Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-06 / 262. szám

nek, hogy a’ sérelmek orvoslása előtt semmi esetre fel ne vétessenek a’propositiók. A’ j­un étim kérdése tehát egy bástya jön, mellyet délutáni 3 óráig szünet nélkül ostro­moltunk. Minden szónok másról beszélt ugyan, és pedig hossz­a-d-al-ma-san; de mivel mindnyájan szerettünk vol­na egy kicsit politizálni; ’s mivel féltünk, hogy ha a’ jun­­ctim hamar el lesz határozva, az úgy is Szombat napon tartott közgyűlés a’ többi tárgyak kidolgozását majd vá­lasztmányra bizond­ja, ez okból tehát mindenki csak hozzá szólott többnyire a’j­un­ctim­hoz is; de ez nem volt ta­lán senkinek sem fő themája, hanem inditványozgattunk mindenfélét; jót is és ollyat is, a’ mi nem jó. A’ legüresb constitutiót is kibélelhetnénk azon roppant sok matéria­­léval, a’ mi összehordatott.Ki követ, ki téglát rakott egy­más fölibe; de az egész építmény mindjárt összedőlt, mi­vel agyaglábra állíttatott, az az , mivel a’ régótai lé­­lekvásárlások, bujtogatások, izgatások miatt elmulaszta­­tott letétetni egy erős állandó ismeret-alap, melly megbirná a’ terhesebb superaedificatumokat, így boszulja meg magát a’ bűn! Megyénkben még igen soká jön el az idő, midőn a’ közértelem nagyszerű, szilárd művekben nyilatkozandik: mi lebilincseltük a’ szellemet, ’s a’ rab megkedvelt lánczait, és a’ jobbak nem csak kevesebbség­­ben, de még igen sokáig egyedüliségben fognak maradni. Isten adja, hogy jósszavunk legyen — hazug­ság. V. A. sz.biró látván, hogy a’sokféle indítványok gyűlésünket kitűzött czéljától messze távolitják , ’s hogy szellemerőnket eredmény- és sükertelen vitákban emészt­jük fel, kérte a’ BKet, tárgyalnák a’ propositiókat és kö­vetjelentéseket pontonkint, hogy a’ mi kevesebb vi­tatással is bevégezhető, fejeztetnék be még a’ gyűlésen, ’s ne kellessék minden tárgyat választmányi sírba eltemet­ni. Kérelmét egy ügyvéd avval is támogatta, hogy az az örökös választmányozás — kivált ha benne semmi sem tör­ténik — koránsem szolgál megyei közgyűléseinknek di­csőségére. De e megjegyzésére viszhang nem érkezett, ’s a’discussióknak előbbi rapsodicus menete tovább folytatta­­ték, sőt végre olly zűrzavarrá nőtt, minőben, világ te­remtés előtt egy nappal, tán az atomok sem úsztak. — Igaz ugyan, hogy még azelőtt Guy Á. sz.biró előadása minden hosszúsága miatt is több méltánylást érdemelt, mint mennyiben részesült; de mivel üdvös indítványainak ál­talánoság, és nem kis határozatlanság volt fö jel­­lemvonása, olly alakban természetesen a’ gyűlés kijelölt czéljával sem össze nem fértek, sem abba eszközök gya­nánt belé nem illettek. Azonban legalább illy őszinte, fér­fias, és korszerű nyilatkozatokat hallhattunk volna sokat! Tíz jeles pontban — mellyek közt belkormányzatunk javí­tása, népnevelés, adó, ősiségeltörlés, királyunk honbani lakása, népképviselet, mint főbb kérdések tündököltek— fejezte ki az említett szó biró politicai hitvallását, mire egy pár hang azt mondá neki, hogy éljen ! Utána többen fel va­lának írva, de a’ szólásszabadság helyett kezdődött a’ zaj­szabadosság. Rendet ugyan mindnyájan követeltünk, midőn mi beszéltünk; de aztán....................ah! aztán másoknak kellett azt tőlünk visszakövetelni. A’ kortesség ellen többen is szólónak, de a’ mint e’gyűlésből észrevettem, itt nálunk az a’ közvélemény, hogy aligha lehetene rajta segíteni. A’ junction iránt végre csakugyan capituláltunk. De bez­zeg már most az volt a’ bökkenő: mikép szerkeztessék a’ végzés? A’ félig öncomponált, félig toll alá mondott vég­zés olly igen is sokat demonstrált, hogy annak elébb fe­jét (elejét egy bizonyos pontig), azután lábait (egy más ponttal kezdve, végig) kellett le­metélnünk, ’s a’ mi meg­maradt, t. i. a’ törzsöket felküldtük Pozsony városába, megegyezésünk zálogául, hogy a’ sérelmeknek és előter­­jesztvényeknek junctim tárgyalása most az egyszer megtörténhessék, nulla tam­en ex hinc ned­enda conse­­quentia pro futuris casibus. Már egy óra lehetett, és még ezen, kinek közt született determination kívül semmit sem tevénk azon tárgyakkal, mellyeknek elintézése jelen gyű­lésünknek egyedüli czélja volt. Miután a’ rendetlen szólás, összeszólás, beleszólás , ellenszólás nem engedett valami határozott pontban egyesülni; miután drága lélekzetünket nagy részt kieretettük, végre megérkezett a’ salvator azon második végzés képében, hogy most mi ne bíbelőd­jünk tovább a’ propositiók és követjelentésekkel, hanem majd ha a’ választmány kész opiniót adand be, rá nyom­juk a’szokott sanctiót.— Borsiczkyt ismételve kértük: lenne tagja ezen új kiküldöttségnek, de Ő el nem fogadta buzgó óhajtásunkat, mondván, hogy még a’ táblabiró­­ságtól is felakarná mentetni magát. A’ választmány tehát első alispáni elnöklet alatt akkép neveztetett ki, hogy abba megyénk intelligentiájának legnagyobb része — Borsiczkyn, mint mondánk, és Tarnóczyn kivül—öszpontosittatott. Az ottani szavazat eldöntő és tanácskozóra külön­böztetett, melly utolsó minden nemesnek, teljes nyilvány mellett megengedtetik. Mondaték, hogy e’különböztetés czéliránytalan; mivel ha valaki a’ legjobb véleményt adja, kétségkívül többsége lesz annak úgyis , habár el­döntő voksra a’ választmányban nem érdemesittetnék — és ekkor a’ tanácskozó szavazat, minden megkülönbözte­tés daczára , igenis eldöntővé lesz. De hiába ! — Ügy­véd V. P. vezérelvekről is ten említést, mellyek a’ választ­mány eljárásában némi zsinórmértékül szolgáljanak, meg­akarván ez által menteni a’közgyűlésnek azon alkot­­mányszerü jogát, miszerint ha valamelly tárgynak részle­teit ki nem dolgozta is,legalább e’ dolgozásnak főbb alap­elveit maga tűzze ki. Mert nem csak igen különös, de fö­lötte giínyos is az értelmes nemesség egyetemére nézve, hogy helyette öt-hat ember szabja ki még azt is, mi a’ philosophok nyelvén: norma et regula actionum­­ nostra­rum­nak neveztetik. — ’S mind e­ mellett csalat­koznék , a’ ki hinné, hogy azon közönség, melly gyűlé­sünkön jelen volt, bármelly politicai kérdésnek legfönsé­­gesb igazságait nem volna képes napfényre hozni. Me­gyénknek olly dús intelligentiája van, minővel nem min­den megyét áldá meg a’ magyarnak istene. De tetterő­ és akaratban tán utolsók vagyunk. — Ha valaki azt kérdené tőlünk: mi volt eme közgyűlésünknek valódi típusa ? nem felelnénk, hanem azt mondanék elszomorodva: talán csak álom volt, és nem is valóság ! — Választmányunk mind­járt holnapután összeülend. Munkálatának eredménye, re­mélem, érdekes lesz. Évnegyedes közgyűlésünk még e’ hó 19-kén kezdődik, mellynek első napja a’ választmányi dolgozat megbirálására van kitűzve. é­jse Békésitől. F. é. julius 3-kán tartott tisztválasztá­­sunk eredménye röviden ez : alispánok lettek: Simai Ka­­jetán első, Német Antal második­ főjegyző, Szombathelyi Antal; első aljegyző, Tormássy János; második, Szakál Lajos egyszersmind levéltárnok; főügyész Bogyó János; alügyész Farkas Gábor;­­ fő­sz.biró