Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-13 / 264. szám

korán közleni siessenek; hanem mi a’szabad országgyű­lési újságot illeti, miután az anyautasitás 17 pontjában az előző könyvvizsgálatnak országgyűlésen megalapítandó el­vek szerinti indítványozására ’s pártolására utasitásilag m­eg­­bizattak, ugyanazoknak ellenképem­ létesitendésére ne sza­vazzanak. — Egyébiránt el követi tudósítás záradékára, mellyben kijelentik követeink , hogy miután sejtelmük szerint ezután is kerülendenek tanácskozás alá olly tárgyak, mellyek iránt szabályi utasítás nem adatott, mellyekre néz­ve azonban hamarább fognak keletkezhetni határozatok, mint kikérendő pótló utasítás érkezendhet, kérik a’RK- és RB-ket, miszerint nekiek átalános utasítás adassák leg­inkább azért, hogy az előfordulandó illy esetekben a’ me­gye szavazat nélkül ne maradjon , ők pedig magokat illy körülmények között milly irányi elvhez alkalmazni tudhas­sák? A következő vala a’ választmányi vélemény. ,,E’ vá­lasztmány a’KK. és RR. előtt, mint olly helyen,hol rendithetlen bizalommal lép föl, honnét viszon kegyes bizodalmát reméli, egész őszinteséggel megvallja, miként az országgyűlési követ urak e’ tudósitási nyilatkozata „nehogy szavazat nélkül maradjanak“ — olly figyelemre ébresztette e’ vá­lasztmányt , mellynél fogva komolyan tanácskozva a’ KK. és RR. k. határozata alá olly véleményt terjeszszen, melly elfogadásával az illyen aggodalmat szülő esemény soha el ne következhessék, kivált jelenleg, midőn nemzetünk át­alakulási kifejlődése, és józan haladásra épített reményei, ’s nézetei csak a’ nemzet olly igen kívánatos egyetértéséből, egyesüléséből várhatók. — Ezt jövendő létünk éltető ele­meinek mondván a’ választmány, — nemcsak tör­vényhozási pályán, hanem polgári viszonyaink minden kö­rülményeiben megőrizni legbuzgóbban ajánlja, ha társas életünk korútlan fennmaradását, ha édes honunk boldogító átalakulását reményleni szeretjük. E’ vezérelvekből in­dulva, a’ követek közötti egyértelműség, béke és egység szép szavait emlegeté a’ választmány, nehogy ennek hiá­nyával megyénk, honunk legnagyobb ’s virágzóbb megyé­inek egyike, szavazat nélkül maradjon ; mert sejditeni sem tudhatja az illyképi meghasonlást ollyan követeitől, kik személyeikre nézve olly dicsően választattak, kiknek hü eljárásulására megyénk a’ haza ’s önérdekeit ősi alkot­mánya szellemében és irányában kiadott­­utasítás mellett olly bizodalommal ruházta.“­ Ezen elvek megalapítása ’s büszkite magasztalás után a’ választmány , melly több je­les elmü ’s nagy tapasztalatu férfiakat számlált körében, javallá, hogy anyautasitás nem létében, ha az előre nem látható esetek olly megoldhatlan neműek lennének, mellyekre nézve a’ követ urak egymássali tanácskozás után nézeteikben semmikép sem egyesülhetnek, ez eset­ben a’ megyei főispán ő méltóságával — Pozsonyban lé­tezővel — egyetemben tanácskozván, mellyik követnek nézeteihez ő csatlakozand , azt utasítás gyanánt ismerjék, ’s e’ szerint szavazzanak addig is, mig tüstént ide inté­zendő jelentésükre innét netalán már hasonló esetekre is kiterjesztetvén , ha az utasítás bármellyik pontjának értel­me vagy következtetése fölött a’ követek meg nem egyez­nének; azon esetben pedig, ha főispán ur távolléte miatt, vagy bármi más akadálynál fogva egyetemben nem érte­kezhetnének, akkor hivatallal elsőbb ’s korral idősbik kö­vetünknek L. K. másod alispánnak nézetei határozók le­­endvén, pótló utasítás gyanánt szolgáljanak! — Kilép­vén