Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-09 / 263. szám
abbeli határozásunk közlésével rendeltetett megiratni, hogy a’ kik tartozásukat f. évi sz. Mihály hava 4-ig se nem fizetendik, ügyészi kereset alá fognak vétetni. 4) Puki Miklós t.biró az aladószedői hivatalnak a’ főispáni helytartó által megyei ajánlat nélkül tett helyettesítése ellen óvását bejelentvén, a’ vele rokonul érző rendek a' föispáni helyettesnek megiratni határozák, miként távolról sem akarnak ugyan a’ törvényes föispáni jogokba vágni; de sajátukat sem engedhetvén sértetni, kérik, hogy jövőre illyenemű helyettesítéseket, csupán a’ BB. részéről teendő előleges ajánló felterjesztések folytában gyakoroljon. 5) Györffi Ignácz táblabiró a’ főispáni helyettes azon tette iránt, miszerint hivataláról lemondott egyik tiszti alügyészünk, Babics István, helyébe olly egyént nevezett, ki egyszersmind a’ királyi ügyek igazgatójának is rendszerinti ügyviselője, törvényszerű intézkedést javasolván, — ámbár több szólók által, a’ 1723. évi 56. t. rendeletére, úgy a’ 1770 ’s 1802—ik évi fejedelmi k. parancsolatokra, ’s ezekkel rokon megyei végzésekre támaszkodva, mellyekben megyei fizetéses tiszti ügyészeknek más magános uraságok ügyeinek vitele tiltatik, melegen pártoltatott — kevesbségben maradott. 6) Hornnak a’ főispáni eskü forma megváltoztatása, ’s törvényes modorúra átalakítása tárgyábani felszólítása, követeink által pártoltatni határoztatott. 7) A’királyi előterjesztvényeknek, mint hazánk jobbléte elösegélésére vezető üdvös eszközök öszvegének haladék nélküli tárgyalásba vétele iránt indítvány tétetvén, ezeknek hova elöbb történendő felvétetését, e’ közben pedig, a’ már ez előtt felterjesztett országos sérelmek orvoslásának sürgetését is, azzal együtt veendik követeink utasításul, hogy a’ közelebbi országgyűlésről kiküldött országos választmányok javaslatait, magánosok által történhető megszerezhetés végett is, maga helyén számosabb példányokban kinyomatni sürgessék. 8) Paravicini Alajos főlhadnagynak, a’ ki kebelünkbe számos évek óta megtelepedvén, ’s megyénk egyik közbirtokos családjából nőt választván, több jó reményű gyermekek atyja lett, ezen felül nyelvünket is megtanulván, nemzetiségünk iránt valódi rokon érzettel viseltetni látszik, díj elengedés melletti hazafiasitás végett tett kérelmét méltányolván, pártolására a’többi törvényhatóságokat is felszólitandjuk. 9) Gyöngyös járásbeli főszolgabíró Fehér István ellen, a cs. k. felségéhez néhány gyöngyösi lakos által a’ múlt tisztújitást megelőző, Gyöngyösön elkövetett botrányos erőszakoskodások következtében fölterjesztett panasz legfelsőbb helyről tárgyalás és adandó tudósítás végett leküldetvén, miután a’ mindenek előtt kihallgattatni rendelt főszolgabíró nyilatkozatáról a’ RR. értesittettek, élénk szóváltások keletkezének a’ fölött: valljon az érintett iratok halmazát közgyűlésen tárgyalni, vagy egyenesen törvényszéki eljárás alá terjeszteni leendő czélszerűbb? Győzött azonban azok véleménye, kik a’szó alatti ügynek közgyűlésbeni felvételére szavazattak. Felolvastatván tehát a’ vád- és védíratok , újabb kérdés jön : valljon a’ hallottak nyomán, vádlott főszolgabírót, minden utóbbi kereset alól felmenteni kelljen e, vagy ellene tiszti nyomozást rendelni? Hosszas vitatkozás után, mik közt egyik fél úgy vélekedik, hogy ez esetet inkább feledés fátyoléval kellene eltakarni, mint sem hegedni kezdett sebeket felszaggatni, a’másik fél ellenben felhozá, hogy a’ vádlott fész.biró ellen más súlyos