) Az országgyűlési szállások bére iránti üzenetet Ghiczy mint kér.jegyző kéziratra bocsátás végett felolvasá. Ezekkel be lévén az eleve kitűzött napirend fejezve, egyik megyei követ illy értelemben emele szót: „A’KIr. és RR. utolsó ülésökben a’ mai napra tanácskozás és rendelkezés tárgyául kitűzték az ősiséget. — Már maga az, hogy hosszas sorvadás után e végzés egyszer már csak ugyan elkövetkezett, ’s az erő, melly e végzésben rejlik, — kizárni látszik, e tárgy körül minden bővebb élőbeszédet; — de különben is felesleges volna a’ jelen alkalommal egy olly nemzeti szerencsétlenségnek, kórállapotnak, átoknak — vagy minek is mondjam — lefestésére sok szót ejteni, mellyet a’nemzet, anyagi és szellemi életének minden idegében, minden elemében olly kínosan érez, és mellynek gonosz voltát köz- és magadolgaink olly nyomorúan sinlik. És nem szól e helyettünk maga a’Nemesis? és nem mondja e ki az ősiség felett kárhoztató ítéletét maga azon ellenállhatlan, kérlelhetlen örök hatalom, melly minden fonákságot épen önsaját czéljainak hiusultával büntet ? Valóban kevés dolgot ért el olly teljesen ama’ magát kijátszani bármi által sem engedő Nemesis, mint épen a’ magyar ősiséget; — és a’ mint magát a’ szabadságot leginkább veszélyeztetik azon visszaélések, hibák és bűnök, mellyek a’ szabadság nevében vagy ürügye alatt követtetnek el, úgy azt, mit az ősiség képviselni vagy előidézni akar, t. i. az úgy mondott birtokbiztosságot és nemzetségfeltartást, mi sem sújtja súlyosban, mint épen az úgy mondott magyar aviticitas. Ez nem ábránd nem képzelődés, hanem tények tagadhatlan bizonyítványa, olly tényeké, mellyek bár ne nyomnák olly igen valódi, igen anyagi módon szegény hazánkat. Ha rendre átnézzük az úgy mondott ősiség akár valódi, akár csak szinleges főtárgyait és czéljait, Tama’ Nemesisnek olly kitűnő mint szomorú nyomait mindenütt feltaláljuk. Ha például tekintjük ezek között „az ősapák, a’ szülök iránti tisztelet fentartását“, valljon mísértheti inkább tövében ezen olly üdves pietást, mint épen azon abnormitás, melly szerint maga a’ törvény ingerli a’ maradékot tiszteletlenségre az eldödök ellen; maga a’ törvény nyit arra utat, sőt némellykor majd nem kényszerit reá; már pedig a’ magyar ősiség egyik szép sarjadékában, t. i. az invalidatiónak ex praejudicio rendszerében ép ezen abnormis tiszteletlenség rendszerét szemléljük. Az illy nemű invalidatorius perekben ugyanis mi a’ feladat ? mit kell megmutatni a’ fiúnak, hogy perét megnyerje? azt, hogy atyja roszszul cselekedett, hogy könnyelmű pazarló, dobzódó vesztegető ’s tudja isten mi minden, csak hogy jó apa és derék ember nem volt. — Oly példa után e’ tekintetben többet szólani alig szükséges. — De tekintsünk egy másik úgy mondott föczélt, a’ nemzetségek fentartását, a’ még nem is élő utódoknak már életbe varázsolt érdekeit, mellyeket, mondják, szentül megóvni akar, a’ magyar nemességben legalább, az ősiség szerencsétlen rendszere. Valljon a’ magyar nemesség megtartó e az ősiséggel egykorú, birtokait vagy nyomatékot? Feleljen nemességünk hasonlítás nélkül legnagyobb részének szomorú állapota; — feleljen annak általános elszegényedése; — feleljenek egy részről a’ purisált domíniumok, más részről azon szegény nemesség tömege, melly az állítólag az ő javára, az ő védelmére szolgálandó ősiség védpaizsa alatt olly jól, olly derekasan lön otalmazva és fentartva, hogy már-már alig talál helyet gunyhóiban, hová őseinek hajdankori birtokáról, szóló pergamentjeit az elpenészedés, elől elrejtse. És ez a’ magyar ősiségnek úgy mondott második főczéljára nézve a’ valódi eredmény, így hiában vétetik ürügyül az ősiség dolgában a’ most élő ’s élvezetre képes jelen nemzedék jogainak elnyomására, élvezetének korlátozására a’ múltnak tisztelete, és a’jövőnek érdeke, mindkettőre nézve maga magában megszégyeníti az ősiség rendszerét a’ tagadhatlan eredmény nyilvános példában mutatván meg, hogy mi a’ következés , midőn bár a’ legszentebb nevekkel élünk is némelly nem legszentebb dolgok palástolására. Az élő ’s utókor tekintetében e’ két általános szempont alatt tágas szemlélet nyílik az ősiség fonák voltára. — Ha