Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-09 / 263. szám
legkegy. keblének azon gyöngéd gondosságához képest, éretten megfontolá , mellyet dicsőséges emlékű nagyattyával vetélkedve táplál; miszerint tudniilik valamint az 1790: 26 tcz. az ország lakosai közti egyesülés ’s öszhangzás végett jön alkotva , úgy az e’ tárgyban alkotandó újabb törvény is a’ kölcsönös szeretet és egyetértés kötelékeinek szorosbra fűzésére, a’ különböző hitű és vallásu honpolgárok közti viszálkodások mindennemű magvainak kiirtására ’s a’ vallásosság és erkölcsiség kárával egybekötött e’ tárgy fölötti nyilvános és magános vitatkozások elfojtására sikeresen, ’s mennyire az emberi dolgok viszontagságai engedik, örök időkig vezessen; — a’ KK. és RRnek tehát kijelentetni kegy. megparancsolá , hogy miután a’ vegyes házasságokról ’s azokból születendő gyermekek vallásáról törvény általi gondoskodásnak azon módján kivül, mellyet a’ RK és RR. az 1, 4 és 5. szakaszokban előadnak , azon szakaszok érdemének elintézésére más, nem kevesbbé üdvös és biztos mód is találtatnék, a’ lelkismereti szabadság megmentésének ’s a’ vegyes házasságokra lépni kivánóktól minden erkölcsi kényszerítés eltávoztatásának mint fötekinteteknek inkább megfelelő. — . cs. kir. felsége tehát attól, hogy a’ vegyes házasságokból születendő gyermekek atyjok vallásában neveltessenek, nem idegen ugyan, mivel mindazáltal az illy általánosságban hozandó törvényt a’ lelkismereti szabadság fentebbi elvével nem máskép lehetne összeegyeztetni, mint csupán úgy, ha e’ mellett a’ különböző vallásu jegyeseknek tehetségében álland , gyermekeiknek azon vallásbani jövendő nevelése iránt, melly nekik legkivánatosbnak fog látszani, kölcsönös egyetértéssel szabadon megegyezni; ő cs. k. felsége kegyelmesen kívánja, hogy az illy jegyeseknek azon jog, miszerint házasságra léptükkor arról, hogy a’ törvény által bevett keresztény vallások mellyikében akarják gyermekeiket nevelni, szabad szerződéseket köthessenek, tökéletes viszonossággal minden módon biztosittassék; olly hozzátétellel, hogy az illy szerződések minden esetben a’magány körlevelek és szerződések tökéletes erejével bírjanak; ’s csak a’ hol illy alkukötések nem sikerülnének, vagy pedig a’ felek ezen alkukötési jogukkal élni nem akarnának , csupán ezen esetre határoztassék, hogy születendő gyermekeik az apa vallását követni tartozzanak. Ezeknek folytában tehát kegyelmesen óhajtja ő felsége, hogy a’ fölterjesztett törvényjavaslat a’ KK. és RR. által ezen elvhez kellőleg alkalmaztassák, ’s ekkint módosítva, annak természetéből folyó további rendelkezésekkel egyetemben mihamarébb legfelsőbb helybehagyás alá terjesztessék. Egyébiránt’stb. — Bécsben, jul. 5-kén 1843. — Szögyényi László sk.“ Ezen kir. válasz fölolvasását mély csend kiséré és követé. XXXII. Kerületi ülés. .jul. 6-kán. Kerületi elnök Palóczy László jelenté az ősiségi tárgyban szokott módon megtörtént választás eredményét, köv. küldöttségi tagok neveit olvasván fel: dunáninneni kerületből, Szentkirályi Móricz Pest, Radvánszky Antal Zólyom, dunántúli kér. Majláth György Baranya, Bezerédj István Tolna; tiszáninneni kér. Zsedényi Eduárd Szepes, Szemere Bertalan Borsod ; tiszántúli kér. Török Gábor Arad, Karácsonyi László Torontói megyék követei; szabad kerületekből Oláh Miklós hajduv. követ; kir. városokból Aigner Ferdinánd