panaszok is terjesztettek ö fölségéhez, mellyek hasonlag asztalon feküsznek tárgyalás végett, ’s hogy a’ tiszti nyomozás, ha a’ megye azt elmulasztaná, felsőbb helyről úgy is teljesíttetnék, — küldöttség által végbeviendő tiszti nyomozás rendeltetett, melly jelentését, egyenesen a’ törvényszéknek adandja be. 10) Van még egy tárgy , melly noha különben magány-érdekű , minthogy a’ tárgy a’ közhitelt mélyen érdekli, méltán igényli a’ közönség figyelmét. Báró Lepreszti Miklós, A— G. ellen, ez előtt számosabb évekkel Pest megye sz.birói bírósága előtt, néhány száz ftnyi adóssági pert indítván, ’s keresetét megnyervén, minthogy nevezett adós urnák Pest megyében javai nem voltak, az elmarasztaló ítéletnek végrehajtására Heves megye rendes kerestetének meg; az elczélból kiküldött szolgabiró azonban végrehajtás alkalmával, noha az elmarasztalt fél kötelezvényében mindennemű törvényes orvoslatokról világosan lemondott, az alperes által közbevetett ellenállást elfogadván, a’ felperes felsőbb helyre jön kénytelen folyamodni,’s a’ folyamodás következtében karhatalommal eszközlendő végrehajtás parancsoltaték; de néhány leleményes eszü szónokaink, 23 tagból álló közgyűlésünkben 4 szavazattal 2 ellen, ki tudák vinni, hogy ő felségének érintett k. parancsolata , mint állításuk szerint törvényeinkbe ütköző ellen felírás határoztassék, ’s a’ már megrendelt karhatalom, közhitelünk épültére, — megtagadtassék. Jövő évnegyedes közgyűlésünk 1. évi augustus 28-án, törvényszékünk September 4-én veendik kezdetöket. — Csiky Sándor: Csongrádból 7 jun. 24. Azon hó 19-kén tartott évnegyedes közgyűlésünket rendszerinti alispánunk a’ megye állapotát tárgyazó jelentésével nyitá meg, mellyben fájdalmasan emlité a’ rablások és tolvajlások újabb időkbeni sérülését; mi abból kitetszik, hogy a’ legközelebb múlt törvénykezés alatt 350 rab valt börtöneinkben. Ezek közül rövid utón elítéltetett 130. — A’ bűnperek közül pedig, mellyek száma, a’ nemesieken kívül 115-re megy csupán 2 végeztethetett el. Jelenté egyszersmind, hogy hátralévő adóbeli tartozásunk 18,800 ft 39 krra rúg. Végre, hogy egészségi tekintetben a’ sűrű ’s gyakori hidegleléseken kívül, semmi veszélyes betegség nem uralkodik. — Ezután főispáni helytartó urnák felöl— Vasolt hivatalos levele folytán, az igazság minél gyorsabb kiszolgáltathatása tekintetéből elhatároztaték, hogy a’ bünperekbeni tiszti fölperesség — mit eddigelé jobbára csak a’ tiszti főügyész gyakorolt — az ügyészi hivatal valamennyi egyénei között osztassák föl. Ugyan e’ fent érintettem adóbeli maradék is sürgettetvén, a’ szolgabirók végzésileg odautasittattak, hogy az illetőket tartozásaik lefizetésére — ha egyébkint nem lehetne, végrehajtás útján is szorítsák. — Az országgyűlési követek tudósítása nyomán fölolvasott kegy. királyi előadások, ő felségét „éljen“-ező fölkiáltásokkal fogadtatván, az első pont alatt érintett országos választmányi munkálatok tárgyalására küldöttség nevezetetett. Továbbá, a’ második pontra nézve — bízván a’ BR. követeink ismert lelkes hazafiságában — általános utasításul adák, hogy e’ pontnak országgyűlési tárgyalásakor követ urak, helyhatósági jogaink fentartását megóvni igyekezznek. — Többi pontokat illetőleg pedig már lévén utasításuk követeinknek, magokat továbbá is ahhoz tartsák. —A’ 8-ik pontban érintett k. kincstári követelésre nézve megjegyeztetett ugyan, hogy e’ követelésnek mindaddig alkotmányszerüleg eleget nem tehetni, míg valamennyi országos jövedelmek ’s kiadásokról részletes