Békésen Kiss János; Szarvason Tomcsányi József. Középponti czímzetes főbíró Gyulán Karassay István ; Csabán Kiss Péter; Oros­házán Tessedik Károly ; Esküdt: Szeghalmon Sipos Lajos; Berényben, Szeghő Alajos; Gyomán, Ambrus Lajos; Gyu­lán, Lakatos Károly; Kétegyházán, Jugovich József;­­ adószedő, Virágos Sándor; aladószedő, Omazta Lajos; Lehoczky Lajos ; Omazta Zsigmond fizetésbeli táblabirák; Koritsánszky István számvevő; Kállay Ignácz vizi ’s úti biztos főbírói czimmel; Birizdo ’s Szutso élettári bizto­sok ; Káló ’s Jeszenszki csendbiztosok. Szabolcsitól, N.Kálló jun. 19-kén. Rég csak á árnyék oldalát láttuk Szabolcsnak; lássuk már egyszer fényoldalát is. A’ 13-ik martius hőse most Budán mulatoz, tudja meg tehát, miként távollétében a’ dolgok rende na­gyot vlátozott, hogy a’ nép — mint illik — a’ törvény­­hozást az értelemre bizá, maga pedig — mint kell — meg vagy meg nem egyezését jelenti ki; tudja meg, hogy ő martius 13-kán a’ legnagyobb bakot— mert e’ kifejezés il­lik—ide akkor lőtte, midőn egy roppant néptömeggel köz­gyűlésen törvényt rögtönöztetett, — értem a’ követi utasí­tást ! Hisz nem vagyunk mi különb nép , mint Parthenon, Róma, Sparta, Amerika polgárai, ezeknek mégis Salon, Numa, Lycurgus, Washington írtak törvényeket,’s ö—ki hallott illyet valaha?—a’ néppel dictáltatta a’ törvényczik­­keket a’ jegyző tolla alá.,Jura dabat legesque viris.—Most hát ismét ráismer ön Szabolcs nemességére. A’kir. előadá­sokra adott egész utasítással önnek országgyűlési tudósítá­sokkal különben is elfoglalt lapjait nem terhelhetem, csak azt irom röviden, hogy a’ nm. orsz. választmány által ki­dolgozott büntető törvény szerkezetét, itt otti nem olly lé­nyeges változtatásokkal elfogadtuk, megjegyezvén, hogy azon pontokra nézve, mellyekben a’ választmány megosz­lott, azon különvéleményeket, mellyek alatt Deákunk’s közelebb szeretve tisztelt első alispánunk nevei díszlenek, sajátítok el, illyenek : a’ kir. városoknak, egyházi szemé­lyek rendőri kihágásainak, király személye elleni szóbeli sértések, és katonai személyek büntető bírósága, esküdt­székek kérdése. A’ halálos büntetés a’ magány rendszer létrehozatala után határoztatott eltöröltetni. — Mindezen fontos kérdések miután a’ közgyűlést megelőzött küldött­­ségi ülésekben a’ nm. orsz. választmány által különben is minden oldalról olly tökéletesen kidolgozott munka elég­gé megvítattatott, — a’különvélemények, ’s az annyira nyomatékos inditóokok felolvastatása után hosszas tanács­kozás tárgyai nem lehettek; legélénkebb vitára az es­­küttszék adott alkalmat, főleg a’ fölebbvihetés hiánya mi­att, de elnök első alispán ékes előadása, 3 módosítással, jelesen : a) az elitélésre csak egyszerű szótöbbség kiván­­tassék; b) választathatásra 200 ft. jövedelem elég legyen; c) a’ visszaverhetés csak három számra szorittassék — ezen legfontosabb kérdésnek, mint a’küldöttségben, úgy itt is kiküzdé a’ kellő méltánylást. El van tehát már Sza­bolcsban fogadva azon remek institutio, melly Albion, melly Amerika szabad népei személy- ’s vagyonbeli bá­torságát biztosítja, el azon bíráskodás , melly az ön­kény ’s részrehajlás ellen nyújt védfalat, ’s a’ fölebbvitel nélkülözhetése, népszerűsége ’s olcsósága mellett, a’ leg­­becsesb kincsek — élet szabadság — fölött ítélő bíróság eszméjét leginkább megközeliti, el azon intézet, mellyben, politikai oldalról tekintve, olly sok ezer polgári erények dicső magvai rejlenek. A’ büntető törvénykönyvnek — mellyben, mint jegyzőkönyvileg kimondatott, a’ KK. és KK. ,,a’ polgárisodás és nemzetiség kifejlése reménydús magvait látják“illy hő pártolása után feszült figyelemmel vá­­rom a’ KK. előadások 2-ik pontjának (az első pontban fog­lalt katonai élelmezés a’ kir. kincstárrali alkudozástól füg­­gesztetett fel) a’ választási és tanácskozási kihágások kor­látozásának, ennek — egy municipalis rendszer mellett — a’ világon legnehezebb kérdésnek mikinti eldöntését. A’ választási, köztanácskozási szabadságot meghagyni, mégis több ezer összegyűlt ’s rendesen pártokra oszlott ember­tömeget féken tartani valóban nem kis föladat, mit csak mi tudunk, kik 13-ik martíust láttunk. Első kérdés vala : titkos legyen e a’ szavazat, vagy nyilvános ? Mi a’ titkos szavazatot fogadánk el. — Az egész minden oldalról ke­mény biztosítékot ajánló javaslat vázlata ez: 1) Elnöki kénykorlátozása a) választás végéig helyben mara­dás; b) conferentia, hol kijelölendő, vagy apja és közel­­rokonai nem lehetnek; kit közbizodalom ajánl, szükségkép kijelölendő; c) 5000 ft. büntetés elnöki visszaélésekért; d) kétszeres büntetés alábbi hibák miatt. — 1) Pártok alakulásának akadályozása, fékezése: a) válásitás előtti corteskedés, — más mellett, 2 évi rabság, maga mellett 3 év; b) pénzadás, illy czélra 2000 ft.; c) cortesvezérség 2 év, zenével 3 év; d) szállásadás a’ cor­­tesnek, vagy élelmi­szereinek 100 ft; e) személyes sér­tés, lázongás ’stb. kétszeres bűn mint különben; f) Ezek­re ingerlés, — felbujtás, g) szavazatvásárlás 500 ft; h) fegyvervivés *) választásra akkori szavazatvesztés ’s 100 ft, — részegség ugyan csak szavazatvesztés; i) valaki­nek szavazti jogátóli megfosztása 1000 ft. ’s egy év. — Rendügyelet: a) csendőr (constable) választva az el­nöktől az előkelőkkel, megye erejétől támogatva, külső jegygyel ellátva, törvény nevében csendre int ’s vádol, — ennek nem engedelmeskedés 5 év, fel nem vállalása 500 ft, hivatalávali visszaélés két annyi, mint különben: b) szavazatszedő küldöttség csalása 6 hónap ’s 1000 ft, má­soknál e’ hiba 500 ft. ’s szavazatvesztés; c) választás előtti lajstrom készítés, 18 éven felül lévőkbül,— megha­talmazás nem áll; d) választott ellen az elnök, t. ügyész és csendőr vádjára vizsgálat tétetik, ’s felfüggesztetik.-----­Közgyűlésben: a) elnök eloszlatja, ha intésére csend nincs; b) közgyűlés fegyverreli megtámadása lázadás, lármávak­ megrohanása pedig 1 év ’s 1000 ft.; c) ittasság 24 óra és 100 ft.; d) elnök illy esetekben kétszeres bű­nös. Aztán jőve a* szab. kir. városok dolga, ’s ezeknek, ha 1) kamarai hatóság alól kivétetnek; 2) egy fő, például királyi biró által kormányoztatnak; 3) a’ büntető könyv­ben megállapítandó fenyitő bírót elfogadják; 4) tiszt­viselőik, kijelölés nélkül választó­polgárság által válasz­tatnak; 5) a­ senatus csupán bíráskodásra szoríttatik; 6) közügyeik nyilvános közgyűlésen tárgy­altatnak; 7) gaz­dasági dolgaik választmány által kezeltetnek; 8) minden hónapban rendesen közgyűlés tartatik , a höngyűlésen aránylagos szavazati jog engedtetett. Kereskedést tekintve, különös figyelemmel a’ termékdús alföldre a‘ Debreczentől Pestig ’s onnét Fiuméig vezető vonalon kemény anyagbeli utat kívánunk készíttetni. Hitel szilárdítása fölött—mint­hogy annak az ősiség eltörlése nélkülözhetlen föltétel, ennek fentartását pedig martius 13-dikán követeink­nek meghagyók — a’ még egyszer összehívandó nemes­ség fog tanácskozni. Országgyűlési szállásokat