Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-16 / 265. szám

Vasárnap 105. Julius 16. 1843. ALAP Megjelenik e’ lap minden héten Hétszer, csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyéb­ütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb k­ülföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ha egy-egy­­agátsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár szám­ittatik. TARTALOM. Vezérczikk: (Pótlék) Báró Wesselé­nyi Miklós. Országgyűlés. Igazítás. Jelentés a’ múlt iparműkiállitási tudósításról, ’s a’ jövö kiállításról. Megyei dolgok: Nyitra (Választmányi vélemény a’ kir. előadá­sok iránt ’s erre költ határozatok). Békés (pótlék a’ békési tisztválasztáshoz, zászló zászlóért). Külföldi napi. Spanyolhon. Hiv. tud. Hirdetések. HAOYABOESUa és ERDELY. Vezérczikk. (Pótlék.) Azon vigasztaló remérnynyel fejeztem be a’ megyei botrányokról szóló utóbbi czikke­­met, miszerint a’ jó isten e’ csapást javunkra bocsátotta reánk; ’s hogy azon események, bárminő gyászosak, ’s bármennyi veszélylyel fenyegetők is, de ha eszünk ’s aka­ratunk helyén lesz , azok honunkra örvendetes és szeren­csés eredménynek leendnek. — E’ remény valósulása kez­detének tekintem kormányunk azon bölcs lépését, misze­rint azon botrányok ügyét a’ kir. előadások közé tette. — E’ lépés méltán jogosít azon hitre, hogy országgyűlésen kívül is meg fog a’ baj orvoslására mindent, mi törvényes hatalmában fekszik, tenni. És ez — mint már mondottam — a’ baj orvoslását ’s megújulásainak gátlását már magá­ban is nem kis mértékben eszközlendi. Adja az ég, hogy a’ remény, mellyet e’ tekintetben az ország rendeiben ’s főkint a’ megyékben helyeztem, ’s velem olly sok barátja a’ rendnek ’s az azzal párosult szabadságnak helyezett ’s helyet, teljes mértékben való­suljon. Nehéz, — mondhatni — kétes a’ feladat, melly most az ország rendesnek jutott; csak a’ megyék közremunká­­lása ’s hozzájárulta által oldhatja azt meg becsületet ’s üd­vöt egyenlőn szülőleg. Nemcsak süker nélküli maradna, sőt veszélyes következésű lehetne az ország rendeinek legjobb igyekezete is, hogyha a’ megyék a’ történtek bo­trányos , káros ’s mérhetlen veszélylyel fenyegető voltát nem találnák teljesen felfogni; ha nem lépnének fel azon szilárdsággal, melly erkölcsi testületnek mulhatlan köte­lessége akkor, midőn a’ rendnek, mint a’ szabadságot becsessé tenni ’s biztosítani egyedül képes nemzőnek ér­deke forog kérdésben; ’s annyival inkább akkor, midőn már nem kevesebbről van szó, mint azon nemtőt, mely­­lyet botrányok ’s vétkek helyenkint szentségtörőleg elűz­tek , ’s melly sértve , magát bosszulandó, az egésztőli tá­vozással fenyeget, visszahelyzeni jótéve trónjára, ’s azom­ üdvös maradását biztosítani. Ez böjtöt és imát érdemlő, ’s azt követelő tárgy és alkalom. Az erre, sükeres és illő böjt és ima, az akár általunk, akár mások által elkövetett hibák ’s történt botrányok teljes elismerésében, szívbéli megbánásában, ’s a’ javulásnak férfias és állandó elhatá­rozásában, és olly bölcs intézetekben áll, mellyek az újabb vétkezést gátolják, az arrai alkalmat zárván el, ’s annak csábját enyésztetvén, így, és csak így leend a’ könyörgésnek sükere, ’s meg fog hallgattatni a’ „ne vígy minket kisértetbe, és szabadíts meg a’ gonosztól.