Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-20 / 266. szám

zy Pál 40 f, h. Eszterházy Pál 300 f, gr. E­s­t­e­rh­á­­zy Sándor 40 f, Festetics Ágoston 100 f, gr. Festetics Al­bert János 40 f, Festetics Sámuel 40 f, gr. Festetics Vin­­cze 40 f, gr. Forgács István 400 f, h. Gothai Kóburg évenkint 40 f,—­ezetett 40 ft— h­. G­r­as­s­a­l­k­o­vi­ch­n­é 100 f, gr. Györy László 100 f, gr. Haller Ferencz 40 f, gr. Klarrach Ferencz 50 f, gr. Hunyady József 100 f, h. Jeszenák János 60 f, gr. Károlyi Eduárd 40 f, gr. Károlyi György 100 f, gr. Károlyi Györgyné 500 f, gr. Keglevics Gábor 100 f, gr. Keglevich János 100 f, gr. Kendeffy Ádámné 100 f, gr. Königsegg Aulendorf Ferencz 100 f, gr. Lamberg Borbála 20 f, Lónyay Józsefné 100 f­, b. M­es­ko Mária 200 f, b. Mednyánszky Alajos 40 f, b. Mé­száros Johanna 250 f, gr. Nádasdy Paulai Ferencz 40 f, b. Orczy István 100 f, b. Orczy Lajos évenkint 2 f, b. Or­czy László 40 f, gr. Pallaviccini Károlyné 40 f, h. Pálffy Antal 100 f, fizetett 5 ft; gr. Pálffy Antal 40 f, fi­zetett 2 ft; gr. Pálffy Miklós 40 f, fiz. 2 ft; Pálffy Ágnő 100 f, fiz. 5 ft; gr. Pálffy Miklós özvegye 100 f, fizet. 5 ft; gr. Pálffy Pál 40 f, fiz. 2 ft; gr. Péchy Emánuel 100 f, h. S­c­h­war­t­z­e­nb­e­rg Frigyes 50 f, gr. Szapáry An­tal 100 f, gr. Szapáry József 40 f, gr. Szapáry Miklós 100 f, gr. Széchenyi Lajos 50 f, gr. Szécsen Miklós 100 f, gr. Traun Xaver Fere­ncz 100 f, gr. Vay Ábrahám 80 f, gr. Viczay Héder 100 f, b. Walterskirchen 40 f, b. Wesselényi Miklós 100 f, gr. Zay Károly 100 f, gr. Zichy A­la­d­ár 100 f, gr. Zichy Ferraris Bódog 40 f, gr. Zichy Ferraris Emánuel 100 f, gr. Zichy Ferraris Vic­tor 40 f, gr. Zichy János 100 f, gr. Zichy István 50 f, gr. Zichy György 100 f, gr. Zichy Herman évenkint 2 f, gr. Zichy Károly 10 f, gr. Zichy Miklós 100 f, Zse­­dényi Eduárd 100 f, fizetett 10 ftot. — Azon részvevőknek, kik egyenesen az igazg. választmány által megbízott ívtartóknál írtak alá , ’s tartozásaikat is ezek által küldöttek be , de név­soruk vagy be sem küldetett, vagy későbben érkezett be, sem­hogy azt a’ már megjelent szabály-könyvecskébe be lehetett volna iktatni, neveik és fizetéseik a’ folyó évre készülendő év­könyvben fognak megjelenni.­­ Ez úttal azon ívtartók, kik az egyesületi képviselet elvállalása iránt még eddig sem nyilatkoz­tak , a’ nálok levő aláírási iveknek minél előbb leendő beküldé­sére felszólittatnak, kivált azon okból, miszerint azoknak tar­talma szerint a’ részvevők névsora teljesen és hiánytalanul el­készülhessen. — Jun. 20-kán 1843.— Csanády, jegyző. Adakozások» A’ leégett kovácsiak szám­ára. J. V. Bécsben gyakorló magyar orvos 10 p.ntot volt szives hozzánk beküldeni, mit immár rendeltetése helyére jut­tatónk.— Kliegl gépeire hírlapunk egyik minapi számá­ban tett felszólításunk következtében, Pozsonyban Perczel Móricz tolnai követ ur közbenjárására a’ követi tábla tagjai közt mintegy ötödfélszáz p.