Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-13 / 264. szám

lanság szellemében kell kormányozni. A* szónok Izland főhivatalnokainak népszerűségét is megmutatni törekszik, , ’s azt hiszi, hogy, ha a’ végrehajtó hatalom Izlandban­­ csak egyetlenegy hibát követett volna is el, a’ parliament­­ben ülő számos kémek és criticusok bizonyosan nem mu­lasztották volna el azt nyilván szóba hozni. A’ földesurak és haszonbérlők közötti viszonyra térvén át, a’ szónok az ezen viszonyból eredő nyomasztások orvoslatát egyedül a’ földesurak erkölcsérzetétöl várja; más részt azonban a’ földesurak előzési jogának gyakorlatát a’ közcsendre nézve veszélyesnek, és így gazdasági tekintetben is kártékony­nak és oktalannak állítja; reméli is az izlandi földesurak többségétől, hogy joguk fentartását mindig öszhangzásba teendik haszonbérlőik helyzetével. Az izlandi egyházat il­letőleg Peel semmi esetre nem osztozhatik Palmerston véle­ményében, hogy az egyházi jövedelmeket más czélokra kellene fordítani, mert ez csak az országos egyház meg­­rendítésére szolgálna. Határozottan nyilatkozik az unió fentartása mellett annál is inkább, mert maga a­ ház is majdnem egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy Izlandot 40 évig tartott unió után teljes lehetetlen régi állapotjába visszahelyezni, és hogy a’ törvényhozás egységét felbon­tani annyit tenne mint a’ birodalmat szétdarabolni. Remé­li tehát, hogy azok kiknek az Anglia és Izland közötti jó egyetértés szivökön fekszik, nem fogják a­ végrehajtó ha­talomtól az unió fentartása ügyében pártolásukat megta­gadni. Az első ministernek ez engesztelő hangulatú nyi­latkozata tetemesen enyhité sl­ James Graham minapi el­lenséges szellemű beszédének kellemetlen hatását. — Az alsóház jun. 29-kéig a’ törvényjavaslatnak hét első zára­dékán ment át, mindeniknél nagy ellenzéssel küszködvén a’ whigek részéről, kik közül jelesül Russel lord egész pártjával a’ törvényjavaslat ellen szavazni fenyegetett, ha a’ kormány a’ régibb törvény rendeletein tulmenni szán­dékoznék, minek az a’ sikere jön, hogy sok javításban és változtatásban a’ ministérium is megegyezett, mert nagyon érdekében állónak kell ismernie, hogy a’bili az Izlandot olly népszerűleg kormányozni tudott whigek megjegyezté­­vel menjen keresztül, így többek közt a’ 26 és 27-ik zá­radék is, melly az ó-celta dzsida használatának tilalmáról szólt, az izlandi conservativ lapok nagy boszúságára kiha­gyatott. — Ezeken kivül a’ postaügy is szőnyegre került. Sir T. Wilde t. i. választmányt kívánt kineveztetni annak kinyomozására, mennyiben hajtatott végre a’ kormány ál­tal Hill R. postajavitási terve, ’s mennyiben végrehajtható annak még nem sikerített része ? Az indítványozó egy úttal Hill úrnak, mint kincstári segédnek elbocsátását, a’ postai közlekedésnek ez általi megzavarodását és a’ parliament elébe terjesztett posta-számadásokba csúszott hibákat is emlegeté. A’ kincstárnok Hill ur elbocsátását avval igazo­­zolá, hogy e’ hivatal csak ideiglenesnek tartaték, és hogy Hill ur az összes postarend megzavarása nélkül nem tarta­­ hatta volna meg hivatalát. Az indítványt a’ kincstárnak­­ azon okból ellenzé , mert illy terjedelmes nyomozásra ki­nevezett választmány a’ kincstárnak minden felelőségét ma­gához ragadná; nem ellenzé azonban, hogy választmány neveztessék ki a’ fillérposta eddigi sikeritésének és a’ pos­tajárás gyorsítása végett tett rendszabályok megvizsgálá­sára. Illy módosítással az inditvány szavazás nélkül jön el­fogadva. A’ parliamenti küzdések és a’ terroristicus rendszabá­lyok közepette, mellyekkel Peel és Wellington Izlandban föllépni jónak vélték,­­ Connell triurophator gyanánt járja