Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-02 / 261. szám

Megyei dolgok *). Krassóbél jun. 20. Mi természetesb, mint örülni látni a’ honpolgárt, ki legszebb reményeinek tartalomdús kalászait a’ zsendülés időszakába átmenni tapasztalhatja? — Jó királyunknak a’ nemzet közgyűlése elébe adott kegy. előterjesztvényei olly szellemben szerkesztvék , mintha azok minden egyes pontjai egyenesen a’ kor lelkéből len­nének merítve; mellyek a’ hon egyetemes óhajtásával olly híven egybehangzanak, mellyeknek lényegében olly je­lentékeny jövendőnek üdvhozó magvai rejlenek. Nem csu­da tehát, ha derűvel arczaikon, ’s benső örömmel keble­inkben , gyülekezőnk e’ hó 7-én egybe, olly czélból fő­leg , hogy halljuk a’ leyalis előadásokat, ’s hallásából ed­dig ismeretlen érvet legyen alkalmunk meríthetni; és áld­hassuk a’ fejdelmet, ki hű magyarjainak ez úttal is atyai nagy becsű szeretetének olly kitűnő jeleit adni kegyeske­dett, ámde mi sem késtünk imádott hazánk legelső magyar emberének, a’ hon legforróbb kivánatai teljesülhetésére tért ’s alkalmat nyitó, és azokat olly kitünőleg méltányló jó fejedelemnek szivünk redöinek mélyéből tettleg szavaz­ni hálaköszönetet I Leje népe boldogságán Örömét! ’S hir, szerencse koszorúzza Szent fejét! ! A­ hely méltóságához illőleg néma csend uralkodók a’ tömött teremben, a’ hir. előadások felolvasása alatt. Nem volt — hinni merem — férfiú a’ teremben, kinek kebelét magasztos érzelmek ne dagasztották volna, midőn tapasz­­talható, minő dús anyag lappang a’ k. pontok mindegyi­kének lényegében. És a’ gondolatok hatalma itt e’ percz­­ben egy fohászt idéze kebleinkből, ama óhajtás után so­­várgót: adja a’ magyarok istene, hogy a’ nemzet válasz­tottjai hivatásukat elérteni tudva is, akarva is, ahhoz illő­en ’s­eszélyesen dolgozhassák föl az elejökbe adott üdv­teli anyagot. És ha hivatásuknak illy értelemben szigo­rúan megfelelőnek, nyilt homlokkal hagyandhatják el a’ hon küzdterét, nyugodt lélekkel szállhatandnak le sirjokba, hol a’ késő ivadék áldása őrködendik poraik fölött. — Alig is hangzanak el az utószavak, már is a’ tetszés hangos él­jenekben tőre ki, minek szünésével nyugalmasan higgadt vitatás alá kerülőnek a’ k. előadások, pontonkint és pedig az 1) előleleges tárgyalás végett a’ megyei utasítást ké­szítő állandó választmányhoz tétetett át. ( 2) A’ megyei kicsapongásokat tárgyazó pont alkalmat nyújta az anyauta­­sitás ide vonatkozó pontjának megérintésével, előlegesen ’s oda utasítani követeinket, szavazzanak egy kerületi vá­lasztmány kinevezésére , mellynek föladata legyen, egy javaslatot, minden körülmények figyelembe vételével a’ megyék némi tájékozásául szolgálandót készíteni; azt a’ megyével sietve közöljék, hogy ezen életbe vágó kérdés­re aztán pótló utasítást nyerhessenek. — A’ 3-ik pontra utasítás lévén,—a’ 4-re követeinket, az anyautasitásnak e’ kérdést tárgyazó pontjára utasítottuk, kik a’ felett egy vá­lasztmányig kidolgozandó tökéletes útrendszer életbe léptetését, a’ kereskedés előmozdítása tekintetéből közle­kedési eszközök létesítését, és az utak építésére ’s fen­­tartására szükséges intézkedések foganatosítását szorgal­­mazandják. — Az 5-ik pontot illetőleg abban állapodánk meg, hogy az 1836. XV. t. sz. értelmébeni végrehajtás utján eladott javak kiválthatására egy év tűzessék ki, en­nek kiteltével a’ birtok a’ vevő valóságos tulajdonává vá­­landik ’s kiválthatlanná leend. A’ 6. ’s 7. pontra követe­ink utasítást bírván, — a’8-ra határoztuk, hogy az orsz. választmányoknak a’ kir. kincstárból kölcsönkép előlege­zett költségei a’ só fölemelt árából téríttessenek meg. — Ezek végeztével az országgyűlési szabad újságra nézve közlött törvényjavaslat jőve szőnyegre, melly szigorú saj­tó törvények mellett pártoltatni határoztaték.