Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-09 / 263. szám

abbeli határozásunk közlésével rendeltetett megiratni, hogy a’ kik tartozásukat f. évi sz. Mihály hava 4-ig se nem fize­­tendik, ügyészi kereset alá fognak vétetni. 4) Puki Mik­lós t.biró az aladószedői hivatalnak a’ főispáni helytartó által megyei ajánlat nélkül tett helyettesítése ellen óvását bejelentvén, a’ vele rokonul érző rendek a' föispáni he­lyettesnek megiratni határozák, miként távolról sem akar­nak ugyan a’ törvényes föispáni jogokba vágni; de sajá­­tukat sem engedhetvén sértetni, kérik, hogy jövőre illye­nemű helyettesítéseket, csupán a’ BB. részéről teendő előleges ajánló felterjesztések folytában gyakoroljon. 5) Györffi Ignácz táblabiró a’ főispáni helyettes azon tet­te iránt, miszerint hivataláról lemondott egyik tiszti al­­ügyészünk, Babics István, helyébe olly egyént nevezett, ki egyszersmind a’ királyi ügyek igazgatójának is rend­szerinti ügyviselője, törvényszerű intézkedést javasolván, — ámbár több szólók által, a’ 1723. évi 56. t. rendeleté­re, úgy a’ 1770 ’s 1802—ik évi fejedelmi k. parancsola­tokra, ’s ezekkel rokon megyei végzésekre támaszkodva, mellyekben megyei fizetéses tiszti ügyészeknek más magá­nos uraságok ügyeinek vitele tiltatik, melegen pártoltatott — kevesbségben maradott. 6) Hornnak a’ főispáni eskü for­ma megváltoztatása, ’s törvényes modorúra átalakítása tárgyábani felszólítása, követeink által pártoltatni ha­­tároztatott. 7) A’királyi előterjesztvényeknek, mint ha­zánk jobbléte elösegélésére vezető üdvös eszközök ösz­­vegének haladék nélküli tárgyalásba vétele iránt indítvány tétetvén, ezeknek hova elöbb történendő felvétetését, e’ közben pedig, a’ már ez előtt felterjesztett országos sé­relmek orvoslásának sürgetését is, azzal együtt veendik követeink utasításul, hogy a’ közelebbi országgyűlésről ki­küldött országos választmányok javaslatait, magánosok ál­­­tal történhető megszerezhetés végett is, maga helyén szá­mosabb példányokban kinyomatni sürgessék. 8) Paravi­­cini Alajos főlhadnagynak, a’ ki kebelünkbe számos évek óta megtelepedvén, ’s megyénk egyik közbirtokos csa­ládjából nőt választván, több jó reményű gyermekek atyja lett, ezen felül nyelvünket is megtanulván, nemzetisé­günk iránt valódi rokon érzettel viseltetni látszik, díj el­engedés melletti hazafiasitás végett tett kérelmét méltá­nyolván, pártolására a’többi törvényhatóságokat is fel­­szólitandjuk. 9) Gyöngyös járásbeli főszolgabíró Fehér István ellen, a cs. k. felségéhez néhány gyöngyösi lakos által a’ múlt tisztújitást megelőző, Gyöngyösön elkövetett botrányos erőszakoskodások következtében fölterjesztett panasz legfelsőbb helyről tárgyalás és adandó tudósítás végett leküldetvén, miután a’ mindenek előtt kihallgattatni rendelt főszolgabíró nyilatkozatáról a’ RR. értesittettek, élénk szóváltások keletkezének a’ fölött: valljon az érin­tett iratok halmazát közgyűlésen tárgyalni, vagy egye­nesen törvényszéki eljárás alá terjeszteni leend­ő czél­­szerűbb? Győzött azonban azok véleménye, kik a’szó alatti ügynek közgyűlésbeni felvételére szavazattak. Felol­vastatván tehát a’ vád- és védíratok , újabb kérdés jön : valljon a’ hallottak nyomán, vádlott főszolgabírót, minden utóbbi kereset alól felmenteni kelljen e, vagy ellene tiszti nyomozást rendelni? Hosszas vitatkozás után, mik közt egyik fél úgy vélekedik, hogy ez esetet inkább feledés fátyoléval kellene eltakarni, mint sem hegedni kezdett se­beket felszaggatni, a’másik fél ellenben felhozá, hogy a’ vádlott fész.biró ellen