“ Ha — mondom — a’ megyék az ima és javulás mind olly sür­gető mind sebesen repülő óráit elmulasztanák, ’s a’ féket­­lenség elleni, törvénynyel ’s törvényes szabadsággal meg­egyező minden lépések tételére ’s tétetésére egész kész­séggel nem lennének, — ezen gyászos esetben az ország rendeinek munkássága bénítva lenne, ’s legnemesb törek­véseik is czélra nem, vagy talán attól épen elvezetnének, — azoknak, vagyis inkább a’ nemzetnek örök gyalázat­­jára, ’s vérünk veszélyére. Adja az ég, hogy a’ törvény­­hatóságok átlássák, miként követeik e’ kérdés megoldá­sára nézve olly kényes és kétes helyzetben vannak, mily­­lyenbe ha nem az események kénytelensége ’s az azáltal előidézett királyi szó állította volna: illy helyeztetéseket valóban csak a’ legellenségesebb szándéknak ’s rész aka­ratnak lehetne tulajdonítani. Az ország rendei ugyanis szirt és örvény közt kénytelenek e’ feladat megoldásában evezni. Ha a’ rend helyreállítására ’s fentartására szigorú módokat igyekeznek határozni: a’ megyei többségek kár­­hoztatását vonhatják magokra; ’s az azon szigort párto­lók , azok, kik bizonynyal a’ hon leghűbb fiai, ’s a’ jó­zan elöhaladás legfőbb előmozditói, népszerűségeket ’s ezzel befolyásukat, ’s attól függő használhatási körüket vesztendik , azok javára lépvén le róla, ’s azoknak en­gedvén azt át, részint kik épen azon rendbontásoknak’s botrányoknak voltak közvetlen vagy közvetett, de fő okai, részint pedig a’ tespedésnek ’s vérünk ez által okozandó okvetlen enyésztőnek emberei. Ha pedig másfelől gyen­gének látszó 's szelíd módokat lesznek az ország rendei javaslandók, úgy bel-és külföldi elleneinknek, azoknak, kik úgy is rend iránti közönyösségről vádolnak, ’s kik ál­talában a’ szabadságot ’s főkint a’ törvényhatósági rend­szert a’jó renddel megegyezőnek lenni tagadják, ’s ezen rendszer mellett sükeres és békés kormányzást lehetlen­­nek állítanak: éles fegyvert adnának kezökbe, olly fegy­vert , melly nemzeti becsületünket nem kevesebbé sebez­né , mint törvényes szabadlétünket. E’ szirt és örvény­közti helyzetből az ország rendeit egyedül a’ megyék se­gíthetik ki, egyfelől az által, ha előre ’s magok erején tesznek meg a’ rend helyreállítására ’s biztosítására veze­tő , ’s hatásuk köre közt nem kis számban létező minden lépéseket; mi által mind a’törvényhozás teendőit köny­­nyitik ’s kevesitik, mind pedig ezt a’ beldolgaikkal elegye­dés kénytelensége alól legalább egy részben feloldják, ’s önállásukat fentartják ’s biztosítják; — másfelől pedig az által menthetik ki a’ megyék a’ KKat és RKet kétes és ter­hes állásukból, ’s az által eszközölhetik e’ kérdés becsü­letünknek ’s civilizált állomány igényeinek megfelelő, ’s honunkat veszélytől mentő’s azt boldogító megfejtését, ha olly utasításokat adandnak e’ tárgyban, mellyek a’ törvényes, de csak rend mellett és által létezhető szabad­ságot , ’s a’ törvényhatósági rendszer lényegét szem elött tartván, a’ rend helyreállítása ’s tartós megalapítása iránti elszánt akaratot, ’s annak eszközlését irányzó őszinte és buzgó szándékot lehellenek. Adja az ég, hogy ármánynak ne sükerüljön tévútra­­vezetési, már eddig is olly sok roszat szült gonosz mivét tovább folytatni. Adja az ég, hogy senki is, ’s főkint köz­nemességünk , ne engedje magát csábítók által elámittat­­ni. Bár sükerülne gyenge szavamnak többeket megóvni ’s felvilágosítani. ’S bár sükerülne a’ tek intő ’s felvilágosító szavainak meggyőzni a’ nemesség többségét az iránt, hogy kik a’jó rend biztosítására vezető’s szükséges szigorú intézetek tétele ’s illy értelmű utasítások adása ellen iz­gatják , nemesi szabadsága iránti féltékenységét ébreszt­vén fel, ’s azt használván palástul, azok legnagyobb el­lenségei , ’s azok és azon szabadságának bizonyos vesztét okozandják. Nem fognak bizonynyal ez alkalommal is a’ gonoszok hiányozni; lesznek csábítók és ámitók. Azok, kik alkot­mány-mentés , ’s nemesi szabadság-érzés szép cameinek örve alatt, mellékes czélaiknak zavarosban halászva hó­doltak ; gyalázatos mesterségöket koronázandók , nem mulasztandják el ugyanazon érvök alatt az előbb