Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-13 / 264. szám
korán közleni siessenek; hanem mi a’szabad országgyűlési újságot illeti, miután az anyautasitás 17 pontjában az előző könyvvizsgálatnak országgyűlésen megalapítandó elvek szerinti indítványozására ’s pártolására utasitásilag megbizattak, ugyanazoknak ellenképem létesitendésére ne szavazzanak. — Egyébiránt el követi tudósítás záradékára, mellyben kijelentik követeink , hogy miután sejtelmük szerint ezután is kerülendenek tanácskozás alá olly tárgyak, mellyek iránt szabályi utasítás nem adatott, mellyekre nézve azonban hamarább fognak keletkezhetni határozatok, mint kikérendő pótló utasítás érkezendhet, kérik a’RK- és RB-ket, miszerint nekiek átalános utasítás adassák leginkább azért, hogy az előfordulandó illy esetekben a’ megye szavazat nélkül ne maradjon , ők pedig magokat illy körülmények között milly irányi elvhez alkalmazni tudhassák? A következő vala a’ választmányi vélemény. ,,E’ választmány a’KK. és RR. előtt, mint olly helyen,hol rendithetlen bizalommal lép föl, honnét viszon kegyes bizodalmát reméli, egész őszinteséggel megvallja, miként az országgyűlési követ urak e’ tudósitási nyilatkozata „nehogy szavazat nélkül maradjanak“ — olly figyelemre ébresztette e’ választmányt , mellynél fogva komolyan tanácskozva a’ KK. és RR. k. határozata alá olly véleményt terjeszszen, melly elfogadásával az illyen aggodalmat szülő esemény soha el ne következhessék, kivált jelenleg, midőn nemzetünk átalakulási kifejlődése, és józan haladásra épített reményei, ’s nézetei csak a’ nemzet olly igen kívánatos egyetértéséből, egyesüléséből várhatók. — Ezt jövendő létünk éltető elemeinek mondván a’ választmány, — nemcsak törvényhozási pályán, hanem polgári viszonyaink minden körülményeiben megőrizni legbuzgóbban ajánlja, ha társas életünk korútlan fennmaradását, ha édes honunk boldogító átalakulását reményleni szeretjük. E’ vezérelvekből indulva, a’ követek közötti egyértelműség, béke és egység szép szavait emlegeté a’ választmány, nehogy ennek hiányával megyénk, honunk legnagyobb ’s virágzóbb megyéinek egyike, szavazat nélkül maradjon ; mert sejditeni sem tudhatja az illyképi meghasonlást ollyan követeitől, kik személyeikre nézve olly dicsően választattak, kiknek hü eljárásulására megyénk a’ haza ’s önérdekeit ősi alkotmánya szellemében és irányában kiadottutasítás mellett olly bizodalommal ruházta.“ Ezen elvek megalapítása ’s büszkite magasztalás után a’ választmány , melly több jeles elmü ’s nagy tapasztalatu férfiakat számlált körében, javallá, hogy anyautasitás nem létében, ha az előre nem látható esetek olly megoldhatlan neműek lennének, mellyekre nézve a’ követ urak egymássali tanácskozás után nézeteikben semmikép sem egyesülhetnek, ez esetben a’ megyei főispán ő méltóságával — Pozsonyban létezővel — egyetemben tanácskozván, mellyik követnek nézeteihez ő csatlakozand , azt utasítás gyanánt ismerjék, ’s e’ szerint szavazzanak addig is, mig tüstént ide intézendő jelentésükre innét netalán már hasonló esetekre is kiterjesztetvén , ha az utasítás bármellyik pontjának értelme vagy következtetése fölött a’ követek meg nem egyeznének; azon esetben pedig, ha főispán ur távolléte miatt, vagy bármi más akadálynál fogva egyetemben nem értekezhetnének, akkor hivatallal elsőbb ’s korral idősbik követünknek L. K. másod alispánnak nézetei határozók leendvén, pótló utasítás gyanánt szolgáljanak! — Kilépvén