azon pénz­tár fizetendi, melly egyéb követi költségeket. — Ezekből látható , mikint Szabolcs megye Rvei a’ haladás emberei, hogy itt a’ „maradjunk“ hősei, mihelyt az értelmességet beszélni hagyják, messze háttérbe szorulnak, ’s ha a’ köz­ügy némelly nagyravágyó hivatal vadászatának feláldozva nincs ,a’hon tőlünk minden jót várhat. De midőn illy szép utasítások elsorozása közben bizakodva emelnénk föl, javuló bűnbánakkint, szemeinket a’ haza előtt mintegy igényelve, hogy elkövetett polgári bűneinket jun. 19-ke vele feledtes­se, h egy keserű érzés fogja el már örömtől dagadó keb­lünket, azon gyászos sejtelemnél, hogy mart. 13-ki hajó­törésből megmentett romokból most kifoltozgatott haladási sajkánkat talán ismét egy következő vész elmerüléssel fe­nyegeti, — mi mind­ezen szép institutiók létesítésére egy fillért sem ajánlhatunk. Nem mintha ezen gyűlés illy ked­ves áldozatoktól idegen lett volna; de mivel a’ martius 13-kán rögtönzött törvények fizetésről jövő országyűlésig tanácskozni sem engednek. Illy kétes állásban, tisztelve mégis az akkori többség akaratját; de remélve illy csábí­tás szülte határozatnak elenyésztethetését, elhatározák a’ megye­­kei, miszerint a’ nemesség bizonyos időben, kü­lönösen illy áldozatok fölötti tanácskozásra még egyszer összehivattassék. És én bízom az értelmességnek — ha hatályosan föllép — a’ kaján csábítások fölötti túlnyomós­­ságában , bízom megyém nemeseinek a’ közjót ’s hon bol­dogságát mindig meleg részvéttel ápoló hazafiai tiszta je­lemében, hogy, ha — mint minden szájból örömmel hallhatni — hazájáért vérét is kiontani mindenkor kész­nek nyilatkozott, most, midőn a’ haza kevesebbet kíván, érte erszényét is megoldani legszentebb polgári köteles­ségének tartandja. Sulyok Dániel: Figyelmeztetés. Gönyőről — Győr megyé­ben. — Junius 29-ikéről levelet vettünk, mellyben az ugyan e’ napon hirtelen támadt vihar és jégeső iszonyú pusztításai körülményesen lefestetnek. A’ levelet egész kiterjedésben hely szűke miatt nem közölhetjük,de az ese­tet megemlíteni annyival inkább kötelességünknek tar­tottuk, minthogy az minden mezei gazdának ki a’ jégkár­­mentesitő intézet által magát hasonló szerencsétlenség el­len biztosíttatni ekkorig elmulasztotta, jövőre nézve pél­dául ’s komoly figyelmeztetésül szolgálhat. Egyesületek. Adakozásuk, isiagyai, orvosok és természetvizs­gálók ez évi n­agygyűlésének ügyében. Azon jelenségek között, mellyek a’ növekedő nemzeti értelmesség napontai terjedéséről tanúságot tesznek, méltó figyelmet igé­nyel azon részvét, melly a’ természeti tudományok egyes ágai iránt mutatkozik. — Hazánk természeti kincsekkel majd minden más országok fölött lévén megáldva, úgy látszik, csak bővebb ismertetésre vár, hogy a’ tudomány kedvelőnek rendkívüli szellemi éleményt, az avatott műiparos kezeknek földolgozásul bő anyagot nyújtson. — Ezen üdvösséges czélnak, mellyböl műveltség és vagyonosság fog selkedezni, megközelítése végett az orvosi és természeti tudományok művelői ’s kedvelői, a’ kül­földnek e’ részbeni jó példája után indulva, hol a’ tudomány *) Itt a’ kardviselés eltörlése is ajánltatik, ’s méltán. Nagyobb con­trast nem lehet, mint békés tanácskozás helyére, ellenségre készített szereket vinni Hát vitézebb nemzet vagyunk mi, mint a’ hajdankor szabad népei ? ’s ki hallotta , hogy római polgár karddal ment ment volna szavazni ? — a’ kard közgyűlésben ékszernek rósz, de argumentumnak még roszabb. — Közlő.

Next