­ft gyűlt ösze ’s az egész öszegyült ösz­­veg (mellyhez egy nevezetlenül maradni kívánó követ ur 200 p.ftal járult) a’ művésznek átadott. — Ezen öszvegen, ’s a’ Hírlap 258-ik számában már jelentett 100 p.fton kívül hozzánk még e’ következő adakozások érkeztek. Román József úr­tól 10 p.ft S­zabó Pál úrtól 10 p.ft a’ nagy-enyedi ev. re­form. Collegiumbeli végző (logica) osztály növendékitől 20 p.ft ’s Bresciából három magyar hadi tiszt uraktól szintúgy 20 p.ft E’ lapok szerkesztője azon kötelességnél fogva, mellyel magát lapjainak ez idő szerinti fő rovatára, az országgyűlési tudósításokra nézve, olvasói iránt kötelezettnek véli, Pozsony­ba gyakrabban felrándulni kénytelenittetvén, — az ennél fogva szükségessé lett küldözgetések nehézségei közt történt, hogy az utóbb említett b­re­se­vai küldemény ugyan kezéhez jutott, de a’ honi ügyekért külföldön is melegen érző nemes lelkű hadi tiszt urak neveit közlött kísérő levél történetesen eltévedett; minél fogva a’ tisztelt adományozókat ezúttal meg nem nevez­hetjük; azonban neveik megtudása végett már intézkedtünk,azo­kat hálánk nyilvános jeleül, pótolólag közleni el nem mulaszt tanújuk’ — H­­LFÖLDI XAI'IIÓ. Boyer, Hayti száműzött elnöke,folyvást Kingstonban Jamaicában mulat leányaival együtt, kik majdnem egészen fehérek; élete egyszerű, látogatásokat nem fogad el, mert nem akar karibiság tárgyává lenni. Pénzét és Kristóf király tömeges arany koronáját a’ kingstoni bankban akará leten­ni , ’s a’ pénztáritokkal reggeli 4 órára összejövetelt kért; eszébe jutván azonban , hogy a’ bank a’ kormánytól függ, mást gondolt ’s nem jelent meg. — Port au Princeben és egész Haitiban, máj. 14-ikeig terjedő hírek szerint, mély csend uralkodik, ámbár elnök még nincsen választva. Mond­ják , hogy az ideiglenes kormány Boyert Jamaicából eltá­volíttatni kívánta; de az alkormányzó a’ helytartó távollé­tével mentegetödzött ’s kitérő választ adott. Új-orleansi hirek szerint (máj. 26-ikáról) a’ yucata­­niak győzelme a’ mexicoiak fölött csakugyan valósulni lát­szik. A’ mexicoi hadser­eg alkura lépett ’s visszatért Me­xico­ba. Capenchy azonban folyvást ostrom alatt tartatott a’ mexicoiak által. Az angol kormány ismét két izlandi tisztviselőt bocsá­tott el hivatalából a’ repealgyűlésekbeni részvét miatt. Ha ez igy megy, mond a’ Globe, úgy Izlandban nem sokára egyetlen egy szabadelmű tisztviselő sem leend. A’ felsőház a’ múlt napokban összejövetelt tartott a’ birói karral, ’s véleményt kért tőle a’ bűnök körüli mo­­nomániák megismerhetősége és vétkessége iránt. A’ birák nem egyeztek meg feleleteikben, a’kérdés azonban úgy döntetett el, hogy a’ monománia értelmezése a’ lehető legszűkebb határok közé szoríttassék. Rebecca kisasszony Caermarthenshire - on kívül is munkát keres. Pembroke városának egyik kapuján jun. 25-kén jelentés találtatott, hogy Rebeka jutiius 28- kán látogatásával tisztelendi meg az ottani dologházat.­­ A’ mayor a’ városi csendőröket egy castlemartini lovas­­ yeoman csapattal szaporitá, hogy a’ nem kért vendéget , kellőleg üdvözölhesse. Jul. 1-jén Camden-Townban, London mellett, két sógor, Fawcett alezredes és Muro hadnagy egymással párvia­dalra mentek; amaz halálos sebet kapott, mellyben még az éjjel meghalt. Muro hadnagy és a’ tanuk elfogattak. Elliason ezredes, a’ már csekély számú Waterlooi hősök egyike jul. 3-kán szemle alkalmával szélütés miatt halva rogyott le lováról­ , Aumale hg az afrikai hős Parisba érkezett. Join­­ville hg és neje számára, kik Brasiliában máj. 1-jén keltek össze, külön lakteremek készíttetnek a’ tuileriák palotájában. Odilon Barrot urat fájdalmas veszteség érte. Egyetlen gyermeke, Barrot Marie kisasszony, egy testi ’s lelki jelességekkel tündöklő 18 éves hölgy, jul. 1-jén agy­velő - gyuladás következtében hirtelen meghalt. A’ ki­rály, királyné és az egész kir. család, a’ követkamra, ’s jelesül a’ baloldal, és a’ sajtó minden szinkülönbség nél­kül nagy részvétet mutatott, minélfogva a’ követek ta­nácskozása igen hanyag volt, és a’ ministeri exigentiák futtában szavaztattak meg. A’ bevételi budget a’ követkamrában kiosztatott. Elő­­leges számítás szerint a’ bevétel 1,246,797,336 frankra megy, úgy hogy a’ költségvetésben tett levonatok mellett is 19 — 20 milliónyi hézag marad; remélik azonban, hogy 1845-ben a’bevételek és kiadások közötti súlyegyen hely­re leend állítva. A’ franczia követkamra jul. 5-kén a’ marseille-avig­­noni vasúttervet, 8-kán pedig a’jövedelmi budgetet 218 szavazattal 53 ellen elfogadta. Cousinur „Fragments litteraires“ czím alatt egy kötetű könyvet adott ki, melly közoktatási minister és köz­­iskolai igazgató korában mondott emlékbeszédeinek gyűj­teménye, számos hírlapi és más eddig meg nem jelent dol­gozatai, úgy szinte „Kant élete végső éveiben“ czímű ér­tekezése foglaltatnak. E­ gyűjtemény egyszersmind ada­lékul szolgál az egyetem és katholicus egyházi rend közöt­ti harcz történetéhez. Hahnemann Samu orvostanár, az annyira elhí­­rált, egekig magasztalt és pokolig kárhoztatott, de minden esetre epochalis hasonszenvi gyógyrendszer (homoeopa­­thia) alkotója, (született Meissenben ápril. 10-kén 1755) jul. 2-kán Parisban meghatározott. A’ Schweiczi szövetségi gyűlés (Tagsatzung) Luzern­­ben jul. 3-kán Rüttimann Rudolf szövetségi elnök által ünnepélyes beszéddel nyittatott meg. Az argaui zárdakérdés most is hihetőleg főtárgyát képzendi a’ szövetségi tanács­kozásoknak. Mehemed Ali, agg kora ’s gyengesége tekintetéből a’ kormányban unokáját Abbas pasát választotta segédül, minthogy Ibrahim beteges. E’ választás az alkirály halálá­nak esetében nagy vihart okozhat Ibrahim és Abbas közt, mert mind a’ kettőnek nagy pártja van. SMIlSJMA. A’ pesti szerb lsp szerint a’ szerb kormány határoza­tánál fogva a’ belügyek ministeriuma a’ kerületi törvény­­hatóságoknak szigorúan meghagyó, hogy a’ hónukba visszatérő, útilevelekkel ellátott szerbeket, mint hontár­saikat, testvérileg fogadják be keblökbe, és a’ lakosság­nak a’ legszigorúbb büntetés alatt tiltsák meg, hogy senki se merészeljen a’ kérdésben levőknek szemrehányásokat tenni, vagy akár mi módon őket megbántani. Lieven el­utazása óta mintegy 300-an tértek vissza hónukba, és ezek közül a’ legelsők: Radojkovics Mileta, Protics Anta (An­tal) , Grigorijevics Vule, Zsabaracz Milutin és Herbert Mihály alatt volt tanácsnokok. A’ mostani kormány mind­­nyájokat szívesen fogadá ’s atyailag meginté, hogy feled­vén a’ történteket, békén legyenek, és a’fenálló tör­vényhatóságoknak ’s ezek rendeléseinek engedelmesked­jenek. Az Újvidéken tanyázó szerbek nagyobb része, mint hírlik, e’ várost elhagyá, ’s honába szándékozik vissza­térni , némellyek pedig az Obrenovicsok párthívei közül, Milos titoknoka Zsivanovics Jakab által szerzett útileve­lekkel átköltözének a’ Bánságba, hogy ott arassanak és magoknak élelmet szerezzenek. A’ berát mikor fog leér­kezni és felolvastatni, még nem tudhatni; Vucsics és Petronievics urak sincsenek még Nándorfejérvárott. Mi­hály vert fejedelem, sok holmiját eladá, és Újvidékről el­utazott a’ Bánságban férjnél levő nővére látogatására. Jofrem pedig (Miros öcscse) Anka leányához ment, ki e’ közben őt nagyapává tette, ’s kinél egy ideig tartózkodni fog, honnan, mint hírlik, Oláhországba