ezután a’ síkra jeleseink egymásután, alaposan fejtegetteték, mikint bár mennyire tisztelik főispánunk magos személyét ’s méltányolni tudják tudományi jeles tulajdonait, még is e’ vészhozó véleménynek nem hódolnak , részint azért, mivel e’ megbízást, úgy vélik, maga a’ főispán ur az innét következhető kellemetlen felelet-teher, kedvetlen súrlódások ’s gyanúsító birálgatások gerjeszthetése tekintetéből is elhárítaná személyétől; részint, mert illy iskolai függelem ’s fékezés alá vetve követeiket látni nem akarják, — a’ követek elsőbbségi különböztetését, ’s egyiknek másikon fölöttiségét pedig megállapitatni épen ellenzik ’s mert ezen elv valamint a’ megye méltóságával soha meg nem egyezhetnék, h úgy a’ czéloztatott egység és béke az áltál meg nem alapittatnék, sőt felbontatnék. Végre a’ választmányi vélemény mellett derekasan szónoklók azon kihívására, terjesztessék tehát elő czélszerűbb terv, melly a’ szavazat el nem maradását mindig biztosítsa, azzal kivántatott felváltatni a’ választmányi javaslat, hogy minekutána a’ KK. és RR. anyautasitásukban kimondák a’ főelvet „conservativ szellemben maradást“ a’ követ urak utasítás hiányában véleményűket ehez irányozva ’s alkalmazva, mennyire lehetséges, sebes postán is kívánjanak pótló utasítást, lehetlenség esetében pedig, ha egymással ellenvéleményben maradván egymás ellen szavaznának, a’ megyét erről azonnal tudósítsák, és vélemény-különbségükről okokkal támogatott jelentést terjeszszenek elő, melly szerint, fontolatra vétetvén előterjesztett nézeteik, megítélhessék a’ KK. és RR, mellyik vélemény kapcsolható inkább a’ megyei utasítás szelleméhez, ’s ezen esetben, ha szükség támadand, visszahívási jogukat gyakorlandhatják. — E’ vélemény elfogadására már már hajlanak a’ KK. és RR-kel egyesülten a’ választmány néhány tagjai is, midőn, fájdalom! egyik főtisztviselő a’ most is szép számmal becsöditett cortesek között bujkálva , azokat az utasítási közgyűlések alkalmával betanított „maradjon“ megújított kurjogatására böszité, ’s nem átallott nyers erőt használni akarni ott, hol neki a’ szólásszabadsági díszes pálya, mellyre őt egy táblabiró utasitá, nyitva állván, észszerű okokkal győzelmesen vívhatott volna, innét vesztve is dicsőséggel léphetvén le. Azonban a’ féktelen lárma nemes visszatorlásra serkentvén ollyakat is, kik ellenkező véleményüeknek tartattak, számosan pártolák az ellenzési véleményt, tisztelet a’ részrel hajlatlan elnöknek ! nem a’ minadjoni lármahang, hanem a’ szónoki többség véleménye mondatott ki határozatnak; ’s a’ s választmányi furcsa javaslat megbukott. Ezen értelmi győzelem után a’ kegyelmes k. előadások felolvasásával kitörő örömre buzdult kebelünk, midőn a’ haladás pályájára koronás fejedelmünk kir. felhívását hallánk, melly kegyelemért követeteink által ő felségének köszönet-felírás szavaztatni határoztatott. Ezután az 1-ső pontra utasításul adatott, hogy az országos választmányok munkálatinak tárgyalás alá vételekor követelik mindazt, mit a’ közhaszon ’s jólét előmozdítására czélszerűnek találnak, pártolják, ’s ő felsége elébe fölterjesztetni szorgalmazzák. A’ munkálatok azonban terjedelmességök miatt úgy is bővebb vizsgálatot kívánván, külön pontjaikra adhatandó utasitás tekintetéből követ urak oda utasittatnak, miszerint azokat 24 példányban miegszerezzék , hogy igy azok a’ választmányi tagok között hasznos észrevételek teendhetése végett kiosztathassanak. A’ 2-ik