ezután a’ síkra jeleseink egymásután, alaposan fejte­­getteték, mikint bár mennyire tisztelik főispánunk ma­gos személyét ’s méltányolni tudják tudományi jeles tu­lajdonait, még is e’ vészhozó véleménynek nem hó­dolnak , részint azért, mivel e’ megbízást, úgy vélik, maga a’ főispán ur az innét következhető kellemetlen fele­­let-teher, kedvetlen súrlódások ’s gyanúsító birálgatások gerjeszthetése tekintetéből is elhárítaná személyétől; ré­szint, mert illy iskolai függelem ’s fékezés alá vetve köve­teiket látni nem akarják, — a’ követek elsőbbségi külön­­böztetését, ’s egyiknek másikon fölöttiségét pedig megál­­lapitatni épen ellenzik ’s mert ezen elv valamint a’ megye méltóságával soha meg nem egyezhetnék, h úgy a’ czé­­loztatott egység és béke az áltál meg nem alapittatnék, sőt felbontatnék. Végre a’ választmányi vélemény mellett de­rekasan szónoklók azon kihívására, terjesztessék te­hát elő czélszerűbb terv, melly a’ szavazat el nem mara­dását mindig biztosítsa, azzal kivántatott felváltatni a’ vá­lasztmányi javaslat, hogy minekutána a’ KK. és RR. anya­­utasitásukban kimondák a’ főelvet „conservativ szellem­ben­ maradást“ a’ követ urak utasítás hiányában vélemé­nyűket ehez irányozva ’s alkalmazva, mennyire lehetsé­ges, sebes postán is kívánjanak pótló utasítást, lehetlenség esetében pedig, ha egymással ellenvéleményben marad­ván egymás ellen szavaznának, a’ megyét erről azonnal tudósítsák, és vélemény-különbségükről okokkal támoga­tott jelentést terjeszszenek elő, melly szerint, fontolatra vétetvén előterjesztett nézeteik, megítélhessék a’ KK. és RR, mellyik vélemény kapcsolható inkább a’ megyei utasí­tás szelleméhez, ’s ezen esetben, ha szükség támadand, visszahívási jogukat gyakorlandhatják. — E’ vélemény el­fogadására már már hajlanak a’ KK. és RR-kel egyesülten a’ választmány néhány tagjai is, midőn, fájdalom! egyik fő­­tisztviselő a’ most is szép számmal becsöditett cortesek kö­zött bujkálva , azokat az utasítási közgyűlések alkalmával betanított „maradjon“ megújított kurjogatására böszité, ’s nem átallott nyers erőt használni akarni ott, hol neki a’ szólásszabadsági díszes pálya, mellyre őt egy táblabiró utasitá, nyitva állván, észszerű okokkal győzelmesen vív­hatott volna, innét vesztve is dicsőséggel léphetvén le. Azonban a’ féktelen lárma nemes visszatorlásra serkentvén ollyakat is, kik ellenkező véleményüeknek tartattak, szá­­­­mosan pártolák az ellenzési véleményt, tisztelet a’ részre­­l hajlatlan elnöknek ! nem a’ minadjoni lármahang, hanem a’­­ szónoki többség véleménye mondatott ki határozatnak; ’s a’ s választmányi furcsa javaslat megbukott. Ezen értelmi győ­­­­zelem után a’ kegyelmes k. előadások felolvasásával kitörő örömre buzdult kebelünk, midőn a’ haladás pályájára ko­ronás fejedelmünk kir. felhívását hallánk, melly kegyelem­ért követeteink által ő felségének köszönet-felírás szavaz­­tatni határoztatott. Ezután az 1-ső pontra utasításul adatott, hogy az országos választmányok munkálatinak tárgyalás alá vételekor követelik mindazt, mit a’ közhaszon ’s jólét előmozdítására czélszerűnek találnak, pártolják, ’s ő fel­sége elébe fölterjesztetni szorgalmazzák. A’ munkálatok azonban terjedelmességök miatt úgy is bővebb vizsgálatot kívánván, külön pontjaikra adhatandó utasitás tekintetéből követ urak oda utasittatnak, miszerint azokat 24 példány­ban miegszerezzék , hogy igy azok a’ választmányi tagok között hasznos észrevételek teendhetése végett