más súlyos panaszok is terjesz­tettek ö fölségéhez, mellyek hasonlag asztalon feküsz­­nek tárgyalás végett, ’s hogy a’ tiszti nyomozás, ha a’ megye azt elmulasztaná, felsőbb helyről úgy is telje­­síttetnék, — küldöttség által végbeviendő tiszti nyo­mozás rendeltetett, melly jelentését, egyenesen a’ tör­vényszéknek adandja be. 10) Van még egy tárgy , melly noha különben magány-érdekű , minthogy a’ tárgy a’ közhitelt mélyen érdekli, méltán igényli a’ közönség fi­gyelmét. Báró Lepreszti Miklós, A— G. ellen, ez előtt számosabb évekkel Pest megye sz.birói bírósága előtt, néhány száz ftnyi adóssági pert indítván, ’s keresetét megnyervén, minthogy nevezett adós urnák Pest megyé­ben javai nem voltak, az elmarasztaló ítéletnek végrehajtá­sára Heves megye rendes kerestetének meg; az el­czélból kiküldött szolgabiró azonban végrehajtás alkalmával, no­ha az elmarasztalt fél kötelezvényében mindennemű tör­vényes orvoslatokról világosan lemondott, az alperes által közbevetett ellenállást elfogadván, a’ felperes felsőbb helyre jön kénytelen folyamodni,’s a’ folyamodás következ­tében karhatalommal eszközlendő végrehajtás parancsol­­taték; de néhány leleményes eszü szónokaink, 23 tagból álló közgyűlésünkben 4 szavazattal 2 ellen, ki tudák vinni, hogy ő felségének érintett k. parancsolata , mint állításuk szerint törvényeinkbe ütköző ellen felírás határoztassék, ’s a’ már megrendelt karhatalom, közhitelünk épültére, — megtagadtassék. Jövő évnegyedes közgyűlésünk 1. évi augustus 28-án, törvényszékünk September 4-én veen­dik kezdetöket. — Csiky Sándor: Csongrádb­ól 7 jun. 24. Azon hó 19-kén tartott évnegyedes közgyűlésünket rendszerinti alispánunk a’ megye állapotát tárgyazó jelentésével nyitá meg, melly­­ben fájdalmasan emlité a’ rablások és tolvajlások újabb időkbeni sérülését; mi abból kitetszik, hogy a’ leg­közelebb múlt törvénykezés alatt 350 rab valt börtöne­inkben. Ezek közül rövid utón elítéltetett 130. — A’ bűn­perek közül pedig, mellyek száma, a’ nemesieken kí­vül 115-re megy csupán 2 végeztethetett el. Jelenté egy­szersmind, hogy hátralévő adóbeli tartozásunk 18,800 ft 39 krra rúg. Végre, hogy egészségi tekintetben a’ sűrű ’s gyakori hidegleléseken kívül, semmi veszélyes betegség nem uralkodik. — Ezután főispáni helytartó urnák felöl— Vasolt hivatalos levele folytán, az igazság minél gyorsabb kiszolgáltathatása tekintetéből elhatároztaték, hogy a’ bünperekbeni tiszti fölperesség — mit eddigelé jobbára csak a’ tiszti főügyész gyakorolt — az ügyészi hivatal vala­mennyi egyénei között osztassák föl. Ugyan e’ fent érin­­tettem adóbeli maradék is sürgettetvén, a’ szolgabirók végzésileg odautasittattak, hogy az illetőket tartozásaik lefizetésére — ha egyébkint nem lehetne, végrehajtás útján is szorítsák. — Az országgyűlési követek tudó­sítása nyomán fölolvasott kegy. királyi előadások, ő felségét „éljen“-ező fölkiáltásokkal fogadtatván, az el­ső pont alatt érintett országos választmányi munká­latok tárgyalására küldöttség nevezetetett. Továbbá, a’ második pontra nézve — bízván a’ BR. követeink ismert lelkes hazafiságában — általános utasításul adák, hogy e’ pontnak országgyűlési tárgyalásakor követ urak, helyhatósági jogaink fentartását megóvni igyekezznek. — Többi pontokat illetőleg pedig már lévén utasításuk követeinknek, magokat továbbá is ahhoz tartsák. —A’ 8-ik pontban érintett k. kincstári követelésre nézve megjegyez­tetett ugyan, hogy e’ követelésnek mindaddig alkotmány­­szerüleg eleget nem tehetni, míg valamennyi országos jövedelmek ’s kiadásokról