számadás nem terjesztetik az ország elejébe; ’s csak akkor lehetne a’kincstár követeléseit kielégíteni, ha minden országos jövedelmek elégteleneknek találtatnának az ország összes kiadásainak födezésére, — azonban a többség azon szempontból indult ki, hogy az anyautasítás értelme ezen előterjesztéssel megegyez, minthogy mindezen érintett közjövedelmeket egy országos pénztárba összíttetni, ’s a’ kincstári kölcsönt ebből lerovatni kívánja. Mire nézve bővebb utasításadásnak szüksége nem találtatott. — Többi e’ gyűlésen előfordult tárgyak közül megemlítésre méltó, H M. Vásárhely városa elöljáróságának panaszos folyamodása, mellyben az illető uradalom által a’ közös legelőn mintegy 1300 ölnyi térségre épített urasági juhszin lerontását kéri. Miután a’ törvényes bizonyságnak e’ tárgybani jelentése föntebbi tényt csakugyan valósitá, többen, minthogy törvény szerint a’ közlegelők egyesek által nem bitoroltathatnak, ’s igy azokon bármi szín alatt építeni nem szabad — említett juhszint rögtön elpusztittatni kívánták. A’ panasztott uradalom ügyésze ugyan ünnepélyesen nyilvánitá , mikop az uradalom nem foglalási szándékból, hanem csupán „haszon ’s természetes kényelmi czélból“ építő azt ; kéri tehát a’ Béket, hogy a’ panaszló községet jelen gyűlésből kinevezendő küldöttség közbenjárása által megnyugtatni méltóztassanak. Voltak még, kik az uradalom ’s község közt olly módon kívántak egyességet eszközöltetni, miszerint az uradalom saját földjéből hason nagyságú föld részt adjon a’ közlegelőhöz, mint a’ millyet az uradalmi épület ezen elfoglal. Azonban a’ többség a’ felpanasztott uradalmat törvényesen megiitetni határozd , hogy a’ közlegelőn törvény ellen emelt épületét 30 nap alatt lerontsa ; mit ha elmulasztana , kénytelen lesz a’ megye azt erőhatalommal elpusztittatni. — Végre, a’ marhahús eddigi árában, 12 krban meghagyatván, a’juhhúsé 8 krra szállitatott. — Osztróvszky: Jász-Hun kerületek. Jász-Berény, junius 24. Ma végződött éjfél előtt azon közgyűlés, melly a’ kir. kegy. előadások fölött kimondandó vala ezen szabad népnek saját véleményét. Kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesítése után felolvastatott országgyűlési követ uraknak azon egy tudósítása, melly mellett az országgyűlés megnyitásakor mondott beszéd és a’ kir. előadások megküldetének. Hálaérzettől feszült kebel örömnyilatkozati közt olvastatva, véleményadás végett a’ még az nap egybeült választmánynak adatott át. Azonban érzékenyen fájlalák sokan, és méltó neheztelések emelkedőnek a’miatt, hogy követ urak egynél több tudósítást mai napig nem küldve, küldőiktől elkülönözve lenni látszanak; úgy hogy noha köztudomás szerint ezen kerületeknek coordinatiója nemcsak szőnyegre hozatott, hanem annak, a’ királyi városok rendezésére kiküldött választmány általi kidolgozása is határozatba ment, mégis erről e’ kerületek követei küldőiket értesíteni elmulasztották; mi annál aggasztóbb, minél bizonyosabb, hogy a’ kerületek utasításában egyenesen meg van hagyva követeiknek , miszerint a’ kerületek coordinatióját sürgessék, utasító véleményt azonban küldőiktől várjanak. A Gyűlés vége felé a’ választmány beadta jelentését a’ kir. kegy. előadások tárgyában, mellyeknek pártolása kétséget nem szenved ; előbb azonban az országos küldöttségi munkálatok fognak meghozatni több példányban, hogy a’kerületek azokra nézve észrevételeiket megírhassák. A’ hitel dolgában előbb a’ kerületbe!) közönség magányvéleménye fog kitudatni. Fökérdés itt is az ősiség. Ősiség mellett hitel