Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-13 / 264. szám

Csütörtök 264. Julius 13.1843. PESTI HIHLAP. . ■ , minden MM, .«f í!“”?*.J “J SJ^tSÄSS LSTM”“.“" 5iÄ S5ÄS“-' £ k­ülföldi tartományokba küldetni kívánt pel­y tűkkel 5 pengő krajcár kiámittatik. TARTALOM. Gyászhir. Országgyűlés. Fő. utd. Megyei­­ dolgok: G­ö­m­ö­r (követválasztás). Sáros (kir. előter­jesztések, haladni akarás előjelei, scontro mint jámbor óhajtás, jajveszéklések a’ v. törvények ellen). Rács (választmányi javas­lat követeket illetőleg, utasítások kir. előadások tárgyában). U n g h (kir. előadások, ’s miattok egy kis zavar, körlevelek, csődperek széplasacskán folynak). Egyesületek és közintézetek: M. nemzeti museum. M. gazd. egyesület. Takarék pénztár. So­mogyi lóverseny. Külf. napi. Szerk. Nagybrit. és Izland. Spa­nyolhon. Hív. tud. Hird. BLROVABORSZAG és ERDELY. Gyászl­kr Tolnából. Megyénkben minden jobb gondolkozásunkat igen érzékenyen lepett meg julius 3-kán Szegszárdon ama’ gyászos hir, hogy köztiszteletben álló hazánkfia­ és országos képviselőnknek, Bezerédj István urnak tisztelve szeretett atyja, idősb Bezerédj István ur, julius 2-kán végső elgyengülésben a’ jobb létre átszenderü­lt; a’szilárd jellemű férfiút, a’józan ha­ladás tántorithatlan védjét, széles kiterjedésű fényes csa­ládján, ’s István és Pál jeles utódain kivül, számtalan ro­­konérzelmű baráti kesergik, béke lebegjen porai felett. — Tóth Ferencz: Országgyűlés. Foglalat: Pótlék a’ RK. és RR. julius 7-ikei XVI. országos üléséhez, mellyben az elöleges sérelmek’s kir. elő­adások tárgyábani első felírás, a’ vallás ügyébeni kir. válasz következtében a’ föRRtől visszakéretett. Jul. 7. Országos ülés a’ föRRnél. Viszonüzenet az ország­­gyül. szabad hírlapok ügyében. Az addresse — az ez iránti 2-ik üzenet elfogadásával — a’ vallás tárgyábani resolutio következ­tében szükségesnek vélt módosítás végett visszaküldetik. Jul. 7. XXXIII. Kerületi ülés. A’ Kir. és RR. a’ vallás tár­­gyábani kir. választ el nem fogadják, — ’s a’ visszakért addres­­set annyiban módosítják, hogy a’ vallás tárgyábani resolutiót sürgető pont helyébe, a’ múlt országgyűlési törvényjavaslathoz szorosan ragaszkodó új felírásokat, kiegészítő rész gyanánt az addressehez csatolják. Jul. 8. XXXIV. kerületi ülés. A’ vallás tárgyábani uj fel­írás, ’s az addresse módosítása hitelesittetik. Ugyanaz a’ XVII. országos ülésben jóvá hagyva , a’ föRR- hez átküldetik. Ezen izenet és felirási javaslat tartalma. — A’ magyar nyelv iránti t.czikkely módosítá­sokkal elfogadva. — Annak tartalma. A’ föRR. az átküldötteket köziratra bocsátják. Jul. 10. XIX. Országos ülés a’ föRRnél. Tárgy: üzenete a’ KK. és RRnek az ország előleg sérelmei ’s kivánati fölter­­jesztése ’s a’ k. k. előadások tárgyában készített felírást illető §-nak tapaosili 38 Szüksége iránt. — Felirási javaslata a’ KK. és RRnek a’ vallás tárgyában f. é. jul. 5-kén költ k. k. válasz iránt. •Julius 7. Közöljük pótlólag a’julius 7-én tartott orsz. ülés vázlatát; eredményét már előbbeni számunkból tudják a’ hírlap olvasói. Egy megyei követ annak előre bocsátása után, misze­rint a’ magyar nyelv ügyében szerkesztett üzenet és tör­vényjavaslat érdemleges részére nézve már megegyeztek a’ BR., csak a’ stylaris észrevételek lévén még hátra, — most ezeknek ideiglenes elmellözésével mindenek felett a’ tegnapi napon leérkezett királyi leírás felett kivan tanács­kozni; ’s miután ezen leírás tartalma olly természetű, hogy a’ válaszfelirásban is változásoknak ’s talán lényegeseknek kellene történniök, küldöttség kinevezését indítványozza, melly a’ főkétől a’ válasz felírást e’ végett visszahozza. — Más megyének követe pártolván az előtte szólót, a’vá­­laszfelirás visszahozatalát, hogy abban az illető módosítá­sok megtézethessenek, szükségesnek tartja. — Erre: „mindnyájan!