Szeged, Házmán Ferencz Buda városok követei; káptalanok részéről: Bezerédj Miklós veszprémi kápt. követe. Országos ülés következvén, semmi egyéb nem történt. Országos ülés a’ Kir. és Hitnél július 6-ksín. Kezdete 10 órakor, vége d. u. 2 óra előtt. A’ magyar nyelv ügyében szerkesztett üzenet és törvényjavaslat körül folytattatván a’ tanácskozások, dél tájban főrendi küldöttség érkezett, mellynek szónoka — a’ kassai püspök — általadván a’ főrendek viszonüzenetét a’ turopolyai panasz ügyében, a’ Réket egyszersmind nádor ö fensége nevében, elegyes ülésbe, mellyben egy újabban érkezett kegy. kir. leírás felolvasandó lészen, meghivá. Rövid idő múlva visszaérkezvén a' RR., az említett, alább egész terjedelmében közlött leírás, úgy a’ fentebb érintett viszonüzenet Szél Imre nádori itélőmester által felolvastattak. Miután az elsőnek kinyomtatása elhatároztatott volna, a’ magyar nyelv körüli tanácskozások ismét folytattattak. Utóbb egyes megyei követek azon oknál fogva , mivel az imént felolvasott, ’s a’ vegyes házasságok ügyét tárgyazó királyi leírásnak tartalma olly felindulást okozott a’ kedélyekben, melly tanácskozást nyugodt lélekkel folytatni nem engedné, óhajtották, hogy az ülés eloszlattassék, és folytatása holnapra halasztassék. Mások ellenben az ülést folytatandónak vélvén, az elnök királyi személynök, miután azok, kik a’szőnyegen lévő üzenethez és törvényjavaslathoz szólani akartak , különben is már mindnyájan nyilatkoztak, — a’ végzést kimondotta, mellynél fogva az indítványozott módosítások, mint melylyek többséget nem nyertek, elmellőztetvén, az üzenet és törvényjavaslat minden pontjai elfogadtattak, — a’ fogalmazás körüli észrevételek a’ holnapi ülésekbe lévén terjesztendők. Lapjaink 260. számából hely szűke miatt a’ vallás tárgyában még egy fölirás elmaradott, melly hiányt ezennel kipótolandjuk. Felírási javaslata, a’ KK. és RRnek a’ görög n.egyesültek állapotjában, a’ mint az a’ múlt orsz.gyülésről 1840. évi Pünkösd hava 12-kén fölterjesztetett. Fölséges ’stb. A’ görög nem egyesültek állapotjában az 179°/1. 27 tcz. nyomán azoknak sérelmes orvoslását, továbbá a’ gör. n. egyes, érsek választását, ennek és a’ püspököknek beiktatását, és az egyházi főszemélyek hátrahagyott vagyonának kezelését tárgyazó két rendbeli t.czikket cs. kir. felséged ebbe ide mellékelsve fölterjesztvén, azoknak helybenhagyását és megerősitését alázattal kérjük. — Kik egyébiránt ’stb. Törvényczikkely a’ görög n. egy. valláson levők állapotáról: Az 1790: 27 tezikk. világosabb magyarázata végett határoztatik: 1. §. A’ vallásos reversalisok, vagyis a’ születendő gyermekeknek melly vallásban nevelése iránt ezentúl kötendő kötelezések erönélkülieknek nyilatkoztatnak. 2. §. Kijelentetik, hogy azok, kik 18 éves koruk eléréséig a’ g. n. egy. vallásban neveltettek, a’ nöszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár ezen időközt még el nem érték is, sem magok, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. 3. §. Az ennekutána kötendő vegyes házasságokból születendő mindkét nembeli gyermekek atyjok vallásában neveltessenek. 4. §. A’ törvénytelen születésű gyermekek anyjok vallásában neveltessenek, következő vegyes házasság általi törvényesitésök esetében pedig azok, kik a’ 7 évet, a’ törvényes kort még el nem érték, a’vegy. házasságokból született gyermekekre nézve megszabott rendelet alá esvén, azok, kik a’ 7 évet már meghaladták, továbbá is anyjok vallásában fognak neveltetni. 