Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-02 / 261. szám

anyagnak mind feldolgozásával, mind organicus ujjászer­­kesztésével jár, mire ők nem ajánlkoztak ,’s nem is ajánl­kozhattak volna; mert elégséges idejök nincsen. — A’ napló tehát ezentúl is azonképen fog folytattatni, mint eddigien. XXVII. kerületi június 28. Kezdete 9­/2 kor, vége 12 óra után. Turánszky (Liptó), Zsedényi (Szepes), elnökök. Pa­­lóczy, Yukovics, jegyzők. Komlóssy, naplóvivő. A’ szó­lásszabadság ügye lévén napi­renden, egy megyei követ előadá, hogy a’ múlt országgyűlésen huszonhárom üze­netet küldött ezen tábla süker nélkül a’ földhöz, a’ nyil­vánosság és szólásszabadság tárgyában; hogy az ezeken ejtett sérelem tettleges következései elenyésztek ugyan, hogy a’ fejdelem intézkedése enyhítette a’ fájdalmat; de a’ sérelem maga mind eddig orvoslatlanul maradott. Járjunk tehát el abban, mit örökségé épen általvettünk a’múlt or­­szággyűléstől, ’s üzenetünk a’ múlt országgyűlési második üzenet szellemében legyen egyszerű és határozott, minőt ezen alkotmányos ügy követel. — Ezen előadás élénk viszhangra talált, ’s kimondatott, hogy a’ kormánytól je­lenleg méltán remélhetni ezen sérelem orvoslását; mert hallottuk a’ trón zsámolyáról a’ békés haladásra intő szó­zatot, ’s békés haladás csak az alkotmányos élet fentartá­­sa , — ez pedig csak a’ szólásszabadság biztosítása által eszközölhető. — Voltak, kik megismerték ugyan, hogy ezen sérelemnek még a’ jelen országgyűlése alatt orvosol­­tatása elkerülhetetlenül szükséges, mert a’ sérelem okai némileg az eddigi törvények homályos voltában is lappan­­ganak; de ok azon oknál fogva, mivel a’ büntető-törvény­könyvben eziránt úgyis rendelkezni kell, ezen tárgyat akkorra kívánták halasztani, midőn a’ büntető-törvény­könyv szerkesztésére kiküldött választmány munkálata vizsgálat alá kerülend, ’s ezen elhalasztás által a’ két táb­la közötti egyetértést is fentarthatni remélték, melly azon esetre, ha a’föRB. ezen táblának az üzenetben kifejtett nézeteihez nem járulnának, könnyen felbomolhatnék, ’s mellyet kártékony ingerültség válthatna fel. — Egyébiránt most annyi a’ teendők sora, hogy azon idő, melly az in­dítványozott üzenet nyomán keletkezendő vitákra pazarol­­tatik, más, sürgetösebb ügyekre fordittathatnék.­­ Ezen okoskodásra felhozatott, hogy az ügyet jövendőre kétség­kívül czélszerű törvény által kell biztosítani; de azért nem léphetünk vissza, ’s a’ fonalat ott kell felfognunk, hol azt a’ múlt országgyűlésen elhagytuk, mert bizonytalan, milly eredményei lesznek a’ büntető-törvénykönyv feletti ta­nácskozásoknak, ’s méltán attól tarthatni, hogy, ha a’ főRt. ezen üzenetre nézve az adótáblával meg nem egyez­nek, ha ismét miattok nem juthat a’ felírás a’ fejdelem ele­jébe , — a’ büntető-törvénykönyvben sem fogjuk megálla­píthatni azon elveket, mellyek nélkül a’ szólásszabadság biztosítatlanul marad. — Ingerültséget eltávoztatni, szép és nemes feladás — monda egy másik megyei követ — de ha a’ legnemesebb czél elérésére, az alkotmányos sza­badság palládiumának biztosítására nem juthatni el inge­rültség okozása nélkül, — ettől sem ijedünk vissza. Igaz, jelenleg nem csekély a’teendők sora; de Magyarország­ban még ezentúl is jó darab ideig sok leszen a’ teendő, ’s ha addig várakozunk, míg ezek megfogynak, úgy nem tudja a’ szóló, mikor fogjuk a’ szőnyegen lévő