Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-20 / 266. szám

rt­et; ezt szóló tagadja, mert erre több példák létez­nek , nevezetesen az 1825. év, midőn mindjárt a’ felírás után választmányt neveztek ki a’ főRe.. Mi jelen viszonyainkat illeti, törvényhozásunk mint minden na­gyobb testület, nagy hiával lévén az egyeztető szel­lemnek — melly pedig minden komoly tanácskozások főkelléke — ezt keresi, ’s ezért oszlik kisebb körökre, hol kevesebbek a’ személyes ingerültsé­gek; ’s igy készíti a’ nemzet életéből merített tör­vényeket. Egyébiránt az indítványt pártolná, ha azt nem tartaná, hogy a’ kölcsönös capacitatio ideje lejárt, mit minden tud , ki figyelemmel kisérte az országgyűléseket. Egy mód van csak, véleményeként, melly szerint a’ felső ház tekintélye fentartási czálját elérhetjük: várjuk meg t.i. mig a’ tárgyak a’ KK. és RR. tábláján keresztül menve hoz­zánk jutnak, ’s akkor meggyőződésünket követve, szóljunk hozzá,’s fejtsük ki azokróli elveinket’s nézeteinket, és so­ha ne engedjük meg, hogy e’ tábla a’ másiknak csak revisora legyen, ’s a’kívánt czélt elértük. — Majd egy főispán ’s báró kezdetében nem ellenzette volna az indítványt, mert igaz hasznot benne nem látott, de kárt sem, ’s a’ priori ismeri az indítványozó tiszta szándékát, mi egyedül a’ közjó előmozdítására van irányozva; de most másképen van a’dolog, ’s kénytelen, nehogy félremagyaráztassék, terjedelmesebben szólani. Károsnak látja az indítványt je­len stádiumában, mert ez olly jogkövetelés, mellynek el­érése által a’ másik ház jogai csonkittatnának. Ha arról lenne szó, hogy a’ választmány eb­be mint egyes ember véleményt adhatna bár ki, ’s ezen véleményadással a’ tör­vényhozásra mintegy befolyna, nem ellenzené; de most jogkivivásról lévén szó, kénytelen ellenvéleményét kinyi­latkoztatni. Az indítványban érintett időnyereségi thesis kivihetősége kétséges; nem akar most a­ szóló annak tag­lalásába bocsátkozni: egy vagy két házrendszert lehet e honunkra inkább alkalmazni, hogy eredetében ország­gyűlésünknek régibb történetében mellyik föllelhető; — csak azt állítja, hogy mikint jelenleg a’ törvényhozó test két házra eszük, ’s mind a’ két háznak saját jogokat adott az idő. Ha a’ heterogen elemű két ház most, midőn a’ felső háznak tagjai nem felelősök, önállásuak, mig az alsóház számadással és felelettel tartozik, utasításokkal köttetik, ’s most, midőn ezen utasítások készítésébe a’ felsöház egyé­nei befolynak, ’s ott is képviseltetnek, jogai összekevertet­­nek, félő , hogy ez által előbb-utóbb zavar idéztetik elő. Igen! ha a’ vetői joggal biró főRR. kezdeményi jogokat is nyerendnek, akkor a’ KR. és RR. táblája erejéből ki­vétetik , akkor a’ birtokképviselők fölröpítik a’ mérő-ser­penyőben a’ nemzet képviselőit. Jogokat akarnak némely­­lyek, mellyeknek következtében a’ m. főRR. tettleg be­folyhassanak a’ közmunkálatra, hogy igy a’ hon vágyát elháríthassák; — ezek vigasztaláséul elég legyen megje­gyeznie , hogy minden észrevételeiket feltehetik, midőn a’ tárgy hozzájok felkerül. Mi a’ megitéléstöli félelmüket illeti, arra azt válaszolja, mikint a’ helyzeteket ismerő honfiak, hatáskörükbe­n kötelességük teljesítése szerint fogják megítélni, a’ kik ezt nem ismerik ’s mégis ítélni akarnak, azoknak ítéletére mitsem hajt. Végül kijelenti, mikint inkább kívánná , ha már csakugyan küldöttségeket akarnak a’ főRe. nevezni, ezt némelly korszerű kérdé­sekben tennék, minek a’ papi javak