Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-09 / 263. szám

legkegy. keblének azon gyöngéd gondosságához képest, éretten megfontolá , mellyet dicsőséges emlékű nagyattyával vetélkedve táplál; miszerint tudniilik valamint az 1790: 26 tcz. az ország lakosai közti egyesülés ’s öszhangzás végett jön alkotva , úgy az e’ tárgyban alkotandó újabb törvény is a’ kölcsönös szeretet és egyetértés kötelékeinek szorosbra fűzésére, a’ különböző hi­tű és vallásu honpolgárok közti viszálkodások mindennemű mag­­vainak kiirtására ’s a’ vallásosság és erkölcsiség kárával egybe­kötött e’ tárgy fölötti nyilvános és magános vitatkozások elfoj­tására sikeresen, ’s mennyire az emberi dolgok viszontagságai engedik, örök időkig vezessen; — a’ KK. és RRnek tehát ki­jelentetni kegy. megparancsolá , hogy miután a’ vegyes házas­ságokról ’s azokból születendő gyermekek vallásáról törvény általi gondoskodásnak azon módján kivül, mellyet a’ RK és RR. az 1, 4 és 5. szakaszokban előadnak , azon szakaszok érdemé­nek elintézésére más, nem kevesbbé üdvös és biztos mód is ta­láltatnék, a’ lelkismereti szabadság megmentésének ’s a’ vegyes házasságokra lépni kivánóktól minden erkölcsi kényszerítés el­­távoztatásának mint fötekinteteknek inkább megfelelő. — . cs. kir. felsége tehát attól, hogy a’ vegyes házasságokból szüle­tendő gyermekek atyjok vallásában neveltessenek, nem idegen ugyan, mivel mindazáltal az illy általánosságban hozandó tör­vényt a’ lelkismereti szabadság fentebbi elvével nem máskép le­hetne összeegyeztetni, mint csupán úgy, ha e’ mellett a’ külön­böző vallásu jegyeseknek tehetségében álland , gyermekeiknek azon vallásbani jövendő nevelése iránt, melly nekik legkivána­­tosbnak fog látszani, kölcsönös egyetértéssel szabadon meg­egyezni; ő cs. k. felsége kegyelmesen kívánja, hogy az illy je­gyeseknek azon jog, miszerint házasságra léptükkor arról, hogy a’ törvény által bevett keresztény vallások mellyikében akarják gyermekeiket nevelni, szabad szerződéseket köthessenek, töké­letes viszonossággal minden módon biztosittassék; olly hozzá­tétellel, hogy az illy szerződések minden esetben a’magány kör­­levelek és szerződések tökéletes erejével bírjanak; ’s csak a’ hol illy alkukötések nem sikerülnének, vagy pedig a’ felek ezen alkukötési jogukkal élni nem akarnának , csupán ezen esetre határoztassék, hogy születendő gyermekeik az apa vallását kö­vetni tartozzanak. Ezeknek folytában tehát kegyelmesen óhajt­ja ő felsége, hogy a’ fölterjesztett törvényjavaslat a’ KK. és RR. által ezen elvhez kellőleg alkalmaztassák, ’s ekkint módo­sítva, annak természetéből folyó további rendelkezésekkel egye­temben mihamarébb legfelsőbb helybehagyás alá terjesztessék. Egyébiránt’stb. — Bécsben, jul. 5-kén 1843. — Szögyé­­nyi László sk.“ Ezen kir. válasz fölolvasását mély csend kiséré és követé. XXXII. Kerületi ülés. .jul. 6-kán. Kerületi elnök Palóczy László jelenté az ősiségi tárgyban szokott módon megtörtént választás eredményét, köv. kül­­döttségi tagok neveit olvasván fel: dunáninneni kerületből, Szentkirályi Móricz Pest, Radvánszky Antal Zólyom, du­nántúli kér.