tárgyat elvégre biztosítva maradékainknak általadhatni. Néhány megyei követ kinyilatkoztatván, hogy küldőik, már az 1840. martius 14-én kelt resolutio által némileg megnyugtatva, az utóbb közbenjött királyi intézkedés ál­tal a’ sérelmet tettlegesen megszüntetve látják , ’s hogy ennélfogva most, midőn a’ múltakhoz hasonló esetek már elő nem fordulnak, ezen tárgy további fűzésével felhagy­nak , — egy városi követ megjegyző, miszerint azoknak kik csak a’ jelen állapotra tekintenek, megfelel az or­szágház homlokzatának felirása : „praesentia negligit, qui futura non respicit;“ ’s a’ szóló úgy vélekedik, hogy épen a’ jelen idő legalkalmasabb ez ügy kivívására; mert most még az ellenség sem mondhatja az országgyűlésnek azt, mi az 1830-ki franczia kamarákban mondatott azok­nak , kik a’ halálos büntetés eltöröltetését indítványozták : „ti csak azért nyilatkoztak a’ halálos büntetés ellen, mert a’ fogoly ministerek veszedelemben forognak;“ most, mi­után a’ fájdalom enyhítve van, kiki tökéletes higadtság­­gal fog a’törvény hozatalához járulhatni. Szavazatra bocsáttatván a’kérdés, kitűnő többséggel üzenet határoztatott íratni, a’ múlt országgyűlési második üzenetnek nyomán. Vukovics, mint kerületi jegyző , olvassa a’ Fejér vár­megyei nemesség számos tagjainak petitióját a’ közelebb múlt Fejér vármegyei követválasztási eljárás ügyében,úgy gróf Zichy Ödön ellennyilatkozatát, — mire az említett megyének egyik követe előrebocsátván , miszerint me­gyéjéről fel nem tehetni azon gyávaságot, hogy magát olly valaki által képviseltesse, ki nem a’többségnek vá­lasztottja, valamint bizonyosan róla sem fogja feltenni sen­ki , hogy itt megjelent volna, ha nem a’ többség által kül­detik ide, — ellent mondott azon állításnak, melly válasz­tását törvénytelennek nyilatkoztatá. Ezen petitio — foly­tató— nem okirat; mert ki kezeskedhetik értté, hogy az aláírók előtt ismeretes volt azon iromány tartalma, mellyet aláírtak ? ha nem tűzetett e utóbb a’ felsőbb rész a’ nevek elibe? ’stb. Fejér vármegye rendei tisztelettel és szeretettel viseltetnek főispánok iránt, ’s mind azt, mi ezen irományban ellene felhozatik, a’szóló rágalomnak nyilatkoztatja; ’s miután ezen petitio n­em hiteles, ’s tar­talmának része auxesis a’ legeslegnagyobb mértékben, része pedig valótlanság; miután továbbá Fejér vármegye nem kiskorú, ’s igy tudja a’módokat, mellyek által ba­jain segíthet, mit bebizonyított akkor is, midőn a’ közelebb múlt közgyűlésben királyi biztos kiküldetéséért folyamo­dott ; ’s miután végre a’ szóló talán 3000 aláírót gyűjthetne épen ellenkező tartalmú petitióra, ha e’ végett haza menne, — ezen irományt további tárgyaltatás nélkül félrevettetni kér­te. — A’ ki utána szólott, már a’ múlt alkalommal kifej­ezte azon óhajtását, hogy a’ szőnyegen levő petitióban semmi személyesség ne foglaltassák, ’s jelenleg sem helyesel­hette azt, hogy mind a’ petitióban, mind az ellennyilatko­zatban több személy név szerint emlittetett. Az elsőnek tartalmát mi illeti, ennek hitelessége kétségbe vonatott ugyan; de tudjuk, hogy kétségbe vonhatni hitelesnem hiteles előadást egyiránt, ’s gróf Zichy Ödön nem annyira a’ tényeket tagadja, hanem inkább azokat csak magától eltolja. Fejér vármegye most már királyi biztos kikülde­tését kéri, de a’ commissiók nemritkán hanyagsággal, néha részrehajlással, vagy épen az egyik félnek tökéletes