nem állhat meg. Ezen kerületekben pedig szintúgy ősiség uralma zsibbasztja a’ haladási erőt. — A’ gyűlés 7-ik napján csakugyan szőnyegre került az utasításban sürgettetni rendelt coordinatio. Szabad emberhez illő, polgári kötelesség érzetét tanúsító tanácskozás vala ez. A’ szólók egyenkint, bármelly szinvegyületüek legyenek , véleményeket szabadon, de illő komolysággal mondák ki, úgy az elöhaladás buzgó baráti, mint a’maradás emberei. Kimondaték , mikint a’ kerületek mostani állásán változtatni kell a’ kor kivonataihoz képest. Idéztettek az 1745. évben kiadott, és az 1751. 25. t. sz. által biztosított privilégium írott malasztjai, mellyeknek sértetlen fentartására ’s megőrzésére esküt tesz a’ hivatalnok; vizsgálat kivántaték azon alkotmányos kincseseli sáfárkodásról, melly a’ hivatalbeliek hitére vala bizva. Napfényre hozatni óhajtaték, hogy a’ népnek szabad választási joga, ’s közterhek és hasznokban részesülésének polgári egyenlősége, mi úton szenvedett? — Kimondaték, hogy a’kerületek coordinatiojának sürgetése nem formakint áll az utasításban , hanem hogy az érezve van erősen, és hogy múlhatatlanul meg kell történnie. És már nincsen is a’ coordinatio iránt kétség, mert a’ BR. táblája elhatározta, a’ jászkun nép pedig óhajtva várja és határozottan akarja ’s véleményét is kimondandja. Mi a’ képviseleti rendszernek adunk elsőséget minden más igazgatási formák fölött. Ez illik legjobban hozzánk és ősi alkotmányhoz. Ebben találjuk mi ama’biztosítást, melly felső túlnyomástól, ’s alsó bunkocratiatól védve egyedül eszközlendheti, hogy a’ jász-kurt nép felvirágozhassék. Közgyűlési végzéssé lön, hogy ezen gyűlés most nem határoz e’ nagy kérdésben, hanem meghagyja a’közönségeknek, mikint kebelükben nyilvános ülésben tanácskozván, véleményüket az e’ végre sept. 7-kén tartandó közgyűlésre adják be. Követ urak oda utasittatván, hogy erről az ország Rveit értesítsék. — A’ gyűlés azzal végződött hogy a’ marhahús ára 10, a’juhhúsé 8, a’ fagyúé 20 v.krra határozhatott. Ezen kivül Békés megyének tiszujitó székére üdvözlő küldöttség neveztetett. — K u th é n. Egyesületek. IPesti magyar kereskedelmi bank. F. évi máj. 18-kán kelt hirdetés következtében a’ szablyszerű választmány f. é. jun. 8-kán összeült. Az ülést Szitányi Ullmann Móricz ideiglenes elnöki helyettes megnyitván, az ideig), bankigazgatóságnak eddigi munkálkodásairól- jelentése olvastatott föl, mellyből hely szűke miatt röviden csak ezeket emeljük ki: Ezen intézetnek, u.m. az igazgatóság 2 millió pftnyi tőkén alapult 4 ezer részvényekkel kell munkálkodnia ; az előleges aláírások 2 ezerre mentek , de valósággal csak 1015 darab részvény kelt el; ennek azonban sem részvetlenség, sem bizalomhiány az oka, mert az igazgatóság maga tartózkodott minden eszköztől, melylyel nagyobb részvétet igénylett volna, ’s pedig azért, nehogy a’ piacznak kereskedelmi és pénzbeli viszonyainak elrendezéséig — mi természetesen egy kis időt kivan — a' bank pénzei használatlanul heverjenek; mind a’ mellett azonban a’ bank működése napról napra nagyobb kiterjedést nyert, mint ez alább ki fog tetszeni, ’s jövendőre a’ legszebb reményekkel biztat. A’ bank szállásbeli ’s minden egyéb elrendezései szinte’ szerint megítélendők. A' költségek ’s kiadások közel többeket, például könyvekre, papiros részvényekre bélyegekkel ’s matriczokkal együtt a’ bank különnemű eszközeinek kül- és bérbátorságositására ’stb. a’ mostani 500 ezer pftnyi tőkéveli munkálkodásnál ép ttgy kellett eszközlésbe venni, mint