5. §. Olly esetekben, midőn eredetileg tiszta házasságokból az egyik vagy másik házastársnak a’házasság ideje alatt más vallásra történt átmenete miatt vegyes házasságok válnak , azon gyermekek , kik az átmenetkor a’ 7 évet már meghaladták , azon vallásban fognak továbbá is neveltetni, mellyben az átmenet előtt nevelésök megkezdetett, vagy neveltetniök kellett volna , — viszont azon esetekben is , midőn eredetileg vegyes házasságokból tiszta házasságok válnak, a’ gyermekek nevelése megfordítva ugyanazon rendelet alá esik. 6. §. A’ catholicusok gyermekeinek a’ g. n. egyes, iskolák gyakorlása megengedtetik, úgy mindazáltal, hogy ezen iskoolai gyakorlás a’ g. n. egyesülteknél tanított hittudományra és vallásos szertartásokra ki ne terjedjen, hanem ezen tárgyakat a’ catholicusok tulajdon elveik szerint cath. tanító vagy lelkipásztoroktól tanulni és ugyanazon vallás szabályait gyakorolni tartozzanak. 7. §. A’ görög n. e. ifjaknak megengedtetik, hogy bármelly külföldi, úgymint az ausztriai birodalmon kívüli tartományokban levő iskolákat akadály nélkül látogathassanak. 8. §. A’catholicusoknak megengedtetik, hogy g. n. egy. valláson levő tanítókat tarthassanak, úgy mindazáltal, hogy a’ gyermekeknek a’ kath. vallásbani oktatás ’s gyakorlatára nézve a’ 6. §-ban megszabott föltétel teljesittessék. 9. §. A’ vegyes házasságokból eredt válópörökre nézve megrendelt bíróság hatósága olly esetekre nem terjed ki, midőn a’ házasságszerzés alkalmával g. n. e. valláson volt mindkét házastársak közül valamellyik a’ válópör lefolyta alatt vagy épen az elválasztási ítélet után kath. vallásra megy által, illy átmenet sem a’ már meghozott ítéletre, sem a’ pör folyamatára nézve változást, vagy a’ már lefolyt pörnek az említett bíróság előtti megnyithatását nem következtetheti. 10. §. A’ csábítás, azaz akár egyeseknek, akár községeknek más vallás követésére ígéretekkel, adományokkal vagy fenyegetésekkel intézett szorgalmazása, úgy viszont azoknak, kik a’ gör. egy. hitre már átmentek, a’ g. n. e. hitre való viszszacsábítása tiltatik, — és rendeltetik, hogy mindazok, kik hasonló cselekvésekben tapasztaltatnak, fenyitőperbe fogatván, az illető törv.hatóság által a’ vétség minémüségéhez képest büntettessenek meg. 11. §. Olly esetekben, midőn valamelly görög negyes, községnek egy része más vallásra átmegy, a’templom, parochia, minden egyházi épületek és mindezeknek fenállására szolgáló alapítványok azon felekezetnek maradjanak használatában, melly az előbbi valláson megmaradt, és a’ fenemlített egyházi épületek és alapítványok az átmenőknek csak akkor adassanak , ha az egész parochia minden hívei minden erőtetés nélkül előbbi vallásukat elhagyván, más vallásra mennének át. 12. §. Minden, ezen törvénynyel ellenkezésben levő rendeletek ezennel világosan eltöröltetnek. Törvényczikkely a’ görög n. e. érsek választásáról, ennek és a’ püspököknek beiktatásáról, és az egyházi föszemélyek hátrahagyott vagyonának kezeléséről. A’ g. n. e. érsek választása, ennek és a’ püspököknek beiktatása , és ezen vallásbeli egyh. föszemélyek hátrahagyott vagyonának kezelése iránt határoztatik. 