secularisatioja, adó elvállalása, városok rendezése, ösiség eltörlése ’s e’ vá­lasztmány elnökéül a’ tiszt. grófot kívánná. — A’ mi jelen ildomos indítványát illeti: fél szóló, hogy a’ BB. azt még csak negativ válaszra sem méltatva, busongó és gyászhalotti zenével kisérendik az üdvleldébe. Egy főhi­vatalnok pártolta az indítványt azon hozzáadással, tétessék ki az izenetben, hogy a’ főRB. a’ küldöttségekben! részvé­telt az eddigi törvényes szokás értelmében kívánják; ’s ez alkalommal az 1807-iki országgyűlés naplója 187. lap­jára hivatkozott. Végül cs. kir. fölbsége csodálatát jelent­ve, mikép a’ vallás nagy kérdésénél nyugottan maradt ke­délyek, ez igen sokkal kisebb jelentésű tárgy által annyira felingerülének egymás ellen, az indítványt a’ többség által elfogadottnak lenni kimondja. — Ezek után nádor Ő cs. kir. fölgsége, a’ többször emlitett két tárgyban (ország­­gyüki száll, és sérelm. összesz.) választmányi tagokat ne­vezett ki. Szükség még érintenünk , mikép az országgyűlésnek Pestre leendő áttétele emlittetvén, e’ tárgyban egy szóló ekkép fejezé ki magát: igen, ő felségének szabad ország­­gyűlést tartani ott a’ hol akar, az országgyűlés ellenben akarja fizetni a’ neki nyújtott kényelmet, mit Pesten föl­lelhet; — ha ő fels, másutt akarja tartani, saját kényelme okáért, tessék fizetni a’ szállásbért; — fel kell szólitni a’ KKat és RRket, hogy más föltétel alatt ők se fizessék. A’ tanáczkozás befejeztetvén , az ülések augustus 1-jéig el­halasztottak. Méreteit­. Épen most, midőn az országgyűlés közbe jötte—mint legfontosabb rovat—annyi helyt igényel, hogy nem csak az Értekező úgy szólván egészen, ’s a’ Vezérczikkek is sokszor kiszorulnak, de még a’ megyei dolgokra is alig maradna hely, ha mindjárt sokkal rövi­­debbek volnának is, mint a’ minőknek tárgybőség miatt nem lenniök lehetetlen; épen most érkeznek hozzánk tö­mérdek ’s igen hoszu czáfolatok azon fonákságok ellen, mik a’ Világban ’s Jelenkorban eléggé sűrűk. — Mi örö­mest tennénk mindenkinek eleget; de Isten látja lelkűnket, illy körülmények közt lehetetlen, ’s azért bocsánatot ké­rünk, hogy igen soknak kell tovább késni mint szeret­­nők. — S­z e r­k. Megyei d­olgok. Molnáromlról, juhi 6.­­- hó 3-án első alispá­nunk elnöklete alatt tartott évnegyedes közgyűlésünk leg­inkább magán ügyekkel foglalatoskodott.—A’ májusi neve­zetes nap óta, úgy látszik, minden figyelem e’ hon képviselő testülete felé fordult részekben a’ vér lassabban kering, a’ roppant testnek egyes részei, fáradalmas csaták után pihenni látszanak. Ah mi édes fáradság után a’ pihenés­ mennyivel lenne az édesb , ha a’ bunkocsaták vad csordája, nemte­len vezéreik bősz indulat szülte hazug szavai által rútul megcsalatva , nem vetett volna szikrázó tiszköt a’ szentek szentjére, nem rombolt volna szentségiben kezekkel egyet­lenegy kincsünkben— hatósági rendszerünkben! Bősz in­dulat felülről, felbőszített indulat alulról játszottak veszé­lyes catastropháknál szerepeket; amaz tényező volt, emez tény; — amaz ész, ez kéz; — amaz forrás, ez mindent eltemető hullája; amaz belvalóság, ez külszin, mellybe amaz mint burokba rejtezik a’ nyilvánosság elől. — Azonban ne tagadjuk, ne ámítsuk magunkat; mint most úgy ez előtt is, helyijei közzel tévesztett vezérszerepek is szültek veszé­lyeket.