költözendik át. Azt beszélik, hogy boldogult Ljubicza hgne 80,000 ara­nyat hagyott maga után. MGYBRITANNIA és llULAftÍI*. Az alsóház jun. 29-kén az izlandi fegyverbill 9 és 10- ik záradékának meghányásával foglalkozott. Leghosszab­­ban tartott a’ vitatkozás a’ 9-ik záradék fölött, mellynek rendeleténél fogva minden a’ hatóságok által megengedett fegyverre bélyeg leend égetendő. E’ záradék az egész whigpárt, ugyszinte valamennyi izlandi parliamenti tagok által hevesen elleneztetett. Elliot lord izlandi főtitoknok némelly módosításokban megegyezett, mire az említett záradék 178 vokssal 104 ellen elfogadtatott. A’ 10-ik zá­radék , melly a’ fegyvereknek a’ lajstromzó hatóságoknál bemutatását tárgyazá, némi homályos kifejezéseknél fogva nagy ellenzésre bukkant, mire azt egyelőre el kelle halasztani. — Ugyan ez ülés folytában, mielőtt a’ ház bizottmányképen a’ fegyverbill fölött tanácskozni kezdett volna, Hume­ur nehány nap előtt jelentett indítványát ter­jesztő elő, miszerint Cumberland hitel, minthogy Hanno­­verának királya lett, országos nyugpénze vétessék el. Az indítványozó úgy vélekedik, hogy a’ királyi méltóság nem fér össze egy angol kir. herczeg jogaival ’s köteles­ségem­­, ’s ezen kívül indítványát következő okokkal tá­mogatja : először az ország jelen íőségében és sürgető szükségeiben nem nélkülözhet illy öszvegeket; másodszor, a’ hannover­i király nem követi a’ belgák királyának pél­dáját, ki trónrajutása óta egész nyugpénzét Angliában költi el, jelesül jószágainak fentartására és elhunyt neje kegyes adományainak kifizetésére forditgatja; harmadszor Cumberland herczeg egész Angliában igen népszerűtlen, ’s tábornagy korában Hill lord angol hadak főparancsno­kának 1822 és 1829-ben kiadott tilalmai után sem szűnt meg az oranisták páholyait látogatni és azokban mint nagy­mester elnökleni. Wallace és Williams urak melegen pár­­tolák az indítványt, de sir R. Peel megmutatni törekvik, hogy Cumberland hg már 1836-ban kijelenté egy az ak­kori belministerhez, Russell lordhoz intézett levelében, hogy már lépéseket ten Izlandban az oranista-rend elosz­latására , és hogy Angliában hasonlót szándékozik tenni; a’ kir. méltóságot nem tartja elegendő oknak, hogy a’ minden fentartás nélkül életideig megszavazott nyugdíj tőle elvonassék; és igy Hume­ur indítványa 197 szavazat­tal 91 ellen félre vettetett. — A’ felsőházban Aberdeen lord külminister a’ Frankhonnal és Amerikával bizonyos nemű megszökött gonosztevők kiadása iránt kötött szer­ződés tárgyábani törvényjavaslatnak, melly nehány nap előtt először olvastaték , másodolvasását inditványozá, ’s a’ ház, jelesül pedig Brougham lord nagy örömére kije­lenté , hogy a’ megszökött néger rabszolgák a’ kiadandó gonosztevőkhöz még azon esetben sincsenek értve, ha a’ szökevény futása eszközlésére valamit magával vitt volna, p. o. lovat, ladikot, a’ testén levő ruházatot ’stb. mert illy esetben sem a’ szökés bűnnek, sem az említett tárgyak elvitele orzásnak nem tekinthető. A’ bili ellenmondás nél­kül másodszor olvastatott. A’ fegyverbillnek igen lassú menete van az alsóházban. Minden pont, minden záradék uj meg új ellenzést idéz elő, úgy hogy az egész bill kimenetele kétséges kezd lenni. Általában a’ tory ministerium állása ismét megrendült. Iz­landban a’ repealizgatás által mozgásba hozott tömegeket szép szavakkal és biztatásokkal nem elégíthetni ki