kizáratásával vannak összekapcsolva. Jelenleg, midőn a’ megyei választásoknál sűrűn előfordult visszaélések or­voslására a’ királyi előterjesztések is törvényhozatalát ajánlják , tétessék felírás e’ tárgyban, mellyben hivatko­zás történvén a’ szőnyegen levő petitiora, a’ nélkül azon­ban, hogy ez hozzá mellékeltetnék, ő felsége megkéreten­dő , méltóztatnék a’ választási kicsapongások ügyében ki­küldött biztosságok munkálatainak eredményeit az ország Rreivel közleni, hogy ezen adatok az illető törvényjavas­lat készítésénél tekintetbe vétethessenek.­­ Mások más véleményben voltak, mert az indítványozott felírás által olly fontosság tulajdonittatnék a’ kérdéses folyamodásnak, minőt nem érdemel. Ők nem akarják, hogy a’ törvényho­zás a’ megyei hatalommal összeütközésbe hozassák; már pedig a’ megye ezen panaszokat a’ júniusi közgyűlésben elutasította, ’s királyi biztosnak kiküldetését kéré ez ügy­ben. Egy szóló felekezetességet lát ezen irányban, melly mindent pártérdekek előmozdítására akar kibányászni, ’s ha illyes protestatiók ezentúl is elfogadtatnak, akár ezer legyen az aláíró, akár egy — mert az aláírók száma nem változtat a’ dolgon — akkor hová lesz a’ követ iránti tisz­telet , az utasítások ereje ? Kívánja, utasittassék vissza ezen folyamodás a’ megyéhez; tudja, hogy kívánsága nem népszerű, de népszerű csak az , mi bizonyos hiúságoknak kedvez. — Egy kerületi követ nem akarván visszavonást előidézni, az érdemleges tárgyaltatás mellett csak akkor nyilatkozhatnék, ha a’ bepanaszolt jogsértés annak útján nem orvosoltatnék. Más oldalról megjegyeztetett, hogy itt senki sem akarja a’ törvényhozást a’ municipiumokkal összeütközésbe hozni, hiszen azt is, hogy itt tanács­kozhatunk , főleg a’ municipalis rendszernek köszönhetni. Itt kicsapongások orvoslásáról, olly kicsapongásokról van szó , mellyeket nem ritkán épen azok idéznek elő, kik a’ municipium hatalmát gyűlöletessé akarják tenni. Tudjuk, hol és mikor vette kezdetét a’ éorteskedés; tudjuk, mit nem követ el sok hivatalravágyó, ’s tudjuk milly szeren­csétlen következései voltak a’ múlt időkben olly gyakran épen a’ választások előtt leérkezett praesidiálisoknak. Le­hetetlenekké kell tenni nagyok, kicsinyek ármánykodá­sait. Fejér vármegye nemességének egy jeles része tesz itt panaszt, nem a’ többség akarata, hanem a’ válasz­tásmód ellen, ’s ha az itt előadottak állanak, a’ legsú­lyosabb sérelem fekszik Fejéren. Ha a’ főispán bizo­nyos egyént, kihez a’ megye Rrei bizodalommal visel­tetnek csak azért nem candidált alispánságra; mert ezen egyén nem censurált ügyvéd, — ha katonai erőt használt, — mellynek más alkotmányos országokban a’ választás helyétől több mérföldre kell távol lennie — nem azért, mert vérengzések vagy egyéb súlyos kicsapongások csak igy hárittathattak el, hanem azért, hogy a’ nemesség­nek egyik része kiszorittassék, úgy a’ főispán a’ legna­gyobb sérelmet követte el. ’S hogy csakugyan, ha nagyí­tás volna is a’ petitióban, az 1805: 5­­.czikkelybe ütköző súlyos visszaéléseknek kellett közbejöniök , bizonyítja azon körülmény is , miszerint a’ közgyűlés királyi biztos kiküldetését kéri. — A’ népszerűséget mi illeti: azon bo­rostyánt , mellyet a’ közvélemény egynek másnak homlo­kára fűz, ’s mellyet a’ közvéleménynek félrevezetése ál­tal ismét levelenkint szeretnek leszedetni mások, az egy­szerű jutalom a’ haza ügyében