előadási pontra határozatta jön, hogy miután e’ tárgyban az 1846./46 évi országgyűlésről kerületi választmány által kidolgozott munkálat léteznék, melly idő szűke miatt országos ülésben akkor nem tárgyaltathatott, most azonban a’ nemzeti baj új kicsapongások által még inkább növekedett, ezen újabb körülményeket is figyelembe veendő kerületi választmány kinevezése sürgettessék, ’s az e’ tárgybani munkálat pótló utasítás adhatása végett a’ megyének küldessék meg. 3-ik pontra, vagyis a’ kir. városok országgyűlési állása ’s szavazat nyerésére nézve az anyautasitás 18 pontjához, melly szerint e’ tárgy az országgyűlés egészeni rendezéséig elhalasztatni kívántatik, ragaszkodjanak. 4-ik pontot, azaz a’ kereskedés előmozdítását illetőleg a’ követek az anyautasitás 27 pontjának megtartására pótlólag is utasittatnak. 5-ik pontra nézve,melly az 1836: 15. t. sz. czélszerűbb alkalmazhatását tárgyazza, az országgyűlési utasítást tervező választmány tagjai megbizatták, hogy e’ részben a’ legközelebb tartandó választmányi üléskor véleményeiket okokkal támogatva adják elő.— 6-ik pontra nézve a’ hitel szilárdítására alakítandó bank-intézetek eszközlése tárgyábaan, a’ választmányi tagok hasonlókép a’ legközelebbi választmányi üléskor előterjesztendő czélszerű tervezet bemutatására hívatnak fel. 7-ik pont, melly a’ pozsonyi házbirtokosoknak adandó kárpótlásról szól, az anyautasitás 49 pontja szerint pártolandónak jegyeztetett fel. — 8-ik pontra nézve az országos pénztár hiánya visszapótolása kérdésében követeink oda utasittatnak, hogy a’kincstári előlegezés országgyülésileg megállapítandó ’s a’ nemesség által viselendő szabad ajánlatokból pótoltassák. (Vége követk.) Uniból* Ungvár, jun. 21. *)• Múlt hó 29-kén évnegyedes közgyűlésünk volt, mellynek kezdetével megyei határozatunknál fogva legelsöbben is a’ scontrók olvastattak föl, természetesen — mivel már megszoktuk, ’s mivel ennek is, mint minden sükeretlen törvényeink és határozatunknak is meg van az a’ fölő baja, hogy sanctiója nincsen — hideg vérrel hallgattuk végig. — Ezek után a’ követeink jelentéséhez mellékelt k. k. előterjesztvények olvastattak,’s felolvasásukat zajos éljen követte. Mire Bernát Zsigmond — ki ezekbe befoglalva találta majdnem mindazt, miután mint ifjú erős vágyakat táplált keblében, ’s minek elérésére mint férfiú munkálni legszentebb hivatásának tartotta— indítványba tette, hogy mivel azok egyenesen a’ nemzet kebléből meritvék, ’s arra mutatnak, hogy fölvilágosult kormányunk saját érdekeinek alapját a’ nemzeti közboldogságon látja legrendithetlenebben szilárdulni — a’ nélkül hogy egyes részleteinek vitatásába beereszkednénk egyáltalában pártolnék, ’s indítványa szinte hangos tetszésre talált; — azonban némi hősök, kik, midőn a’ baloldal ellen nyers erő csődittetett be termünkbe, szájasan liberaliskodtak, kétségbe estek követeink helyezete fölött, kik — szerintök — nem tudnák mit tegyenek, ha a’ kir. előterjesztvényeket pártolniok kellene, holott anyautasítványunk szerint az ősiség eltörléséhez ’s adóajándáshoz járulniok nem szabad, mintha — közbevetőleg legyen mondva —nem állana tisztában azon elv, hogy két egymással ellenkező határozat közül az utolsónak kell állam , ’s lamentójok a’ k. előterjesztvényeket, mellyeket minden honpolgár hévvel fogadni köteles, a’ választmányhoz útaltatá. — Nem lehet azonban meg nem vallani e’ mellett is, hogy sokan, kik magoknak érdemeket akartak a’ kormány