részletes számadás nem terjesz­tetik az ország elejébe; ’s csak akkor lehetne a’kincstár követeléseit kielégíteni, ha minden országos jövedelmek elégteleneknek találtatnának az ország összes kiadásainak födezésére, — azonban a­ többség azon szempontból in­­dult ki, hogy az anyautasítás értelme ezen előterjesztés­sel megegyez, minthogy mind­ezen érintett közjövedel­meket egy országos pénztárba összíttetni, ’s a’ kincs­tári kölcsönt ebből lerovatni kívánja. Mire nézve bővebb utasításadásnak szüksége nem találtatott. — Többi e’ gyű­lésen előfordult tárgyak közül megemlítésre méltó, H M. Vásárhely városa elöljáróságának panaszos folyamodása, mellyben az illető uradalom által a’ közös legelőn mintegy 130­0 ölnyi térségre épített urasági juhszin lerontását kéri. Miután a’ törvényes bizonyságnak e’ tárgybani je­lentése föntebbi tényt csakugyan valósitá, többen,­­ mint­hogy törvény szerint a’ közlegelők egyesek által nem bi­­toroltathatnak, ’s igy azokon bármi szín alatt építeni nem szabad — említett juhszint rögtön elpusztittatni kívánták. A’ panasztott uradalom ügyésze ugyan ünnepélyesen nyilvánitá , mikop az uradalom nem foglalási szándékból, hanem csupán „haszon ’s természetes kényelmi czélból“ építő azt ; kéri tehát a’ Béket, hogy a’ panaszló közsé­get jelen gyűlésből kinevezendő küldöttség közbenjárása által megnyugtatni méltóztassanak. Voltak még, kik az uradalom ’s község közt olly módon kívántak egyességet eszközöltetni, miszerint az uradalom saját földjéből ha­son nagyságú föld részt adjon a’ közlegelőhöz, mint a’ millyet az uradalmi épület ezen elfoglal. Azonban a’ több­ség a’ felpanasztott uradalmat törvényesen megiitetni ha­tározd , hogy a’ közlegelőn törvény ellen emelt épületét 30 nap alatt lerontsa ; mit ha elmulasztana , kénytelen lesz a’ megye azt erőhatalommal elpusztittatni. — Végre, a’ marhahús eddigi árában, 12 krban meghagyatván, a’juh­húsé 8 krra szállitatott. — Osztróvszky: Jász-Hun kerületek. Jász-Berény, junius 24. Ma végződött éjfél előtt azon közgyűlés, melly a’ kir. kegy. előadások fölött kimondandó vala ezen szabad népnek saját véleményét. Kisgyülési jegy­zőkönyvek hitelesítése után felolvastatott országgyű­lési követ uraknak azon egy tudósítása, melly mel­lett az országgyűlés megnyitásakor mondott beszéd és a’ kir. előadások megküldetének. Hálaérzettől fe­szült kebel örömnyilatkozati közt olvastatva, véleményadás végett a’ még az nap egybeült választmánynak adatott át. Azonban érzékenyen fájlalák sokan, és méltó neheztelé­sek emelkedőnek a’miatt, hogy követ urak egynél több tudósítást mai napig nem küldve, küldőiktől elkü­lönözve lenni látszanak; úgy hogy noha köztudomás szerint ezen kerületeknek coordinatiója nemcsak szőnyegre hozatott, hanem annak, a’ királyi városok rendezésére kiküldött választmány általi kidolgozása is határozatba ment, mégis erről e’ kerületek követei küldőiket értesíteni elmulasztot­ták; mi annál aggasztóbb, minél bizonyosabb, hogy a’ kerületek utasításában egyenesen meg van hagyva köve­teiknek , miszerint a’ kerületek coordinatióját sürgessék, utasító véleményt azonban küldőiktől várjanak. A Gyűlés vége felé a’ választmány beadta jelentését a’ kir. kegy. előadások tárgyában, mellyeknek pártolása kétséget nem szenved ; előbb azonban az országos kü­ldöttségi munká­latok fognak meghozatni több példányban, hogy a’kerü­letek azokra nézve észrevételeiket megírhassák. A’ hitel dolgában előbb a’ kerületbe!) közönség magányvéleménye fog kitudatni. Fökérdés itt is az ősiség. Ősiség mellett hitel nem állhat