­­ Látunk megyéket, hol páni ijedségből e, vagy rósz szándékból idegen elem dúlta fel az életet, és a’ há­­ladatlan egyenruhába bujtatott nép keze, véres jogát pár­tolni jött nemes tűz lelkesítette testület vérétől párolgott. — De hagyjuk ezen siralmas eseteket, mert hiszen a’ vezérek, kik hivatásukat nem értették, eléggé jutalmazva vágynak azon köztudat által, hogy ők vezérségre alkal­matlanok. — A’ fentebbieket pedig csak azért emlitem, mert sok vádakat hallottunk már miveletlen tömegekről, hallottunk vezérekről, de még is eddig ezek, úgy látszik, mindig csak másod szerepeket játszottak; ’s továbbá azért, mert megyém több lelkes fiai, azon megyéé, melly a’ ve­szélyes játékban szerepvivő soha sem volt, mindkét ol­dalát figyelemre méltaták a’ dolognak, és csak e’ szem­pontból kívánnak ’s várnak a’ hongyüléstől törvényeket; — és e’ szempontból indulva ki fog választmányunk ezen tárgy iránt tervet készíteni!— Olvastattak követeink je­lentései, ’s a’ BB által készített válaszfeliratot tökéletesen méltányoljuk, ’s e’ non nagy fiának kipótolhatlan közre­­munkálása elmaradásából támadott országgyűlési aggoda­lom tökéletesen méltányoltatott; és méltán, mert ki a’ múlt hongyülés históriáját kissé figyelemmel megtekinti — átláthatja, hogy az ok korántsem túlfeszített; mert Deák nélkül nehezen örvendhetnénk most annyira a’ bé­­­­ke mulasztóinak ! —követeinknek a’ vallás tárgyában­ sza­­­­vazataikat, mellyeknél fogva mindig a’ többség véleményét pártolák, helyeseltük, ’s másod alispánunk indítványa után kimondtuk azt, hogy e’ tárgyban azon felírásokat is, mellyekre eddig utasításuk nem volt, ezennel világos uta­sításaik kijelentése mellett pártoljuk. — A’ magyar nyelv tárgyában Pozsega, Verőcze, Szeréna ez előtt alsó tótor­szági nevű megyék azon kivonatát, hogy még darab ideig, addig t. i. mig a’ magyar nyelvet sajátokká tehetik, latin nyelvvel élhessenek közdolgaikban, az eretetés színét is kerülni akarva akkép fogadtuk el, hogy közdolgaikat még nyolcz évig latinul folytassák ugyan, országgyűlésen azonban az eddigi gyakorlatnál fogva, csak magyar nyel­ven tanácskozhassanak; úgy szinte a’ többi törvényható­ságokkal, a’ törvény világos értelme szerint, köteleztesse­­nek magyar nyelven levelezni, mert hiszen ha az nékik törvény ellenére elnézetnék , egy főtiszt, lelkész szerint a’ felső vidéki megyéknek is megengedhető lenne.— Vol­tak, kik a’törvény rendeletét a’ felnevezett három megyé­re nem vélték kiterjeszthetőnek, ’s kérdést tenek, ha azon megyék valósággal Magyarországhoz tartoznak e ’ de er­re az 1832-ki t. czikkelyek hozattak fel, mellyekböl kisül, hogy azok a’ magyar megyék közé vagynak sorozva. — ’S ezen vita következtében Verőcze vármegye deák szer­kezetű levele iránt is történtek kifogások; mondatott, hogy ezen megyék nem igen iparkodnak leveleik által bi­zodalmát gerjeszteni, volt szó pedig sok, melly a’vissza­­küldetést sürgeté; de a’ többség méltányos kívánván ma­radni, nehogy ingerültség következzék, a’ nevezett megyét magyar nyelveni levelezésre még egyszer felszólittatni rendelő, ’s a’ levelet érdemére nézve a’ Duna-szávai csa­torna iránt választmányhoz utasitá. — Volt szó továbbá a’ katonaság magyarosításáról is; e’ közben főügyvédünk vi­szonosság tekintetéből említve, hogy a’ magyar ezredek­­ külhazákban a’ polgári hatóságokkal a’ nép nyelvén leve­lezzenek , szükséges lene hát sürgetni, hogy az itt szál- !