Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-16 / 265. szám

tömegéhez vagyunk azt alkalmaztatni kötelesek, 's nem az lenne e gyakorlatilag a' dologból, hogy mig ő felsége népei lélekismerete szabadságát szándékozik ótalmazni, épen azoknak adna egy uj léleknyommasztó fegyvert kezükbe, kiknek a­ vegyes házasságokba való befolyá­sát inkább kirekeszteni, a’ lehetőségig korlátolni javalja a’ hon elérni czéloztatott nyugalma. Mert, kérdi: ama’ fen­­érintett „ubi pacta similia non succederent“ szavaknál fog­va nem vélhetnék e magokat mindannyiszor kötelessé­gük érzetében felhivatva, az egybekelni szándékozó felek­nek lelki pásztorai arra, hogy minden egyes, majdan elő­fordulandó eseteknél egy egy simile pactumot hozzanak létre? nem lenne e mulaszthatlan kötelességök ezt tenni különösen azon lelki pásztoroknak, kikhez valának a’ leg­közelebb kihirdetett brevének szavai intézve ? követke­zőleg minden illy alkalommal nem állana e egy kis vallásos háború azon városban vagy helységben elő, hol illy ve­gyesházasság lenne készülőben, tudva lévén e’ mellett, mellyik az előbb fegyverekkel felruházott fél honunkban, tudni lehet előre azt is, minő fajta szerződések lennének, a’ törvényesen kimondott reciprocitás elve mellett is a’ leggyakoribbak, — a’ honnan ha a’ törvény igy lépne élet­be, az lenne belőle, hogy ő felsége szép szándéka, a’ lel­­kismeret szabadságának kiemelése gyakorlatilag az egy oldalú, ’s immár felbonthatlan reversálisoknak pactum con­­ventumok czime alatti előleges sanctionálásává fajulna el. Tagadhatlan továbbá az is, hogy divatozik ezen a’ kir. le­iratban javaslati mód más és pedig protestáns nemzeteknél is ; ámde ott nincs illy solemnis pactum conventumokról, ezeknek lehető sikerüléséröl, vagy nem sikerüléséröl szó; — ott illy szerződések minden, külső világi épen úgy mint papi befolyást kirekesztett családi — nagy részt már a’ házasság megkötése után ’s alatt keletkezett szabados kö­tések , ’s a’ tölüki visszalépés a’ feleknek függ tettszésé­­töl — és a’ m­i fődolog, olly országokban léteznek ezek leginkább, hol a’ transitus tökéletesen szabad, ’s a­ 14 évet elért gyermekek, bár mint rendelkezőnek is róluk szüleik, tetszésök szerint választhatják azon hitet, mellyben leg­több vigasztalást találnak. Megjegyzendő azonban az is, hogy újabb időkben majd mindenütt olly szabályok és tör­vények léteznek már , mint a’ mellyeket az országgyűlés javasol jelenleg ő felségének. — És váljon végre az olly rendelkezéseknek, mik szerint az egybekelni szándékozó felek tetszésétől fü­ggend gyermekeik mi vallásbani neve­lése , nem lenne e majd befolyása arra is, minő lelkész adja a' házasságokat össze? az orsz. R­ei azt javalják: mindig a’ vőlegény papja. — De ha létre jöne a’ fentebbi szabály, majd nem történnék e, hogy a’ létező törvény nyomán in­­nentül is a’ cath. lelkész adná, még pedig áldással mind azon házasságokat egybe, hol a’szülők minden gyerme­keit a’ cath. hitben ígérnék neveltetni, de áldás nélkül azokat, mellyekben a’ gyermekek a’ nembeli különbség szerint vennék vallási oktatásukat, —és végre majd evang. lelkész lenne alkalmaztatandó ott, hol minden gyermekek az evang.­hitben lennének nevelendők, — mennyi zavar súrlódás, harcz keletkeznék innét megint!