Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-16 / 265. szám

mindjárt, felolvasásuk után , országos ülésben volnánal tárgyaltatandók.­­ — Mire a’ királyi személy­nek megjegy­zé, hogy ezen óvásra nem volt szükség; mert ő, mint el­­nöjet több ízben kijelentette, hogy az előleges kerületi ta­nácskozás, vagy ennek elmellőzése tökéletesen a’ BB akaratától függ. — Felolvastatván azon külsői­­ségi tagos névsora , kik a' RRnek az ajánlott stylaris módositások­­hglyplájáját a’ felső táblának megvigyék, a’ szónoknak egyszersmind meghagyatott, hogy nádor ő fenségének a’ RR, hálás köszönetét nyilvánítsa. — Visszaérkezvén a’ küldöttség, ennek szónoka jelenté, hogy a’föRR. öröm­mel vették az alsó tábla szives készségét az ajánlott mó­­dositásokhozi járulásra, ’s hogy nádor ő fensége a’ két tábla rozssttá Barátságos egyetértést a’ majdan előfordulan­dó egyéb fontos kérdésekre nézve is forróan óhajtja. A’ királyi személynök a’ RRket most arról értesíté, hogy allerem czélszerűebb elrendezésének eszközlésére, melly^t^a^jffJ^,, szükségesnek láttak, f. hónap végéig ülé­sek nem fognak tartatni; ’s hogy mihelyest azon tanács­kozás, melly a’ főRRnél jelenleg foly, béfejezve leszen: vegyes ülésben a’ válaszfelirás mellékleteivel együtt , be­­pecsételtetni, Ó h­onnan ő felségéhez felküldetni fog. . iillie A’ megyei kihágások ügyében választott küldött­ség üléseit tegnapelőtt megkezdette. Elnökül választatott Török Gábor , jegyzőül Zsoldos Ignácz. . I m pipda nodgsaluade&­­ni Oklivno­­á­­inipipjU i iillovid közlés. . .­ ­ Szerdán, jul. 12. 1843. A’ fÖRR. mai ülésébeni­, nyomban a’ mint a’ RR. az országgyűlési szállá­sok,és sérelmek összeszedése tárgyában megkivántató vá­lasztmány kinevezését küldöttségileg jelenték a’ föRRnek, ’s azoknak keblekbeli tagjaik általi hozzájárulását kérték, indítvány,létetett, miszerint a’föRR., az eddigi gyakor­lat nyomán, necsak illy alsóbb osztályú, hanem magasabb érdekű ,’s fontosabb ügyeket előkészítő választmányokban is szószerűttessenelc., Egyike azon indítványoknak, mellyek természetöknél fogva szívesen marasztalván a’ testületben, a’ hol születtek ’s melly általok különösen érdekelteb­b, hosszabb értekezéseknek alkalmul szolgálnak. Víttak mel­lette, sokan,, időnyereségi jogi szempontból indulva. Harczoltatott ellene is.­­ Végeredmény az indítványtevő ré­szére dőlt, ’s a’mellettes többség kijelentésével elnöki­­leg kimondatott, miszerint a’KK. és RR. fel fognak szólít­­tatai, hogy már legközelebb a’városok rendezése, ke­reskedés, rzösiség ’s más hason-fontosságú ügyekbeni vá­lasztmányokban a’ fövőnek is együtt munkálási tér enged­tessék. Az e’ tárgybani vitatkozások folyamát a’ jövő számban. Igazítás. A’ Pesti Hírlap 262. számában, a’ 451. lap harmadik hasábja végszakaszában az mondatik, hogy a’ ma­gyar nyelv ügyébeni felírás, szükségesnek talált több rendbeli változtatások végett új szerkezetben fogott a’ BR. ebbe terjesz­tetni; ebben némi tévedés van. Mert azt a’ törvényjavaslatról, ’* nem a’ felírásról kell érteni. A’ törvényjavaslatnak ugyan­is az elvek és végzések többszöri ingékony változtatása miatt, mellynek tudósításaink hű tükrét adák, több ízben szükségkép újra kellett szerkesztetni; de a’ felirás és üzenet csak egyetlen egyszer sem változott; sőt azon egyedüli kihagyással: „hogy a’ horvátok a' hivatalos levelekhez csatolandó iratokat is ma­gyar nyelven