meg. Ezen kerületekben pedig szint­úgy ősiség uralma zsibbasztja a’ haladási erőt. — A’ gyűlés 7-ik napján csakugyan szőnyegre került az uta­sításban sürgettetni rendelt coordinatio. Szabad emberhez illő, polgári kötelesség érzetét tanúsító tanácskozás vala ez. A’ szólók egyenkint, bármelly szinvegyületüek legye­nek , véleményeket szabadon, de illő komolysággal mon­dák ki, úgy az elöhaladás buzgó baráti, mint a’maradás emberei. Kimondaték , mikint a’ kerületek mostani állásán változtatni kell a’ kor kivonataihoz képest. Idéztettek az 1745. évben kiadott, és az 1751. 25. t. sz. által biztosí­tott privilégium írott malasztjai, mellyeknek sértetlen fen­­tartására ’s megőrzésére esküt tesz a’ hivatalnok; vizsgá­lat kivántaték azon alkotmányos kincseseli sáfárkodásról, melly a’ hivatalbeliek hitére vala bizva. Napfényre hozatni óhaj­taték, hogy a’ népnek szabad választási joga, ’s köz­terhek és hasznokban­ részesülésének polgári egyenlősége, mi úton szenvedett? — Kimondaték, hogy a’kerületek coordinatiojának sürgetése nem formakint áll az utasítás­ban , hanem hogy az érezve van erősen, és hogy múlha­tatlanul meg kell történnie. És már nincsen is a’ coordina­tio iránt kétség, mert a’ BR. táblája elhatározta, a’ jász­kun nép pedig óhajtva várja és határozottan akarja ’s vé­leményét is kimondandja. Mi a’ képviseleti rendszernek adunk elsőséget minden más igazgatási formák fölött. Ez illik legjobban hozzánk és ősi alkotmányhoz. Ebben találjuk mi ama’biztosítást, melly felső túlnyomástól, ’s alsó bunkocratiatól védve egyedül eszközlendheti, hogy a’ jász-kurt nép felvirágozhassék. Közgyűlési végzéssé lön, hogy ezen gyűlés most nem határoz e’ nagy kérdés­ben, hanem meghagyja a’közönségeknek, mikint kebe­lükben nyilvános ülésben tanácskozván, véleményüket az e’ végre sept. 7-kén tartandó közgyűlésre adják be. Kö­vet urak oda utasittatván, hogy erről az ország Rveit értesítsék. — A’ gyűlés azzal végződött hogy a’ mar­hahús ára 10, a’juhhúsé 8, a’ fag­yúé 20 v.krra hatá­rozhatott. Ezen kivül Békés megyének tisz­ujitó székére üdvözlő küldöttség neveztetett. — K u t­h é n. Egyesületek. IPesti magyar kereskedelmi bank. F. évi máj. 18-kán kelt hirdetés következtében a’ szab­lyszerű választmány f. é. jun. 8-kán összeült. Az ülést Szitányi Ullmann Móricz ideiglenes elnöki helyettes megnyitván, az ideig), bank­­igazgatóságnak eddigi munkálkodásairól-­ jelentése olvastatott föl, mellyből hely szűke miatt röviden csak ezeket emeljük ki: Ezen intézetnek, u.m. az igazgatóság 2 millió pftnyi tőkén alapult 4 ezer részvényekkel kell munkálkodnia ; az előleges aláírások 2 ezerre mentek , de valósággal csak 1015 darab részvény kelt el; ennek azonban sem részvetlenség, sem bizalomhiány az oka, mert az igazgatóság maga tartózkodott minden eszköztől, mely­­lyel nagyobb részvétet igénylett volna, ’s pedig azért, nehogy a’ piacznak kereskedelmi és pénzbeli viszonyainak elrendezéséig — mi természetesen egy kis időt kivan — a' bank pénzei haszná­latlanul heverjenek; mind a’ mellett azonban a’ bank működése napról napra nagyobb kiterjedést nyert, mint ez alább ki fog tetszeni, ’s jövendőre a’ legszebb reményekkel biztat. A’ bank szállásbeli ’s minden egyéb elrendezései szint­e’ szerint megíté­lendők. A' költségek ’s kiadások közel többeket, például köny­vekre, papiros részvényekre bélyegekkel ’s matriczokkal együtt a’ bank különnemű eszközeinek kül- és bé­rbátorságositására ’stb. a’ mostani 500 ezer pftnyi tőkéveli munkálkod­ásnál ép ttgy kel­lett eszközlésbe venni, mint midőn majd