—de nem terheli tovább a’ méltóságos fő RR. figyelmét, hosszas előadással, ’s még talán a’ tanácskozások folytában ismét felhiva ér­tené a’ szólásra magát, most csak az alázatos esedezése : méltóztassanak az előttök levő feliratot lényegére nézve elfogadni,­­ hiszen a­­mi annak egyes szavait, egyes ki­fejezéseit illeti, azokra észrevételeket tehetni hatalmukban áll. Azt hiszi, meg fog értetni ha kevés szavakban adja elő, mit óhajt maga is a’ fölirásban megváltoztatni. Azon czikkben ugyan is, melly igy kezdődik: „kénytelenek vagyunk“ e’ szó „módositás“után e’ szót „gya­­korlatilag“ óhajtaná bele tétetni, ’s ahhoz képest mó­dosítani a’következő szavakat. —Oka pedig, miért óhajtja ezen változtatást, az, mert ha valami van ezen kir. kegy. leiratban világosan kimondva , az a’ lélekismeret szabad­sága fentartására való czélzata ő felségének, és a’tökéletes kölcsönösség kimodása; ne vegyék hát épen az ország e­ei kétségbe ezen elveknek világosan tett kimondását, hanem szorítkozzanak csak arra, hogy ezen magukban dicső el­vek gyakorlatilag nem vezethetnének czélhoz; hiszi, ezen elvekhezi világos hozzájárulásuk által az ország­oa, azo­kat most törvényi méltóságra fogják emelni. Továbbá azon czikkben, melly így kezdődik „nem szolgál“ még azon szó után „r­ev­ersalis­ok“ ezen igét óhajtaná utána tétetni „törvényesíttetnének“’s kihagyatni ezeket czéloztatnak törvénybe hozatni.“ Ezt pedig azért, mert részéről ezen egész felírást úgy veszi, mint teljes méltánylását mindazon jónak, mi ő felsége által kegy. kir. leiratában foglaltatik, ’s nevezetesen a’ jó szándékot a’ fejedelem részéről senki kétségbe nem vette; ezen czikk pedig, ha úgy maradna a’ mint áll, invidiose hangzanék , mert azt fejezi ki, mintha ő felsége mellékes utón akarná az ország kivonatát kijátszani. Végre az utol­só czikkben, mellynek ezen szavak kezdői „csak rö­­viden“ott, hol ezen szavak vannak „más módot nem ismerünk“ — kikéretné hagyni ezen sort „és hogy annak semmi részétől el nem állhatu­nk“ ha­nem helyükbe azt javaslaná ,,’s az ország nyugal­mát attól várván, ahol továbbá is ragaszko­­d­u­n­k.“ — Ezt pedig azért, mert ime ő felsége maga is, a’ mint szóló beszéde elején kifejté, csak megkezdé még a’ diaetalis tractatust, — ne éljenek hát az ország RR-ei olly kifejezéssel, melly arra mutatna, mintha ma­gok akarnának a’ tractusoknak véget szakítani; hiszen tenni ezt annak idejében, ha szükség, lehet, — előre ki­mondani, nem volna jó parlamentaris tapintat. Az óvást tevő, és sem a’ kir. kegy. választ, sem a’ B­KK- és Rt. által ajánlott, ’s a’ múlt országgyűlésen mind a’ két házban keresztül ment törv.javaslatot el nem fogadó ’s e’ közben megtámadó színezet véd okai. Nincs ember , ki a’ gyermekeknek vallási neveltetése tárgyában úgy rendelkezhetnék,hogy ez az összes polgár­ság nyugalmát némi részben meg nem zavarná; az e’ részben kigondolt ’s ajánlott­­ mód elseje, melly a’ gyer­meknek nevet ’s polgári állást adó atya; második a’ vallá­sossága miatt számításból ki nem feledhetett, azt gyerme­keibe beoltani inkább képes anya; harmadik, melly mind a’ két szülőt tekintetbe veszi,­­ a’nemek (sexus se­­xuum); a’negyedik az álladalom vallásainak felál­lítását ’s minden polgárnak ezekbeni neveltetését rendeli; hogy a’négy ajánlott mód között egy sem tökéletes, át­látták több statusok, mint Anglia, Helvetia, Amerika, ’s ezért, mint tudva van, az említett külső statusok határo­zattan hagyták a’ vallásnevelési ügyet, az illető egyhá­zakra bízva az azok feletti rendelkezést. A’ vallásoknak belkörükben szabad rendelkezést kell engedni a’ tör­vényhozásnak; mert a’ viszonyosság nem abban áll, hogy minden vallás egy törvény alá szorittassék, hanem abban, miszerint minden vallás belkörében szabad legyen, ez okból kiindulva, szabadabbnak látják a’ személyes jo­gokat korlátozni nem akarva egyezési tért nyitó kir. vá­laszt , melly a’ szülőknek fenhagyva gyermekeik nevelte­tési jogait, csak azon esetekre szorítja a’ törvény megtar­tását, midőn rendelkezni nem akarnak. Mondják az előbb szóltak, hogy protestáns atyánkfiai vallási elvekkel össze­ütköző illy téritvényi jogokkal élni nem fognak. Tagadó válaszul erre például hozaték: Baden, Oldenburg, Hessen- Cassel , hol az ottani protestánsok ennek gyakorlatában vannak; Dániában még kötelesség a’ szülőktől térit­vény­t venni. A’ suessi zsinat ezt határozta 1836 ban. A’ meg­halt burkus király szinte kemény rendeleteket adott e’ részben. Tagadhatlan — folytatók — hogy a’ szülőknek köte­­lességök gyermekök neveltetése, ’s tudjuk továbbá, hogy a’kötelesség jogot feltételez ; tehát rendelkezhetnek, ’s pacta conventákat készíthetnek gyermekök vallási nevel­tetésére nézve is; az egyház pedig, mint lelki atya, híveinek e’ jogok ’s kötelességök gyakorlatára felügyelni tartozik. Ennek természetes eredménye, hogy a’ lélekhalászó pap­ság vallásos hivei iránti kötelességét teszi, mint Jézsusnak apostolai Péter és András. Prímás e hgségét pártoló némelly világiak azért járul­nak szavazatokkal a’ fémirgy herczeghez, mert a’ rom. catholicusoknak lelki atya, az egyházi rend,legjobban tud­ja, mit kelletik tennie; mert a’ szabadság nem abban áll, hogy kiki azt tegye, a’ mit akar (ez testi szabadság) ha­nem azon erényben, mellynél fogva hitének rendeleteit örömmel kövesse. A’ harmadik vélemény második osztályának tárnokait a’ következőkben nyilvániták honunk országbárói ’s főbb hivatalnokai. A’ gyermekek nevelése a’ szülőknek eltu­­lajdonithatatlan joga, melly igazakat a’ törvénynek korlá­tolni nem kell, sőt kérdés, van e hatalma? — Minden esetre bizonyos az, hogy a’ házi körök jogait korlátozni csak akkor kell ’s lehet a’ törvénynek, midőn a’ közál­lomány nyugalma, ’s az ország békéje bizonyos család­körök által gyakorlott használatok ’s egyéni szabadalmak által felzavartatik.­­ Ezen előrebocsátott általános elvet véve tekintetbe, ’s erre alkalmazva akár a’ kegy. kir. vá­laszt, akár a’ törvényjavaslatot, minden tekintetben egyik sem kielégitö; mert mind a’ kettő parancsolva nyúl a’ polgárok házi körébe, csak hogy a’törvényjavaslat ab­solute , a’ kir. kegy. válasz feltételesen parancsol. Kérdés: mellyik áll közelebb az igazsághoz? mellyik gyakorlatibb? felelet: a’ kir. válasz. — A’ múlt országgyűlésen két ok harczolt a’ reversalisok ellen, egyik, hogy egyoldalúak, másik, hogy egy harmadiknak közbejöttével ’s befolyá­sával köttetnek, mind a’ két ok le van rontva a’ kir. kegy. válaszban ajánlott módban. — Mi azon nehézséget illeti, mikint a’ kir. válaszban nem tárgyaltatnak minden pontjai a’ vallás-ügynek, igaz, de fölhív­ja az ország rendeit fel­séges urunk a’ többi általa nem érintett pontoknak tárgya­lására. — Ezen felhívás megszünteti azoknak agályát, kik nem vehetik részletessége miatt a’ kir. választ egy hozan­dó törvényezikk anyagául. — Merítsék ki az ország egy­­begyűlt­ései a’ nem érintett pontokat, ’s a’ kívánt czél el lesz érve; — felséges urunk elveket adott a’ hozandó törvényre nézve, a’ törvényhozó testület alakítson azok szerint törvényeket. — Mondják az előbb szólottak, mikint a’ kir. válasz által mintegy felhívás létetik a’ reversalisok kérésére ’s eszközlésére; tagadhatatlan, hogy nem zárja el az ajánlott mód ennek útját; de ki alkot olly törvényt, melly a’ híveket lelkipásztoraiknak általok óhajtott befo­lyásától elzárhassa , ’s mig ez meg van , addig a' vegyes házasságokat gátló akadályok elhárítása felmulhatlan aka­dályokkal van összekötve.