tett fáradozásokért; —má­sok, igaz, csillogó rendeket, szép fizetéssel járó hivata­lokat nyernek jutalmul. — Tétessék felírás, mint inditvá­­nyoztatott, kérjünk materialékat a’hozandó törvényre, mint az 1839-diki országgyűlésen más ügyben kértünk volt. Történjék hivatkozás a’petitio tartalmára, ’s ez és az ellennyilatkozat az irományok közé soroztassanak. Az indítvány — miután még egyes követek oda nyilat­­koztak, hogy az adatkivonáshoz ők is járulnának, de egyedül azon esetre ha a’ visszautasítandó folyamodás még csak nem is emlittetik — szavazatok többségével ha­tározattá lett. XII. Országos ülés a’ m­ért. föRR.-­­ né! Kedden Junius 27. Tartalom: A’válaszfelirat csatolmányai, u. m. az­­ előleges sérelmek ’s a’ részek visszacsatolása iránti felira- | tok; — továbbá: Üzenet nádor a fönségéhez, a’ meg nem jelent hatóságok dolgában. Mint a’ tegnapi ülésben — mellyre még a’ jövő számban­­ visszatérendünk—a’válaszfelirat, ugya’ maiban csatolmá- | nyai majd minden észrevétel nélkül fogadtatának el. Az a előleges sérelmek és kivánatok azon pontjára nézve mi,id- | azáltal, hol az egyhá­zi javakról emlékezve, e’ kifejezéssel | élnek: „az egyházi javakat használók“, egy fő- | pap indítványa következtén módosítás létetik. — Előadá­s ugyanis, mikint eddig az előleges sérelmek és kivánatok VII. pontjának ez volt szerkezete : „az egyh­ázi java­kat bíróknak törvénytelen m­egrovatása“; továbbá: a’ törvény, nevezetesen 1548: 6. 1624: 18. 1741: 17. 1791: 70. és minden más törvények, az egy­házi javakkal bíró férfiakról e’ következő kifejezéssel szoktak élni: „Beneficia possidentes, possesso­­res bonorum“. — Minden mesterségeknek, művészet­nek meg vannak saját műszavai, illyeneknek kell lenni a’ törvényben , ’s illyenekkel élni a’ törvényhozóknak is , a’ mi nem egyébben áll, mint ugyanazon szóknak és kifeje­zéseknek ugyanazon tárgyakra nézve mindenkori haszná­latában , ’s így figyelmeztetni kivánja a’ KK. és Réket az iránt, hogy a’ múlt országgyűléseken használt kifejezések­kel élnének. — Tétettek ellenészrevételek, mikint az egyházi férfiak javaiknak valódilag csak használatát bír­ják, ’s nem ők, hanem az egyház a’ tulajdonos, hogy ők csak mint az egyház szolgái használják az egyház javait.” Azonban a’ mélt. főRR. az indítványt elfogadták. A’ XII. és XIV-ik pont olvasásánál észrevétel létetett azon kifeje­zésre: „biztosan elvárják a’RR. és RR. ezen fejedelmi szó szentségétől azt, hogy e’ részben újabbi sérelem többé okoztatni nem fog;“ mert —úgymond a’ szóló—nem tar­tom egészen illendőnek kimondani azt, hogy lehetséges, mikint sérelem e’ tárgyban legfelsőbb helyről következ­hetnék. Nem látok benne semmi illetlent — jön a’ válasz — ha kimondjuk reményünket, hogy nem fognak többé az eddig történt sérelmek ismételteini. Az indítvány elmel­­löztetett — a’ részek visszacsatolásáról szóló feliratra ki­jelentett azon kívánat, mi szerint az e’ részbeni munkálat közzététele óhajtatik— elhangzott. — Nádor ő fönségéhez a’ meg nem jelentek ügyében érkezett izenet, a’törvény vi­lágos rendelete végrehajtását kérő, e cs. k. főlgétől hely­­benhagyaték, ’s ez a’KK. és RR.