pedig a’ most élő nemzedékeket veszszük fel— mert talán mégis csak ennek érdeke is érdemel némi tekintetet az ősiségi rendszerben; azon nemzedék érdeke, mellynek vagyonát, értékét, birtokát, szóval jóllétét az ősiségnek ha nem is gyarapitnia és emelnie, de legalább biztositnia fentartania kellene — legalább ez az, mit az ősiségi rendszer magáról igér — ezen élő nemzedék érdeke tekintetében — ha más nemzetekhez nem is hasonlítjuk állapotunkat, valljon nem minmagunk elpirulása, valljon nem a’ szomszédoknak, nem egész Európának gunykaczaja fogná e követni azon állítást, hogy a’ magyar nemesség vagyonossága az ősiség által folytonos gyarapodásban van? hogy az ősiség rendszere alatt a’ magyar nemesi birtok igen biztos, hogy nagy, kész hitelt szerez urának, vagy is — mert ki tudná hogy ki az ur ? mig ez vagy amaz nem történik talán maradandó birtokosának?------Nem akarja a’ szóló ez alkalommal tovább folytatni a’ szomorú taglalást az ősiségnek érintett és egyéb részleteire’s eredményeire nézve, — mert azt hiszi hogy nem a’ múltak feletti sopánkodásban, hanem az elismert részaknak orvoslásában létezik feladatunk. És e’ tekintetből indulva egyszerűen arról szól, mi az, mit a’ felhozott tárgyban most tenni kell? ’s e’ tekintetben indítványozza. Hogy ámbár a’tegnapelőtti végzés, miszerint az ősiség tárgya rendelkezés alá vetetni határoztatott, már mintegy magában foglalja, hogy az ősiség rendszerére nézve a’ KK. és RR. a’ haza sebeit orvosolni kívánják, — mégis, hogy annak egyes részei f lett a’ további lépések annál biztosabban történhessenek, mindenek előtt határozott végzéssel mondassák ki, hogy az ősiségnek jelen rendszere tovább fen nem állhat, hanem az arra vonuló törvényeknek és szertartásoknak változtattatniok kell.“— A’ végzést már fentebb közlöttük; a’ vitatások többi részeit’s a’szavazat körüli különösségeket a’ jövő számban. Megyei dolgok: Xyitrából, jun. 15. Jun. 10-kén volt elseje azon közgyűléseinknek, mellyek a’ Pozsonyból érkezendő követjelentések megvizsgálására, és pótló utasítások adása végett minden hónap elején tartatni határoztattak. A’ kir. előterjesztvények, ’s a’ hongyülésen eddig történtekről leküldött tudósítás rendben felolvastattak. Csend volt a’ teremben és komoly figyelem homlokainkon. A’ szép számmal megjelent közönség megyénknek választottait foglalá magában; csupán T. K. kell vala még, hogy reményünk, ’s örömünk teljes lehessen. De ő, ki B.— I—nal egyedül képes némi egyensúlyt tartani körünkben, kétszeresen hiányzott! — A’ felolvasás után táblabiró B. A. kezdé meg a’vitát; beszédje kellő súlylyal birt; de tárgya nem volt szerencsésen választva, ’s ezen botlás a’ gyűlést tökéletesen derangirozta. Ő tudható, hogy minden dolognak érlelke a’rend; ’s mégis, mielőtt akár az elnök alispán, akár ő maga kitűzte volna a’ felveendő tárgyaknak bizonyos logikai egymásutánját, a’ korteskedés ellen emelt szót, noha ezen tárgy az előterjesztvényekben is csak második pontul van kitűzve. A’ lélekvásárlók és szegény nemességünk jellemének megmérgezői ellen közmegvetést indítványozott orvosszerül. Hiszen a’ többi közt ez is elmehet. Utána T. T. táblabiró nyilatkozott, saját elveinek mintegy megczáfolására. Ő ugyanis — ki megyénkben a’ szatmári pontoknak ha nem egyedüli , bizonyosan legfőbb megdöntője volt — most a’ kir. előadásokért, mint honunk üdvének előmozdítására czélzó eszközökért a’ kormánynak hálás köszönetet indítványozott kifejeztetni. Azaz: meg akarja köszönni, hogy a’ kormány utakra ’stb. adót kér a’ nemzettől, adót, mi ellen a’ tisztelt táblabiró olly hatalmasan küzdött augusztusi közgyűlésünkön. Indítványa azonban nem pártoltatott, mivel egy részt a’legnagyobb következetlenség volna megyénktől, most megköszönnie azt, a’ mit nem rég olly nagy buzgalommal üldözött, és a’ mi ellen anyautasitásunk merő antipathiát lehet. A’ felemlitett indítvány után következett egy tárgy, melly gyűlésünknek szörnyű ütközésköre jön. Tudnillik: annak elhatározása: valljon beleegyezzünk e azon indítványba, hogy az országgyűlésen sérelmek és előterjesztvények együtt tárgyaltassanak ? Mert mi azt adtuk anyautasításul követeink- 110 453