­­ Egyébiránt a’ t. Kir. és KR. a’ múlt országgyűlésen mind a’ két ház által elfogadott törvényjavaslathoz ragaszkodva, abban, bár a’kir. kegy. válaszban ajánlott módot czélszerűbbnek tartják,tekintve a’ diaetai tractatus természetét, megegyeznek. Végre a’ harmadik színezet harmadik osztályú szóno­kai állításuk gyámolitásául következőleg nyilatkoztának: A’ lelkismereti szabadság, egyenlőség, viszonyosság, hármas elvéből kell a’ törvényhozásnak kiindulni, ha a’ bonyolult vallásügy elrendezését elérni óhajtja: a’kir. kegy. válasz ez elvet elvesztő szemei elől, és ez azon ok, minek következménye, hogy az anyngi nyugal­mat rabolt reversalisok, mellyekre a’ múlt országgyű­lés átkát kimondá, mintegy törvény által kivántatnak szentesittetni. — Ez az oka, hogy az 1790: 26 czélt nem­­­t’re, sőt félremagyaráztatva a’gyarapodását minden áron eszközlő elérás által — mi annak részletessége ’s föltéte­ f felsége miatt könnyen történhetett — épen ellenkező ha­­j­tást szült. — Most felséges urunk királyunk megérté a’­­ nemzet közkívánatát, ’s kir. választ küld e’ régen orvoslást váró ügyben; de válasza ismét föltételesen megegyező a’ kívánt jogok megadásában. Félő, hogy ez, mint az 1790: 26 ellene fog fordittatni a’ protestánsoknak. De van még egy más a’ k. kir. válaszban: a’ pacta conventák kerese­tének parancsolata, mellyek a’ térítést mintegy kötelessé­gévé teszik minden felekezetek papjainak; a’térítés pe­dig, bármelly vallásiéilel gyakorolva is, ingerültséget szül, békét zavar a’ polgárok közt, ’s nyughatlanságot okoz.— Világos a’ föRv. előtt, hogy a’ catholicusok — ha ez nekt­ek törvény által megengedtetik—a’ szerint cselekedendnek; világos pedig mind az annyi polgárok békés nyugalmát föl­zavart reversalisok és vegy.­házassági ügyek történeté­ből; világos közelebb az ezt tiltó törvények behozatala el­len jelennen is óvását beadott clerűs mindennap nyilvání­tott elvéből. Mondatik és tudják a’ mélt. főRB., mikint a’ külhonokban túlnyomósággal biró protestánsok szinte ezt teszik. Tudják, mikint az eredmény itt is, ott is szomorú. — Biztosságot kell tehát keresnünk a’ gyöngébb félnek, ’s e’ biztosságot nem a’ hatalmasabb által könnyen szaba­dosságig lealacsonyítandó szabadságban, hanem világos és félremagyarázhatlan törvényben lehet csak föltalálni. A’ status teheti ezt, fölötte állván minden vallásnak, ’s ten­nie kötelessége. Ez okból nyilatkoztak a’ törvényhatósá­gok mindig a’ reversalisok ellen, ’s midőn megszünteté­­söket remélenek,akkor a’ k. kir. válasz pacta con­ven­­ta rév alatt uj erővel akarja azokat életbe léptetni. Igen, a’ k. válaszban ajánlott pacta conventák semmik nem egye­bek , mint más névvel nevezett ugyanazon gyermekek (re­versalisok), ’s félő, nehogy úgy járjon az ország velők, mint a’bécsiek, kik nagy bajjal megszabadulván a’ jezsu­itáktól, azok Ligurianus név alatt ismét nyakokra jöttek. — Ne fogadják a’ mélt. föRR. ezt el; mert a’ Pro­testantismus elvével össze nem egyezhető, előre kö­telezvényt