­ Továbbá a’ a’ körlevelek olvastatának föl rendre, mellyek közül Pest indítványát a’ gyorsírók díjazására fordítandó 30. kvnyi pótlékra nézve , valamint helyhatósági sérelmét is csak kevesen pártolván, mindkettő elhangzott. A Pest taná­csának szállásbért követelő felszólalása hasonló sorsban részesült, és múltra nézve megszűntnek tekintvén, jöven­dőre követeinket oda utasítottuk: igyekezzenek kivíni, hogy az országos választmányok munkálataikat mindenkor az országgyűlés alatt törekedjenek bevégezni. — Toron­­tálnak a’ Pest-fiumei vasút létesítése, — Lőcse városának szavazatot szorgalmazó, — Szabolcsnak a’ Drevenyák féle ásványgyűjtemény megvételétől történt elállása tárgyában költ leveleinkre a’ követek utasítást bírnak. — Pécs ’s Eszék beczikkelyeztetését,—minthogy a’ törvényhozásban befolyást gyakorlandó városok számát szaporítani nem kívánjuk — — nem pártoltuk. — Győrnek egy nemzeti örsereg alakí­tása érdemébeni javaslata, úgy Kővár kivonata pártol­tatok Beregnek Szerbia visszakapcsolása iránti szózata tudomásul vétetett.—Nagy bányának a’honi bányászat fölvi­­rágoztatására czélzó indítványa meleg pártolásban része­sült. — A’ Ruszkahegyi bányásztársulat, a’ múlt évi első magyar iparműkiállitás alkalmával másod jutalomra mélta­tott műveiért ezüst emlékpénzzel tiszteltetvén meg, a’ le­küldött pénz darab a’ gyűlés szine előtt elnöklő másod al­ispánunk által, egész ünnepélylyel nyujtatott át az említe­­tettem társulat egyik jelenvolt tagjának, Hofman Zakariás urnak, ki is e’ kettős kitüntetését elfogult szívvel fogad­ván , éljenezésekkel buzdittatott a’ honi ipar előmozdítá­sára. J­a­k­a­b­ff­y Miklós m. k. *) Bocsánatért esedezünk, hogy az országgyűlési tárgyak halmaza miatt a’ már kezeinknél levő megyegyülési tudósításokat olly gyorsan, mint óhajtnánk, nem közölhetjük; elmaradásunkat igyekezendünk minél hamarébb kipótolni. — Szert. 446 Középszolnokiból. 13 Zilah, jun. 13. F. hó 8, 9—ik napjain tartatott közgyűlésünknek dolga ugyan elég volt; mert a’ felsőbb rendeletek nagyobb része, hogy úgy mondjuk, leöröltetett, de közérdekű, ollyan t. i., mi az idegeneket is illetné, csak egy-kettő. A’ tanácskozá­sokat biztosító megyei szabályokat, mellyekre másfél év óta a’ kir. kormánytól ellenző észrevétel nem tétetett, most maga a’ főispán úr olvastatta fel, nyilvánítván, hogy most már azoknak a’ tanácskozás előtti felolvasásában nem lát semmi törvénybe ütközést. Legfontosabb tárgy volt a’ rm. udv. cancelláriának egy leirata, melly az eddigi tisztvá­lasztásokat, mellyek az 1832 előtti gyakorlattól eltá­voztak , megsemmitvén, uj választásokat parancsol az 1832 előtti gyakorlat szerint; ’s ha ezt a’ megyék nem tennék, a’ főtisztekre (magyaroknál főispánokra, v. főkapitányokra, székelyeknél főkirálybirókra) bizza a’ helyettesítést. Az 1832 előtti gyakorlat pedig ab­ból áll, hogy a’ főbírói, alispáni, pénztárnoki, ’s fő- és aljegyzői hivatalokra kijelölvén a’ főispán az 9 egyént (a’ székelyeknél nincs kijelölés), a’ megye választ, ’s mind a’ 9 kijelöltet fölküldi ő felségéhez, hogy közü­lök egyiket nevezze ki. Ettől 1832 óta abban tértek el az erdélyi megyék, hogy az alispáni, és főbírói hivata­lokra kitűzött 9 egyénből 3-at küldöttek fel ő felségéhez szózattöbbség szerint, a’ pénztárnoki, ’s jegyzői hivata­lokra egyet sem, hanem a’ többség nyert egyedet hivata­lába beiktatták. — E’ leiratot azonban most a’ RR. nem kívánták tárgyalni.— HI TiFOIIM MPIÓ. A Moniteur párisién szerint Joinville hg menyasszo­nyának hozománya 4 millió fr. és 25 négyszög­lietnyi földben áll sz. Katalin tartományban. A’ Standard a’ factorybillnek a’ gyárakban levő gyerme­kek nevelését illető részére ’s ennek kihagyására vonatko­zólag , mind a’ dissentereket, mind a’ kormányt komolyan meginti; amazokat hogy az országos angol egyházzal­ meg­szakadásával hagyjanak föl, mert ezzel csak a’ puseyták és catholicusok elhatalmazását mozditandják elő; n­emezt pedig, hogy jól fontolja meg, minő veszélyes befolyást gyakorolhat jövő évig a’ puseyták felekezete a’ népnevelés­re. Az athenei nagy szónok félt azon embertől, ki mace­dóniai Fülöptöl nem félt; a’ Standard pedig nem bízik olly egyházban, melly ez eretnekek iránt nem bizalmatlankodik. A’ Globe, és londoni levelek egy hangulag azt hírlik, hogy sir Edward Sugden izlandi lordkanczellár, ki a’ bé­­kebirák elbocsátgatásával olly sok olajat öntött a’ külön­ben is már nehezen oltható tűzre, Londonba készül utazni, ’s minthogy az Izland körül követendő rendszabályokra nézve a’ kormánynyal meghasonlott, úgy látszik, egyúttal a’ lordkanczellárságot is Dublinban hagyja. Jun. 15-kén a’ rabszolgaság elleni társaság többek közt következő végzést is hozott: „Minden keresztény községnek (jelesül Amerikában) adassék emlékeztetésül, miképen olly községi tagokat, kik megelőző barátságos intés után is elég bűnösök maradnának rabszolgákat tar­tani , kebelekböl kizárni, keresztényekhez illő legszentebb kötelességök. Izlandban a’ protestánsok között meghasonlás támadt, ’s az orangista­ fél, mellynek nézete szerint a’ tory kor­mány nem elég orangisticus, nagy közönyösséget mutat a’ másik fél repeal-ellenes működése iránt. Ezért nem volt a’ dublini conservativ gyűlés elég számos, mint különben lehetett volna. Gladstone ur Ripon gróf helyett kereskedelmi elnök­ké, amannak helyébe pedig alelnökké Dalhousie Ramsay gróf neveztetett ki. A’ Journal du Havre szerint három nap alatt 2000 nor­vég kivándorló indult az említett franczia partvárosból az egyesült statusokba, 600, részint férfi, részint nő és gyer­mek, utazott keresztül a’ városon , ’s minden norvégiai hajó uj kivándorlókkal érkezik. Montdidierben Parmentiernek, ki a’ burgonyát legelő­ször vitte be Francziaországba, érczoszlopot állítanak. Lajos Fülöp neve legfelül áll az aláírási íven. A’ vasúti biztosság benyújtván tudósítását a’ követ­kamrának, azaz engedményi idő kitelése után a’ vasútnak a’ statusra való visszaszállását és nem a’ kormány által leendő visszaváltását egyhangúlag kívánja. E’ föltételt még csak az avignon-maseillei részvényes társaság fogad­ta el. A’ porosz kormány megengedő, hogy a’ Deutsche (régebben Leipziger) Allgemeine Zeitung