­ Majláth György Baranya, Bezerédj István Tolna; tiszáninneni kér. Zsedényi Eduárd Szepes, Szemere Bertalan Borsod ; tiszántúli kér. Török Gábor Arad, Kará­csonyi László Torontói megyék követei; szabad kerüle­tekből Oláh Miklós hajduv. követ; kir. városokból Aigner Ferdinánd Szeged, Házmán Ferencz Buda városok köve­tei; káptalanok részéről: Bezerédj Miklós veszprémi kápt. követe. Országos ülés következvén, semmi egyéb nem történt. Országos ülés a’ Kir. és Hitnél július 6-ksín. Kezdete 10 órakor, vége d. u. 2 óra előtt. A’ magyar nyelv ügyében szerkesztett üzenet és tör­vényjavaslat körül folytattatván a’ tanácskozások, dél táj­ban főrendi küldöttség érkezett, mellynek szónoka — a’ kassai püspök — általadván a’ főrendek viszonüzenetét a’ turopolyai panasz ügyében, a’ Réket egyszersmind nádor ö fensége nevében, elegyes ülésbe, mellyben egy újab­ban érkezett kegy. kir. leírás felolvasandó lészen, meg­­hivá. Rövid idő múlva visszaérkezvén a' RR., az említett, alább egész terjedelmében közlött leírás, úgy a’ fentebb érintett viszonüzenet Szél Imre nádori itélőmester által felolvastattak. Miután az elsőnek kinyomtatása elhatároz­tatott volna, a’ magyar nyelv körüli tanácskozások ismét folytattattak. Utóbb egyes megyei követek azon oknál fog­va , mivel az imént felolvasott, ’s a’ vegyes házasságok ügyét tárgyazó királyi leírásnak tartalma olly felindulást okozott a’ kedélyekben, melly tanácskozást nyugodt lé­lekkel folytatni nem engedné, óhajtották, hogy az ülés eloszlattassék, és folytatása holnapra halasztassék. Mások ellenben az ülést folytatandónak vélvén, az elnök királyi személynök, miután azok, kik a’szőnyegen lévő üzenet­hez és törvényjavaslathoz szólani akartak , különben is már mindnyájan nyilatkoztak, — a’ végzést kimondotta, mellynél fogva az indítványozott módosítások, mint mely­­lyek többséget nem nyertek, elmellőztetvén, az üzenet és törvényjavaslat minden pontjai elfogadtattak, — a’ fogal­mazás körüli észrevételek a’ holnapi ülés­ek­be lévén ter­­jesztendők. Lapjaink 260. számából hely szűke miatt a’ vallás tár­gyában még egy fölirás elmaradott, melly hiányt ezennel kipótolandjuk. Felírási javaslata, a’ KK. és RRnek a’ görög n.egyesültek állap­otjában, a’ mint az a’ múlt orsz.gyülés­r­ől 1840. évi Pünkösd hava 12-kén f­ö­lter­jes­z­tet­ett. Fölséges ’stb. A’ görög nem egyesültek állapotjában az 179°/1. 27 tcz. nyomán azoknak sérelmes orvoslását, továbbá a’ gör. n. egyes, érsek választását, ennek és a’ püspököknek beiktatását, és az egyházi főszemélyek hátrahagyott vagyonának kezelését tár­­gyazó két rendbeli t.czikket cs. kir. felséged eb­be ide mellékel­s­ve fölterjesztvén, azoknak helybenhagyását és megerősitését alázattal kérjük. — Kik egyébiránt ’stb. Törvényczikkely a’ görög n. egy. valláson­­ levők állapotáról: Az 1790: 27 tezikk. világosabb magyarázata végett ha­­tároztatik: 1. §. A’ vallásos reversalisok, vagyis a’ születendő gyer­mekeknek melly vallásban nevelése iránt ezentúl kötendő köte­lezések erönélkülieknek nyilatkoztatnak. 2. §. Kijelentetik, hogy azok, kik 18 éves koruk eléré­séig a’ g. n. egy. vallásban neveltettek, a’ nöszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár ezen időközt még el nem érték is, sem magok, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. 3. §. Az ennekutána kötendő vegyes házasságokból szüle­tendő mindkét nembeli gyermekek atyjok vallásában nevel­tessenek. 4. §. A’ törvénytelen születésű gyermekek anyjok vallásá­ban neveltessenek, következő vegyes házasság általi törvénye­­sitésök esetében pedig azok, kik a’ 7 évet, a’ törvényes kort még el nem érték, a’vegy. házasságokból született gyerme­kekre nézve megszabott rendelet alá esvén, azok, kik a’ 7 évet már meghaladták, továbbá is anyjok vallásában fognak ne­veltetni. 