­rásoló idegen ezredek a’ megyékkel szinte magyar nyelven­­ levelezzenek. — De erre M. Zs. f.sz.biránk ’s másod alis­­­­pánunk azt felelvén, hogy honi törvények lévén, mellyek­­ idegen ezredek beszállásolását tiltják,fájdalmukat kívánták­­ kijelenteni az iránt, hogy ezen törvények meg nem tar­tatnak, ’s ez okból, hogy az idegen ezredek beszállásolá­sát törvényesnek ne ismerjék,— fő ügyvéd ur indítványát velünk együtt a’ többség nem pártolta.—P. Zs. táblabiró a’ herczegkisasszonyok magyar nyelvbeni oktatása iránti kí­vánatot nem látá czélravezetőnek, mert —úgymond— ha ez törvénynyé válnék, garantiát adni még sem lehetne. — De elnök alispánunk által a’ szóló táblabiró figyelmez­tetett, hogy ez már mindkét tábla határozata lévén, ben­ne meg lehet nyugodni. — Voltak még ezentúl indítvá­nyok e’ tárgyban, mellyek részint utasításunkban vannak, részint már a’ BB. táblája által is elfogadtattak — azért ide iktatni nem tartom szükségesnek. — A’ Fehér megyei nemesek folyamodása a’ legközelebbi tiszt és követválasz­tási kicsapongások iránt, az erre feleletül beadatott főrendü tag nyilatkozatával együtt felolvastatott. — Itt is helye­seknek és magunkénak fogadtattuk követeink e’ tárgykö­rüli szavazatát, a’ petitio jogát az országgyűlésen fentar­­tatni óhajtjuk. — Sokan szólottak csipős szavakkal, emlí­tek, hogy olly egyéneket biztosoknak nevezni, kik magok is biztosság alatt voltak, nem tanácsos, kiterjeszked­tek egy némellyek a’ mostani Fehér megyei követekre is; nem tudák azon követ urak loyalitásával egyeztetni azt, hogy mikép maradhatnak nyugodtan azon állásban, mely­­lyet egy illy nevezetes fractió törvénytelenül rájuk ruhá­­zottnak állít. — Egyébiránt követeinknek eljárását eb­ben is úgy mint minden újabb tárgyaknál helyeseltük és magunkkévá tettük.— Felolvastatván a’ követjelentések, másodalispánunk az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányt azon okból, ne hogy az oda utasított tárgyak felvétetvén követeink utasítás nélkül szavazzanak, mi ha­m­­arébb öszvehivatni kiváná. — Mellynek rövid időn leen­dő öszvehivását elnök alispánunk megígérvén — felvétet­tek a’ megyei levelek, mellyek közül a’ közérdekűek vá­lasztmányhoz tétettek át, mellyek pedig már utasításunk­ban kimeritvék, tudomásul vétettek. — Győr megye a’ czímek szüntetése iránt nem pártoltatott. — Honté pedig Matuska lelkész ur szeder-tenyésztés körüli munkájára köszönettel fogadtatott, ’s az átküldött munka, a’ sze­­derfa-tenyésztés tárgyában kiküldött választmányunkhoz utasíttatott.— Két indítvány létetett e’ gyűlésen. — Egyik M. A. táblabiránk által — a’ futó homok meggátlását, melly csak ez évben is tömérdek károkat okozott megyénkben— czélozó törvényt nem látva kielégítőnek azért,mert az ren­deli ugyan az illy nemű homokos részek fákkali beülteté­sét, de ha a’ beültetés valamellyik birtokos által elmu­­lasztatnék, nem határozza meg, hogy mi történjék; azért oda terjed az indítványozó véleménye, hogy az illy töb­­szöri bírói intés után is be nem ültetett részt bár ki beül­tethesse, ’s bizonyos ideig használhassa. —N. K. aljegy­zőnk felhívá a’ RPt. figyelmét azon esetre, hogy ha futó homok szomszéd határból ömlik be, akkor mi történjék? —Továbbá H. F. főszolgabírónk, a’ mezei rendőrség egyik ágának tartván a’ cseléd-rendszert is, de szükségesnek lát­ván ezt az okból is, hogy a’ cselédek szolgálati idejökre nézve létező különbözőség, melly a’ gazdasági rendszer­re felette káros befolyással van, elhárittassék— egy cse­léd-rendszert kívánt kidolgoztatni, ’s ezt követeink által inditványoztatni. — Ezen két indítvány tehát a’ többség ál­tal, megfontolás végett, választmányhoz utasíttatott.