Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-16 / 265. szám
tömegéhez vagyunk azt alkalmaztatni kötelesek, 's nem az lenne e gyakorlatilag a' dologból, hogy mig ő felsége népei lélekismerete szabadságát szándékozik ótalmazni, épen azoknak adna egy uj léleknyommasztó fegyvert kezükbe, kiknek a vegyes házasságokba való befolyását inkább kirekeszteni, a’ lehetőségig korlátolni javalja a’ hon elérni czéloztatott nyugalma. Mert, kérdi: ama’ fenérintett „ubi pacta similia non succederent“ szavaknál fogva nem vélhetnék e magokat mindannyiszor kötelességük érzetében felhivatva, az egybekelni szándékozó feleknek lelki pásztorai arra, hogy minden egyes, majdan előfordulandó eseteknél egy egy simile pactumot hozzanak létre? nem lenne e mulaszthatlan kötelességök ezt tenni különösen azon lelki pásztoroknak, kikhez valának a’ legközelebb kihirdetett brevének szavai intézve ? következőleg minden illy alkalommal nem állana e egy kis vallásos háború azon városban vagy helységben elő, hol illy vegyesházasság lenne készülőben, tudva lévén e’ mellett, mellyik az előbb fegyverekkel felruházott fél honunkban, tudni lehet előre azt is, minő fajta szerződések lennének, a’ törvényesen kimondott reciprocitás elve mellett is a’ leggyakoribbak, — a’ honnan ha a’ törvény igy lépne életbe, az lenne belőle, hogy ő felsége szép szándéka, a’ lelkismeret szabadságának kiemelése gyakorlatilag az egy oldalú, ’s immár felbonthatlan reversálisoknak pactum conventumok czime alatti előleges sanctionálásává fajulna el. Tagadhatlan továbbá az is, hogy divatozik ezen a’ kir. leiratban javaslati mód más és pedig protestáns nemzeteknél is ; ámde ott nincs illy solemnis pactum conventumokról, ezeknek lehető sikerüléséröl, vagy nem sikerüléséröl szó; — ott illy szerződések minden, külső világi épen úgy mint papi befolyást kirekesztett családi — nagy részt már a’ házasság megkötése után ’s alatt keletkezett szabados kötések , ’s a’ tölüki visszalépés a’ feleknek függ tettszésétöl — és a’ mi fődolog, olly országokban léteznek ezek leginkább, hol a’ transitus tökéletesen szabad, ’s a 14 évet elért gyermekek, bár mint rendelkezőnek is róluk szüleik, tetszésök szerint választhatják azon hitet, mellyben legtöbb vigasztalást találnak. Megjegyzendő azonban az is, hogy újabb időkben majd mindenütt olly szabályok és törvények léteznek már , mint a’ mellyeket az országgyűlés javasol jelenleg ő felségének. — És váljon végre az olly rendelkezéseknek, mik szerint az egybekelni szándékozó felek tetszésétől függend gyermekeik mi vallásbani nevelése , nem lenne e majd befolyása arra is, minő lelkész adja a' házasságokat össze? az orsz. Rei azt javalják: mindig a’ vőlegény papja. — De ha létre jöne a’ fentebbi szabály, majd nem történnék e, hogy a’ létező törvény nyomán innentül is a’ cath. lelkész adná, még pedig áldással mind azon házasságokat egybe, hol a’szülők minden gyermekeit a’ cath. hitben ígérnék neveltetni, de áldás nélkül azokat, mellyekben a’ gyermekek a’ nembeli különbség szerint vennék vallási oktatásukat, —és végre majd evang. lelkész lenne alkalmaztatandó ott, hol minden gyermekek az evang.hitben lennének nevelendők, — mennyi zavar súrlódás, harcz keletkeznék innét megint!