kiosztathas­sanak. A’ 2-ik előadási pontra határozatta jön, hogy mi­után e’ tárgyban az 1846./46 évi országgyűlésről kerületi választmány által kidolgozott munkálat léteznék, melly idő szűke miatt országos ülésben akkor nem tárgyaltathatott, most azonban a’ nemzeti baj új kicsapongások által még inkább növekedett, ezen újabb körülményeket is figyelem­be veendő kerületi választmány kinevezése sürgettessék, ’s az e’ tárgybani munkálat pótló utasítás adhatása végett a’ megyének küldessék meg. 3-ik pontra, vagyis a’ kir. vá­rosok országgyűlési állása ’s szavazat nyerésére nézve az anyautasitás 18 pontjához, melly szerint e’ tárgy az or­szággyűlés egészeni rendezéséig elhalasztatni kívántatik, ragaszkodjanak. 4-ik pontot, azaz a’ kereskedés előmozdí­tását illetőleg a’ követek az anyautasitás 27 pontjának megtartására pótlólag is utasittatnak. 5-ik pontra nézve,melly az 1836: 15. t. sz. czélszerűbb alkalmazhatását tárgyazza, az országgyűlési utasítást tervező választmány tagjai meg­­bizatták, hogy e’ részben a’ legközelebb tartandó választ­mányi üléskor véleményeiket okokkal támogatva adják elő.— 6-ik pontra nézve a’ hitel szilárdítására alakítandó bank-intézetek eszközlése tárgyábaan, a’ választmányi tagok hasonlókép a’ legközelebbi választmányi üléskor előter­jesztendő czélszerű tervezet bemutatására hívatnak fel. 7-ik pont, melly a’ pozsonyi házbirtokosoknak adandó kárpótlásról szól, az anyautasitás 49 pontja szerint párto­landónak jegyeztetett fel. — 8-ik pontra nézve az orszá­gos pénztár hiánya visszapótolása kérdésében követeink oda utasittatnak, hogy a’kincstári előlegezés országgyülé­­sileg megállapítandó ’s a’ nemesség által viselendő szabad ajánlatokból pótoltassák. (Vége követk.) Uniból* Ungvár, jun. 21. *)• Múlt hó 29-kén évnegyedes közgyűlésünk volt, mellynek kezdetével me­gyei határozatunknál fogva legelsöbben is a’ scontrók ol­vastattak föl, természetesen — mivel már megszoktuk, ’s mivel ennek is, mint minden sükeretlen törvényeink és ha­tározatunknak is meg van az a’ fölő baja, hogy sanctiója nincsen — hideg vérrel hallgattuk végig. — Ezek után a’ követeink jelentéséhez mellékelt k. k. előterjesztvények olvastattak,’s felolvasásukat zajos éljen követte. Mire Ber­­nát Zsigmond — ki ezekbe befoglalva találta majdnem mindazt, miután mint ifjú erős vágyakat táplált keblében, ’s minek elérésére mint férfiú munkálni legszentebb hiva­tásának tartotta— indítványba tette, hogy mivel azok egyenesen a’ nemzet kebléből meritvék, ’s arra mutatnak, hogy fölvilágosult kormányunk saját érdekeinek alapját a’ nemzeti közboldogságon látja legrendithetlenebben szilár­dulni — a’ nélkül hogy egyes részleteinek vitatásába be­ereszkednénk egyáltalában pártolnék, ’s indítványa szinte hangos tetszésre talált; — azonban némi hősök, kik, mi­dőn a’ baloldal ellen nyers erő csődittetett be termünkbe, szájasan liberaliskodtak, kétségbe estek követeink helye­zete fölött, kik — szerintök — nem tudnák mit tegyenek, ha a’ kir. előterjesztvényeket pártolniok kellene, holott anyautasítványunk szerint az ősiség eltörléséhez ’s adó­­ajándáshoz járulniok nem szabad, mintha — közbevetőleg legyen mondva —nem állana tisztában azon elv, hogy két egymással ellenkező határozat közül az utolsónak kell ál­lam , ’s lamentójok a’ k. előterjesztvényeket, mellyeket minden honpolgár hévvel fogadni köteles, a’ választmány­hoz útaltatá. — Nem lehet azonban meg nem vallani e’ mellett is, hogy sokan, kik magoknak érdemeket akartak a’ kormány előtt kivívni az ősiség és adó kérdéseinek megbuktatásában, a’k. k. előterjesztvények által nem köny­­nyen megfejthető dilemmába kerültek.