5. §. Olly esetekben, midőn eredetileg tiszta házasságok­ból az egyik vagy másik házastársnak a’házasság ideje alatt más vallásra történt átmenete miatt vegyes házasságok válnak , azon gyermekek , kik az átmenetkor a’ 7 évet már meghaladták , azon vallásban fognak továbbá is neveltetni, mellyben az át­menet előtt nevelésök megkezdetett, vagy neveltetniök kellett volna , — viszont azon esetekben is , midőn eredetileg vegyes házasságokból tiszta házasságok válnak, a’ gyermekek nevelé­se megfordítva ugyanazon rendelet alá esik. 6. §. A’ catholicusok gyermekeinek a’ g. n. egyes, iskolák gyakorlása megengedtetik, úgy mindazáltal, hogy ezen isko­­­olai gyakorlás a’ g. n. egyesülteknél tanított hittudományra és vallásos szertartásokra ki ne terjedjen, hanem ezen tárgyakat a’ catholicusok tulajdon elveik szerint cath. tanító vagy lelki­­pásztoroktól tanulni és ugyanazon vallás szabályait gyakorolni tartozzanak. 7. §. A’ görög n. e. ifjaknak megengedtetik, hogy bár­­melly külföldi, úgymint az ausztriai birodalmon kívüli tartomá­nyokban levő iskolákat akadály nélkül látogathassanak. 8. §. A’catholicusoknak megengedtetik, hogy g. n. egy. valláson levő tanítókat tarthassanak, úgy mindazáltal, hogy a’ gyermekeknek a’ kath. vallásbani oktatás ’s gyakorlatára nézve a’ 6. §-ban megszabott föltétel teljesittessék. 9. §. A’ vegyes házasságokból eredt válópörökre nézve megrendelt bíróság hatósága olly esetekre nem terjed ki, midőn a’ házasságszerzés alkalmával g. n. e. valláson volt mindkét há­zastársak közül valamellyik a’ válópör lefolyta alatt vagy épen az elválasztási ítélet után kath. vallásra megy által, illy átme­net sem a’ már meghozott ítéletre, sem a’ pör folyamatára néz­ve változást, vagy a’ már lefolyt pörnek az említett bíróság előtti megnyithatását nem következtetheti. 10. §. A’ csábítás, azaz akár egyeseknek, akár községek­nek más vallás követésére ígéretekkel, adományokkal vagy fe­nyegetésekkel intézett szorgalmazása, úgy viszont azoknak, kik a’ gör. egy. hitre már átmentek, a’ g. n. e. hitre való visz­­szacsábítása tiltatik, — és rendeltetik, hogy mindazok, kik hasonló cselekvésekben tapasztaltatnak, fenyitőperbe fogatván, az illető törv.hatóság által a’ vétség minémüségéhez képest bün­­tettessenek meg. 11. §. Olly esetekben, midőn valamelly görög n­­egyes, községnek egy része más vallásra átmegy, a’templom, paro­­ch­ia, minden egyházi épületek és mindezeknek fenállására szol­gáló alapítványok azon felekezetnek maradjanak használatában, melly az előbbi valláson megmaradt, és a’ fenemlített egyházi épületek és alapítványok az átmenőknek csak akkor adassanak , ha az egész parochia minden hívei minden erőtetés nélkül előb­bi vallásukat elhagyván, más vallásra mennének át. 12. §. Minden, ezen törvénynyel ellenkezésben levő ren­deletek ezennel világosan eltöröltetnek. Törvényczikkely a’ görög n. e. érsek választásáról, ennek és a’ püspököknek beiktatásáról, és az egyházi föszemé­­lyek hátrahagyott vagyonának kezeléséről. A’ g. n. e. érsek választása, ennek és a’ püspököknek be­iktatása , és ezen vallásbeli egyh. föszemélyek hátrahagyott va­gyonának kezelése iránt határoztatik. 