diadalmeneteit. Athlone, Skibbereen, Galway valának leg­újabban az izgató diadalának színhelyei. A’ tömegek száz­­ezrenkint gyűltek össze a’ szabaditót láthatni ’s hallhatni. A’ repeal-pénztár is tetemesen gyarapodik; Frankhon és az egyesült statusok is a’ szabadság és emberiség adóját kül­dözgetik Izlandnak. O’Connnell beszédei mindig azon alkal­mi színt viselik, mellyet rögtönzéseinek senki nem tud úgy adni mint ő. Graham belminister minapi megfontolat­­latlan nyilatkozata az izlandi r. katholicusok ellen bő anya­got nyújt a’ különben is gyűlölt torysmus ellen engesztel­­hetlen gyűlöletet fakasztani. E’ fölött a’ szászok iránti el­lenszenvnek is gazdag táplálat nyuttatik; ’s e’ véget nem­­érő , ’s napról napra óriásibb alakot öltő repealmozgás gát­lására, és Izland sérelmeinek orvoslására ’s engesztelésére a’ tory ministerium mindeddig üres szavaknál és czéltalan jámbor óhajtásoknál egyebet láttatni nem volt képes. Az akarat olly gonosz e, vagy a’ torysmus olly szegény? SBPRam­on­Hiftjtí. A’Moniteur rendes telegrafi sürgönyöket közöl a’ spanyol zendülés terjedéséről. Burgos, miként már mult számunkban említők, a’zendüléshez csatlakozott; hason­­lag Murcia és Coruna. Burgos fölkelése által a’ közleke­dés Madrid és Barcelona közt félbenszakadt. A’ fölebb em­lített telegrafi sürgönyök szerint— mellyek részint Bayon­­neból, részint Perpignanból érkeznek a’franczia kormány­hoz — következő városok és tartományok csatlakoztak még a’ zendüléshez: Sevilla több sikeretlen kísérletek után, jun. 19-kén emelé föl a’ fölkelés zászlóját; a’ po­liticai kormányzó és a’ katonai örsereg egy része a’ fölke­lés ügyéhez állott. Palencia jun. 25.kén kelt föl, a’ kato­nasággal együtt; Obojero követkamrai tag a’ junta elnö­kévé , Amor tábornok pedig a’ katonaság és nemzeti őr­­sereg parancsnokává neveztetett ki. Valladolid Palencia példáját követte. Vitoria és az ott levő katonaság jun. 28- kán kelt föl; a’politicai kormányzó és a’helyparancsnok Tolosára mentek Hoyos tábornokhoz. Estella, Guetaria, Lucena, Ubeda mind a’ fölkelés ügyéhez szegültek. Co­­runából, melly jun. 18-kán zendült föl, a’ főkapitány és a’ politicai kormányzó eltávozott. Galíciában a’ mozgás­­ nagy sebességgel terjed. Santiago, Lugo, Orense, Vigo, I Betanzos városok hasonlag a’ zendülést követték. A’ gui­­puzcoai political junta és a’ san sebastiani ayuntamiento kijelenték, hogy mind végig a’ regenst pártolandják. Ser­rano tábornok és hadminister a’ Lopez-ministerium­ban, Gonzalez-Bravo úrral együtt jun. 28-kan Barcelonába ér­kezett. Cataloniában, melly most az egész spanyol moz­gás súlypontjának látszik , Espartero ügyére nézve legki­sebb remény sem mutatkozik. Barcelona ágyúztatása nem hajtatott végre, mit a­ franczia Presse Zurbano szorult helyzetének tulajdonit. Zurbano jun. 23-kán Igualadáról visszavonult Cerverára. Az ezen hirt közlő perpignani te­legrafi sürgönyt, a’ Presse következő megjegyzésekkel kiséri: „Ez utóbbi sürgöny megerősíti ’s kiegészíti ama’ hirt, mellyet tegnap közlénk. Mi azt mondók, hogy Zur­bano az elkeseredett nép által, melly minden szorulatokat és halmokat elállótt, szorultságba hozatván, alkut kért, miszerint bántalom nélkül vonulhasson vissza Cerverára. Erre, úgy látszik, jun. 25 kén kapott engedelmet; mert ama’ szorulat, mellyen Cervera felé át kelle vergődnie, épen olly jelesen őrzött ’s nem kevesbbé veszélyes valt, mint az, mellyen még Barcelonáig át kellett volna törnie. Ez engedmény hihetőleg más engedményen vásárolhatott meg, Zurbano t. i. Barcelona ágyuztatását alkalmasint el­halászta. Zurbanonak a’ juntához intézett sürgönyéből ki­tetszik , miképen a’ montjuichi parancsnok rendelést ka­pott Barcelonát azon esetre, ha a’ zendü­tők hadi ereje a’ barcelonai útról vissza nem vonatik, 25-kén ágyuztatni. E’ hadi erő azonban 25 kén nem vonult vissza, mert Zur­bano a’ helyett, hogy a’ barcelonai után előre nyomulna, inkább visszavonult Cerverába, ’s az ágyaztatás még sem hajtatott végre. Remélhető tehát, hogy Castro tábornok, midőn Zurbanot megkímélte, a’ várost a’ legborzasztóbb csapástól mentette meg, melly azt fenyegető.