szerkeszteni tartozzanak“, úgy a’ mint eredetileg feltéve volt a’ legelső felolvasáskor, nemcsak a’ kerületi, hanem országos ülésben is helybehagyatott. Melly, hirtelen mun­ka közt könnyen eshetett, téllhibát ezennel kiigazítani sietünk. Jelentés: Az első magyar iparműkiálli­­tásróli jelentés harmadik íve lapjaink mai számával bocsáttatik szét; a’ még hiányzó néhány lap, a’ következő második, legfőbb harmadik számmal fog szétküldetni. Meg kell vallanom, hogy botránykozásig elkéstem vele; nem is akarom mentségemül felhozni azt, mi magában a’ jelen­tésben a’ „gácsi posztó gyár“ rovata alatt érintve van, ha­nem csak egyedül azt említem, hogy a’ kinek vállaira, mint néhány­unknak itt a’ fővárosban, több teher rakatik mint men­nyit elbírni időnk lehet; az sem olly jól, sem o­ly gyorsan nem dolgozhatik, mint tenni kötelessége volna. Hiszek is­tenben , hogy a’ cselekvők száma mindinkább meg fog szaporodni, ’s a’ munka oszolyán, mindnyájan kik dolgo­zunk, jobban ’s gyorsabban dolgozhatandunk; annyit min­den esetre biztosíthatok, hogy a’ magyar iparegyesület gondoskodni fog, miszerint a­­ jövő augustusi pesti vásár alatt megnyitandó má­sodik iparműkiállitásról , mellyre ezennel minden illeték figyelmét új­ra meg újra tisztelettel kikérem, a’ jelentés ne olly avatatlan kezek által készüljön,mint jelen­leg készült, ’s olly gyorsan is készüljön, hogy a’ jutalom­osztáskor már egészen szétküldethessék. — A’ dolgok csak addig mennek nehezen, míg emberekre akadnak. — Egyébiránt mentségemre még sokat hozhatnék föl, ha mentegetésnek czélját látnánk;de miután azon hitben vagyok, hogy azon 11,000 magyar példány közül, melly e’ jelen­tésből szétküldetett, ’s 9.000 német közül, mi még szét­küldetni fog, alig van 500, a’ melly azon szerencsében részesülne, hogy olvastassák; azt tartom, nincs ok mi­ért metegetődzem; mert nehezen van 100 ember ez egész honban, a’ kiknek csak eszébe is jutott, hogy a’ megkez­dett,jelelentés még berekesztve nincs. — Azzal tehát fel­hagyva, inkább kísérletet teszek ismételve hirdetni , hogy a’­­jíöv­ő augustusban ismét iparm­űkiállitás le­st* ’s hogy a’kiállítandó czikkek Länderer u.r­v az intézendők, ki azokat immár a’ múlt M e­dar­dnapi vásár óta elfogadja.—Nem tartom e’ figyelmeztetést feleslegesnek; mert meg vagyok győződ­ve, hogy ámbár már legalább 50-szer hirdetve volt, még is igen sokan vannak, kik a’ dohárról semmit sem tudnak. Pest, julius érd­én. 1843. K­oss­u­th Lajo­át íbárédV. vá­­lasztm. aligazgató. oberalgen. fed®« o a Iflegyes dolgok. J'"a ^ Jitráíról. Élviegyedes közgyűlésünk sztá. 19- kén kezdődött ’s 23-káig tartott. Mindenek előtt kérjük a’ tisztelt olvasó közönséget, ne Védné hogy ezen közgyülekezetnek h­a­­­s­z­ál­­n a 'Dárszát­iái[Izí­liaé$é­n­­kedn­nk. Isten őrizzen, hogy municipalis életünket meg­vetés tárgyává tegyük. Sokan vannak új­ WéVézeU strirn­e informationis emberek, kik ha mind leírva látnák jdb a gy­ülésünknek árnyoldalait, talán kétségbe eáfit'hek' megyénk jövendő átalakulása fölött. Pedig a’ reményvesz­tés idő előtti és káros is lehetne. Ez okból csak olly ténye­ket közlendőnk, melyekért fejünk talán is megfájulni Trifelli fog.