—de nem terheli tovább a’ méltóságos fő RR. figyelmét, hosszas előadással, ’s még talán a’ tanácskozások folytában ismét felhiva értené a’ szólásra magát, most csak az alázatos esedezése : méltóztassanak az előttök levő feliratot lényegére nézve elfogadni, hiszen ami annak egyes szavait, egyes kifejezéseit illeti, azokra észrevételeket tehetni hatalmukban áll. Azt hiszi, meg fog értetni ha kevés szavakban adja elő, mit óhajt maga is a’ fölirásban megváltoztatni. Azon czikkben ugyan is, melly igy kezdődik: „kénytelenek vagyunk“ e’ szó „módositás“után e’ szót „gyakorlatilag“ óhajtaná bele tétetni, ’s ahhoz képest módosítani a’következő szavakat. —Oka pedig, miért óhajtja ezen változtatást, az, mert ha valami van ezen kir. kegy. leiratban világosan kimondva , az a’ lélekismeret szabadsága fentartására való czélzata ő felségének, és a’tökéletes kölcsönösség kimodása; ne vegyék hát épen az ország eei kétségbe ezen elveknek világosan tett kimondását, hanem szorítkozzanak csak arra, hogy ezen magukban dicső elvek gyakorlatilag nem vezethetnének czélhoz; hiszi, ezen elvekhezi világos hozzájárulásuk által az országoa, azokat most törvényi méltóságra fogják emelni. Továbbá azon czikkben, melly így kezdődik „nem szolgál“ még azon szó után „reversalisok“ ezen igét óhajtaná utána tétetni „törvényesíttetnének“’s kihagyatni ezeket czéloztatnak törvénybe hozatni.“ Ezt pedig azért, mert részéről ezen egész felírást úgy veszi, mint teljes méltánylását mindazon jónak, mi ő felsége által kegy. kir. leiratában foglaltatik, ’s nevezetesen a’ jó szándékot a’ fejedelem részéről senki kétségbe nem vette; ezen czikk pedig, ha úgy maradna a’ mint áll, invidiose hangzanék , mert azt fejezi ki, mintha ő felsége mellékes utón akarná az ország kivonatát kijátszani. Végre az utolsó czikkben, mellynek ezen szavak kezdői „csak röviden“ott, hol ezen szavak vannak „más módot nem ismerünk“ — kikéretné hagyni ezen sort „és hogy annak semmi részétől el nem állhatunk“ hanem helyükbe azt javaslaná ,,’s az ország nyugalmát attól várván, ahol továbbá is ragaszkodunk.“ — Ezt pedig azért, mert ime ő felsége maga is, a’ mint szóló beszéde elején kifejté, csak megkezdé még a’ diaetalis tractatust, — ne éljenek hát az ország RR-ei olly kifejezéssel, melly arra mutatna, mintha magok akarnának a’ tractusoknak véget szakítani; hiszen tenni ezt annak idejében, ha szükség, lehet, — előre kimondani, nem volna jó parlamentaris tapintat. Az óvást tevő, és sem a’ kir. kegy. választ, sem a’ BKK- és Rt. által ajánlott, ’s a’ múlt országgyűlésen mind a’ két házban keresztül ment törv.javaslatot el nem fogadó ’s e’ közben megtámadó színezet véd okai. Nincs ember , ki a’ gyermekeknek vallási neveltetése tárgyában úgy rendelkezhetnék,hogy ez az összes polgárság nyugalmát némi részben meg nem zavarná; az e’ részben kigondolt ’s ajánlott mód elseje, melly a’ gyermeknek nevet ’s polgári állást adó atya; második a’ vallásossága miatt számításból ki nem feledhetett, azt gyermekeibe beoltani inkább képes anya; harmadik, melly mind a’ két szülőt tekintetbe veszi, a’nemek (sexus sexuum); a’negyedik az álladalom vallásainak felállítását ’s minden polgárnak ezekbeni neveltetését rendeli; hogy a’négy ajánlott mód között egy sem tökéletes, átlátták több statusok, mint Anglia, Helvetia, Amerika, ’s ezért, mint tudva van, az említett külső statusok határozattan hagyták a’ vallásnevelési ügyet, az illető egyházakra bízva az azok feletti rendelkezést. A’ vallásoknak belkörükben szabad rendelkezést kell engedni a’ törvényhozásnak; mert a’ viszonyosság nem abban áll, hogy minden vallás egy törvény alá szorittassék, hanem abban, miszerint minden vallás belkörében szabad legyen, ez okból kiindulva, szabadabbnak látják a’ személyes jogokat korlátozni nem akarva egyezési tért nyitó kir. választ , melly a’ szülőknek fenhagyva gyermekeik neveltetési jogait, csak azon esetekre szorítja a’ törvény megtartását, midőn rendelkezni nem akarnak. Mondják az előbb szóltak, hogy protestáns atyánkfiai vallási elvekkel összeütköző illy téritvényi jogokkal élni nem fognak. Tagadó válaszul erre például hozaték: Baden, Oldenburg, Hessen- Cassel , hol az ottani protestánsok ennek gyakorlatában vannak; Dániában még kötelesség a’ szülőktől téritvényt venni. A’ suessi zsinat ezt határozta 1836 ban. A’ meghalt burkus király szinte kemény rendeleteket adott e’ részben. Tagadhatlan — folytatók — hogy a’ szülőknek kötelességök gyermekök neveltetése, ’s tudjuk továbbá, hogy a’kötelesség jogot feltételez ; tehát rendelkezhetnek, ’s pacta conventákat készíthetnek gyermekök vallási neveltetésére nézve is; az egyház pedig, mint lelki atya, híveinek e’ jogok ’s kötelességök gyakorlatára felügyelni tartozik. Ennek természetes eredménye, hogy a’ lélekhalászó papság vallásos hivei iránti kötelességét teszi, mint Jézsusnak apostolai Péter és András. Prímás e hgségét pártoló némelly világiak azért járulnak szavazatokkal a’ fémirgy herczeghez, mert a’ rom. catholicusoknak lelki atya, az egyházi rend,legjobban tudja, mit kelletik tennie; mert a’ szabadság nem abban áll, hogy kiki azt tegye, a’ mit akar (ez testi szabadság) hanem azon erényben, mellynél fogva hitének rendeleteit örömmel kövesse. A’ harmadik vélemény második osztályának tárnokait a’ következőkben nyilvániták honunk országbárói ’s főbb hivatalnokai. A’ gyermekek nevelése a’ szülőknek eltulajdonithatatlan joga, melly igazakat a’ törvénynek korlátolni nem kell, sőt kérdés, van e hatalma? — Minden esetre bizonyos az, hogy a’ házi körök jogait korlátozni csak akkor kell ’s lehet a’ törvénynek, midőn a’ közállomány nyugalma, ’s az ország békéje bizonyos családkörök által gyakorlott használatok ’s egyéni szabadalmak által felzavartatik. Ezen előrebocsátott általános elvet véve tekintetbe, ’s erre alkalmazva akár a’ kegy. kir. választ, akár a’ törvényjavaslatot, minden tekintetben egyik sem kielégitö; mert mind a’ kettő parancsolva nyúl a’ polgárok házi körébe, csak hogy a’törvényjavaslat absolute , a’ kir. kegy. válasz feltételesen parancsol. Kérdés: mellyik áll közelebb az igazsághoz? mellyik gyakorlatibb? felelet: a’ kir. válasz. — A’ múlt országgyűlésen két ok harczolt a’ reversalisok ellen, egyik, hogy egyoldalúak, másik, hogy egy harmadiknak közbejöttével ’s befolyásával köttetnek, mind a’ két ok le van rontva a’ kir. kegy. válaszban ajánlott módban. — Mi azon nehézséget illeti, mikint a’ kir. válaszban nem tárgyaltatnak minden pontjai a’ vallás-ügynek, igaz, de fölhívja az ország rendeit felséges urunk a’ többi általa nem érintett pontoknak tárgyalására. — Ezen felhívás megszünteti azoknak agályát, kik nem vehetik részletessége miatt a’ kir. választ egy hozandó törvényezikk anyagául. — Merítsék ki az ország egybegyűltései a’ nem érintett pontokat, ’s a’ kívánt czél el lesz érve; — felséges urunk elveket adott a’ hozandó törvényre nézve, a’ törvényhozó testület alakítson azok