1. §. A’ g. n. e. érsek mindenkor polgári biztos elölülése alatt választassák , és az érsek szintúgy, mint a’ püspökök, hi­vatalaikba polgári biztos által iktattassanak be. 2. §. A’ g. n. e. egyházi főszemélyek halála után hátraha­gyott vagyon az illető polgári hatóságok által kezeltessék, l­­gu­jabb. Pénteken jul. 7-kén. XXII. orszá­gos ülés a’ RKr. és RRnél. Elnök kir. szem. ö­nmatga felhivá a’ RRket, a’ magyar nyelv iránti törv.­­javaslat tárgyalásának folytatására. — Egy megyei követ azonban felszólalván előterjeszté , hogy a’ vallás tárgyá­ban tegnap érkezett kir. válasz következtében, a’ válasz­­felirásnak, melly most a’ RR. második üzenete mellett a’ föRRnél van, mind tartalmára, mind lényegére nézve meg kell változni, — mert azon kir. válasz olly természetű, hogy annak tárgyalása előtt a’ válaszfelirás ügyében to­vább menni nem is lehet. — Kivárja tehát, hogy választ­mány menjen nyomban a’ főkéhez , melly őket felszólítsa, hogy az említett körülmény következtében a’ válaszfelirást küldjék vissza. — Egy kör, annak kijelentése mellett, hogy a’ fájdalom, mellyet a’ tegnap felolvastatott kir. vá­lasz okozott, az országban kétségtelenül viszhangra talá­­land, az indítványt pártolá. Mindnyájan, mindnyájan — hangzott a’ követek soraiból. — Mire az indítvány elfo­gadtatván, az elnök a’ választmányt kinevező, melly is küldetésében eljárván jelentő, hogy a* r­. főRR. a’ RK. és RR. üzenetét azonnal tárgyalásba veendik. — Mig ennek eredménye a’ RRnek viszonüzentetnék, az ülés kissé fel­függesztve maradott. Péntek jul. 7-kén dél! 13 órakor. A’ főRR. írott üzenettel adván a’ RK. és RRnek tudtára, hogy a’ válaszfelirás iránti második üzenetet elfogadják, egyszersmind a’ vallás tárgyában érkezett kir válasz kö­vetkeztében szükségessé vált módosítás végett a’ felírást visszaküldik, a’ Rir. és RRnel indítvány létetett, hogy azon kir. válasz tárgyalása végett az országos ülés azon­nal kerületi üléssé alakuljon át. Mi meg is történt. A’ kir. személynek a’ teremet elhagyván, a’ kir. elnökök helyei­ket elfoglalók; a’ kir. válasz felolvastaték, ’s a’ KR. egyet­lenegy beszéd után közértelemmel elhatározók, hogy a’ kir. választ el nem fogadják, vallás tárgyábani felírásuk­hoz állhatatosan ragaszkodnak ’s a’ válaszfelirás illető ré­szét is e’ szerint változtatandják. Föv. ujdons. Uj példával szolgálhatunk a’közön­­ségnek a’sajtó haszna felöl, mert ott is hol visszaéléseket ró meg, alkalmat nyújt a’ megrovottnak igazolásra, ’s igy ha lehet, ártatlansága kitüntetésére­, mi sajtó hiányában, a’ lappangva terjedő közbeszéd ellenében — bár rontsa is ez hitelét az érdeklettnek — lehetetlen. Említők, ’s természetesen roszalva, a’ zugligeti forrásnál divatba jött vizi adót. Felvilágosítva az illető birtokos által, ki csak lapunk’s egy más magyar lap által téteték ezen visszaélés­re figyelmetessé, ’s a’ dolgot megvizsgáltatá; örömmel jelenthetjük , hogy bár a’ vizárulás ténye áll, ’s a’ forrás haszonbérlője, a’ vizért fizetett haszonbérre hivatkozók, mint okáraira’ vízre vetett adónak; maga a’ birtokos mégis ártatlan. U t. i. egész zugligeti birtokát haszonbérbe adá, ’s a’ szerződésben, mint magunk meggyőződénk, a’ forrás nem is emlittetik, de a’haszonbérlő ez évben csupán a’ forrást alhaszonbérlőnek engedé át évi 60 ftért, ’s e’ felett még 20 ftért —mind pengőben— a’ hideg ételeket árulási jogot,’s folyamatba jött a’ megrótt visszaélés, természete­sen az ártatlan birtokos rovására, kire a’jogtalan bérlő hivatkozók. Ezen értelemben, melly a’ közönségé volt, nyilvánítók