—He­ves megye levele Parravicini Alajos honosítása iránt, ám­bár a’ nevezett egyén megyénkben lakozó egyik tisztelt családdal rokonságban van, csak utasításunk szellemében, minden esetre pedig — csak díj fizetés mellett fog pártol­­tatni.— A’hús ára 11. 12. v. krba határoztatott, az arató rész pedig, jelenleg is múlt évi közgyűlésünk határozata szellemében, minden kényszerítés nélkül az őszi gab­­nára nézve 11, a’ tavaszira 12 állapíttatott meg.­— Fel­hozatott továbbá főügyvédünk által az is, hogy országgyű­lés alatt, más megyék példájára is, minden hónap elején tartatni szokott kisgyűlések helyett közgyűlések tartassa­nak, ezt a’ betáblázások kedvéért is felette czélszerűnek állitván. P. Zs. táblabiró pártoló az indítványt úgy, ha minden közgyűlés alkalmával tiszti jelentések is kévetnek, mert igy szerinte az öszvehalmozódni szokott tárgyak meg­oszolván, az évnegyedes közgyűlések tartása, mellyekben, fájdalom­­ harmad negyed napon igen kevesen vagynak sokkal czélirányosabban eszközöltethetik. — De a’ több­ség épen azon elvből, mivel most is igen kevés számmal je­lennek meg a’ tek. RR. nehogy még kevesebb számmal je­lenjenek meg, ha gyűlések többször tartatnak, a’régi gyakorlat mellett maradott. Jövő közgyűlésünk October 9-én leend. — T. — n. — Csömörből* Mihályfalva, jul. 10. — Az apr. 12-ei események — mellyekröl én körülményes tudósítá­somat beküldöttem, első alispánunk által fölterjesztetvén, ő felsége gróf Andrásy György sárosmegyei főispán ő asgát ,,a’ történetek nyomozására, továbbá a’ követvá­­lasztás körüli jogaink védelmére (pro tutela jurium) kir. biztosi tekintetben, főispáni hatalommal kiküldötte, ő maga a’ nyomozást megkezdte,egyszersmind alispánunkkal egyetértöleg julius 5-kére, egy részről az engedelmes­­ségi parancs kihirdetése, más részről a’ KK. és RR. be­látása szerint teendők végett Rimaszombatba közgyűlést hirdettetett, világosan kitétetvén a’ körlevelekben, mikép a’ megye azon határozatának, mellynélfogva brotok beho­zatala tiltatik, sikeresitésére nézve a’ szükséges rendelést megtette. A’ szorosan kimért 15 napok alatt a’ követvá­lasztásra nézve élénk mozgalmak voltak. Természetesen csak a’ régi modorban, éorteskedés, izgatás. Egyik rész a’ szívre, másik a’ kedélyekre kívánt hatni. — Lel­kes S. — lelépése által dolgaink uj fordul­tot vő­­nek, ő ugyanis általánosan értesítve lévén a’felől,­hogy a’ mark­usi határozat fentartása többé, a’ nemességnek illy ingerült állapotában lehetetlen, és hogy nincs más válasz­tás , mint vagy az elvért és mellette nemes resignatióval mindent, különösen megyénknek jelen consistentiáját is koczkáztatni, vagy most a’ körülményeknek kénysze­rítve engedvén, megyénket a’ felbomlástól megóvni, s egy nagy összejövetelünk alkalmával, szívrázó szavakkal előterjesztő, mikép úgy érzi, hogy politikai pályájának végpontján áll, mellyel eddig még semmi szenny nem bé­lyegez, ez az egy lenne, mit szemére vethetnének, hogy szavát megszegte , midőn kijelenté, hogy követséget csak úgy kíván vállalni, ha az adó kérdése keresz­­tülmegyen, melly tettének helyes, vagy helytelen vol­tát a’ közvélemény ítéletére bízza, — a’ bizodalmát, melly őt a’ követségre kitűzte, megköszönte. Eltökélett szán­dékától erős kérésünkre sem állván el, szívszakadva kel­lett egyszerre mind magáról az elvről, mind annak lelke­sítőjéről ’s e’ kint törekvéseink egyedüli tárgyairól kény­szerítve lemondanunk. HZ* 435

Next