előtt kivívni az ősiség és adó kérdéseinek megbuktatásában, a’k. k. előterjesztvények által nem könynyen megfejthető dilemmába kerültek. Most az országyülési testület kiegészítése iránt keletkezett némi vita, minek folytában követeinknek kötelességökül téteték, hogy azt teljes erejükből sürgessék; ’s mi hiszszük, hogy kormányunk nem csak tudni, de akarni is fogja megtartani , ’s tartatni a’ törvényt. — A’ több rendű megyei levelek közül, Pest megyének a’ büntető eljárás javítása körűli határzata megakadályozásában sérelmet nem látunk. — Csanádnak a’ megszüntetett fogatokat, ’s Szepesnek és Liptónak a’ fogatok árának fölemelését tárgyazó leveleiket a’ szólgabirák ki fogják hirdetni. Turócznak az ősiség eltörlesztése félelméből keletkezett borzadalmas visióit tolmácsoló levele, nálunk a’ hiúság már hasonló határozatot eszközölvén, tudomásul vétetett; valamint Liptónak, Tolnának és Beregnek az éjszaki colossus ’s az aldunai tartományok iránti leveleik is; miután ez ügyben már felírtunk és utasításunk is van. Nyitra levelére, mellyben a’ a’ lengyel nemzetnek, mint éjszaki Europa védfalának még a’ bécsi congressus által is biztosított alkotmányos állásába visszahelyezését eszközöltetni kívánja. Thuránszky István lelkes fölszólamlása következtében, megyénk a’ teendőket mind törvényhatósági, mind országgyűlési úton eszközölni fogja; Szabolcsnak a’ Drevenyák-féle gyűjtemény iránt kelt ellenkező levelei sajnálattal olvastattak, minthogy pedig mi sem adózunk, fundusunk pedig nincs, tehát mi is csak a’ későbbit pártoljuk; Temesnek az absentisták adóztatását tárgyazó levele pártoltatik; — noha találkoztak emberkék, kik azt mondogaták, hogy sajátját mindenki úgy és ott használhatja, hol és a’ mint neki tetszik; valamint Veszprémnek az országgyűlési rend és csend fentartását tárgyazó levele is. Bezzeg megjárnátok ti, szegény karzatok, mert úgy alkalmasint elő kellene mutatnia a’ bemenőnek pergamenét; — ellenben a’ tisztelt megyének conservatorium iránti levele csak tudomásul vétetett; okát kitalálni igen könnyű, t. i. mert arra fizetni kellene, mi pedig már rég kijelentettük, hogy nem adózunk, ’s a’ sült galamb, bár mennyire óhajtanák is, hészen a’ szánkba nem röpűl. Pest városának a’ deputationalis szállások bérének megtérítését sürgető levele, az anyautasitás szellemében fog pártoltatni; azaz ha akarjátok tudni uraim, mi igazságosnak ösmerjük, csak hogy nsi ne fizessünk. Gyönyörű liberalismus a’ más contójára. — Tornának a’ kereskedés tárgyában kelt felirata kinyomatásának akadályozásából eredt sérelmét, úgy Torontálnak a’ kereskedés tárgyában kelt felirata kinyomatásának akadályozásából eredt sérelmét, valamint Torontálnak a’magy. tengerpart pestteli összeköttetését, Pécsnek, Eszéknek a’ XVI városoknak beczikkelyeztetésüket, Kővárnak visszacsatoltatást tárgyazó leveleik, nem különben Fiuméé, mellyhez csatolva a’ bel- és külkereskedés előmozdítására annyira szükséges kikötő felállítása ügyében eljárt választmánynak munkálatát is megküldi, egyiránt pártoltatnató; Debreczennek és Győrnek levelei, mellyek a’ városok feszült állása okául belszerkezetük hiányait tartván, azoknak elrendezését előmozdittatni kívánják, ’s Lőcsének a’ szavazatok aránya meghatározásábani véleményét ajánló levele a’ választmányhoz áttétettek. És közgyűlésünkről jelenleg anynyit. Van azonban még valami, mit önnel tudatnom kell: a’ Ghyllány-féle csődpör, mint rémitö óriás , fölébredt