milliók fognak kezel­tetni; és pedig annál inkább, mert már eddig is nagy értékű letétek és nevezetes pénzöszvegek bízattak a’ banknak gondvi­selésére. Mind a' mellett a’ kiadások a' tisztek fizetésével együtt f. é. máj. 31-kéig csak 9814 p forint 1­­/2­krra mennek, melly summa, ha a’ kiváltság tartásának 23 éveire fölosztatik— mi in­dítványba is tétetik— egy-egy évre 448 ft 2 krnak pótlása ’s lerovása esik. A’szállásbér csak 965 ftra rúg, mert a’ szállás­» nak még most nélkülözhető részei bérbe adattak. — E’ 9 hónak leforgása alatt—mondja továbbá az igazgatóság—több, minden vállalat kezdetén fenforgó nehézségekkel kelle küzdenie, ’s ezek részint az alap- és rendszabályokban léteztek ; mire nézve a’ szükségeseket eszközöltetni is kéri , részint félreértésekből ’s tán némileg rész szándékból is eredtek. — Ezek után áttér az eddigi munkálkodások eredményeinek kimutatására, melly szerint a’ m. é. aug. 24—töl, mint az első részfizetés napjától f. é. máj. 31-ig 1,854,145 pft 44­/2 krnyi pénzforgás létesült. A’ betett váltók leszámításából, kölcsönökből, és zálogok- ’s fekvő birtokra adott előlegezésekből, tiszta letétek előlegezés nélküli betétekért járó díjakból, lejáratok kiterjesztéseiből, zá­­logoknáli halasztások­ és részvény átíratásokból 13,458 ft 52 krnyi jövedelem került ki ; ’s ha hogy ebből a’részfizetés nap­jától f. é. apr. 30-ig lejárt 1015 darab részvényre fizetett 600 kamatok, és a’ már ugyan bevett, de f. é. jun. 1 -je után lejárt leszámítások, ’s ugyancsak f. é. jun. 1-je után lejáró zálogos előlegezések kamatai összes 126,667 ft 22 kros summában le­vonatnak; — még marad a’ fentebbi jövedelemből 791 ft 30 kr, és ha a’ fentebb levont jun. 1-je után lejárt, de már be­hajtott leszámitási és kölcsönbeli kamatok 3309 ft 52 krral is­mét hozzáadatnak , akkor a’jövő 1844-ik évi elosztásra már egy 4101 ft 22 krnyi elöleges jövedelem mutatkozik. — A’ jelentés felolvasása után az ideigl. igazgatóság lelépett, ’s fel­szólítására küldöttség neveztetett a’ bankkönyvek és pénztár megvizsgálására, mik kellő rendben találtattak. — A’ bank­­választmány elnökéül örményi Ürményi Ferencz koronaőr­s excra közfelkiáltással választatott, ki is az elnökséget kész­séggel elvállalta. Erre azon föltett kérdés: „valljon nem kel­lett volna e bankválasztmány helyett inkább közgyűlésnek tar­tatni ?“ oda jön eldöntve, hogy a’ bank-részvényesek választ­mánya mind az 1842 évi sept. 2-kán tartott közgyűlés jegyző­könyvének 2-ik száma értelmében, mind pedig az alapszabályok határozott szavai szerint is jogosan és rendesen van összehíva. Egy közgyűlés szüksége azonban általánosan elismertetett a’ végre, hogy bizonyos akadályok és nehézségek , mellyek a’ mostani alap és rendszabályok szavaiban találják alapokat, czél­­szerű módosításokkal elhárittassanak. Az e’ részben szükséges lépések megtétele a’ választandó bankigazgatóságnak olly meg­jegyzéssel hagyatott meg, miszerint minden részvényesnek sza­badságában álljon illy módosítások iránti javaslatokat az igazga­tósághoz benyújtani, ’s ez tűzze ki a’határidőt, melly alatt beadassanak. — Végezetül a’ választmány a’ bankigazgatóság választásához fogott. A’ személyesen jelenlevők által benyújtott 59, ’s a’ távollevők által beküldött 30 lepecsételt szavazatlevél­béki elnök koronaőr Örményi Ferencz , excja , t. ez. Czindery László és Ilkey Sándor urak által föltörettek és verificáltattak, mellyekböl a’fölvett serutinium szerint kitűnt, hogy kitűnő több­séggel b­ank-el­n­öknek: örményi Ürményi Ferenc­ koronaőr 463 112

Next