­­ Most az orszá­­gyülési testület kiegészítése iránt keletkezett némi vita, minek folytában követeinknek kötelességökül téteték, hogy azt teljes erejükből sürgessék; ’s mi hiszszük, hogy kormányunk nem csak tudni, de akarni is fogja megtar­tani , ’s tartatni a’ törvényt. — A’ több rendű megyei le­velek közül, Pest megyének a’ büntető eljárás javítása kö­rűli határzata megakadályozásában sérelmet nem látunk. — Csanádnak a’ megszüntetett fogatokat, ’s Szepesnek és Liptónak a’ fogatok árának fölemelését tárgyazó leveleiket a’ szólgabirák ki fogják hirdetni. Turócznak az ősiség el­­törlesztése félelméből keletkezett borzadalmas visióit tol­mácsoló levele, nálunk a’ hiúság már hasonló határozatot eszközölvén, tudomásul vétetett; valamint Liptónak, Tol­nának és Beregnek az éjszaki colossus ’s az aldunai tarto­mányok iránti leveleik is; miután ez ügyben már felír­tunk és utasításunk is van. Nyitra levelére, mellyben a’ a’ lengyel nemzetnek, mint éjszaki Europa védfalának még a’ bécsi congressus által is biztosított alkotmá­nyos állásába visszahelyezését eszközöltetni kívánja. Thuránszky István lelkes fölszólamlása következtében, megyénk a’ teendőket mind törvényhatósági, mind országgyűlési úton eszközölni fogja; Szabolcsnak a’ Drevenyák-féle gyűjtemény iránt kelt ellenkező levelei sajnálattal olvastattak, minthogy pedig mi sem adózunk, fundusunk pedig nincs, tehát mi is csak a’ későbbit pár­toljuk; Temesnek az absentisták adóztatását tárgyazó le­vele pártoltatik; — noha találkoztak emberkék, kik azt mondogaták, hogy sajátját mindenki úgy és ott használhat­­ja, hol és a’ mint neki tetszik; valamint Veszprémnek az országgyűlési rend és csend fentartását tárgyazó levele is. Bezzeg megjárnátok ti, szegény karzatok, m­ert úgy alkalmasint elő kellene mutatnia a’ bemenőnek per­gamenét; — ellenben a’ tisztelt megyének conserva­­torium iránti levele csak tudomásul vétetett; okát ki­találni igen könnyű, t. i. mert arra fizetni kellene, mi pedig már rég kijelentettük, hogy nem adózunk, ’s a’ sült galamb, bár mennyire óhajtanák is, hészen a’ szánkba nem röpűl. Pest városának a’ deputationalis szál­lások bérének megtérítését sürgető levele, az anyautasi­tás szellemében fog pártoltatni; azaz ha akarjátok tudni uraim, mi igazságosnak ösmerjük, csak hogy nsi ne fizes­sünk. Gyönyörű liberalismus a’ más contójára. — Torná­nak a’ kereskedés tárgyában kelt felirata kinyomatásának akadályozásából eredt sérelmét, úgy Torontálnak a’ keres­kedés tárgyában kelt felirata kinyomatásának akadályozá­sából eredt sérelmét, valamint Torontálnak a’magy. tenger­part pestteli összeköttetését, Pécsnek, Eszéknek a’ XVI városoknak beczikkelyeztetésüket, Kővárnak visszacsatol­­tatást tárgyazó leveleik, nem különben Fiuméé, mellyhez csatolva a’ bel- és kü­lkereskedés előmozdítására annyira szükséges kikötő felállítása ügyében eljárt választmánynak munkálatát is megküldi, egyiránt pártoltatnató; Debre­­czennek és Győrnek levelei, mellyek a’ városok feszült ál­lása okául belszerkezetük hiányait tartván, azoknak elren­dezését előmozdittatni kívánják, ’s Lőcsének a’ szavazatok aránya meghatározásábani véleményét ajánló levele a’ vá­lasztmányhoz áttétettek. És közgyűlésünkről jelenleg any­­nyit. Van azonban még valami, mit önnel tudatnom kell: a’ Ghyllány-féle csődpör, mint rémitö óriás , fölébredt félévi álmából, ’s megszeppentek, kik a’tömegből hat pcentes öszvegeket bírnak, pedig ha a’ törvény csak illy szigorral fog, mint eddig, teljesittetni, nyugton lehetnek , ’s várhat­ják végét a’ szegény hitelezők, — de hiába, a’ t.birák na­pidíjaikról a’ törvény nem rendelkezett, ’s a’ perdíjából azok ki nem kerülnek; azt pedig, hogy a’ szegénység fi­zesse vagy a’ t.birák ingyen foglalkozzanak, kívánni a’ legnagyobb igaztalanság lenne. Ez megérdemli a’ tör­vényhozás figyelmét. — Kovács. Egyesületek és közintézetek. A’ magyar nemzeti múzeum pénz-, régiségek-és drágaságok gyűjteményeibe legközelebb bejött : 1) Holmboe­ur , a’ norvégországi christianiai egyetemben napkeleti nyelvek tanítója , ’s az ottani pénztár igazgatója , az egyetem nevében magyar nemzeti múzeumunknak legközelebb 64 ezüst, többnyire egyoldalú lemezpénzeket (brad­eati), mellyek nem rég Norvégiában a’ földből kiásattak, csinos levele kalauzolásával szives volt ajándékban küldeni, mellyek közt ki­vált emlitést érdemelnek: Udalrik cseh vezér 1004 — 1037 közt vert pénze, melly egy idejű lévén sz. István királyunk idejével, az e’ király után vert pénzekhez alakjára ’s veretésére nézve némiben hasonló; — I. Fülöp, Colonia érseke 1167 és 1191 közt, és Canutus, Erik fia, svéd király 1168 és 1107 közt vert csinos pénzeik. Ezen szép ajándékkal küldi a’ tudós férfiú Norvégiának 1841-ben Christianiában kijött első pénzei, és a’ XII. szá­zadbeli nem rég találtatott pénzek leirásását, mellyben többi közt említi. 1840. esztendőben május hónapban András fia, András (Anders Andersen), Hedemarken tartományban fekvő Dali nevű pusztája terméketlen részében egy rakás követ el­vitetni kívánván, nagy mennyiségű ezüst pénzekre ’s egyéb ezüst ékességekre ’s némelly durvább alakú ezüst tömegekre akadt. Ezeket a’ törvényhatóságnak átadván, megmérettek, ’s nehézségük 98 latra ütött, a’ pénzek száma pedig közel 5000 darabot tett. A’ pénzek legnagyobb része a’ fönemlített egye­temnek jutott, 's ezek közül valók a’ m. n. múzeumnak aján­dékozottak is. Vajha magyarjaink is követnék e’ lelkes egyetem példáját, ’s több egyforma alakú , gyűjteményeikben találtató pénzeiket, vagy egyéb ritkaságaikat a’ helyett, hogy még ritkábbakká akarván tenni, nagy részben elolvasztják és megsemmisítik;’s vajha minden hazánkfiai a’ honunkban nagy számmal találtató régiségeket ’s egyéb ritkaságokat a’ helyett, hogy tudatlanok­nak, ötvösöknek, pénzváltóknak, katlanosoknak, vagy zsi­dóknak adják el, inkább akár csere-, akár eladás-, akár aján­­dékképen a’ találtakat ahoz értő honi vagy más külországi gyűj­tőkkel közlenék, és e’ szerint maguknak nemcsak anyagi hasz­not, hanem tudományban is érdemeket szereznének. — Remény­iem, hogy nem sokára tudós Holmboe levelező társamtól a’ finn és lapp nyelvek tárgyában (mellyek magyar nyelvünkhez sokban hasonlók) felszólításomhoz képest némi felvilágosítást vehetek. 2) Kirmajer József, pesti halász, május 3-kán egy általa Slamsabég mellett a’ Dunában találtatott kétélű egyenes kardot, melly alakjára nézve templomlovag (templarius) vagy János-lovagbeli (Johanniter) látszik lenni, adott el nemzeti mú­zeumunknak. — Mikor juthatott a’ Dunába, nem tudatik; él­­enyítése (Oxydirung) mindazáltal arra mutat, hogy elsülyedése óta több század folyt le. Érdekes ez kivált arról, hogy markolata tele van erősen ráragadott kisebb-nagyobb, egész 114 *) Bocsánat, hogy legyőzhetlen akadályok miatt közlésem elké­sett. — K. 471

Next