midőn majd milliók fognak kezeltetni; és pedig annál inkább, mert már eddig is nagy értékű letétek és nevezetes pénzöszvegek bízattak a’ banknak gondviselésére. Mind a' mellett a’ kiadások a' tisztek fizetésével együtt f. é. máj. 31-kéig csak 9814 p forint 1/2krra mennek, melly summa, ha a’ kiváltság tartásának 23 éveire fölosztatik— mi indítványba is tétetik— egy-egy évre 448 ft 2 krnak pótlása ’s lerovása esik. A’szállásbér csak 965 ftra rúg, mert a’ szállás» nak még most nélkülözhető részei bérbe adattak. — E’ 9 hónak leforgása alatt—mondja továbbá az igazgatóság—több, minden vállalat kezdetén fenforgó nehézségekkel kelle küzdenie, ’s ezek részint az alap- és rendszabályokban léteztek ; mire nézve a’ szükségeseket eszközöltetni is kéri , részint félreértésekből ’s tán némileg rész szándékból is eredtek. — Ezek után áttér az eddigi munkálkodások eredményeinek kimutatására, melly szerint a’ m. é. aug. 24—töl, mint az első részfizetés napjától f. é. máj. 31-ig 1,854,145 pft 44/2 krnyi pénzforgás létesült. A’ betett váltók leszámításából, kölcsönökből, és zálogok- ’s fekvő birtokra adott előlegezésekből, tiszta letétek előlegezés nélküli betétekért járó díjakból, lejáratok kiterjesztéseiből, zálogoknáli halasztások és részvény átíratásokból 13,458 ft 52 krnyi jövedelem került ki ; ’s ha hogy ebből a’részfizetés napjától f. é. apr. 30-ig lejárt 1015 darab részvényre fizetett 600 kamatok, és a’ már ugyan bevett, de f. é. jun. 1 -je után lejárt leszámítások, ’s ugyancsak f. é. jun. 1-je után lejáró zálogos előlegezések kamatai összes 126,667 ft 22 kros summában levonatnak; — még marad a’ fentebbi jövedelemből 791 ft 30 kr, és ha a’ fentebb levont jun. 1-je után lejárt, de már behajtott leszámitási és kölcsönbeli kamatok 3309 ft 52 krral ismét hozzáadatnak , akkor a’jövő 1844-ik évi elosztásra már egy 4101 ft 22 krnyi elöleges jövedelem mutatkozik. — A’ jelentés felolvasása után az ideigl. igazgatóság lelépett, ’s felszólítására küldöttség neveztetett a’ bankkönyvek és pénztár megvizsgálására, mik kellő rendben találtattak. — A’ bankválasztmány elnökéül örményi Ürményi Ferencz koronaőrs excra közfelkiáltással választatott, ki is az elnökséget készséggel elvállalta. Erre azon föltett kérdés: „valljon nem kellett volna e bankválasztmány helyett inkább közgyűlésnek tartatni ?“ oda jön eldöntve, hogy a’ bank-részvényesek választmánya mind az 1842 évi sept. 2-kán tartott közgyűlés jegyzőkönyvének 2-ik száma értelmében, mind pedig az alapszabályok határozott szavai szerint is jogosan és rendesen van összehíva. Egy közgyűlés szüksége azonban általánosan elismertetett a’ végre, hogy bizonyos akadályok és nehézségek , mellyek a’ mostani alap és rendszabályok szavaiban találják alapokat, czélszerű módosításokkal elhárittassanak. Az e’ részben szükséges lépések megtétele a’ választandó bankigazgatóságnak olly megjegyzéssel hagyatott meg, miszerint minden részvényesnek szabadságában álljon illy módosítások iránti javaslatokat az igazgatósághoz benyújtani, ’s ez tűzze ki a’határidőt, melly alatt beadassanak. — Végezetül a’ választmány a’ bankigazgatóság választásához fogott. A’ személyesen jelenlevők által benyújtott 59, ’s a’ távollevők által beküldött 30 lepecsételt szavazatlevélbéki elnök koronaőr Örményi Ferencz , excja , t. ez. Czindery László és Ilkey Sándor urak által föltörettek és verificáltattak, mellyekböl a’fölvett serutinium szerint kitűnt, hogy kitűnő többséggel bank-elnöknek: örményi Ürményi Ferenc koronaőr 463 112