a’ porosz tarto­mányokba ismét bevitethessék. Bosniában még egyre rokonczátlankodik a’ vezér ’s a’ keresztények még mindig költöznek, a’ magyar földre. Legközelebb Ostrozak elhagyása után az Unna mellett száll táborba ; hallván azonban, hogy 6000 elégületlen megy ellene, ismét tova indult, felakasztatván előbb a’ hires Has­szán aga fiát, egy mást pedig lenyakaztatván. A’vezér mindenik pártot bolonddá tudja tenni. A’ keresztények csak nem minden szabadságukat elveszték. A’ magyar ha­tárt most mindig keményen őrzik. MCÍYBRITAM1A és IHI,A\S5. A’ jun. 15-kén tartott alsóházi ülésben a’ canadai gab­­nabill harmadszor olvastatott, ’s Labouchere urnak ama’ kérdésére, ha vallyon lekötelezte e magát a’kor­mány az angol földbirtokosoknak, hogy e’ rendszabályt a’ többi amerikai brit gyarmatokra nem terjesztendi ki, Stan­ley lord kitérő választ adott. Ekkor az izlandi fegyverbill került megint szőnyegre. Mielőtt a’ ház a* tárgy fölött bi­li­zottmányilag *) tanácskoznék, Wysc ar előbb választmányt indítványozott kineveztetni, melly e’ törvény további fen­­állása 's folytatásának czélszerűségét megvizsgálja. Ez in­dítvány fölött a’ vitatkozás a’ más napi ülésben sem jön befe­jezve. Ama’ körülmény, hogy hasonló biitek régebben is el­fogadtattak, nem bizonyítja a’ törvényjavaslat mostani szük­ségességét,’s ha Izland valamelly részében szükséges lenne is, ez még nem ok arra, hogy az egész országra kiterjesz­tessék. E’ fölött a’ bili czéljának sem felelend meg , mert egy pár hajó elég fegyvert szállíthat Izlandba. A’szónok na­gyon rosz alá,hogy Izlandba annyi szükségtelen katonaságot és hadiszert küldöttek; ez egy részt nagyon nevetséges; más részt csak arra szolgál, hogy a’ régi tory kormány isméti lábra kelése miatt különben is felingerült nép még inkább elkeseredjék. Blewitt úr pártolá az indítványt, ’s felszólitá a’ kormányt, hogy Izlanddal szabadelmüleg bán­jék. Elliot lord kijelenté , hogy ez nem alkalmas idő az izlandi kormány általános politicájának fejtegetésére; ő e’ politicát annak idején védendi, ’s örömest válalandja el a’ kormány felelőségnek őt illető részét. Ward úr úgy vé­lekedik , hogy olly kormány alatt, mellynek komoly és őszinte szándéka volt Izland sérelmeit megszüntetni, illy törvényjavaslatot lehetett pártolni; de nem lehet azt pár­tolni olly ministerium alatt, mellynek Irlandra nézve nin­csen más rendszabálya mint e’ bili. Izland jelen izgatott állapotját egyedül csak ama’ körülmény okozá, hogy a’ ministerek Izlandban egy népszerűtlen pártot és népsze­rűtlen egyházat támogatnak. Ő roszalja ugyan O’Connell izgató beszédeit, a’ celta és szász faj közötti különb­ség fölött; de megvallja egyszersmind, hogy az izgató­­nak, a’ haszonbéri viszonyok szilárdításának szüksége iránti nézeteit igen alaposoknak tartja. Az izlandi pro­testáns egyházat illetőleg meg van a’ szónak győződve, hogy a’ tized csak úgy tartathatik fenn, ha az minden vallásfelekezet papjai közt egyaránt osztatik el, ’s ama’ törekvés, miszerint a’ mostani egyházi szerkezet, ’s a’ püspökök és érsekek jövedelme ezentúl is fentartassék, jövőre megszűnik. Az izlandi Morney general azt hive, hogy az izlandi egyházi javak nagyobb részének feláldozá­sa távolról sem engesztelné ki az izlandi népet, mert az ottani izgatók sokkal többet követelnek. Többen