“ volt a’ felkiáltás. — Az elnök királyi sze­mélynök természetesnek találta a’ kívánságot, ’s ollyasnak, mellyre nincs észrevétele. Nyomban fel is olvassa a’ kül­döttség tagjainak névsorát, hogy ezek, mennyiben a’ teg­nap érkezett leírás következésében a’válaszfelirásnak azon helye, hol a’ vallás tárgyáról van szó, a’ beállott lénye­ges változásnál fogva módosítandó, — e’ végett az emlí­tett válasz felírást ő cs. k. fenségétől ’s a’ föRB-től vissza­kérjék. — Egy megyei követ oda nyilatkozott, hogy a’szóbeli üzenettel átmenő küldöttségnek az utasítás az indítványte­vőnek szavaival adassék. Mi elfogadtatván, a’küldöttség a’ férűihez általment. Rövid idő múlva visszaérkezvén, a’ küldöttség szónoka előadá, hogy kötelességükben eljártak, ’s hogy a’ főRR. az üzenetet tüstént tárgyaltatás alá veen­­dik. Néhány perez múlva főrendi küldöttség érkezett, mellynek szónoka, a’ pécsi püspök, kijelenté: miszerint írott üzenetet hoz , mellyben a’ főRR. a’ RR. és RR. má­­so­sodik üzenetében a’ válaszfelirásra nézve (justa gravami­na , igaz sérelmek, nem­ igazságos sérelmek, ’s a’ki­rályi előterjesztések nyolczadik pontjának meg nem emlí­tése) megnyugvásukat kijelentik, ’s a’válaszfelirást, a’ szükségesnek látszandó változás megtétele végett vissza­küldik. — A’ küldöttség eltávozása után felolvastatván az általhozott üzenet, ismét megjegyeztetett, hogy könnyen lényeges változást is szenvedhet a’ válaszfelirás. Hogy a’ vegyes házasságok ügyében érkezett leírás, midőn felol­vastatott, kedves benyomást nem tett, azt kiki észreve­hette. A’ nép csendessége a’ hatalmasok leczkéje. De az első némulás után a’ fájdalom mélységéből eredeti hangok szinte bizonyítják, hogy minden andalgó szép remény, melly törvényhozótól néha épen úgy nincs távol, mint nincs az ifjútól, füstbe ment, ’s hogy e’ tárgyra nézve az ország minden polgárának reményei hiúsultak. Szükséges, hogy rögtön tanácskozás alá vétessék a’ leírás, ’s ennél­fogva kérjük excellentiádat, méltóztassék az országos ülés iránt úgy intézkedni, hogy nyomban kerületi ülést tart­hassunk. Szóló nem akarja vizsgálni, kiknek sugallatára adatott ki ezen leírás; a’ benne elhintett egyes jó elveket megtartatni óhajtja; de ő felségének igazságszeretete őt biztosítja, miszerint a’felvilágosításnak óhajtott eredmé­nye leend. Hogy tehát ezt minél előbb megtehessük, hogy az egész hazát új mozgalomtól megóvjuk, tartsunk nyomban kerületi ülést, ’s tanácskozzunk. — A’ királyi személynök óhajtotta volna, hogy a’ BB. sem tegnap sem ma, mintegy renden kívül, ne ereszkedtek volna a’ leírás elöleges fejtegetésébe. Ő nem tudja, miért gerjeszthetne ezen leírás nyommasztó érzetet, hisz benne van a’ viszo­nosság, a’ keresztény lelkismeret szabadságának elve; benne az, hogy a’ vegyes házasságban nemzett gyerme­kek az atyja vallását követhessék. Mindezeknél fogva ha nem mondja is tökéletesen jónak, szinte egyéni meggyő­ződésénél fogva, olly annyira rosznak sem mondhatja. Egyébiránt’szivesen áll a’ BB. kívánságára; tartassák ke­rületi ülés, mellyben a’ leiraton kivül a’ magyar nyelv ügyében szerkesztett üzenet és törvényjavaslat is stylaris tekintetben tárgyaltathatnék , hogy aztán országos ülésben minél könnyebben eszközöltessék a’ megegyezés. — Egy megyei követ, kit a’ királyi személynök a’ tegnapi ülésben parlamentaris bűnnel vádolt, mert a’ felső táblánál történ­tekről tett említést, megjegyzette, hogy egy minapában tartott főrendi ülésben egy főispán, a’ BR. táblájának egyik tagja által e’ helyt mondottakat szinte