félévi álmából, ’s megszeppentek, kik a’tömegből hat pcentes öszvegeket bírnak, pedig ha a’ törvény csak illy szigorral fog, mint eddig, teljesittetni, nyugton lehetnek , ’s várhatják végét a’ szegény hitelezők, — de hiába, a’ t.birák napidíjaikról a’ törvény nem rendelkezett, ’s a’ perdíjából azok ki nem kerülnek; azt pedig, hogy a’ szegénység fizesse vagy a’ t.birák ingyen foglalkozzanak, kívánni a’ legnagyobb igaztalanság lenne. Ez megérdemli a’ törvényhozás figyelmét. — Kovács. Egyesületek és közintézetek. A’ magyar nemzeti múzeum pénz-, régiségek-és drágaságok gyűjteményeibe legközelebb bejött : 1) Holmboeur , a’ norvégországi christianiai egyetemben napkeleti nyelvek tanítója , ’s az ottani pénztár igazgatója , az egyetem nevében magyar nemzeti múzeumunknak legközelebb 64 ezüst, többnyire egyoldalú lemezpénzeket (bradeati), mellyek nem rég Norvégiában a’ földből kiásattak, csinos levele kalauzolásával szives volt ajándékban küldeni, mellyek közt kivált emlitést érdemelnek: Udalrik cseh vezér 1004 — 1037 közt vert pénze, melly egy idejű lévén sz. István királyunk idejével, az e’ király után vert pénzekhez alakjára ’s veretésére nézve némiben hasonló; — I. Fülöp, Colonia érseke 1167 és 1191 közt, és Canutus, Erik fia, svéd király 1168 és 1107 közt vert csinos pénzeik. Ezen szép ajándékkal küldi a’ tudós férfiú Norvégiának 1841-ben Christianiában kijött első pénzei, és a’ XII. századbeli nem rég találtatott pénzek leirásását, mellyben többi közt említi. 1840. esztendőben május hónapban András fia, András (Anders Andersen), Hedemarken tartományban fekvő Dali nevű pusztája terméketlen részében egy rakás követ elvitetni kívánván, nagy mennyiségű ezüst pénzekre ’s egyéb ezüst ékességekre ’s némelly durvább alakú ezüst tömegekre akadt. Ezeket a’ törvényhatóságnak átadván, megmérettek, ’s nehézségük 98 latra ütött, a’ pénzek száma pedig közel 5000 darabot tett. A’ pénzek legnagyobb része a’ fönemlített egyetemnek jutott, 's ezek közül valók a’ m. n. múzeumnak ajándékozottak is. Vajha magyarjaink is követnék e’ lelkes egyetem példáját, ’s több egyforma alakú , gyűjteményeikben találtató pénzeiket, vagy egyéb ritkaságaikat a’ helyett, hogy még ritkábbakká akarván tenni, nagy részben elolvasztják és megsemmisítik;’s vajha minden hazánkfiai a’ honunkban nagy számmal találtató régiségeket ’s egyéb ritkaságokat a’ helyett, hogy tudatlanoknak, ötvösöknek, pénzváltóknak, katlanosoknak, vagy zsidóknak adják el, inkább akár csere-, akár eladás-, akár ajándékképen a’ találtakat ahoz értő honi vagy más külországi gyűjtőkkel közlenék, és e’ szerint maguknak nemcsak anyagi hasznot, hanem tudományban is érdemeket szereznének. — Reményiem, hogy nem sokára tudós Holmboe levelező társamtól a’ finn és lapp nyelvek tárgyában (mellyek magyar nyelvünkhez sokban hasonlók) felszólításomhoz képest némi felvilágosítást vehetek. 2) Kirmajer József, pesti halász, május 3-kán egy általa Slamsabég mellett a’ Dunában találtatott kétélű egyenes kardot, melly alakjára nézve templomlovag (templarius) vagy János-lovagbeli (Johanniter) látszik lenni, adott el nemzeti múzeumunknak. — Mikor juthatott a’ Dunába, nem tudatik; élenyítése (Oxydirung) mindazáltal arra mutat, hogy elsülyedése óta több század folyt le. Érdekes ez kivált arról, hogy markolata tele van erősen ráragadott kisebb-nagyobb, egész 114 *) Bocsánat, hogy legyőzhetlen akadályok miatt közlésem elkésett. — K. 471