“ A’Presse szerint a­ montjuichi parancsnok még jun. 28-kán sem merészelte Barcelonát ágyuztatni. Madridi levél szerint Cordova is a’ fölkelés zászlóját követte. Ha e’ hir valósul­na, úgy Esparteronak egész Ab­dalusiában csak Cadix és némeily helységek Granada környékén, m­ellyekben Van Halen hadai tanyáznak, maradtak. Feltűnő, hogy a’ bask tartományok nem ragadtattak még el ezen általános moz­galom által; Vitoria,Estella és Guetania fölkeléséből azon­ban a’­Presse azt következteti, hogy végre csakugyan az említett tartományok is pártot választottak. Bilbao, az em­lített lap szerint, Vitoria példáját követte volna. Jun. 25- ben kelt legújabb madridi hírek szerint (a’ Pressében) az esparteristák terrorismusa visszahatást szült a’ fővárosban. A’ Moniteur Parisien szerint a’ régenst kisérő hadseregnél is lázadás jelei mutatkoznak, de a’ Presse e’ hirt igen me­résznek állítja. — Espartero jun. 27-kén Valenciától csak 7 lietnyi távolságra volt. 26ár­sasául* Hivatalos tudósítások. Julius 13-án 1B­.43­(784) Bírói árverés. (0­8. évi augustus 7-én, Kecskeméten, Farkas Gergely cserép zsindelylyel födött lakháza és a’ csalános kertben levő hat kapás szőlője bírói foglalás következtében, Kecskeméten, a’ városháznál d e. 9 órakor árverés alá fog bocsáttatni. Költ julius 7-én 1843. Hegedűs Sándor, t. és Pest megye eskütte, mint végreh­ajtó biró. (785) Bírói árverés. B) Köncsögi lakos Kosáromi Jánosnak és hitese Jelecz Ilonának 100 vontató szénája, 8 db járm­as ökre 3 db keene lova, 30 db disznó, szükség esetében pedig 500 db birkája bírói végrehajtás kö­vetkeztében i. é. augustus 9kén d. e. órákban a’ hely­színén árvereltetni fognak. Költ Jul. 7kén 1843. Hegedűs Sándor, t. és Pest megye eskütte, mint végrehajtó biró.(759) Bírói árverés. C2,3) Tek­és Fejér megyébe kebelezett Fettendi pusztán bírói foglalás következtében t. Sebestyén Sámuel urnak birtokából több imid szántóföldek fognak e’ f. é. augustus hó 31én árverés által cl adatni. S Heszleny Ferenez, t. és Fejér vgye eskü­tte, mint végrehajtó biró. Váltótörvényszéki idézés. Kanotay Károly, kinek hol eté nem tudatik, a’ Stuiler Ferenez által ellene 600 p. ft iránt támasztott váltó ügyében a’ Váltótörvény II. r. 79. §a szerint folyó évi augustus 16k án reggeli 9 órára kitűzött tárgyalási határidőre e’ váltótörvényszék előtt való megjelenésre idéztetik. Költ Pes­ten a’ kir. e. b. váltó törvényszék 1813. évi julius 3k án tartott üléséből._________________________ C­sődök. 23043. Zala vármegye jelentvén, hogy Pichler Henrich nagy-kanizsai vagyonbukott keres­kedő hitelezőinek megjelenésére folyó évi augustus 22dik napja tűzetett ki határidőül, és ideig­­leni tömeggondnokká Jsabod­ay János hites ügyvéd, pelügyelővé pedig Hollósy József neveztetett. Sz. Iván hó 27dik napján 1843. évben. „ ... . . .. 14245 Felsőbánya szabadalmas mezőváros tanácsának jelentése szerint, Szilágyi György és neje Mardik Julianna hitelezői csődületének határnapja f. évi november 16kára tűzetvén ki, ’s tö­meggondnokká Csausz Albert tanácsnak neveztetvén. Sz. György hó 11 dik napján 1843. évben. (791) Pápán megjelent és kapható Eggenberger József és fiánál Pesten LATIN NYELVTAN lépcsőnként­ gyakorlatokkal ’s olvasókönyvvel, ref. iskolák számára * “ készítette Bocsor István, ny. r. tanár. Harmadik folyamat. Ára I ft SO kr e. p. Ugyanott megjelent és kapható: Számvetési kézkönyv. Magány- ’s nagyobb iskolákbani használatra készítette Bocsor István, ny. r. tanár. Ára­­­ft ezüst pénzben. A’ latin nyelvtan első ’s második folyamatai szinte kaphatók a nevezett he­lyen , amaz 40, ez 50 p. kiért. 