1. §. A’ g. n. e. érsek mindenkor polgári biztos elölülése alatt választassák , és az érsek szintúgy, mint a’ püspökök, hivatalaikba polgári biztos által iktattassanak be. 2. §. A’ g. n. e. egyházi főszemélyek halála után hátrahagyott vagyon az illető polgári hatóságok által kezeltessék, lgujabb. Pénteken jul. 7-kén. XXII. országos ülés a’ RKr. és RRnél. Elnök kir. szem. önmatga felhivá a’ RRket, a’ magyar nyelv iránti törv.javaslat tárgyalásának folytatására. — Egy megyei követ azonban felszólalván előterjeszté , hogy a’ vallás tárgyában tegnap érkezett kir. válasz következtében, a’ válaszfelirásnak, melly most a’ RR. második üzenete mellett a’ föRRnél van, mind tartalmára, mind lényegére nézve meg kell változni, — mert azon kir. válasz olly természetű, hogy annak tárgyalása előtt a’ válaszfelirás ügyében tovább menni nem is lehet. — Kivárja tehát, hogy választmány menjen nyomban a’ főkéhez , melly őket felszólítsa, hogy az említett körülmény következtében a’ válaszfelirást küldjék vissza. — Egy kör, annak kijelentése mellett, hogy a’ fájdalom, mellyet a’ tegnap felolvastatott kir. válasz okozott, az országban kétségtelenül viszhangra találand, az indítványt pártolá. Mindnyájan, mindnyájan — hangzott a’ követek soraiból. — Mire az indítvány elfogadtatván, az elnök a’ választmányt kinevező, melly is küldetésében eljárván jelentő, hogy a* r. főRR. a’ RK. és RR. üzenetét azonnal tárgyalásba veendik. — Mig ennek eredménye a’ RRnek viszonüzentetnék, az ülés kissé felfüggesztve maradott. Péntek jul. 7-kén dél! 13 órakor. A’ főRR. írott üzenettel adván a’ RK. és RRnek tudtára, hogy a’ válaszfelirás iránti második üzenetet elfogadják, egyszersmind a’ vallás tárgyában érkezett kir válasz következtében szükségessé vált módosítás végett a’ felírást visszaküldik, a’ Rir. és RRnel indítvány létetett, hogy azon kir. válasz tárgyalása végett az országos ülés azonnal kerületi üléssé alakuljon át. Mi meg is történt. A’ kir. személynek a’ teremet elhagyván, a’ kir. elnökök helyeiket elfoglalók; a’ kir. válasz felolvastaték, ’s a’ KR. egyetlenegy beszéd után közértelemmel elhatározók, hogy a’ kir. választ el nem fogadják, vallás tárgyábani felírásukhoz állhatatosan ragaszkodnak ’s a’ válaszfelirás illető részét is e’ szerint változtatandják. Föv. ujdons. Uj példával szolgálhatunk a’közönségnek a’sajtó haszna felöl, mert ott is hol visszaéléseket ró meg, alkalmat nyújt a’ megrovottnak igazolásra, ’s igy ha lehet, ártatlansága kitüntetésére, mi sajtó hiányában, a’ lappangva terjedő közbeszéd ellenében — bár rontsa is ez hitelét az érdeklettnek — lehetetlen. Említők, ’s természetesen roszalva, a’ zugligeti forrásnál divatba jött vizi adót. Felvilágosítva az illető birtokos által, ki csak lapunk’s egy más magyar lap által téteték ezen visszaélésre figyelmetessé, ’s a’ dolgot megvizsgáltatá; örömmel jelenthetjük , hogy bár a’ vizárulás ténye áll, ’s a’ forrás haszonbérlője, a’ vizért fizetett haszonbérre hivatkozók, mint okáraira’ vízre vetett adónak; maga a’ birtokos mégis ártatlan. U t. i. egész zugligeti birtokát haszonbérbe adá, ’s a’ szerződésben, mint magunk meggyőződénk, a’ forrás nem is emlittetik, de a’haszonbérlő ez évben csupán a’ forrást alhaszonbérlőnek engedé át évi 60 ftért, ’s e’ felett még 20 ftért —mind pengőben— a’ hideg ételeket árulási jogot,’s folyamatba jött a’ megrótt visszaélés, természetesen az ártatlan birtokos rovására, kire a’jogtalan bérlő hivatkozók. Ezen értelemben, melly a’ közönségé volt, nyilvánítók