szól­nak még a­ másodrendű szónokok közül Wyse úr indítványa mellett és ellen. Pigot ur, izlandi főügyvéd a’ whig kor­mány alatt, tagadá, hogy a’ szőnyegen forgó rendszabá­lyok csak a’ whig kormány alatti fegyvertörvények foly­tatásai volnának; sőt ezek a’ rég megszüntetett szigor ismétt behozatalára vannak irányozva, ámbár az irnép er­kölcsi állapotja több év óta tetemesen javult. E’bill a’ szó­nok nézete szerint, az izlandiak ellenszenvét Anglia ellen csak nevelendik, minélfogva kéri Elliot lordot, hogy tör­vényjavaslatával vagy végkép felhagyjon, vagy azt teteme­sen módosítsa. — 16-ban, mielőtt Wyse úr indítványa megvitatásának fonala ismét fölvétetnék , némelly külpo­­litikai, jelesül kereskedelmi kérdések intéztettek a’ kor­mányhoz , mellynek válaszából röviden kisül, hogy a’ brit kormány vámalkudozásainak Németországon még eddig semmi sikerök. Hindley úr jelenté, miképen,jun. 19-kén a’ spanyol ügyeket hozandja szőnyegre. Az izlandi fegy­verbill kérdése kerülvén megint napi­rendre, Roebuck ur és Russell lord Wyse ur indítványa mellett, Graham bel­­minister pedig ellene szólának. A’ vita élénk vala, ’s a’ belminister szájából a’ catholicusok ellen reeriminatiók hallattak, minek a’ parliamenti házakban fölötte szokatla­nok , minélfogva végül tetemesen módositá is elhamarko­dott szavait, nagy vigasztalásul Redington és O’Connor Don uraknak — két elhiresült orangistának — kik Sir John Graham nyilatkozatában teljesen megnyugvának (11). Jövő számunkban e’ tárgyra visszatérendünk. A’ felsöházban jun. 16-kán Monteagle lord kérdést ten : nincsen e szándéka a’ kormánynak a’ czukorvám iránt Brasiliával váltott jegyzékeket a’ ház elébe terjesz­teni ? mire a’ külminister Aberdeen lord kijelenté, miké­pen ő ezt most, midőn e’ kérdés elintézésére Brasiliából meghatalmazott követ váratik Londonba, helytelennek tartaná. Kijelenté továbbá a’ nemes gróf, hogy Ellis ur alkudozásai azért voltak Rio de Janeiroban sikeretlenek, mert az emlitett brit követ nem tartá meghatalmazottnak a’ brazíliai kormánynak ama’ föltételét elfogadni, misze­rint brasiliai termékekre 10 pdtnél magasb vám ne­vet­tessék. O’Connell csüggedetlenül folytatja diadalmenetét. A* mallowi repealgyülés, mellyet már emlitünk, egyike a’ leg­számosabb ’s legfényesebbeknek vala. Beszéde, mellyet a’ tengernép előtt mondott, megint tele volt amai gyűlölet­tel a’ szászok ellen, melly az ir fülekben mindig kedvesen hangzik. Kiemelé az írek erényeit, a’ szászok bűneit, a’ vérengző Cronwell wexfordi gyilkolásától kezdve, mosta­­nig. Az esti lakomán is zajos beszédet mondott, mellyben érzékenyen nyilatkozozék izlandi népnek irániai bizalmáról, elhunyt nejéről’stb. Beszédét szokott intései fejezők be,hogy a’ rep­ülerek a’ kormány megtámadásai ellen mindig készen legyenek. — Murroeban, közel Limerickhez, az izgató jun. 13. hasonlag nagy gyűlést tartott, mellyen azonban csak mintegy 100,000 ember jelent meg. FRAAHH01V. A’ kiadási budget ugyancsak rohanva halad keresztül a’ követkamra vitatkozásain, ámbár e’ testület conserva­tiv többsége féltékenyül szokta különben a’ fontolva hala­dás ünnepélyes csigalépteit megtartani. Az általános ta­nácskozás e’ nevet úgy szólva meg sem érdemli, ’s a’ fi­*) Ezen alsóházi bizottmányok hasonlók alsótáblánk­­kerületi üléseihez. — S­z­e­r­k.

Next