szerint törvényeket. — Mondják az előbb szólottak, mikint a’ kir. válasz által mintegy felhívás létetik a’ reversalisok kérésére ’s eszközlésére; tagadhatatlan, hogy nem zárja el az ajánlott mód ennek útját; de ki alkot olly törvényt, melly a’ híveket lelkipásztoraiknak általok óhajtott befolyásától elzárhassa , ’s mig ez meg van , addig a' vegyes házasságokat gátló akadályok elhárítása felmulhatlan akadályokkal van összekötve. Egyébiránt a’ t. Kir. és KR. a’ múlt országgyűlésen mind a’ két ház által elfogadott törvényjavaslathoz ragaszkodva, abban, bár a’kir. kegy. válaszban ajánlott módot czélszerűbbnek tartják,tekintve a’ diaetai tractatus természetét, megegyeznek. Végre a’ harmadik színezet harmadik osztályú szónokai állításuk gyámolitásául következőleg nyilatkoztának: A’ lelkismereti szabadság, egyenlőség, viszonyosság, hármas elvéből kell a’ törvényhozásnak kiindulni, ha a’ bonyolult vallásügy elrendezését elérni óhajtja: a’kir. kegy. válasz ez elvet elvesztő szemei elől, és ez azon ok, minek következménye, hogy az anyngi nyugalmat rabolt reversalisok, mellyekre a’ múlt országgyűlés átkát kimondá, mintegy törvény által kivántatnak szentesittetni. — Ez az oka, hogy az 1790: 26 czélt nemt’re, sőt félremagyaráztatva a’gyarapodását minden áron eszközlő elérás által — mi annak részletessége ’s föltéte f felsége miatt könnyen történhetett — épen ellenkező hajtást szült. — Most felséges urunk királyunk megérté a’ nemzet közkívánatát, ’s kir. választ küld e’ régen orvoslást váró ügyben; de válasza ismét föltételesen megegyező a’ kívánt jogok megadásában. Félő, hogy ez, mint az 1790: 26 ellene fog fordittatni a’ protestánsoknak. De van még egy más a’ k. kir. válaszban: a’ pacta conventák keresetének parancsolata, mellyek a’ térítést mintegy kötelességévé teszik minden felekezetek papjainak; a’térítés pedig, bármelly vallásiéilel gyakorolva is, ingerültséget szül, békét zavar a’ polgárok közt, ’s nyughatlanságot okoz.— Világos a’ föRv. előtt, hogy a’ catholicusok — ha ez nektek törvény által megengedtetik—a’ szerint cselekedendnek; világos pedig mind az annyi polgárok békés nyugalmát fölzavart reversalisok és vegy.házassági ügyek történetéből; világos közelebb az ezt tiltó törvények behozatala ellen jelennen is óvását beadott clerűs mindennap nyilvánított elvéből. Mondatik és tudják a’ mélt. főRB., mikint a’ külhonokban túlnyomósággal biró protestánsok szinte ezt teszik. Tudják, mikint az eredmény itt is, ott is szomorú. — Biztosságot kell tehát keresnünk a’ gyöngébb félnek, ’s e’ biztosságot nem a’ hatalmasabb által könnyen szabadosságig lealacsonyítandó szabadságban, hanem világos és félremagyarázhatlan törvényben lehet csak föltalálni. A’ status teheti ezt, fölötte állván minden vallásnak, ’s tennie kötelessége. Ez okból nyilatkoztak a’ törvényhatóságok mindig a’ reversalisok ellen, ’s midőn megszüntetésöket remélenek,akkor a’ k. kir. válasz pacta conventa rév alatt uj erővel akarja azokat életbe léptetni. Igen, a’ k. válaszban ajánlott pacta conventák semmik nem egyebek , mint más névvel nevezett ugyanazon gyermekek (reversalisok), ’s félő, nehogy úgy járjon az ország velők, mint a’bécsiek, kik nagy bajjal megszabadulván a’ jezsuitáktól, azok Ligurianus név alatt ismét nyakokra jöttek. — Ne fogadják a’ mélt. föRR. ezt el; mert a’ Protestantismus elvével össze nem egyezhető, előre