mi is rászalásunkat, ’s a’ birtokos figyelme­tessé tétetvén, dicséretére mondhatjuk, a’helyett hogy oktalan lármát üssön, nyomoztatá a’ tényt, ’s kisütő, mit eddig maga sem tudott, az alhaszonbérlést, ’s maga jelentvén be Buda városa kapitányságánál a’visszaélést, azt jövőre törvényesen eltiltatá, ez által magát tettleg ’s tökéletesen igazolván, mit ezennel és szives örömest tuda­tunk a’ tisztelt közönséggel. De kérjük, legyen szabad em­lékeztetnünk az illetőket: ha a’ sajtó fel nem szólal, ’s a’ visszaélés csak a’ közönség nyelvén terjed, miképen iga­zolhatja magát a’ közvélemény által méltatlanul kárhozta­tott birtokos? Nehezen hiszszük hogy eszközre akadhatott volna, ’s igy láthatják uraink, hogy a’sajtó, hol sérteni látszik is, gyógyít. Megyei dolgok. Ilevesb­öl. Eger, jun. 17. Azon hó 12-én Brezovay József első alispánunk elnöklete alatt kezdett, ’s ma végzett közgyűlésünkben a’ szokott elnöki üdvözlet után egy két, kéz alatti elégületlenséget tolmácsoló hang kíséretében, mellyet azon körülmény idézett elő, misze­rint követeinktől eddig a’ királyi előterjesztvények meg­küldésén kivül, semmi tudósítást nem vevénk, minélfogva megiratni határozók nektek, hogy ennekutána az ország­gyűlési tanácskozások folyamáról bennünket minden két hétben értesítsenek — következő közérdekű tárgyakat vet­tünk igen gyéren megjelent közönségünkkel, tanácskozás alá. 1) A’ folyó évi arató ’s nyomtató részeket, nehogy ebbeli elméleti jogunkról — bár ezt az élet eléggé kigú­nyolja — lemondani láttassunk, minden szóváltás nélkül, tavalyi állapotában hagyok, szabadságában hagyván min­denkinek, ha tetszik, az őszi vetések aratását 13, 14’s 15-én­, a’ tavasziakét pedig 12, 13 ’s 14-én elvállalni, vagy kiadni. 2) Sági László ügyében, kinek javai, az 1833-ik évi gyászos emlékű tiszt- é s követválasztási ki­hágások miatt legfelsőbb helyről kinevezett törvényszéki tagok által, 17,506 ft 582 A kr. erejéig bírói foglalás alá vétetni határoztatának, a’ fm. udv. cancellariától megyénk rendeihez folyó év elején, olly tartalmú k. parancs ér­kezvén , miszerint az általa kielégítés fejében a’ végre­hajtó bú­nságnak átadott kötelezvények tökéletes bátorsá­­gunknak nem találtatván, biztosítékul felelet terhe alatt, minden javat haladék nélkül bírói zár alá vétessenek; az elmarasztalt fél nyilatkozatából azonban világosan kitetsz­vén, hogy ő a’ marasztalási öszveg megtérítéséről a’ vég­rehajtó bíróságtól nyugtatványt is nyert, ’s ez által magát minden további kereset terhétől már feloldatá; de külön­ben is a’ biróilag lemarasztalt felek ellenében netalán hi­básan eszközlött végrehajtások megigazitása, koránsem politicai útón létesített zár, hanem más törvény szabta után lenne végbevihető: ez okokból a’ nagu kir. udv. cancellariát egész tisztelettel megkérendjük, hogy a’ fel­­emlitett rendelettől elállani méltóztassék. 3) Nádor ő fön­­ségének, a’ nemz. museumra tett országos ajánlatból me­gyénk rendeinél még ma is fizetetlenül künn levő, ’s 5613 ft 58 ’/s ezüst krra rugó öszveg megfizetését sürgető felszólítására, Kanyó Gábor pénztárnokunk előadá, mikint e’ hátramaradást aladószedö ’s nsi pénztárnok néhai Goth Bertalannak hosszas betegeskedése ’s ezt követett halála, későbben pedig utódjának, a’járásokbeli aladószedök szá­madásainak késedelmezése miatt nem eszközölhetett pénz­tári átvétele okozá, melly körülmény nádor ö­zönségének !

Next