-kel a’válaszban tudatni fog. Ezzel a’ gyűlés eloszlott. F. Rendek ülése, (XIII-ik.) Szer­dán junius 28. Tárgy: Viszonüzenet hitelesítése a’ válaszfelirás, elő­­leges sérelmek, ’s a’ részek visszacsatolása ügyében; — nem különben nádor ő cs. kir. fő hűségnek válasza, a’ meg nem jelent megyék, ’s egyháziak ellen elrendelt köz­kereset tárgyában;— végül a’ BR. felirási javaslata Turopolyának, a’ Horvátországi követvá­lasztás ellen beadott panasza iránt. A’ nádori itélőmester olvasá a’ válaszfelirás iránti rövid viszonüzenet, melly ugyanazon egy tag javaslatára három pontban szenvedett módosítást, — ’s a’ csatolmá­nyok iránti viszonüzenettel egyetemben a’ RR. és RR-hez még az ülés folytában átküldetett. — Amannak tartalma röviden oda megy ki, hogy a’ fő RR. öröm- ’s hálaérzet­tel fogadván a’ kir. előterjesztéseket, minél nagyobb kész­séggel óhajtanak azoknak tárgyalásába bocsátkozhatni; annál szívesebben hozzájárulnak a’ RR. felirási javaslatá­hoz; ’s csupán két észrevételt tesznek: 1) hol sérelmek­ről van szó; minthogy a’ törvényre (1791 : 13.) történik hivatkozás, éljenek a’ törvény szavaival, ’s tegyék oda: igazságos sérelmek, vagy pedig hagyják ki a’ tör­­vényre hivatkozást; 2) minthogy pontonként említik a’ kir. előterjesztéseket, tegyenek a’ 8-ik pontról is emlí­tést, ’s mondják meg, hogy azt is tárgyalás alá fog­ják venni. — Zarka itélőmester olvassa a’ meg nem jelentek perbefogása iránti viszonüzenetet, mellyben a’föherczeg nádor, mint kihoz egyedül (’s nem a’ fő RR-hez is) volt a’ szükséges rendeletek megtételét kérő üzenet intézve, arról tudósítja a’ RR. és RR et, hogy a’ sz. korona ügy­védje az idéztetésre immár utasittatott. Turopolyai panasz. Ugyanazon itélőmester olvasván az ez iránti üzenetet, — mellyet fentebb közlöttünk— némelly fő RB. annak vé­gével a’ csatolványok felolvasását sürgeték.— A’ Bán­k excja közbe szóllott, hogy ha tetszik, ám olvastassanak a’ mellékletek is; de minthogy a’ panasz úgy terjeszteték elő, mintha a’ társországok követválasz­tási közgyűlésnek , úgy a’ mikint történt, megtartását a’ zágrábi püspök ő excjának ’s másoknak befolyása eszkö­zölte volna, becsületérzése kötelezi kijelenteni, hogy az egész dolgot sem püspök ő excja, sem senki más befo­lyásából nem tervezte, hanem egyedül saját belátása sze­rint azon kötelességérzettől vezéreltetve intézte, mellyel fejed*­, e ’s hazája iránt tartozik, ’s mellyet semmi tekin­tetnek alá nem rendel. — Tiszteli egyébiránt a’ magos fő RB-ket, mint törvényhozó testületet; de bírói hatalmát ezen testületnek el nem ismeri. És azért a’ felhozott vá­dak ellen magát nem menti, menteni nem akarja; de nem azért, mintha magát legtávolabbról is bűnösnek érezné, hanem azért, mivel e’ dolognak még csak tárgyalását is teljességgel nem e’ helyre tartozónak hiszi. Azonban ha a’ fő RB magoknak a’ dolog állapotáról bővebb tudomást szerezni óhajtanak, mindennemű felvilágosítást adni: nyílt homlokkal mindig kész leszen. Ő a’ társországok panasz­­tott gyűlését törvényesnek tartja, ’s annak fogja mindad­dig tartani, mig illetékes itélőszék máskép nem ítél, mi­nek magát teljes készséggel alája vetendi; de ép’ azért, mivel csak ennek vetheti magát alája, a’ tárgy birájának pedig az országgyűlést el nem ismerheti, érzékenyen fáj­lalja, hogy a’ RR. és RR. a’történetet egyoldalú panasz kö­vetkeztében valóságos sérelemnek vették a’ nélkül, hogy azokkal, a’ kiket illet, az közöltetett volna; ’s kérte a’ fő RB-kez ne mondjanak határozott véleményt, mig magok­nak bővebb felvilágosítást nem szereznek. — A’ B­á­n illy tartalmú magyar beszéde után, egyik I­I

Next