idézte, ’s hogy a’ nádor őt ezen idézésért meg nem rótta. Egyébiránt ítél­jék meg küldői: valljon parlamentaris bűnt követett e el a’ szóló vagy sem? — Ezen reclamatióját pedig maga igazo­lására is, a’ naplóba kívánja iktattatni. — A’ királyi sze­mélynök megjegyzé, miszerint ő csak azt mondotta, hogy ilyesén idézések eddigien nem voltak szokásban. A’ máso­dik tény, hogy t. i. a’ felhívott főispán idézése észrevétel nél­kül maradt, az őt, a’ királyi személynököt, nem illeti. Zarka János országbírói itélőmester olvassa a’ főRR. válaszüzenetét az országgyűlési szabad újságok tárgyában. — Kéziratra bocsáttatott. Az elnök az ülést eloszlatja. XVII. Orpigos ü­lés, .Jul. 7-kén a’ Hilfles fölülnél« Az ülés megnyitásával mindjárt a’ másik tábla azon küldöttsége jelent meg, melly által a’ KK. és RR. a’ válaszfelirást a’ vallás tárgyában ér­kezett kir. válasz következtében szükséges változtatások végett visszaküldetni kívánták. Melly küldöttséget nádor ő fensége azon válaszszal bocsátotta el, hogy a’ KK. és RR. kivonata azonnal tárgyaltatni fog. Ezután legelső tárgy volt az országgyűlési szabad hír­lapok iránti viszonszenet hitelesítése. ” Mellynek is or­szágbírói itélőmester Zarka János által szerkezett ’s a’ főRR. által elfogadott tartalma itt következik: „Azon okokat, mellyeknél fogva a cs. kir. fölbsége és a’ m. főRB. az orsz.gyűlési hírlapok kérdését, mint a’ sajtósza­badság lényeges részét és legfelsőbb fokozatát külön, a’ sajtó ügyének egész kiterjedésébeni fölvétele előtt tárgyalni nem kí­vánták , — a’ legközelebbről tartott két orsz.gyűlésen több rendbeli üzeneteikben eléggé kifejtenék; ezekhez jelenleg is ragaszkodván, mivel ezúttal újabb ellenokokat a’­­ KK. és RR. nem hoztak fel, ő cs. kir. fölgsége és a’ m. főRR. a’ tárgy to­vábbi vitatásába annál kevesbbé bocsátkoznak , minthogy ma­gok a’ tek. KK. és RR. múlt orsz.gyűlés alatt az 1840. évi mart. 10-kén tartott ülésből általküldött üzenetekben kijelentették, miszerint elveik és nézeteik bővebb kifejtését fentartják azon alkalomra, midőn a’ sajtószabadságának elrendezéséről már munkálatba vett t.czikket közleni fogják. Felszólítják tehát a cs. kir. fölbsége és a’ mélt. főRR. a’ t. kir. és RRket egész bi­­zodalommal, hogy az e’ tárgybani értekezések fonalát ott, hol a’ múlt orsz.gyűlés alatt megszakadt, felfogni ’s az említett üzenetben kijelentett ellapodásuk nyomán a’ sajtó ügyét egész kiterjedésében elrendező javaslatukat velők közölni szívesked­jenek.“ Melly viszontzenet az itélőmester által a’KKr. és RRhez átvitetett.­­ Tárgyaltatók ezután a’ JKK. és RRnek a’ s­é­­r­elmek’s kir. előa­dások iránti második üze­nete. Mire nézve a’ mélt. főRR. annak kijelentése mel­lett, hogy ők a’sérelmi feliratban már gyakran említett „igaz sérelmek“ kifejezés alatt justa (igazságos) grava­­mina-t értenek, a’ RR. üzenetében azon oknál fogva is megnyugodtak, mivel látták, hogy a’ RR. és RR. a’ kir. előadások 8 pontjának (az országos pénztár adósságát il­letőnek) annak idejébeni tárgyalására szintúgy hajlandók. Ezek folytában szóba hozaték, hogy a’ vallás tárgyában érkezett kir. válasz következtében a’ tárgyalt felírásnak a’ RR. által is kívánt visszaküldése mellett, a’ RK. és RR. arra szólittassanak fel, hogy a’ vallás tárgyában kir. vá­laszt sürgető pontot a’ felírásból hagyják ki. Mire egy szónok azért nem akará a’ RR.et felszólítani, mivel a’ kezdeményi jog nem a’ mélt. főRR., hanem a’ RR. és RR. tulajdona. Más két szónok azonban a’ naplókönyv tekinte­téből észrevételt tön , hogy az országgyűlésnek azon ty­­pusánál fogva, miszerint az ország RRei két külön táblá­nál tanácskozó egy testületet képeznek, a’ kezdemé­nyi jogot a’ két