|- E^ő napon szőnyegre jött:xma^Mitk­ázott'választ­­mánynak, mellyel az előadások megrostálására múlt köz­gyűlésünkből kineveztünk. — Nem ártaná itt ezértválaszt­­mánynak kimerítőbb ismertetése. Összeült az égi­ WtVel a­ jelen közgyűlés előtt, és első alispáni elnöklet alatt leg­szebb renddel kezdd meg tanácskozásait. Az előadások első pontjától fázott ugyan , és ezért csakhamar túladott rajta; de a’második pont, vagyis az ism­eretes nem­zeti koráid apát körül két délu­tán egész estig vitázott, és e vitát megyénkben fölötte ritkán tapasztalható ünne­pélyes komolyság fűszerezte. Főügyvédünk felszólítására K. J. előterjesztő, hogy a’ r­e­n­d­n­e­k és szabadság­nak összeegyeztetése az, mi alkotmányos életünk jelen viszályai közt legelső teendő,’s hogy ezen összeegye­zt­etés szil­ár­d­ul soha nem eszközölhető máskép,mint ha a’vá­lasztási személyes jognak meghagyásával, köztanácskozási jogát képviseletileg gyakorolja a’ nemesség. — Ugyan­­csak K. J. a’ titkos voksolást is indítványba hozta, kifejt­vén , hogy ha ezen rendszernek üdvös természete válasz­tó oknak kellőleg megmagyaráztatik , már maga ezen tit­kos voksolási rendszer képes a’csábításoknak sükerét meghiúsítani; ’s minthogy a’ titkot kiki csak keblében vi­selvén azzal senkit nem ingerel, egyszersmind a’ választá­sok körüli súrlódásoknak ösztönét elzsibbasztani. Ezen egész indítvány szokatlan figyelemmel kihallgattatott, de egyszersmind szokatlan hévvel megtámadtatott. A’ képvi­seleti egyszerű tervnek részletes czáfolatába ugyan senki nem bocsátkozott; mert azt egyenes fegyverrel ostromolni nem is olly könnyű,­­ hanem­ azon tág megjegyzés mel­lett , hogy a’képviselet honunk jelen viszályai között még kivihetetlen, a’ negativnak nem kevés golyói szórat­­tak ellene. Mi azonban, bármennyire depopularisáltassék is a’képviselet, épen azok által, kik azt sajtó utján ho­nunkban is megismertették ; bármennyiszer tulajdonittas­­sék is annak a’ rögtöni kivihetlenség praedicatuma, mégis szilárdul ragaszkodunk ahhoz, mint az igazi alkot­mányos rend és szabadságnak olly közvetítőjéhez, mellynél jobbat feltalálni, magyar elme épen a’ jelen vi­szonyok közt képtelen. Mondogatták sokan, hogy a’ kép­viselet radical reform , és ez okból talán ingerlő lehetne annak rögtöni behozatala. Sokat tudnánk felelni ezen csin­talan objectióra ; de az idő szűke csak annyit enged meg­jegyeznünk, hogy kár a’ legüdvösb eszmét, megtestü­lése előtt, rémnek kiáltani, ’s ekkép czáfolat helyett elnépsze­­rütlenitni. Még nagyobb kár volt a’ választmányban azt említeni, hogy a’ képviselet által megúsztatnék nemessé­günk egyéni jogától; mert ha nem lehetne is a’képvise­letet akkint alkalmazni, hogy bizonyos időszakonkint minden független ember részesülhessen a’ köztanácskozá­si jogban, annyi igaz , hogy a’ képviselet ezen jogot tiz­­szerre nagyobb fontosságra emelné, midőn az most — boldognak boldogtalannak csáki szalmájakint adatván — egész becsét elveszti. — Attól is félnek itt némellyek a’ választmány tagjai közül, hogy ha csak képviselők foly­hatnának be a’ köztanácskozásokba, ők azokból ki lenné­nek netalán zárva. De ezen félelemnek sincs megállható alapja; mert 1) olly nagy számát tűzhetné ki törvény a’ megyei képviselőknek, mellyböl felette kevés miveltebb egyén maradna ki, minthogy a’szegényebbek úgy sem hagyhatván el hosszú időre öndolgaikat, mindenesetre a’ tanult osztályból választanák képviselőiket. De a­ m­e­­gyei választmányokba, mint már nem annyira di­­plomaticai jellemüekbe, a’ képviselők többsége ollyanokat is meghíhatván, kik elismert talentumok daczára meg