kötelezvényt adni gyermekeik jövőjéről; bár az mindent a’ szabad nevelésért áldoz föl. De a’ törvényhozásnak is sokkal szentebbnek kell tartani a’ nevelési ’s vallásügyet , mintsem megengedje, hogy a’ szülők gyermekeiket olly vallásban neveljék, mellyel magok el nem fogadnak; kinek vallása nem tetszik, hagyja el, de gyermekeit egy maga nem követte vallásnak átadni erkölcstelenség— ’s ezt a’ status nem pártolhatja. — Engedjenek minden vallásra átalmenetelt, ’s a’ szülőknek gyermekeik vallása iránti aggálya meg fog szűnni. Azon szólóknak, kik csudálkoznak, miért nem akarják a’ protestánsok miatt némelly főrendnek elfogadni a’ kir. válaszban foglalt elveket, mellyek jobbak a’ törv.javaslatban állitottaknál, a’ protestánsok nevében azt felelik, hogy az ép ollyan, mint midőn a’ betegnek, ki tiszta forrásvizet kért, édes nedvet (mellytől épen megbetegedett) nyújt az orvos, és csudálkozik rajta, miért nem akarja elfogadni, pedig édes. Azon szónokoknak, kik álliták , mikint a’ régi egyoldalú reversalisoknál sokkal czélirányosabbak a’kir. válaszban érintett pacta conventák, mert nem egyoldalúak, válaszul adatok: félnek tőle, nehogy még roszabb állásba jöjön az ország, nehogy a’vegyes házasságokra lépendő személyek kölcsönösen reversalist kérő jogaik közt azon állásban legyenek, miben áll a’beteg két különböző gyógyrendszert követő aleopatha és homeopatha orvos között, kik t. i. különböző irányban nyaggatják, de meg nem gyógyítják. — Általában a’ részletes törvénynek nem lévén barátai, a’múlt orsz.gyülésen mind a’ két ház által elfogadott általános és mind a’ két vallásfelet kielégitö törv.javaslatnak e felsége elibe fölküldését pártolják. — A’ végeredményt már fentebb megírok. VI. Országos ülés, Jul.2-kén, a’ KHI és Etilnél. Kezdete délben, vége d. u. 1 óra után. A’ mint az ülés megnyittatott, főrendi küldöttség jelent meg, és szónoka a’ Csanádi püspök a’ felső táblának viszonüzenetét adá át, mellyben a’ föRR. kinyilatkoztatják, miszerint a’ válaszfelirásnak a’ közbenjött királyi leírásnál fogva szükségesnek látott módosításában, úgy abban is megegyeznek, hogy az említett leírást (a’ vegyes házasságok ügyében) tárgyazó felírás a’ válaszfelirással együtt terjesztessék ő felsége elejébe. Szél Imre nádori itélőmester felolvasván az üzenetet, ’s a’ főRB. által javaslott négy rendbeli stylaris módosítás: „átkától“ helyett: „súlyától“, „kívánt mód“ után „gyakorlatilag“ szónak iktatása ; az ötödik szakaszban: „reversalisok törvényesittetnének“ az ott előforduló kifejezés helyett; ’s a’felírás végén a’ helyett, hogy nézetöktöl semmi részben el nem állnak a’ BR. ezen kifejezés : „az ország nyugalmát attól várván, ahhoz tovább is ragaszkodnak“ — közfelkiáltással elfogadtatván, — egy megyei követ kinyilatkoztatá, miszerint felette örvend, hogy ezen a’ hazára ’s a’ monarchiára nézve egyiránt fontos ügy illy szerencsésen elintéztetett, ’s miután ezt nagy részben nádor ő fenségének köszönhetni, ki a’ felső tábla tanácskozásait bölcseségével ezen szép czélra vezette, mind ő fenségének, mind a’ felső tábla ezen hazafiui egyetértést eszközlö tagjainak hosszú életet kívánt. — Más megyének követe, ki egyébiránt azt, hogy a’jelen üzenetben ajánlott módosítások elfogadtassanak, szinte nem ellenző, óvást tett, miszerint innen ne következtethessék , hogy üzenetek vagy leírások, a’ kerületi tanászkozás elmellőzésével 116