tábla közös jogának tekintik. — Ezen közbevetőleges conversatio tovább nem füzeték, ’s a’ RR. kívánsága következtében a’ felírásnak vissszaküldetése a’ fentebb érintett megjegyzéseket magában foglaló válasz­szal együtt elhatároztatván, azt még a’ gyűlésből általa vitte az e’ végett kinevezett küldöttség. XXXIII. Her. Illés, jul. Zikén. El­nökök: Ghiczy Kálmán, Palóczy László, jegyző: Szent­­királyi Móricz, naplóvivő: Zsoldos Ignácz. A’ kér. ülést megelőzött orsz. ülésben történt indít­vány következtében mindenek előtt a’ vallás tárgyában ér­kezett kir. leirat olvastatván fel a’ jegyző által, ’s a’ múlt országgyűlési e’ tárgybani felírás azon pontjai (1,4 és 5) mellyekre a’ k. leirat hivatkozik, egy szónok, ki ez úttal csak egyedül nyilatkozott ’s kinek előadásában a’ tábla megnyugodván, minden további nyilatkozást feleslegnek tartott, következő véleményét adta elő a’ nagy várakozást ’s élénk érdeket gerjesztett leiratról: — ő politicus hibá­nak tartja, hogy a’ kormány a’ vallásbeli felírásra még a’ múlt országgyűlésen megnyugtató választ nem adott, ’s ez véleményét erősitik azon ingerlő és szomorú következmé­nyek, mellyek azóta közbejöttek, u. m. a’ főpapi körleve­lek , pápai breve ’s kir. placetum. Most azt hive, hogy a’ kormány sietni fog jóvá tenni e’ hibát, és mindekkorig békén várt, ismerve az akadályokat, mellyekkel küzdeni kell; és remélve, hogy a’kormány morális ereje képes lesz legyőzni minden ármánykodást a’ lelkismeret szabad­sága ellen. De ezen reménye meghiúsult; mert a’ kir. vá­lasz várt megnyugtatás helyett csak újabb nyugtalanságok­ra ad okot. Igyekezni fog ingerültség nélkül szólani, de meg is vallja, hogy ezt tenni valóban igyekeznie kell, mert a’ k. k. válaszban elég anyagot lát, hogy szíve mé­lyében sértve legyen; de a’ tárgy olly komoly és fontos, hogy csak ingerültség nélküli felszólalás által juthatni ab­ban czélhoz. — E’bevezetés után bonczolni kezdé a’ leira­tot, mellynek köntöse — úgy mond—szép ugyan és fényes, de belseje ollyan, mellynek elfogadása által messze esnénk azon szent czéltól, mellyre igyekezünk, t. i. a’ közbéke és megnyugtatás czéljától. A’ leirat bevezetése azon szép fel­adatot említi ugyan, melly már az 1791: 26 törvénynek is czélja volt, hogy t.i.kölcsönös egyetértés, és szeretet le­gyen a’ hazában, ’s azt mondja, hogy e’ feladat megfejtésé­re hosszasb és érett megfontolás volt szükséges. Ez igen szép elv magában; de az alkalmazás eltér az elvtől, 's a’ mag olly héjba van burkolva, hogy lehetetlen ezen burok miatt a’ közbéke óhajtott gyümölcsét megteremnie. A’ k. leirat szerint a’ gyermek atyja vallását kövesse, ’s ez jó mag; de külső ruhául a’ szerződés, a’ pactum conventum, van reá hozva, melly más nevű bár, de lényegében ugyan­az a’ reversálisokkal; és csak, ha a’ szerződés nem si­kerülne, akkor áll be a’törvény rendelete, hogy atyja vallását kövesse. Már minő hatása lesz ennek a’ gyakorlati életben? — miután a’ leiratban arról egy szó sincs, vall­jon avatkozik e a’ pap ezen szerződésekbe; megkérvén a’ protestáns férfi a’ kath. leányt, első kötelesség lesz meg­kísérteni , nem sikerül e a’ szerződés ? ’s ez által már előlegesen, még a’házasság előtt megkezdetik a’ harcz és vihar a’ vallásos meggyőződések felett ’s a’ felek már előre veszekedni kezdenek a’ még meg sem született gyer­mek hite iránt. Ez egyenes ellentétben áll a’ béke fenébb kimondott elvével; mert ez annyit tesz, mint a’ még össze sem lánczolt viszonyokba már bele vetni a’ viszálkodás fáklyáját. — Igaz, hogy ki van mondva e’ ke­leiratban a' viszonosság elve is, ’s ezt szereti a’ szóló követ, mert ennek nagy hasznát lehet majd venni a’ szabad átmenetei .

Next