nem választattak. — ekkép panaszra nem sokaknak leendne al­kalmuk. — Meg kellne ezenfelül a’ törvénynek határozni, hogy megyei végzések hozatalára, a’képviselőkből há­nyan tartozzanak okvetlenül jelenlenni közgyűléseken? Ezen meghatározásnak hiányát jelen helyzetünkben is ször­nyen érezzük; — mert nem merünk, kivált itt Nyitra vme­­gyében , úgy szólván semmi fontosabb végzést hozni gyű­léseinken , mihelyt a’ közönség száma szokottnál keve­sebbre olvad. — A’titkos voks, nagyobb egyenes os­tromot álla ki, mint a’ képviselet, ’s legalább 3 óráig gya­­korlá rajta szellemi erejét a’ választmány. Találkozott ha­talmas ellenzője is Tarnóczy Kázmérban, ki, noha tudja a’ titkos voksolásnak országos többségét, azt önrészéről mégis kárhoztatta, mint az elfajulásnak egyik eszközét Mindazáltal kimutattatván, hogy talán inkább a’ nyilvános szavazás vezet elfajulásra, épen mivel a’ belső meg­győződés szabad nyilvánítását felette gátolja,— a’ választ­mányi többség csakugyan a’ titkos szavazat elvéhez szegő­dött. — Felemlittetvén, hogy a’ mi jelen választóinknak egy része éretlen gyermekekből, más része elcsábított vak eszközökből van gyakran összeparancsolva, ezen ab­­surdumnak jövendőbeni mellőzése végett választmányi ha­besser­ek választók, kik soha bű­nperben elmarasztalva nem Ekkép a’ Választási joggal csak tisztá­ba jött a* választmány; de hátra volt még a’ nehezebb résil E.TO kisztanácsoWSI tóVgyakor Mrsás kéri­ti biztosítása, ’s áltáláttart a* kicsapongásoknak Teker­zése. A’ nagy elvet könnyedén kimondták, hogy nem fo­gadván el a’ képviseletet, a’jelen személyes joggyakorlat mellett tovább is maradni kívánunk. Egyik választmányi tag most a’ büntetések eszméjére jött, ’s szigorú fenyité­­ke­t javasolt törvényieg határozatni a’ rend- és békezava­­r­ók ellen. Mások, nagyobb termet, gallérját, rendezett űjhelyeket , még zártszékeket is törvénybillettek, ’s már nem jóánpáti’a’ Választások körüli kihágásokról, sem egye­dül a’lögtaná’cskói’ás rendezéséről vala szó, hanem össze­­vissza tervezgettünk mindenfélét. Többi közt a’ szigorú burttetések eszméje igen nagy viszhangra talált; ’s nem gondolván meg, hogy már maga a’beszámítás elve isel lenne tévesztve, ha irgalom nélkül minden kihágást, fő­leg a’ szegény megvesztegetett nemességnek tulajdonit­­nánk; továbbá nem gondolván meg, hogy az isme­retes kihágások nem is annyira criminalitások, mint in­kább politialis vétkek; nem gondolván meg végre, hogy ezen kihágásokat inkább meggátolni mint meg­büntetni kell, — csak neki rohantunk a’ szigorú bünteté­sek javaslatának. Mi már eszmében egész codexét láttuk a’ szörnyű büntetéseknek. Mondatott, mikép a’ kép­viseleti rendszer már e’ tekintetből is elsőséggel bir, a m­ihogy a’ kicsapongásokat általában megelőzni töreked­vén, nem hozná a’ megyéket azon szomorú kénytelenség­­be, hogy vagy a’ korlátlan kicsapongások, vagy az örökös fenyitékezés közt választanak. És ne feledjük, hogy minél finomabb büntető törvényeket alkot e’ tárgy­ban a’ jelen országgyűlés, annál inkább elősegítenél ez­úton is a’ közelfajulást; mert a’ csábítások, megvesztege­tések minden legkisebb apróságait meghatározni sem ked­ve sem ideje nem lehetvén a’törvényhozásnak, igen so­kan lesznek, kik mesterséget üzendnek a’ törvény betű­értelmének elcsavarásából, ’s agyvelejök a’ legfinomabb megvesztegetési cselszövényeknek fog lenni ügyes