adni gyermekeik jövőjéről; bár az mindent a’ szabad nevelésért áldoz föl. De a’ törvényhozás­nak is sokkal szentebbnek kell tartani a’ nevelési ’s val­lásügyet , mintsem megengedje, hogy a’ szülők gyerme­keiket olly vallásban neveljék, mellyel magok el nem fo­gadnak; kinek vallása nem tetszik, hagyja el, de gyer­mekeit egy maga nem követte vallásnak átadni erkölcste­lenség— ’s ezt a’ status nem pártolhatja. — Engedjenek minden vallásra átalmenetelt, ’s a’ szülőknek gyermekeik vallása iránti aggálya meg fog szűnni. Azon szólóknak, kik csudálkoznak, miért nem akar­ják a’ protestánsok miatt némelly főrendnek elfogadni a’ kir. válaszban foglalt elveket, mellyek jobbak a’ törv.ja­­vaslatban állitottaknál, a’ protestánsok nevében azt felelik, hogy az ép ollyan, mint midőn a’ betegnek, ki tiszta for­rásvizet kért, édes nedvet (mellytől épen megbetege­dett) nyújt az orvos, és csudálkozik rajta, miért nem akarja elfogadni, pedig édes. Azon szónokoknak, kik álliták , mikint a’ régi egyol­dalú reversalisoknál sokkal czélirányosabbak a’kir. válasz­ban érintett pacta conventák, mert nem egyoldalúak, vá­laszul adatok: félnek tőle, nehogy még roszabb állásba jöjön az ország, nehogy a’vegyes házasságokra lépendő személyek kölcsönösen reversalist kérő jogaik közt azon állásban legyenek, miben áll a’beteg két különböző gyógy­­rendszert követő aleopatha és hom­eopatha orvos között, kik t. i. különböző irányban nyaggatják, de meg nem gyó­gyítják. — Általában a’ részletes törvénynek nem lévén barátai, a’múlt orsz.gyülésen mind a’ két ház által elfo­gadott általános és mind a’ két vallásfelet kielégitö törv.ja­­vaslatnak e felsége elibe fölküldését pártolják. — A’ vég­eredményt már fentebb megírok. V­I. Országos ülés, Ju­l.­­2-kén, a’ KHI és Etilnél. Kezdete délben, vége d. u. 1 óra után. A’ mint az ülés megnyittatott, főrendi küldöttség jelent meg, és szónoka a’ Csanádi püspök a’ felső táblának vi­­szonüzenetét adá át, mellyben a’ föRR. kinyilatkoztatják, miszerint a’ válaszfelirásnak a’ közbenjött királyi leírásnál fogva szükségesnek látott módosításában, úgy abban is megegyeznek, hogy az említett leírást (a’ vegyes házas­ságok ügyében) tárgyazó felírás a’ válaszfelirással együtt terjesztessék ő felsége elejébe. Szél Imre nádori itélőmester felolvasván az üzenetet, ’s a’ főRB. által javaslott négy rendbeli stylaris módosítás: „átkától“ helyett: „súlyától“, „kívánt mód“ után „gya­korlatilag“ szónak iktatása ; az ötödik szakaszban: „re­versalisok törvényesittetnének“ az ott előforduló kifejezés helyett; ’s a’felírás végén a’ helyett, hogy nézetöktöl semmi részben el nem állnak a’ BR. ezen kifejezés : „az ország nyugalmát attól várván, ahhoz tovább is ragasz­kodnak“ — közfelkiáltással elfogadtatván, — egy megyei követ kinyilatkoztatá, miszerint felette örvend, hogy ezen a’ hazára ’s a’ monarchiára nézve egyiránt fontos ügy illy szerencsésen elintéztetett, ’s miután ezt nagy részben ná­dor ő fenségének köszönhetni, ki a’ felső tábla tanácsko­zásait bölcseségével ezen szép czélra vezette, mind ő fen­ségének, mind a’ felső tábla ezen hazafiui egyetértést esz­­közlö tagjainak hosszú életet kívánt. — Más megyének követe, ki egyébiránt azt, hogy a’jelen üzenetben ajánlott módosítások elfogadtassanak, szinte nem ellenző, óvást tett, miszerint innen ne következtethessék , hogy üzene­tek vagy leírások, a’ kerületi tanászkozás elmellőzésével 116

Next