többé; az alkotmány pajzsa alatt jogait követelő nemzetet polgár­­háborúba keverni megbocsáthatlan dőreség lenne, ’s igy ha Peel a’ nyugalmat helyre akarja állitni, vagy gyökeres gyógyszert kell nyújtania, vagy az erőszak ultima ratióját alkalmaznia. Amaz esetben a’ protestáns torypárt és az orangisták szilaj serege fordul ellene; emez esetben pedig kétélű fegyverhez nyúl, melly gyakran mélyebb sebet ejt az üldözőn mint az üldözötten. A’ Times béketűrésének fonala is elszakadt már, ’s e’ torylap a’ toryk és whigek közt amazokra nézve nem igen kedvező párhuzamot von. Általános a’ gyanú, hogy a’ministeriumot nem bírják többé lábai, és hogy alkalmasint uj ministeriumnak kellene helyt engednie. A’ kérdés csak az: tisztán whigkormány kö­vesse e a’ mostanit, vagy inkább Angliában is a’ már gyak­ran rebesgetett coalítio eszméjét kísértsék meg ? — Hogy a’ mostani parliament mind a’ két esetben el fogna oszlat­­tatni, legkisebb kétséget sem szenved. — Egyébiránt jul. 3-kán a’ felsőházban, Aberdeen lord külminister által, a’ skót egyházbill fölvétele inditványoztaték. A’ bilinek két nevezetes ellenzője akadt: Campbell és Brougham lordok. Campbell 1. a’ bilinek ama’ záradékát, melly a’ bemutatott lelkészt az egyházi község által egyházi vagy testi hiá­nyoknál fogva visszavettetni engedi, megszorittatni javas­­sá . Brougham lord e’ módositványt nagy hévvel pártolá, melly — miután a’ lordkanczellár a’ bill eredeti szerkezete mellett szólt — 42 szóval 12 ellen félrevettetett. Több záradék hasonló nagy többséggel ment keresztül. Jul. 4- ben a’ canadai gabnabill valt szőnyegen, melly ámbár Richmond herczeg, Stanhope lord ’s más nagy földbirto­kosok által hevesen ellenezteték, bizottmányilag elfogadta­tott. A’ dublini protestáns érsek az izlandi országos egyház 200 tekintélyes, egyházi és világi tagja által aláirt kérelmet nyújtott be az egyházi fenyíték javítása és a’dogmák újabb megállapítása tárgyában. E’ kérelem demonstratio akart lenni a’ puseysmus ellen. — Az alsóházban az izlandi fegy­verbillen kívül kevés érdekes fordult elő jul. 3-kán és 4- kén. O’Brien úr indítványa, miszerint Izland állapotának megvizsgálására választmány neveztessék ki, hosszú vi­tára szolgált alkalmuk Hume ur kérdésére Peel kijelenté, miképen Anglia, Frankhon és Oroszország kormányai, a’ görög kormánynál, a’ kölcsönkamatok nem fizetése miatt sikeresen felszólalt. — Blewitt ur előre jelentett kérdésé­re kijelenteték az első minister által, hogy Wellington hg, mint az angol hadak fővezére és kabineti tag, a’ kormány felelőségének is részese. Az angol lapok minden szinkülönbség nélkül védik Espartero ügyét a’ spanyol zendülés ellenében, de a’ spa­nyol ügyek megítélése körül darab idő óta kétféle módot követnek. A’ whig lapok t. i. a’ regenst­ fenyegető veszélyt igen nagynak hirlik, ’s Aberdeen lordot cselekvéstelensé­­geért szemrehányásokkal halmozzák el. A’ torylapok el­lenben Aberdeen mentségéül a’ veszélyt csekélynek állít­ják , sőt a’ Times teljesen alaptalannak nyilatkoztatja ama’ nézetet — mellyben különben a’ Timesen kívül minden hírlapok színkülönbség nélkül osztoznak — mintha fran­czia pénznek a’ coalitionistákra befolyása lett volna , ’s az egész zendülést belső pártgyűlöletnek tulajdonítja. Ez ál­lítás ellen a’ M. Chr­o­ni­ele következőleg fakad ki egyik czikkében: „Ismételve mondjuk : pénz, pénz, pénz volt 488

Next