elcsábi­­tottakat még inkább magokhoz édesgetni, aljas czélaikra eszközül használni, ’s a’ zavart még nagyobbá ’s a’ ren­detlenséget még borzasztóbbá tenni. — Lesznek, kik a’ rend biztosítása pártolóit, azokat, kik e’ czélra szükséges ’s illő szoros szabályokat fognak mind törvényhatóságok­ban, mind országgyűlésen javallani’s követelni, gyanú­sítani fogják , mint ollyakat, kik a’ nemesi szabadságot megnyitni ’s megrontani kívánják; a’ javait szabályokat pedig, mint a’ törvényhatósági önállás ’s a’ nemesi sza­badság veszélyére czélzott merényeket fogják festeni, ’s mint ollyak ellen a’ lárma-harangot megkonditani. Mondani fogják az álapostolok : „Vigyázzatok, nemes atyafiak, meg akarnak fosztani választási jogaitoktól; ’s ezt tevén, ’s a’ czélzott rendszabályok alá vetvén titeket, oda lesz a’ köz­nemességnek minden szabadsága, ’s azon bánásmód azt a’ parasztsággal egy sorba helyzendi.“ Fognak találkozni ollyak is, kik valamint az adófizetéstőli megrögzött ide­genkedést magoknak pártcsinálásra, ’s a’ rend felforga­tására olly gyászos sükerrel tudták felhasználni; a’ jelen kérdést is nem kevesebb ügyességgel fogják pártjok erő­sítésére , érdekeik vadászására, ’s azon zavar fentartásá­ra ’s terjesztésére, mellyet kedvelnek, ’s mellytől re­mélnek , felhasználni. És ármányos ügyességgel e’ kér­dést egybe szövendik a’ józan haladás általok megtámadott azon kérdéseivel, mellyeknek egy része ellen sok helyt sükerrel, más része ellen pedig — hála az égnek! — na­­gyobbára süker nélkül vívtak. Mondandják: „Imhol az újítók adó alá akarának vetni; de ez a’ mi derék ellensze­gülésünk miatt nem sükerülhetvén, hogy ezen ellensze­güléstől meneküljenek , ’s magoknak országgyűlésen el­döntő pártot, ’s megyékben túlsúlyt alakítsanak, ott a’ városoknak akarnak szavazatot adni, itt pedig meg akar­nak benneteket szavazó jogotoktól fosztani, ’s ki akarnak a’ közdolgokbani részvétből zárni. Igen, azon veszélyes újítók az ősiség eltörlése által a’ főnemességet akarván tönkretenni, titeket pedig választások és tanácskozások­ból kirekesztvén, csak ők akarnak uralkodni; ezek az ősi alkotmányt ’s a’ nemesi szabadságot támadják meg, ’s tudva és nem tudva, a’ kormány kezére játszanak, ’s az­zal együtt fogják mind az ősi alkotmányt, mind a’ nemesi szabadságot sírba dönteni.“ Ilyek, ’s illyekhez hasonlók lesznek az ármány szavai; ’s a’ gonosz azon alakban je­­lenend meg, melly legcsábitóbb, mert érdekhez, haszon­hoz ’s féltékenyül őrzött jogokhozi ragaszkodáshoz szól, mellyek bárkinek is természet szerinti gyenge oldalai; ’s mert ősi alkotmány védelmének zászlóját tűzi ki, melly alá ösztönileg seregük minden, kiben magyar nemes vér foly. Mázsás súlyú életkérdések, a’ haladás vagy sülyedés és enyészet föltételei a’ törvényhatóságok gyűléseit ez utóbbi időkben a’ megpróbáltatás mezejévé tették; de a’ megpróbáltatás fő ’s eldöntő szaka most leend; most, mi­dőn a’ rendbontások ’s rendetlenség kórságának orvoslása jövend szőnyegre, ’s annak kell kiviláglani: vagyunk e vagy nem vagyunk igazi szabadság leírására méltók ’s ké­pesek ; ’s azon kérdés lesz eldöntendő: lehet e békésen és sükerrel törvényhatósági rendszerünk mellett kormá­nyozni vagy nem. Eme’ lét felett határozó kérdések el­döntésének pillanatában minden hű polgárnak szent köte­lessége : résen állani, csábítások ellen polgártársait óv­ni, ’s a’dolog állása’s valódi érdekeik felöl azokat fel­világosítani. Már mondott ’s eléggé ismert igazságok ismétlése ’s ez általi untatás vétségét, ’s a’ józan eszűek belátása el­leni bűnt követnék el, ha az említett ármányok ’s ámítá­sok ujabbi czáfolásába elegyedném, ’s újra is mutogatnám, miszerint nemhogy polgári