23402. Buda városa tanácsa jelentése szerint, nemes Asi-Markovics Péter hitelezőinek összejövetelére folyó évi augustus 29dik napja tűzetett ki határidőül, és ideigleni tömeggondnok­­ká Ignjatovics Simon aljegyző, pelügyelőnek pedig Sándrik Pál hites ügyvéd neve­...eteti. Sz. Iván hó 27dik napján 181dik évben. 23201. Pest vármegye első alispánja jelentése szerint, Nagy-Kőrös mezőváros tanácsa, ottani lakos Himberger Teréz Mandl Már­ton özvegye ellen csődületet határozván, az illető hite­lezők megjelenésére folyó évi September 5-ét határnapul tűzte ki, ideigleni tömeggondnokká Kő­­rösy László városi aljegyzőt, pelügyelővé pedig Bordács Dániel hites ügyvédet nevezvén. Sz. Iván hó 27dik napján 1843ik­ézben. 23403. Buda városa tanácsa Czikő J. F. és May társa ellen csődöt határozván, az illető hitelezőknek megjelenésére folyó évi augustus 31dik napját tűzte ki határidőül, és ideigleni tö­meggondnoknak Eberling Mihály városi járulnokot, perfigyelőnek pedig Popovics Demeter hites ügyvédet nevezte. Sz. I­án hó 27dik napján 1843. évben. 23404. Komárom vmegye törvényszéke jelentése szerint Rév-Komárom városában az Zichy család curiális telkén lakozó Spanraff Károly hitelezőinek megjelenésére folyó évi augustus 29-ike tűzetvén ki határidőül, tömeggondnoknak Fogthay Zsigmond szolgabiró, perügyelőnek pedig Kü­ib­y Alajos tiszti főügyész neveztetett. Sz. Iván hó 27dik napján 1843. évben. 23406. Heves vármegye törvényszéke jelentése szerint, Dudás Igonácz hites ügyvéd hitele­zőinek összejövetelére Eger városa törvényszéke által f évi September 5 dike tűzetvén ki határ­napul , tömeggondnoknak Vas Antal táblabiró , perügyelőnek pedig Gál János tiszti alü­gyész ne­veztetett. Sz. Iván hó­todik napján 1843- évben, 16002. Medgyaszay István debreczeni városbeli polgár ’s bécsi nagykereskedő hitelezőinek csődületére a’ helybeli városi tanács által halándóúl f. évi augustus 7dik napja tűzetvén, ideigleni tömeggondnoknak Perecz József debreczeni kereskedő, perügyelővé pedig Budaházy Sámuel hites, ügyvéd neveztettek. Sz György hó 25dik napján 1843 évben, 21921. Körmöczbánya városa tanácsa jelentése szerint, Ullmann János helybeli polgár hi­telezőinek megjelenésére folyó évi augustus 22dik napja tűzetvén ki határidőül, ideigleni tö­meggondnokká Kuzma János tanácsnok, pelügyelővé pedig Misura János tiszti alü­gyész nevez­tetett. Sz. Iván he­todik napján 1843. évben, Veszprém vmegye törvényszéke jelentése szerint, Fürst Mózes és Em­ánuel palotai lakosok hitelezőinek csődületére f. évi augu­tus 28d ika tűzetvén ki határidőül, ’s ideigleni tömeggondnok­nak Leposa János Palota mezővárosi elöljáró, perügyelőnek pedig Gáal Lajos hites ügyvéd nevez­­­­tetett. Sz Iván hó 13dik napján 1843. évben._ __ (711) AZ ATHENAEUH ez évben megkezdett alakjában folytattatni fog a’ következő II-dik félévben is. Kéretnek e’ lap vesek az előfizetést elfogadni. Bécsiek a’ bécsi cs. postahivatalnál fizethetnek elő. Kiadók: S.Stedel és Vörösmarty. Szerkesztő: Bajza. (796) E’ napokban elhagyandja a’ sajtót, és kapható lesz (1, 2) Emléii DUSKtáv könyváros és kiadónál (Pesten uri­ utcza) Az Egyház és Status közötti békéről. Jegyzetekkel az ismert berlini Előterjesztésre illa Vischeringi báró Droste Kelemen Ágoston, kölni érsek. Ném­etből fordítva a’ második kiadás után: 114*

Next