taká­csa. Igen jól mondta ezokból V . Pál táblabiránk, hogy a’ titkos voksolásban olly eszköz rejtezvén, melly a’ lé­­lekvásárlóktól épen azon bizonyosságot rabolja el, mellyel azok a’ nyilvános szavazatnál vétkek sükerére számítanak, ez okból a’ titkos voksolás közvetve nagyobb hasznúvá lesz a’ korteskedés megszüntetésére, mint a’ legszigorúbb büntetés. Ekkint van a’ képviselettel is, közvetve jobban megalapítja ez a’ törvényes rendet ’s szabadságot, mint minden közvetlen intézkedés. ’S aztán nem látjuk e vilá­gosan , hogy maga az élet ujjal mutat a’ képviselet beho­zatalának könnyűségére. Hiszen a’szegény nemesség, ha csak be nem csábittatik, magától soha meg nem jelen köz­gyűléseinken. Ez nyilvános jele annak, hogy a’ nemesség, köztanácskozási személyes jogának képviseletivé átalakí­tását mintegy tacite követeli, nem hogy még az ellen ber­zenkedni kívánna. Hanem a’ bokorban más nyúl rejtezik, ezt el ne felejtsük. A’ mai világ ugyanis a’ bokrok és nyulak világa. — És ha a’ képviselet — miként itt em­­litteték — gyökeres javítás lenne is, ez annak behozatala ellen talán csak nem argumentum? Mi erősen hiszszük, hogy a’foltozó reform hasonlíthatlanul jobban inge­rel, mint a’ leggyökeresebb; mert amaz bizalmatlanságot szül mindenkinél, a’ki látja, hogy a’törvény soha be nem fejeztetik, hanem azt még örökké i­s­z­k­á­b­á­l­n­i kell. A ’S a’lépcsönkénti javítás sem abban áll, hogy va­­lamelly polgári institutiónak először egyik, majd azután másik lyukát dugjuk be; hanem hogy ma egyik, holnap a’ másik szükséges alapot és erőt teremtsük elő. Választ­mányunknak az előadások I1-ik pontjára hozott végzése általában oda irányult, hogy úgy választás mint köz­tanácskozásoknál a’ személyes joggyakorlat még most épen hagyatván, a’ kicsapongások, rendzavarások megszünte­­tése végett hathatós büntetések alkottassanak. Különö­sen pedig javasoltatok, hogy közmegvetés érje mind­azokat, kik bárminemű megvesztegetés útján jutottak hi­­­vatalra. És másodszor, esküt tévén le minden megválasz­tott egyén, hogy sem ő maga, sem az ő részére senki, másokat meg nem vesztegetett, — érje szigorú büntetés a’ hamisan esküvőket. (Vége követ.) — ije licitesből. Pótlék a­ diszválasztás­­h­oz»F­­or v.: Tormássy Lajos, m­ér­nök: Bodoki Henter Károly, selyem és építési felügyelő: Szabóti László, és várnagy Budjács András hivataikban megerősítettek. Tiszteletbeli aljegyzőkké neveztettek: b. Rudnyánszky Iván, gr. Esterházy István, Jancsovics Pál, Szánthó Al­bert , Farkas Béla. Tiszteletbeli alügyészekké pedig : Ke­resztúri László, Mészáros Zsigmond, Nagy Károly, és Thomka Alajos­ — Az egész tisztválasztás 5 '/1 óra alatt minden féktelenség nélkül, szabad férfiakhoz illő renddel’ ment végbe. Ugyanaz alkalommal megyénk igen érdekes ajándéknak jutott birtokába, — egy zászlónak, mellyet szeretve tisztelt főispánunk lelkes neje, a’ hazaszerte ma­gasztalt grófné, viszonzásul küldött azon lobogóért, mellyet a’ megyei nemes lovas sereg múlt évi ünnepélyes beikta­tásakor emlékül nyújtott férjének. E’ zászlónak szalag­ját maga himzé a’grófné, ’s felmutatásakor hosszasan kitörő éljenek tükrözők a’ BR. hálás örömét, egy azonnal elhatározott köszönő iratban majd bővebben kifejezendőt. Évnegyedes közgyűlésünket tiszválasztás után azonnal el­kezdők , ’s mit ennek köréből kiemelendőnek találok, nem mulasztandom el mielőbb közleni! .­­.

Next