alkotmányunkat, törvényható­sági rendszerünket ’s nemesi szabadságunkat sértené ’s ve­szélyeztetné mindaz, mit a’ törvényes rend biztosítására tenni lehet és kell; hanem hogy egyedül ezen rendbizto­­sitás az, mi polgári alkotmányunkat, törvényhatósági rendszerünket, ’s nemesi szabadságunkat fentarthatja, ’s bizonyos veszélytől ótalmazhatja. Azon hitben tehát, mi­szerint ez igazságot józan eszű mindenki átlátja, ’s min­den igaz honfi a’ törvényes rend helyreállítását ’s biztosí­tását szintolly őszintén kívánja, mint szilárdan előmozdít­ja; ezen hitben — mondom — csak azon forró óhajtáso­mat fejezem ki, miszerint minden ármány daczára, ’s tör­vényhatósági rendszerünk dicsőségére, a’ történtek or­voslását’s a’béke és rend biztosítását a’ megyék keb­lök­ben magok, önként eszközöljék; az egészre nézve pedig követeiket olly utasításokkal lássák el, mellyek mellett azok ezen szintúgy becsületben járó, mint alkotmányunk fen- vagy fen-nem-maradhatása felett hatá­rozó kérdésben szabad nemzethez méltót, és sükert szü- tendőt határozhassanak. A’ törvényhozás jelen nagy feladatát illetőleg azon meggyőződésemben — remélem — a’ józaneszüek nagy többsége osztozand, miszerint most a’ megyék teljes el­rendezésébe elegyedni nem kell, ’s nem lehet *). — Ar­ra — bármi szükséges lenne is — több és sok előzmények kellenek. Annak ideje még nem jött el; azt most rögtö­nözni , csak ronthatna. Azon dicső építmény tovább épí­tése ’s bevégzése előtt, előbb alapját kell szilárdítani ’s szélesíteni; most, mig ez történendhetik ’s történendik, támogatni kell a’létező épületet, ’s kijavitgatni rázkódás okozta sérüléseit, oltani a’kitört tüzet, ’s újabb gyula­­dástól mentesíteni. És épen, mivel ez a’ haladékot nem tű­rő teendő, azért ha a’ megyék rendszeres elrendezésére minden előkészületek meglennének is, mégsem lehetne most ahhoz kezdeni, mert az nagyobb ’s hosszabb időt kívánó munka, mint a’ mennyi alatt okvetlen meg kell történni annak, mi a’ jelen ’s fenyegető bajokon segítsen. Nem kell tehát most a’ megyék teljes rendezésébe ereszkedni. De hát mit kell tenni? Bár olly könnyű lenne ennek megfejtése, mint annak, mit nem kell tenni; ’s bár szint olly könnyen egyeztethetők lennének az ez iránti nézetek ’s vélemények. Igénytelen véleményem szerint az ország rendeinek mindenek előtt egy tisztelet ’s bizodalomteljes feliratban kérniök kellene ő felségét, hogy kegyeskedjék minden törvényhatóságok­ ’s minden kormány- ’s törvényszékek­hez bocsátandó intézvényében mindennemű ’s bármi czél­­rai pártcsinálást, vagyis úgynevezett éorteskedést elhatá­­rozottan kárhoztatván, azt, ’s annyival inkább annak ámí­tások­, vendéglések­, vagy épen vesztegetések általi esz­közlését, legfelsőbb roszalás, kegyvesztés, ’s a’ bűn aránya szerint más törvényes kemény büntetések által fe­­nyitendőnek nyilatkoztatni; a’ megyéket azonban kegye­sen felszólítani méltóztassék, hogy azok, hol a’ rend megzavartatott, annak helyreállítására, és mindenütt an­nak biztosítására törvényes hatásuk körét meg nem haladó czélszerű szabályokat hozzanak ’s létesítsenek ; másfelől kegyeskedjék a’ megyék kormányzóinak megparancsolni, miszerint mind választásokban a’ kijelölések által pártokat ’s pártoskodást előidézni, vagy arra alkalmat adni óva­kodjanak ; mind pedig — és annyival inkább — bármi al­kalmi, vagy akármi iránybani pártoskodástól, vagy pár­­toskodás előmozdításától őrizkedjenek; és mindent, mi a’jó rend és közcsend megháboritását okozhatja, minden törvényesen hatalmukban levő módokkal ’s eszközökkel meggátoljanak. — Ugyanezen felirat által lenne ő felsége *) Ezt hála istennek — egyetemes meggyőződésnek mond­hatjuk — S­z­e­r­k. 115

Next