mi is rászalásunkat, ’s a’ birtokos figyelmetessé tétetvén, dicséretére mondhatjuk, a’helyett hogy oktalan lármát üssön, nyomoztatá a’ tényt, ’s kisütő, mit eddig maga sem tudott, az alhaszonbérlést, ’s maga jelentvén be Buda városa kapitányságánál a’visszaélést, azt jövőre törvényesen eltiltatá, ez által magát tettleg ’s tökéletesen igazolván, mit ezennel és szives örömest tudatunk a’ tisztelt közönséggel. De kérjük, legyen szabad emlékeztetnünk az illetőket: ha a’ sajtó fel nem szólal, ’s a’ visszaélés csak a’ közönség nyelvén terjed, miképen igazolhatja magát a’ közvélemény által méltatlanul kárhoztatott birtokos? Nehezen hiszszük hogy eszközre akadhatott volna, ’s igy láthatják uraink, hogy a’sajtó, hol sérteni látszik is, gyógyít. Megyei dolgok. Ilevesböl. Eger, jun. 17. Azon hó 12-én Brezovay József első alispánunk elnöklete alatt kezdett, ’s ma végzett közgyűlésünkben a’ szokott elnöki üdvözlet után egy két, kéz alatti elégületlenséget tolmácsoló hang kíséretében, mellyet azon körülmény idézett elő, miszerint követeinktől eddig a’ királyi előterjesztvények megküldésén kivül, semmi tudósítást nem vevénk, minélfogva megiratni határozók nektek, hogy ennekutána az országgyűlési tanácskozások folyamáról bennünket minden két hétben értesítsenek — következő közérdekű tárgyakat vettünk igen gyéren megjelent közönségünkkel, tanácskozás alá. 1) A’ folyó évi arató ’s nyomtató részeket, nehogy ebbeli elméleti jogunkról — bár ezt az élet eléggé kigúnyolja — lemondani láttassunk, minden szóváltás nélkül, tavalyi állapotában hagyok, szabadságában hagyván mindenkinek, ha tetszik, az őszi vetések aratását 13, 14’s 15-én, a’ tavasziakét pedig 12, 13 ’s 14-én elvállalni, vagy kiadni. 2) Sági László ügyében, kinek javai, az 1833-ik évi gyászos emlékű tiszt- é s követválasztási kihágások miatt legfelsőbb helyről kinevezett törvényszéki tagok által, 17,506 ft 582 A kr. erejéig bírói foglalás alá vétetni határoztatának, a’ fm. udv. cancellariától megyénk rendeihez folyó év elején, olly tartalmú k. parancs érkezvén , miszerint az általa kielégítés fejében a’ végrehajtó búnságnak átadott kötelezvények tökéletes bátorságunknak nem találtatván, biztosítékul felelet terhe alatt, minden javat haladék nélkül bírói zár alá vétessenek; az elmarasztalt fél nyilatkozatából azonban világosan kitetszvén, hogy ő a’ marasztalási öszveg megtérítéséről a’ végrehajtó bíróságtól nyugtatványt is nyert, ’s ez által magát minden további kereset terhétől már feloldatá; de különben is a’ biróilag lemarasztalt felek ellenében netalán hibásan eszközlött végrehajtások megigazitása, koránsem politicai útón létesített zár, hanem más törvény szabta után lenne végbevihető: ez okokból a’ nagu kir. udv. cancellariát egész tisztelettel megkérendjük, hogy a’ felemlitett rendelettől elállani méltóztassék. 3) Nádor ő fönségének, a’ nemz. museumra tett országos ajánlatból megyénk rendeinél még ma is fizetetlenül künn levő, ’s 5613 ft 58 ’/s ezüst krra rugó öszveg megfizetését sürgető felszólítására, Kanyó Gábor pénztárnokunk előadá, mikint e’ hátramaradást aladószedö ’s nsi pénztárnok néhai Goth Bertalannak hosszas betegeskedése ’s ezt követett halála, későbben pedig utódjának, a’járásokbeli aladószedök számadásainak késedelmezése miatt nem eszközölhetett pénztári átvétele okozá, melly körülmény nádor özönségének !